Független tanácsadó honlapja.

 

 

koleszterin

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

AnyagcsereAnyagcseréje mindenkinek van, nap, mint nap szóba is kerül, legtöbben azonban mégis kevéssé vagyunk tisztába pontos működésével, és gyakran keverjük az anyagcsere, az emésztés és a felszívódás fogalmát.

Anyagcsere (metabolizmus) alatt értjük mindazokat a kémiai reakciókat, biokémiai folyamatokat, melyek során a szervezetbe bekerülő, vagy ott raktározódó anyagok lebomlanak, energiát termelnek, illetve egymásba átalakulnak (pl. a felesleges szénhidrátból zsiradék lesz), azaz új anyagok szintetizálódnak belőlük.

Anabolizmus és katabolizmus

Az anyagcsere egyensúlya az építő (anabolizmus, szintézis), és a lebontó folyamatok (katabolizmus) egymáshoz való viszonyán alapul. Fejlődő, fiatal sejtekben az anabolikus folyamatok dominálnak a katabolikus folyamatokhoz képest. Az anabolizmus során egyszerű vegyületekből, például öt és hat szénatomos cukrokból, aminosavakból, zsírsavakból összetett makromolekulák (poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak) képződnek. A katabolikus reakciókban a táplálék molekulái (szénhidrátok, fehérjék és zsírok) vagy a tárolt tartalékok bomlanak le, amelyek szintén szénhidrátok (glükogén), fehérjék és zsírok.

Az építő folyamatokhoz, azaz a környezetből felvett anyagok sejtekbe épüléséhez általában energiára van szükség, míg a lebontó folyamatok során egyrészt hasznosítható építőkövek jönnek létre, másrészt energia termelődik. Az anyagcsere-folyamatokban a különféle enzimeknek (biokatalizátoroknak) meghatározó szerepük van.

Az anyagcsere szerepe

Biológiai energia felhasználásával történik többek között az enzimek, a hormonok, és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése; az állandó testhőmérséklet, a szervezetben lezajló folyamatok egyensúlyának, működésének fenntartása. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső behatásoktól, ártalmaktól, vagy ha már megtörtént a megbetegedés, akkor a gyógyulási folyamathoz. Egyszóval az anyagcsere az életfolyamatok (gondolkodás, mozgás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, stb.) fenntartásához és zavartalan működéséhez, azaz az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen „biológiai” energia előállításáért felelős folyamat.

Az alapanyagcsere

Az alapanyagcsere (BMR, Basal Metabolic Rate) az a minimális energiafogyasztás, amelyet nyugalomban levő, nem alvó, gyógyszeresen nem befolyásolt emberben mérhetünk. Pontosabban megfogalmazva az, az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges, ha az egyén teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban van legalább 12 órával az utolsó étkezés után, semleges külső hőmérsékleten.

(A nyugalmi anyagcsere – RMR, Resting Metabolic Rate – viszont a nap bármely időszakában mérhető, 3-4 órával az utolsó étkezést követően. A nyugalmi anyagcsere az anyagcserénél kb. 3-5%-kal nagyobb értéket mutat.)

Az alapanyagcserének biztosítania kell az alap életfunkciókat, azaz a szívműködést, a légzést, a testhőmérsékletet, az izomtónust, az iontranszportot, idegi működéseket. Ez a teljes energiaszükséglet kb. 60-70%-a. Nem is gondolnánk, hogy mindebből az öt legnagyobb energiafelhasználással működő szervünk – a máj, az agy, a szív, az izomzat, és a vese – mekkora részt követel. Hihetetlen, hogy például az agyunk, ami a teljes testtömegünk mindössze 2%-a, az alapanyagcseréből 20%-ot felhasznál a működéséhez. De ugyanígy meghökkentő adat, hogy a szívünk, ami mindössze kb. 30 dkg, azaz a testünk fél százaléka, 9%-ot igényel az alapanyagcseréből.

Fontos megemlítenünk, hogy például az agynak, és a szívnek nincs tartalék tápanyaga, ezért az agy folyamatos glükóz-ellátásra, a szív, pedig zsírsav-ellátásra is szorul. A vázizomzat mozgáskor viszonylag rövid idő alatt felhasználja a glükogéntartalékait, a máj viszont nagyobb glükogénraktárral rendelkezik, illetve tartalékol zsírsavat és trigliceridet is.

Anyagcsere a számok nyelvén

Az alapanyagcsere mértékét pontosan laboratóriumi körülmények között lehet meghatározni, de egészséges felnőtt embereknél alkalmazhatjuk az alábbi, egyszerűsített kiszámolási módot is:

nőknél

700 + (7 x testsúlykg)

férfiaknál

900 + (10 x testsúlykg)

Azaz például egy 65 kg-os nő alapanyagcseréje 700+(7x65) = 1155 kcal, míg egy 80 kg-os férfi alapanyagcseréje 900+ (10x80) = 1700 kcal megközelítőleg.

Természetesen a szervezet teljes energiaszükséglete nagyobb, mint az alapanyagcsere, hiszen a mindennapi életritmusunkhoz más tevékenységekre – például munkavégzés, szórakozás, sportolás, tanulás, stb. – is szükség van. Mindezek figyelembe vételével az egyén napi energiaszükségletét az alapanyagcsere és az eltérő intenzitású fizikai aktivitás közösen határozza meg.

fizikai aktivitás

fizikai aktivitás intenzitásának szorzója

napi energiaszükséglet

ülő munka

1,2

BMR x 1,2

alacsony

1,375

BMR x 1,375

közepes

1,55

BMR x 1,55

nagy

1,725

BMR x 1,725

extrém

1,9-2,4

BMR x 1,9-2,4

Egészséges egyéneknél normális életkörülmények között a tápanyagok elfogyasztása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedezi a szervezet működéséhez – gyermekeknél a növekedéshez is – szükséges energiamennyiséget, és pótolja azokat a veszteségeket, amelyek a sejtek lebontása (katabolizmus) során keletkeznek. E folyamatok egészséges szervezetben, egyensúlyban vannak.

Ha felborul az anyagcsere egyensúlya

Az egyensúly felborulásának oka lehet a bevitel csökkenése, például koplalás/éhezés, a szükséglet betegségek/sérülések, okozta fokozódása, illetve az általuk előidézett kóros metabolizmus, valamint a rendellenes veszteségek növekedése.

A leggyakoribb okok és következmények az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegségek, hormonháztartási zavarok, melyek esetén felborul az egyensúly, és a kóros állapotot azonnal kezelni kell. A tíz vezető halálok közül öt a nem megfelelő táplálkozással szoros kapcsolatban van (szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, cukorbetegség, májbetegség, rák).

Az alapanyagcserét befolyásoló tényezők

A legfontosabb tényezők, közé tartozik a kor, a nem, a táplálkozás, a külső hőmérséklet, a hormonális folyamatok, az emésztés, a megváltozott állapotok (pl.: terhesség, magas láz, égés, serdülőkor, stb.), közvetetten a fizikai aktivitás, az élvezeti cikkek.

Gyermekekben még nagy az energiaszükséglet a növekedés miatt, azonban az életkor előrehaladtával, különösen 35 év felett már fokozatosan csökken az alapanyagcsere, aminek egyik oka az izomszövet folyamatos csökkenése, az anyagcsere lassulása. Ahhoz, hogy megőrizzük korábbi testsúlyunkat, kevesebb energia bevitele vagy több energia felhasználása szükséges.

Hőszabályozásnak nevezik azoknak az életfolyamatoknak az összességét, amelyek az emberek belső szerveinek, ill. a keringő vérnek a hőmérsékletét a változó környezeti hőmérséklet ellenére állandósítják. A hőszabályozás a hőtermelésen és a hőleadáson keresztül valósul meg. A hőtermelés az anyagcsere-folyamatok lebontó tevékenységének az eredménye, különösen jelentős ebben a folyamatban a vázizomzat hőtermelése. A hőleadás fizikai folyamatok útján valósul meg, melyben jelentős szerepe van a bőrnek, a verejtékmirigyeknek, és a légzőszerveknek. Az alacsonyabb külső hőmérséklet serkentőleg hat az alapanyagcserére, mivel hatására fokozódik a hőtermelés.

Az anyagcserét fokozó tényezők

A férfiaknak az izomszövet nagyobb tömege, a zsírszövet viszonylag kisebb aránya, illetve a férfi nemi hormonok jelenléte miatt mintegy 5-10%-kal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint az azonos tömegű és testmagasságú nőknek.

A nagyobb testfelszín – a testmagassággal összefüggésben – szintén befolyásolja a metabolizmust. Nagyobb testfelszín esetén intenzívebb az alapanyagcsere a fokozott hőleadás következményeként. Az is ismert, hogy minél kisebb a szervezetben a zsírszövet aránya, annál nagyobb az alapanyagcsere. Ezért kellene inkább megelőzni az elhízást, azaz a zsírszövetek aránytalan felszaporodását, mint folyamatos, kudarcokkal tarkított fogyókúrákat folytatni

Az aktív, rendszeres mozgás közvetetten növeli az alapanyagcserét. Rendszeres fizikai aktivitás esetén ugyanis nő az izomszövet tömege, mindemellett az izommunka olyan hormonális és idegi változást indukál, ami fokozza az alapanyagcserét. Megfigyelték azt is, hogy egy aktív sportolónak kb. 5%-kal nagyobb az alapanyagcseréje, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű inaktív személynek, különböző mértékű terhelésnél ugyanis eltérő a felhasznált energia és a tápanyagok mennyisége.

A testmozgás hosszú távú hatásai közül a legfontosabbak a következők: csökken a zsírszövet mennyisége, nő az izomerő; csökken a vérzsír és a „rossz” koleszterin szintje, a „jó” koleszteriné pedig nő; csökken a vérnyomás, a testsúly, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázata (utóbbi akár 45%-kal); erősödik az immunrendszer, fokozódik az étvágy; csökken a csontritkulás kockázata, és a testmozgás segít az Alzheimer-kór megelőzésében is.

Egyes hormonok is komoly hatással vannak az anyagcserére, például a pajzsmirigy-hormon (a tiroxin), az adrenalin és a férfi hormonok fokozzák azt. A megváltozott állapotok, például a terhesség, vérzés, műtét, betegségek szintén rövidebb-hosszabb ideig 5-50 % közötti mértékig fokozhatják az alapanyagcserét.

Az anyagcsere-folyamatok teszik lehetővé az életet. Szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet precízen szabályozza a folyamatokat, alkalmazkodik a változásokhoz. A szabályszerűségek ismerete azért hasznos, mert segítségükkel képesek vagyunk úgy táplálkozni és tevékenykedni, hogy elkerüljük a betegségekhez vezető tartós túlkapásokat, aránytalanságokat.

 

Forrás: Táplálkozási Akadémia

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, vital.hu

 

További cikkeink:

CHI gép

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Alakformáló masszázsövek

Paplan és matracvédő

 

 

kolozsvári zsalonna koleszterinEgészségesebb-e a megbízható forrásból származó disznózsír, libazsír, mint a napraforgóolaj vagy az olívaolaj? Miben süssük a karácsonyi menüt? Mért nem egészséges a disznótoros, és melyek az igazán koleszterinbomba ételek?

"Először is ne süssük a karácsonyi menüt, hanem használjunk egyéb, korszerűbb konyhatechnológiai eljárást" - tanácsolja dr. Martos Éva, az Országos Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. "Sütéskor ugyanis a hús akár a zsiradék 30 százalékát is magába szívja". Egy gramm zsír, pedig 9,3 kcal (38,94 kJ) energiabevitelt jelent. A zsíradékban való sütésnél egészségesebb megoldás lehet például az ételek párolása, fóliában való sütése vagy például a római tál.

 

A baromfizsírok sem egészségesek

 

"Akármilyen megbízható forrásból is származik az a sertészsír, a növényi olajok egészségesebbek. A növényi olajok még a sertészsírnál kedvezőbbnek tartott mangalicazsírnál is egészségesebbek" - mondja dr. Martos Éva.

 

sertészsírban sült húsMind az állati eredetű zsírokban, mind a növényi olajokban találhatók telített és telítetlen zsírsavak is. Ám míg az állati zsírokban a telített zsírsavak vannak döntő többségben, a növényi olajokban a telítetlen zsírsavak dominálnak.

 

A telített zsírsavakkal az a legfőbb probléma, hogy növelik mind az össz-, mind az LDL-koleszterin-szintet (ez utóbbit szokás "rossz koleszterinnek" is nevezni). A jó koleszterinek (HDL-koleszterin) szintjét viszont csak csekély mértékben emelik. Az optimálisnál magasabb magas koleszterinszint felgyorsítja az erek rugalmatlanná válását, elmeszesedését, érszűkülethez vezet, és ez által növeli az érelzáródás: az infarktus, stroke kockázatát.

A növényi olajokat alkotó telítetlen zsírsavak viszont csökkentik mind az össz-, mind az LDL (rossz) koleszterin-szintet - ezért érdemes lenne többet fogyasztani növényi olajokból. A magyar lakosság összkoleszterin-szintjének átlaga ugyanis 5,7 mmol/l, miközben az optimálisnak tartott tartomány felső értéke 5,2 mmol/l. A becslések szerint a magyar felnőtt lakosság 66 százalékának koleszterinszintje magasabb az ajánlottnál.

 

Zsírok-olajok energia- és tápanyagtartalma (100 gramm zsírban vagy olajban)

 

 

Energia (kcal)

Zsír (g)

Ebből telített zsír (g)

Koleszterin (mg)

Sertés és libazsír

920

99,5

41,3

86-100

Olívaolaj, extra szűz

900

100

14

0

Olaj, napraforgó

830

92

11

0

Olaj, repce

930

100

6

0

Olaj, búzacsíra

930

100

2

0

 

A növényi olajokkal csökkenthető a koleszterinszint

 

A növényi olajok nemcsak hogy nem emelik a koleszterinszintet, de a bennük található fitoszterineknek köszönhetően - elegendő mennyiségben fogyasztva - még csökkenteni is képesek azt. A fitoszterinek elsősorban zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, napraforgó-, szója-, repce- és szezámolajban találhatók. Fontos tudni azonban, hogy a fitoszterinek hőérzékeny vegyületek, ezért érdemesebb őket inkább főzés nélkül, nyers salátákhoz fogyasztani.

 

Finom, de nem egészséges

 

sült borjúmájAz egészségtelen telített zsírok azonban nem csak látható formában - sertészsírban, baromfizsírokban, vajban - vannak jelen, de rejtetten is megbújhatnak. Többek között felvágottakban, kolbászfélékben, zsíros sajtokban, tejfölben, tejszínben, csülökben, tepertőben, szalonnákban, császárhúsban, zsíros húsokban. Jelentősen növelik a koleszterinszintet a belsőségek (máj, vese, velő) is, valamint a tojássárgája. Koleszterinből egyébként egészségesek számára maximum napi 300 mg ajánlott, emelkedett vér kolesztreinszint esetén legfeljebb 200 mg/nap a megengedett mennyiség. Hiába vonzó tehát ilyenkor télen a jó disznótoros, aki vigyáz ereire, kihagyja a tepertő, szalonna, csülök rendszeres fogyasztását.

 

 

 

Koleszterinbomba ételek (energia- és tápanyagtartalom 100 grammban)

 

 

Energia (kcal)

Koleszterin (mg)

Angolszalonna

500

70-80

Kolozsvári szalonna

640

70

Majonéz

735

142

Füstölt szalonna

720

105

Tepertő

820

155

Tojás

66

185

Ömlesztett sajtok

280

100

Zsíros sajt (trappista, füstölt eidami)

320-380

105-135

Baromfi párizsi

240

110

Csirkemáj

130

490

Disznósajt

275-320

110

Hurka (véres, májas)

290

150-170

Kenőmájas

320

224

Liba, kacsa pecsenye

200

80-86

Marhamáj, borjúmáj

130

300-360

Sertés lapocka, csülök

250-350

70-100

Sertésmáj

175

354

Téli szalámi

530

150

Turista szalámi

340

113

 

Az élelmiszerek tápanyagtartalmának forrása: dr. Zajkás Gábor, Gyurcsáné Kodrát Ilona: Szív- és érbetegek nagy diétáskönyve, SpringMed Kiadó, 2010

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

alma"Naponta egy alma az orvost távol tartja" - szól az egyik legelső táplálkozási tanács, amit az emberek többsége gyermekkorában hall. Lássuk, milyen egészségügyi előnyöket rejt ez az igazi magyar gyümölcs!

1. Az alma tele van oldható rosttal, ami csökkenti a bélrendszeri rendellenességek, a divertikulózis, az aranyér és egyes daganattípusok előfordulását, elősegíti az inzulin szabályozását, és megkönnyíti a méregtelenítést.

2. Az almában lévő pektin az inzulinkiválasztás visszaszorításával csökkenti a koleszterinszintet.

3. Egy tanulmány szerint heti öt alma fogyasztása csökkenti bizonyos légzőszervi megbetegedések kockázatát, például az asztmáét.

alma4. A kínai orvoslás szerint az alma erősíti a szívet, hidratálja a tüdőt, csökkenti a nyáktermelést, és növeli a testnedvek mennyiségét.

5. Az almaecet segít a vesekő megelőzésében.

6. Az alma napi fogyasztása a bőrbetegségek előfordulását is visszaszorítja.

7. Egy brazil tanulmány szerint azoknak a nőknek, akik étkezések előtt elfogyasztottak egy almát, 33 százalékkal többet sikerült leadniuk testsúlyukból, mint az almát nem fogyasztóknak.

8. Egy almában csupán 50-80 kalória van, és nem tartalmaz zsírt vagy nátriumot.

9. Az alma tele van C-vitaminnal, A-vitaminnal és flavonoidokkal, és kis mennyiségben foszfort, vasat és kalciumot is tartalmaz.

10. Az almából káliumot is bevihetünk a szervezetünkbe, ami jót tesz a szívünk egészségének.

 

Forrás: hazipatika.com

 

További cikkeink:

Banting növényi tabletta és por

Inner wellness tabletta

 

 

rossz koleszterinA "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.

Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke.

A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik.

A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól.

A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje.

A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.

 

Forrás: origo.hu

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness