koleszterinszint
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A 14 000 nő bevonásával elkészített tanulmány szerint a visszafogottan italozó nők nagyobb eséllyel érik meg jó egészségben a 70. évüket, mint nagyivó vagy teljesen absztinens társaik. Érdemesebb azonban a heti adagot mind a hét estére elosztani, semmint az egészet hétvégére tartogatni. Az absztinensekhez viszonyítva az ötvenes éveik közepén járó, napi 15-30 gramm alkoholt fogyasztó hölgyeknek 28 százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy elérik a kutatók által „sikeres megöregedés”-nek nevezett állapotot.
A szakértők nem biztosak abban, hogy egyedül az alkoholnak tudható be ez a néhány áldásos hatás, vagy a szóban forgó asszonyok mást is tesznek egészségük érdekében. A Harvard Közegészségügyi Főiskolai karának kutatói igyekeztek rögzíteni az olyan faktorokat, melyek befolyásolhatták az eredményeket, mint például a dohányzás. Kutatások azt is megállapították, hogy az alkoholnak pozitív hatásai is vannak, csökkenti az inzulinrezisztenciát, a gyulladást, a koleszterinszintet és enyhít sok egyéb káros folyamatot is. A szakemberek üdvözölték az eredményeket, támogatták a jelenlegi limitált fogyasztásra vonatkozó ajánlásokat. Natasha Stewart a Brit Szív Alapítványtól elmondta: „A túl sok alkohol nem védi a szívet, sőt, inkább károsítja annak izomzatát, agyvérzést és magas vérnyomást okozhat. Aki egyáltalán nem iszik, az inkább ne is kezdje el. Természetesen vannak jobb módszerek is az egészség megőrzésére, például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a testmozgás és a dohányzástól való tartózkodás.”
Forrás: napidoktor.hu
Továbii cikkeink:
Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.
Rajtad múlikA szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható. A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet. A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva. A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés. A koleszterinszint befolyásolhatóA legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek. Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad). A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is. A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása. Mi az a növényi szterin?
A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot. A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink:
Mint hozzátették, az egykor igen ritka kamaszkori epekövesség egyre gyakoribbá válik a gyerekkori elhízás terjedése következtében. A szakemberek több mint félmillió, 10 és 19 év közötti kaliforniai gyerek körében vizsgálták az általában csak felnőtteknél jelentkező betegség előfordulását. Eredményeiket a Journal of Pediatric Gastroenterology and Nutrition című szakfolyóiratban tették közzé.
Az epekő azoknál a gyerekeknél is gyakrabban fordult elő, akik nem számítottak elhízottnak, de túlsúlyosak voltak, a fiúk esetében a túlsúly 50 százalékos kockázatnövekedéssel járt, míg a lányoknál csaknem megháromszorozódott kialakulásának valószínűsége. Öt epekőből négyet az epehólyag magas koleszterinszintje okoz, amely fokozatosan kővé szilárdul meg. Az epekövek kisebbik hányadát okozhatja a magas bilirubinszint, amely a vörösvértestek lebomlásakor képződik. Az epekövesség visszatérő hasi fájdalmakat, görcsöket okoz. Ha az epevezetéket elzárják a belé kerülő kövek, súlyos gyulladás vagy fertőzés alakulhat ki az epehólyagban, májban vagy a hasnyálmirigyben, ami kezeletlenül hagyva halálos lehet. "Bár az epekő viszonylag gyakori a kövér felnőtteknél, gyerekeknél és kamaszoknál történelmileg ritka volt. Egyre gyakrabban találkozunk a kamaszok között cukorbetegséggel, magas vérnyomással és magas koleszterinszinttel is" - idézte Corinna Koebnick kutatásvezető figyelmeztetését a The Daily Telegraph című brit napilap
Forrás: MTI,idesuss.hu
További cikkeink:
"Először is ne süssük a karácsonyi menüt, hanem használjunk egyéb, korszerűbb konyhatechnológiai eljárást" - tanácsolja dr. Martos Éva, az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. "Sütéskor ugyanis a hús akár a zsiradék 30 százalékát is magába szívja". Egy gramm zsír, pedig 9,3 kcal (38,94 kJ) energiabevitelt jelent. A zsíradékban való sütésnél egészségesebb megoldás lehet például az ételek párolása, fóliában való sütése vagy például a római tál.
A baromfizsírok sem egészségesek
"Akármilyen megbízható forrásból is származik az a sertészsír, a növényi olajok egészségesebbek. A növényi olajok még a sertészsírnál kedvezőbbnek tartott mangalicazsírnál is egészségesebbek" - mondja dr. Martos Éva.
A telített zsírsavakkal az a legfőbb probléma, hogy növelik mind az össz-, mind az LDL-koleszterin-szintet (ez utóbbit szokás "rossz koleszterinnek" is nevezni). A jó koleszterinek (HDL-koleszterin) szintjét viszont csak csekély mértékben emelik. Az optimálisnál magasabb magas koleszterinszint felgyorsítja az erek rugalmatlanná válását, elmeszesedését, érszűkülethez vezet, és ez által növeli az érelzáródás: az infarktus, stroke kockázatát. A növényi olajokat alkotó telítetlen zsírsavak viszont csökkentik mind az össz-, mind az LDL (rossz) koleszterin-szintet - ezért érdemes lenne többet fogyasztani növényi olajokból. A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga ugyanis 5,7 mmol/l, miközben az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2 mmol/l. A becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 66 százalékának koleszterinszintje magasabb az ajánlottnál.
Zsírok-olajok energia- és tápanyagtartalma (100 gramm zsírban vagy olajban)
A növényi olajokkal csökkenthető a koleszterinszint
A növényi olajok nemcsak hogy nem emelik a koleszterinszintet, de a bennük található fitoszterineknek köszönhetően - elegendő mennyiségben fogyasztva - még csökkenteni is képesek azt. A fitoszterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Fontos tudni azonban, hogy a fitoszterinek hőérzékeny vegyületek, ezért érdemesebb őket inkább főzés nélkül, nyers salátákhoz fogyasztani.
Finom, de nem egészséges
Koleszterinbomba ételek (energia- és tápanyagtartalom 100 grammban)
Az élelmiszerek tápanyagtartalmának forrása: dr. Zajkás Gábor, Gyurcsáné Kodrát Ilona: Szív- és érbetegek nagy diétáskönyve, SpringMed Kiadó, 2010
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kutatások kimutatták, hogy azok a nők, akik esténként lehajtanak egy kupicával, egészségesebbek lesznek idősebb korukban.
Ez azt jelenti, hogy 70 év felett sem szenvednek olyan betegségektől, mint a rák, a szívbetegség vagy a cukorbaj. Kis mennyiségben az alkohol védelmet biztosíthat a szívbetegségek ellen, különösen a menopauzán átesett nők esetében, de nagyon fontos a mértéktartás.
Kis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
Az elhízott gyerekeknél akár nyolcszor nagyobb lehet az epekövek kialakulásának kockázata normál testsúlyú társaikhoz képest - állapították meg a Kaiser Permanente amerikai magánbiztosító kutatói.
Úgy találták, hogy a különösen elhízott lányoknál nyolcszor nagyobb eséllyel keletkezett epekő a normál testsúlyúakhoz képest, míg a kevésbé elhízottaknál hatszoros volt a kockázat növekedés mértéke. A fiúk esetében kisebb volt a kockázat emelkedése, a nagyon kövéreknél háromszorosára nőtt az epekő valószínűsége, a kevésbé kövéreknél, pedig a duplájára.
Egészségesebb-e a megbízható forrásból származó disznózsír, libazsír, mint a napraforgóolaj vagy az olívaolaj? Miben süssük a karácsonyi menüt? Mért nem egészséges a disznótoros, és melyek az igazán koleszterinbomba ételek?
Mind az állati eredetű zsírokban, mind a növényi olajokban találhatók telített és telítetlen zsírsavak is. Ám míg az állati zsírokban a telített zsírsavak vannak döntő többségben, a növényi olajokban a telítetlen zsírsavak dominálnak.
Az egészségtelen telített zsírok azonban nem csak látható formában - sertészsírban, baromfizsírokban, vajban - vannak jelen, de rejtetten is megbújhatnak. Többek között felvágottakban, kolbászfélékben, zsíros sajtokban, tejfölben, tejszínben, csülökben, tepertőben, szalonnákban, császárhúsban, zsíros húsokban. Jelentősen növelik a koleszterinszintet a belsőségek (máj, vese, velő) is, valamint a tojássárgája. Koleszterinből egyébként egészségesek számára maximum napi 300 mg ajánlott, emelkedett vér kolesztreinszint esetén legfeljebb 200 mg/nap a megengedett mennyiség. Hiába vonzó tehát ilyenkor télen a jó disznótoros, aki vigyáz ereire, kihagyja a tepertő, szalonna, csülök rendszeres fogyasztását.