Független tanácsadó honlapja.

 

 

kalcium

kalcium por gyerekeknek cink kapszula chitosan kapszula super kalcium
Kalcium por gyerekeknek Cink kapszula Chitosan kapszula Super kalcium

egészséges élelmiszerekA kutatások azt mutatják, hogy 30 éves korunkra elkezd csökkenni a nyugalmi állapotban elégetett energia mennyisége, és ez ettől kezdve évtizedenként további hét százalékkal tovább csökken.

Ha tehát ugyanannyit eszünk, mint huszonévesen, hízni kezdünk. A negyedik évtizedtől felfelé a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata is megnő; ha egészségtelen életet élünk, megemelkedik a koleszterinszintünk és a vérnyomásunk. A jó hír az, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyekkel felvehetjük ezek ellen a harcot. Íme, a lista azokról az ételekről, amelyek minden negyvenen felüli számára melegen ajánlottak.

ZAB

A zab béta-glükánt tartalmaz, egy olyan oldható rostot, amely segít csökkenteni a káros LDL koleszterin szintjét. A kizárólag a zabban előforduló antioxidánsok, az avenanthranidok, pedig az érelmeszesedéstől védenek, ami még a többi gabonafélénél is előnyösebbé teszi a zabot. A kutatók szerint mindössze napi 3 gramm zab elfogyasztásával 5-10 százalékkal csökkenthető a teljes koleszterinszint. Zabkásaként vagy nyersen, natúr joghurtba keverve is fogyaszthatjuk.

MEGGY

Az antocianin nevű antioxidánsban gazdag meggy számos, a középkorúak körében gyakori rendellenesség ellen jó, a köszvényt és az ízületi gyulladást is beleértve. Fogyasszunk heti három-négy alkalommal egy tucat meggyet, vagy igyunk egy pohár cukrozatlan levet ugyanilyen gyakorisággal. Friss joghurt vagy magvak fogyasztásával biztosíthatjuk a jótékony vitaminok felszívódását.

MANDULA

Az ízletes rágcsálnivaló előnyei a vércukorszint javításától egészen a koleszterinszint csökkentéséig terjednek. Fogyasztása sótlanul ajánlott, mert a túl sok só megnövelheti a vérnyomást.

OLAJOS HALAK

Az ilyen halakban lévő omega-3 zsírsavak csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást, és a szívritmuszavar kockázatát is mérsékli. A legjobb omega-3 zsírsavforrások a lazac, a makréla, a tonhal, a szardínia és a hering. Mivel az omega-3 zsírsavak érzékenyek a magas hőmérsékletre, elkészítésük alacsony hőfokon vagy párolással ajánlott.

SZÓJA

A szójababban található izoflavonok a koleszterinszint csökkentésével, a változókoron átesett nők csontsűrűségének növelésével, és a férfiak termékenységének javításával hozható összefüggésbe. Különösen a friss, egész bab (edamame) fogyasztása ajánlott, de bármilyen formában beilleszthetjük étrendünkbe hetente két-három alkalommal. Mivel a szója befolyásolhatja a hormonok szintjét, túlzott fogyasztása a változókor előtt álló nők számára különösen nem ajánlott. Férfiakban az izoflavonok enyhe hatást gyakorolhatnak a tesztoszteronra.

PARADICSOM

A paradicsom nagy mennyiséget tartalmaz a likopin nevű antioxidánsból. Az ízletes zöldség bizonyos fokú védelmet nyújt a daganatos sejtek kialakulása és terjedése ellen, ezen kívül az artériákat is óvja az érelmeszesedéstől. Mivel a szervezetünk a főtt zöldségből tudja a legkönnyebben felszívni a likopint, az antioxidáns maximális kihasználásához fogyasszuk a paradicsom valamilyen főtt formájában (lé, püré vagy szósz).

TELJES TEJ

A normális zsírtartalmú, úgynevezett teljes tej különösen ötven év felett segít az öregedéssel járó izomtömeg-csökkenés megfékezésében. A tej kiváló kalciumforrás is, ezért a magas kalciumtartalmú zöldségek, diófélék és magvak fogyasztásával párosítva biztosíthatja a napi kalciumszükségletet.

CSIRKEHÚS

Nagyszerű fehérjeforrás: egy 200 grammos nyúzott csirkemell darab 60 gramm fehérjét biztosít. Elkészítésekor érdemes eltávolítani a magas zsírtartalmú bőrt (a csirkemell bőrrel együtt 17 százalék zsírtartalmú, bőr nélkül, pedig csak 2 százalék). A comb ezzel szemben még bőr nélkül is hat százalék zsírt tartalmaz.

 

Forrás: betegszoba.hu

 

 

C-vitamin csökkentheti a vesekő kialakulásátÍrásom címe nem tévedés. Fel vagyok háborodva és most ronda dolgokat fogok írni. Szent-Györgyi Albert országában nem fordulhatna elő egy olyan levélváltás, ami a napokban történt egy gyógyszerész és köztem. A felelősségemet firtatta azzal kapcsolatban, hogy C-vitamint merek javasolni az embereknek, mégpedig az általa elfogadhatónak vélt mennyiség közel tízszeresét.

Arról próbált meggyőzni és kioktatni, hogy az orvosi receptre felírt 100mg mennyiség felett csak ártunk a betegnek és hozzájárulunk a vesekő kialakulásához. Nem átallotta azt tanácsolni, hogy C-vitamin pótlásra csipkebogyó teát tanácsoljunk. Gondolom a hozzá forduló embereknek is ezt tanácsolja.

Pár kérdést tettem fel neki, amiben a csipkebogyótea aszkorbinsav tartalmát firtattam és azt, hogy tudja e esetleg, hogy mi a három legfőbb rizikó faktora az oxalát típusú vesekőképződésnek, de kérdéseimet megválaszolatlanul hagyva lerázott azzal, hogy “...a gyógyszertan könyvet akadémikusok, professzorok írják.”

 

Ne kérdezze orvosát, gyógyszerészét

Úgysem tudja. Legtöbbjüknek semmi emléke nincs arról, hogy tanult volna bármit a vitaminok élettani hatásáról. A summa cum laude végzettek, pedig hibátlanul visszamondják a tankönyvi adatokat, mint például azt, hogy az aszkorbinsav vesekövet okoz. De honnét származik ez a valótlanság? Hogyan kerülhet be az összes ezzel foglalkozó hivatalos képzési anyagba egy ostobaság? Véletlenül vagy szándékosan? Elárulom: figyelmetlenségből.

Az ötödikes matek kevés az emberi biokémia megértéséhez

Az emberi test elég komplex, összetett gépezet, legtöbbször nem egyszerű belső folyamatokkal. Nem elég az általános iskolai matematikát alkalmazni. Például a kalcium oxalát kövek kialakulása egy elég összetett folyamat. Nem lehet egyismeretlenes egyenletekkel leírni. A szóba jöhető rizikófaktorok száma miatt nem írható le a folyamat egyetlen egyszerű ok-okozati összefüggésben.

 

Több olyan vizsgálat is történt a C-vitamin kapcsán amiből az derült ki, hogy a relatív felszívódás nem csökkent (ahogy vártuk), hanem éppen ellenkezőleg emelkedett, amikor növeltük a bevitelét.

 

Például egy vizsgálatban (Hornig és társai 1980) különböző egyszeri adag C-vitamint adtak a vizsgált embereknek 1,2,3,4 és 5 gramm mennyiségben, majd mérték a vizelet C-vitamin tartalmát. Azt találták, hogy az egy grammos 75%-os kiválasztással szemben 20%-ra esett le 5 gramm adása esetén. Egy másik vizsgálatban (Kübler, Gehler 1970) ugyanezt vizsgálták és a 1,5 grammos 50%-os kiválasztással szemben mindössze 16% volt a vizeletben eltávozó aszkorbinsav amikor 12 grammot kapott egy személy egyszeri adagként.

 

Ezt a két példát csak azért említettem fel, mert jól mutatja, hogy a folyamat éppen ellenkező azzal, amit az orvosok szajkóznak, miszerint felesleges sok C-vitamint szedni, mert a minimális feletti mennyiség kiürül. Tényleg kiürül, de hogy mi a felesleg, azt a testünk látszólag jobban tudja, mint a professzor urak.

 

Hasonlóképpen a vesekőképződés sem ugyanúgy zajlik le egy élő emésztőrendszerben és a laboratórium hűtőszekrényében. Ez okozta a félreértést.

A vizsgálat hibás megtervezése

Például kézenfekvőnek tűnhet számunkra, laikusok számára, hogy a C-vitamin és a vesekő kialakulásának összefüggését úgy vizsgáljuk, hogy megvizsgáljuk a különböző mennyiségű C-vitamint fogyasztókat és azt, milyen valószínűséggel alakul ki náluk  vesekő. Még ez sem jogosít fel bennünket egy teljesen ok-okozati összefüggés kijelentésére, de mégis százszor közelebb állna a valósághoz, mint egy olyan vizsgálat, amikor a vizeletmintákat laborban forraljuk és lehűtjük, és méricskéljük az oldott anyag tartalmukat.

 

Márpedig a gyógyszerészek és az orvosok bibliái nagyrészt két olyan vizsgálaton alapulnak, amiket in-vitro (azaz lombikban) végezték. A mérések során tapasztaltakat pedig egy az egyben extrapolálták az emberekre. Való igaz, hogy ha a vizelet aszkorbinsavat tartalmaz és beleöntjük egy pohárba, felforraljuk, hűtőbe tesszük hétvégére, majd hétfőn mikroszkóp alatt megvizsgáljuk, kalcium-oxalát kristályokat fogunk találni. Ez egy jó játék, de semmi köze ahhoz, ami a vesékben, vagy általában véve az élő emberi szervezetben zajlik.

 

A másik elég furcsa elmélkedés 1966 - 1976 között született Ausztráliában. Ott egy orvosstatisztikus összehasonlította a vesekővel kezeltek számának statisztikáját más statisztikákkal (McMichael A.J. 1978) és rájött, hogy az nagyon hasonlít a C-vitamin eladások statisztikájához. Hogy a kettőnek volt e bármi tényleges köze egymáshoz, az nem érdekelte. Egyszerűen keresett két hasonló görbét és egy hangulatkeltő orvosi publikáció első bekezdésében megállapította, hogy a kettő egy és ugyan az. Figyelmen kívül hagyta, hogy éppen ebben az időszakban jelentős szociális változások mentek végbe Ausztráliában. Például négyszeresére emelkedett a húsfogyasztás, ami nem elvetendő változó a képletben, tudván azt, hogy a vegetáriánusok közt ismeretlen a vesekő, mint probléma. De ennek átgondolása meghaladja az ötödikes matematika szintjét.

 

Mindezek a hetvenes években történtek és azóta bekerültek minden ma használt tankönyvbe.

 

Szándékosan figyelmen kívül hagyott vizsgálatok

Persze C-vitaminnal kapcsolatos kutatások folytak és folynak ma is. Számos esetben tartósan és relatíve nagy mennyiségben adtak betegeknek C-vitamint aszkorbinsav formájában nátha kezelésére (Hemilä H. 1992), cukorbetegség gyógyítása céljából (Davie SJ, Gould BJ, Yudkin JS 1992), allergia enyhítésére (Johnston CS, Martin LJ, Cai X. 1992), szív és érrendszeri betegségek gyógyítása céljából (Simon J. A. 1992) vagy vastagbél daganat megelőzésére (Greenberg és társai 1994). Általános gyakorlat minden normális klinikai vizsgálat esetén, hogy a mellékhatásokat nagyon precízen feljegyzik. Bár a fent említett vizsgálatok éveken át tartó, nagy mennyiségű aszkorbinsav adagoláson alapultak, egyetlen esetben sem sikerült kimutatni megnövekedett vesekő előfordulást.

 

Két olyan vizsgálat is folyt, ahol konkrétan a vesekő kialakulásának kockázati tényezőit rangsorolták. Curhan és urológus társai például 1996-ban a Harvard Egyetemen azzal az elképzeléssel vágtak bele egy több éven át tartó vizsgálatba, hogy a megnövekedett kalcium fogyasztás hozzájárul a vesekőképződéshez. Ezzel szemben azt találták, hogy a várttal éppen ellenkezőleg, a megnövekedett kalcium és a nagyobb C-vitamin fogyasztás csökkentette a vesekőképződést, miközben az állati eredetű fehérjefogyasztás növelte. Amennyiben ezt komolyan vennénk, a C-vitamint ki kellene tenni a patikákból a közértekbe, a húst és a sajtot, pedig receptkötelessé tenni.

 

A fenti két vizsgálat azért lényeges, mert nem csak azt igazolta, hogy a C-vitamin (mint az oxalát kövek egyik fő alapanyaga) és a kalcium (a másik fő összetevő) megnövekedett fogyasztása nem járul hozzá a vesekő képződéshez, hanem éppen a fordítottját igazolta: ez a két tápanyag védőfaktorként viselkedik megfelelően nagy mennyiségben.

Az egészséges ember nem beteg

 

Pár "felelőtlen" orvosnak eszébe jutott, mi lenne, ha egyszerűen megvizsgálnánk azt, hogy már eleve vesekővel rendelkező embereknek adunk C-vitamint. Ez ugye kivégzésnek tűnhetne, ám csodák csodája éppen az ellenkezője következett be annak, amit a fent említett kutatások alapján vártunk volna. Vagy semmi kimutatható különbséget nem észleltek (Khanam és társai 1988) vagy a magasabb C-vitamin bevitel csökkentette az oxalát képződést (Trinchieri és társai 1991). Mindkét említett vizsgálatban óvatosan, konzervatívan, a hatástalan mennyiségek kategóriájában mértek, ami egyrészt érthető (élő embereken folyik a kísérlet) másrészt talán soha nem tudjuk meg, hogy mennyi lenne az optimális mennyiség vesebetegségek esetén.

 

Ma a hivatalos ajánlás szerint a dialízisre járó vesebetegek napi 50-100mg körüli ajánlást kapnak, ami egy fél paradicsom C-vitamin tartalmának felel meg, és emiatt nem gondolom, hogy bármilyen mértékben is támogatná az egészségüket.

 

Következtetés

Számtalan, egészséges embereken végzett tanulmány kimutatta, hogy a C-vitamin annak ellenére, hogy az oxalát típusú vesekövek egyik fő építőköve, a fogyasztása fordítottan arányos az ilyen típusú vesekövek képződésének valószínűségével. Ezért a mai gyógyszerészi és orvosi ajánlás éppen az ellenkezőjét váltja ki annak, ami miatt ragaszkodnak hozzá. Nincs adatunk arról, hogy visszatérő jelleggel vesekővel szenvedő betegek esetén mi lenne az optimális C-vitamin bevitel. A jelenlegi ajánlások pár végstádiumú betegen végzett klinikai vizsgálaton alapulnak és számuk nem elegendő a hatékony mennyiség meghatározásához.

 

Az oxalát típusú kövek kialakulásának legfőbb rizikófaktora az állati fehérje fogyasztása, ami pedig nem jelenik meg olyan mértékben az orvosi és dietetikai ajánlásokban, mint kellene.

 

Mivel a teljes szakma, beleértve az orvosokat, dietetikusokat, gyógyszerészeket, rosszul megtervezett in-vitro vizsgálatok illetve rosszul értelmezett statisztikai értelmezések alapján javasolja a C-vitamin fogyasztás csökkentését, fontos lenne áttekinteni a témában elérhető publikációkat és újragondolni a hazai ajánlásokat.

 

Forrás: naturhirek.hu

 

 

CéklaA hidegek közeledtével egyre kevesebb a hazai, megfizethető árú, tápanyagokban gazdag zöldség. A cékla ennek az időszaknak az egyik legértékesebb zöldsége.

A cékla édeskés ízű gumója lehet gömb alakú, lapított vagy hengeres.

Energiatartalma alacsony (31 kcal/100g), fehérjéből 1,3g/100g van benne, zsírtartalma elhanyagolható. Szénhidráttartalma 5,9-9g/100g, főleg glükóz, fruktóz és szacharóz található benne.

Keménysége ellenére víztartalma meghaladja a 90 százalékot. Élelmi rostjai (4,24 g/100g) főleg vízben nem oldódó rostokból állnak.

Vitaminjai közül kiemelendő a B2-, a B1- és a C-vitamin, valamint tartalmaz biotint, folsavat és pantoténsavat is. Kisebb mennyiségben A- és E-vitamin is van benne.

Az ásványi anyagok közül leginkább káliumban és magnéziumban gazdag, de említésre méltó a nátrium-, a kalcium-, a cink-, a vas-, a mangán- és a szelén tartalma is.

Ismert, hogy egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát nagymértékben csökkenti a zöldség és főzelékfélék flavoniod tartalma. A flavoniodok antioxidáns hatásúak, megkötik a káros szabadgyököket. Színanyagai révén a cékla és a cékla lé káros szabadgyököket megkötő hatása különösen magas.

A legkényelmesebb a hengeres formájút vásárolni

A téli hónapokban hetente többször is érdemes céklát enni, különböző módon elkészítve: például salátaként nyersen lereszelve, vagy megfőzve és majonézzel, tartárral ízesítve. Készíthetünk céklaturmixot, céklalevet, reszelt céklát reszelt almával, töltött céklát, céklamártást és főzeléket is. A szláv étrendben fontos alkotórésze leveseknek is. A főtt cékla le is fagyasztható, ha több hónapig akarjuk tárolni, előtte szeleteljük fel.

Egészségesek bármilyen formában betervezhetik a céklát étrendjükbe, és cukorbetegek, valamint fogyókúrázók is fogyaszthatják. Köszvényeseknek szintén ajánlott a benne lévő purin csekély mennyisége miatt (19mg/100g).

Vásárláskor ügyeljünk rá, hogy a nyers cékla héja ne legyen túl száraz. A legkényelmesebb fél öklömnyi, hengeres formájú gumót vásárolni, ez szeletelhető a legjobban. Táplálkozás- élettanilag a sötétlila színű példányok a legértékesebbek.

CéklaCéklareceptek:

Cékla almával (1 adag)

Hozzávalók: 15 dkg cékla, 10 dkg alma

A céklát meghámozzuk, majd finomra reszeljük. Az almából nyerjük ki a levét gyümölcspréssel, és a maradékot keverjük össze a céklával. Ízlés szerint kevés mézet is tehetünk hozzá. (Energiatartalma: 30 kcal).

Céklaturmix (1 adag)

Hozzávalók: 10 dkg cékla, 1 pohár kefir, 1 kávés kanál méz

A céklát héjában megfőzzük, lehűtjük, meghámozzuk, és nagyon apró kockákra vágjuk. Össze turmixoljuk a kefirrel és a mézzel (Energiatartalma: 110 kcal).

Cékla lé (1 adag)

Hozzávalók: 25 dkg cékla, 1 kávéskanál méz, 1 mokkáskanál citromlé

A nyers, finomra reszelt céklát gyümölcsprésbe vagy gyümölcscentrifugába tesszük és a levét felfogjuk. Hozzáadjuk a mézet és a citromlevet és összekeverjük. Ásványi anyagokban gazdag üdítő ital. (Energiatartalma: 82 kcal)

Céklafőzelék (4 adag)

Hozzávalók: 80 dkg cékla, 5 csapott evőkanál liszt, 1,5 dl kefir, fél citrom, késhegynyi őrölt köménymag, 3 kávéskanál só

A céklát kis darabokra vágjuk, és feltesszük főni annyi vízben, hogy pont ellepje. Ízesítjük a köménnyel és a sóval. Ha puha, kefires liszttel behabarjuk, és még pár percig forraljuk, majd pépesítjük. Kevés vizet adunk még hozzá, és ismét felforraljuk. A tűzről levéve hozzáadjuk a citrom levét. Tápanyagtartalom 1 adagban: 127 kcal (530 kJ), 5,6 g fehérje, 1 g zsír, 23,9 g szénhidrát

 

Forrás: origo.hu

 

 

kalcium és D-vitaminKissé tovább éltek azok az idős emberek, akik D-vitamin és kalcium étrend-kiegészítőt szedtek - állapították meg követéses vizsgálatok metaelemzésével dán kutatók.

Az eredeti tanulmányokba összesen 70 ezer embert vontak be, az eredmények mostani áttekintése azt mutatta, hogy azok az idősebb emberek, akik együtt szedték a D-vitamint és a kalciumot, 9 százalékkal, kisebb valószínűséggel haltak meg a követés három éve alatt, mint azok, akik placebót kaptak.

Lars Rejnmark kutatásvezető, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa kiemelte, hogy bár nem tűnik soknak a három évre vetített 9 százalékos halálozási kockázatcsökkenés, az legalább olyan jelentős, mint a koleszterinszintet csökkentő sztatinok vagy a vérnyomáscsökkentők szedéséhez köthető előny.

"A dohányzásról való leszokástól eltekintve nincs sok olyan beavatkozási lehetőség, amely ekkora mértékben csökkentené a halálozási kockázatot" - hangsúlyozta Rejnmark.

A kutatók nyolc korábbi klinikai próba eredményeit összesítették, amelyekben 70 ezer, a hatvanas vagy hetvenes éveiben járó ember, főleg nő vett részt. Minden egyes próbában véletlenszerűen választották ki, hogy ki kap D-vitamint, illetve ki kap placebót. Egyes tanulmányokban a D-vitamint kalciummal is kombinálták.

Az alkalmazott D-vitamin napi adagja 10-20 milligramm (400-800 NE) volt, kalciumból, pedig 1000 milligrammot szedtek a tanulmányok résztvevői.

 

Az eredményeket a Journal of Clinical Endocrinology című szakfolyóiratban ismertették a szerzők.

 

Forrás: MTI, origo.hu

 

További cikkeink:

Magas tápértékű kalcium por

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal