immunrendszer

David M. Katz, az amerikai Yale Egyetem egyik orvos igazgatója "szuperhatosnak" nevezi blogjában azt a listát, amelyben felsorolja, mi az, ami valóban hatékony lehet a rák megelőzésében a mai tudományos bizonyítékok alapján.

David M. Katz, a Yale Egyetem betegségmegelőzési kutatóközpontjának alapító orvos igazgatója hat olyan életmódbeli tényezőt gyűjtött össze blogjában, amelyek a tudományos szakirodalom eredményei alapján hatékonyak lehetnek a rák kialakulásának vagy kiújulásának megelőzésében.

Katz "szuperhatosnak" nevezi ezt a listát, amelynek első helyén a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás áll. Ez bizonyítottan előnyös a súlykontroll szempontjából, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és erősíti az immunrendszert. A második az optimális étrend, amely hosszú távon és élettanilag is minden szempontból pozitívan befolyásolja szervezetünk működését.

A mozgásban gazdag életmód és a helyes táplálkozás együtt már jelentősen mérséklik a daganat kialakulás esélyeit, és ha emellett egyáltalán nem dohányzunk, akkor összességében akár 80 százalékkal is csökkenthető ez a kockázat - állítja egy 23 000 résztvevővel végzett átfogó tanulmány.

A lista további három helyén a pihentető alvás, a stressz-kezelés és a szeretetteljes kapcsolatok állnak. Az alvás minősége és mennyisége szintén jelentősen befolyásolja élettani, immunológiai és idegi folyamatainkat, ezeken keresztül, pedig a rák keletkezésének esélyeit. Nagyjából ugyanez igaz a bennünket érő stresszre is, amely ha elér egy bizonyos, már egészségtelennek tekintett szintet, az a hormonális egyensúly eltolódását és a gyulladásos folyamatok erősödését okozhatja. Mindkét folyamat elősegítheti, hogy daganat alakuljon ki, így nem árt, ha a minket érő stressz mennyiségét is megpróbáljuk a számunkra még optimálisnak tekinthető határok közé szorítani - írja Katz.

Az optimális étrend hosszú távon és élettanilag minden szempontból pozitívan befolyásolja szervezetünk működését

A hatodik, rákmegelőzésre valóban alkalmas tényezőt a kiegyensúlyozott párkapcsolatok jelentik Katz szerint. Egy szeretetteljes párkapcsolatban jóval kevésbé veszélyeztetnek minket a krónikus betegségek, mint akkor, ha magányosan vagy boldogtalan kapcsolatban élünk. Ha pedig ötvözzük egymással a fenti életmódbeli ajánlásokat, az így nyert előnyök még a kromoszómáink szintjén is megjelennek. Egy 2008-as, prosztatarákos férfiakkal végzett kutatásból például kiderült, hogy az intenzív étrendi és életmódbeli változtatások a génaktivitást is kimutatható módon képesek befolyásolni.

A bejegyzésben Katz kitér az étrend-kiegészítőkre is. Katz szerint ezeknek a rákmegelőzésben betöltött szerepe jelenleg vitatott, hiszen a tudományos szakirodalom csak néhány esetben igazolja egyértelműen, hogy valóban hatékonyak. Katz szerint ilyenek a D-vitamin, illetve a citrusfélékből kivont és kémiailag módosított pektin.

Magyar szempontból érdekes, hogy Katz szerint a fermentált búzacsíra-kivonatból gyártott speciális tápszer, az Avemar is előnyösnek tekinthető a rákmegelőzés szempontjából. "Klinikám nagy érdeklődéssel tanulmányozza és alkalmazza a citruspektin kémiailag módosított kivonatát is. Úgy tűnik, hogy a citruspektin egy bizonyos mértékig rendelkezik azzal a képességgel, hogy befolyásolja a ráksejtek terjedését, használata emellett teljesen biztonságosnak tűnik. Ugyanez igaz az Avemarra is, amelynek kiterjedt, folyamatosan bővülő szakirodalma támogatja a készítmény rákmegelőzésben történő használatát" - írja Katz.

Az antioxidánsokban gazdag ételek és italok (például a fehér és a zöld tea) mellett szintén több tudományos bizonyíték szól, az antioxidáns-tartalmú étrend-kiegészítőkről azonban már nem mondható el ugyanez Katz szerint. Sőt, véleménye szerint egyes termékek - például a béta-karotint tartalmazók - akár még növelhetik is a daganatkialakulás kockázatát.

Dömötörfy Zsolt, a Daganatok.hu betegtájékoztató és ismeretterjesztő portál - amelynek támogatója az Avemar.hu - főszerkesztője elmondta: annak idején (2000 körül) a laboratóriumi vizsgálatokban (beleértve az állatkísérleteket is) az Avemarral kapcsolatban igen jó eredmények születtek, amelyeket több rangos nemzetközi szakmai lapban is publikáltak. Ez után jöhettek volna a klinikai próbák, de ezt a tulajdonosok nem tudták finanszírozni, ezért nem gyógyszerként, hanem speciális tápszerként törzskönyvezték, és így került piacra. Mivel szabadon hozzáférhető az emberek számára, a kettős vak klinikai próbákra már nincs esély. Az elmúlt években több tudományos közlemény jelent meg a szer hatásáról (a listát lásd itt), és sok az anekdotikus bizonyíték is (sok betegnek valóban használ, és számottevő mellékhatása nincs). Az Avemar gyógyszerré válását az is nehezíti, hogy igen összetett szer, amely több hatóanyagból áll - mondja Dömötörfy.

Az elmúlt években pereskedés alakult ki az eredeti és az új tulajdonosok között az Avemar körül. Erről részletesebben a Heti Világgazdaság 2010. január 27-i cikkében olvashatnak, amely regisztráció után itt érhető el. A cikk szerint számos onkológus is ajánlja betegeinek a szert, amely nívós szaklapokban pozitív recenziót kapott, és a cél immár a gyógyszerré minősítés.

Forrás: origo.hu

Ételallergiában és táplálékintoleranciában szenvedők számára komoly veszélyforrást jelenthet egy hétköznapi fogás figyelmetlen elfogyasztása. Honnan eredhet ez a probléma? Tisztában kell lennünk vele, hiszen szerepünk lehet a megjelenésükben éppúgy, mint a megelőzésükben. Az allergiás elváltozások száma folyamatosan emelkedik.

Ezt a tendenciát magyarázza egyrészt a növekvő környezetszennyezés, a növényvédő szerek alkalmazása, az élelmiszerek előállításánál használt eljárások, másrészt a diagnosztikus lehetőségek bővülése.

Allergia és intolerancia

Táplálékallergiák esetében az immunrendszerünk idegen anyagként érzékel bizonyos élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt, ami fokozott ellenanyag termelődést eredményez.

Leggyakoribb táplálékallergiák: tej, tojás, szója, liszt, földimogyoró, dió, hal, tenger gyümölcsei stb.

A tünetek a legkülönbözőbbek lehetnek: emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hányás, puffadás, reflux), bőrtünetek (ekcéma, csalánkiütés, ödéma), légúti elváltozások (torokbizsergés, tüsszögés, köhögés, rekedtség), idegrendszeri panaszok (viselkedési zavar, alvászavar, migrén, fáradékonyság), de még ízületi gyulladások és izomfájdalmak képében is jelentkezhet. A legsúlyosabb, ami egy táplálékallergiás emberrel megtörténhet, az az életet veszélyeztető, keringés összeomlását jelentő anafiaxiás sokk.

A táplálékintolerancia (pszeudoallergiák) esetében a tünetek hasonlóak lehetnek az allergia tüneteihez, viszont nincs immunreakció. Intoleranciát gyakran kiváltó élelmiszerek: tej, tejtermékek, fruktóz (gyümölcscukor), kávé, kakaó, banán, vörösbor, élelmiszer- adalékanyagok stb.

Az érzékeny emberi test

Fontos leszögeznünk, hogy az allergiák kialakulásáért több gén is felelős, melyek hatásának összegződéséből lesz valakinek erős vagy gyenge hajlama az elváltozásokra. Emellett viszont bizonyos környezeti hatások, táplálkozási szokások és a lelki állapot is lehet kiváltó tényező.

Születés után az emberi szervezet számára, elvileg minden elfogyasztott anyag idegennek minősül, viszont a bélben működő precíz szabályozás alatt álló immunrendszer megismerteti a belső immunsejteket a kívülről érkező vegyületekkel. Ezt nevezik orális toleranciának. Ennek köszönhető, hogy élelmiszereink alkotóelemeit szervezetünk felismeri, annak zavara vagy hiánya esetén súlyos ételallergiás kórképek lépnek fel. Ezt a mechanizmust elsősorban az anyatejes táplálás, valamint a bélflóra állapota és működése befolyásolja. Ezzel, pedig eljutottunk a legfontosabb gondolatig, hogy az emésztőrendszer válaszát nagymértékben befolyásolják a szervezetbe kerülő ételek, italok, gyógyszerek és egyéb anyagok.

Mit tehetünk?

- Tartsanak allergénszegény vagy -mentes étrendet az allergiára hajlamos várandós kismamák és szoptató anyukák.

- Törekedjünk arra, hogy kisbabánk szervezete minél később találkozzon allergizáló anyagokkal. Erősítsük fel immunrendszerüket hosszú szoptatással, helyes, allergénmentes hozzátáplálással - a védőnő által felállított ütemben és módon - és a nem túlzásba vitt higiéniával.

- A bélrendszeri immunitás megtartása érdekében támogassuk a bélflóránkat pre- (borsó, hagymák, articsóka, csicsóka) és probiotikumokkal (természetesen natúr joghurt vagy gyógyszertári készítmények).

- Kerüljük a génmódosított termékeket, mert nem tudhatjuk kinél, milyen reakciót vált ki a szervezetből!

- Együnk ellenőrzött, jó minőségű alapanyagokat, hogy amennyire lehetséges kivédjük, illetve csökkentsük az antibiotikumok, növényvédő szerek, élelmiszeradalékok stb. bevitelét a szervezetünkbe.

- Diagnosztizált allergia vagy intolerancia esetén tartsuk be a szakszerű diétát!

Forrás: Ízek és érzések, hazipatika.com

Fontos: Az ajánlások egészséges csecsemőkre vonatkoznak, nem allergiás betegekre! Táplálék allergiában szenvedő gyermek egyáltalán nem kaphatja az érzékenységet okozó élelmiszert, és orvosi segítségre szorul.

Az allergiás betegségek egyre gyakoribbá válnak. A gyermekeknek kb. 20-30%-át érinti ez az életkoronként, más megjelenési formát öltő érzékenység (atopiás ekcéma, allergiás asztma, szénanátha). Allergiás tünetek (tüsszögés, köhögés, bőrviszketés és bőrszárazság) akkor jelentkeznek, ha az emberi test a környezetből származó, amúgy ártalmatlan idegen anyagokra túl érzékenyen reagál. A leggyakoribb allergének a táplálékfehérjék, a virágpollen, a házi por és az állatszőr.

Az allergia kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az öröklött hajlam. Ha a családi anamnézis negatív, az allergia előfordulásának valószínűsége 10-20%, ha az egyik szülő allergiás, a csecsemő allergiára való veszélyeztetettsége 30-50% között mozog. Ez az arány, ha allergiás testvér van a családban 25-35%. Amennyiben mindkét szülő allergiával küzd, a betegség kialakulásának valószínűsége az utódban 40-60%, sőt, ha mindketten hasonló allergiában szenvednek, akár 60-80% is lehet.

Bár a hajlam öröklődik, a statisztikák azt mutatják, hogy az allergia nem minden esetben tör ki gyermekeinken. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen drasztikus diétát vagy életmódváltást orvosi konzultáció előzzön meg. A gyermekorvos (vagy szakorvos) a családi anamnézis birtokában meg tudja határozni, milyen megelőző intézkedésekre van valóban szükség.

A leghatékonyabb a megelőzés

Mivel az allergiás betegségek gyógyítása nagy küzdelem és áldozatok árán is csak korlátozottan lehetséges (pl. a csecsemőkori élelmiszerallergiát a gyermekek az allergén szigorú mellőzésével sokszor „kinövik”), illetve kezelésük jellemzően a tünetek enyhítésére redukálódik, nagyon fontos szerepe van a magzat- és kora csecsemőkori megelőzésnek. Az öröklődést nem tudjuk befolyásolni, az ártalmas környezeti tényezőket azonban tudatosan csökkenthetjük. Ebben és a következő erről szóló posztban kizárólag a táplálkozásról lesz szó.

Immunrendszer, bélflóra

A bélflóra az emberi szervezet legfőbb immunszerve, a védekező reakciók 80%-áért bélrendszerünk a felelős. A csecsemők immunrendszere és bélflórája az első évben még fejletlen, ezért fokozott védelemre szorul (függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e). Csecsemőkorban a bélnyálkahártya áteresztőképessége igen nagy, könnyedén áthatolnak rajta az idegen fehérjék, nagyobb gyermekeknél és felnőttkorban azonban már képes hatékony védelmet nyújtani az allergénekkel szemben.

Új irányelvek az allergia megelőzésben

Sokáig azt tartották, jobb, ha minél későbbi életkorban kerül csak a gyermek kapcsolatba a potenciálisan allergizáló élelmiszerekkel. Hosszas kutatások eredményeként az elmúlt néhány évben új irányelvek láttak napvilágot a csecsemőkori allergia megelőzésre vonatkozóan. Mai ismereteink szerint ez a fajta halogatás bizonyos életkor után hosszú távon nem véd az allergia kialakulásával szemben. Míg a korai glutén kóstoltatás igen hamar bevonult a magyar csecsemőtáplálási protokollba, a többi allergén élelmiszerrel óvatosabban bánnak a hazai ajánlások (főleg a német és osztrák példához képest, ahol már semmi sem „tilos”). Tehát nyugodtan dőljetek hátra, és mielőtt lerágnátok a körmötöket, értsétek ezt úgy, hogy a tudomány jóvoltából ismét adódott egy lehetőség, hogy a közeljövőben sok allergiára hajlamos gyermek élete pozitívan változzon. Elindult egy tendencia, de nem kell a régi elveket egyből a kukába dobni, vagy ahogy a német mondaná: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni (az allergének ugyanis továbbra is allergének).

Az első négy hónap - különösen fontos

Abban minden tanulmány megegyezik, hogy életének első négy hónapjában (anyatej és/vagy tápszer mellé) semmiféle  kiegészítő táplálékot ne adjunk a babának, mert azzal növeljük az allergia kialakulásának kockázatát.

Egyidejűleg az is világossá vált, hogy a legalább 4 hónapig fenntartott szoptatás alapvető fontosságú az allergia megelőzésben. Mivel a legtöbb tanulmány a 4 hónapos szoptatási időtartamot vizsgálta, ezért egyelőre csak erre az időszakra vonatkozóan tudunk határozott kijelentéseket tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszabb távú anyatejes táplálás ne védhetne az allergia kialakulása ellen, sőt, rengeteg egyéb érv is amellett szól, hogy a 6. hónapig és a hozzátáplálással kiegészítve azon túl is fenntartsuk a szoptatást.

Az anyatej allergénekben szegény, csak nagyon kis mennyiségű idegen fehérjét tartalmaz, melyek jellemzően az édesanya által elfogyasztott ételekből származnak. Utóbbiak feltételezhetően segítenek a csecsemőnek a tápláléktolerancia kialakításában, az anyai halfogyasztás pozitív hatását a magzati idegrendszer fejlődésére, pedig már több tanulmány bizonyította, újabban allergiával szembeni védőszerepet is tulajdonítanak neki. Nincs szükség sem a terhesség, sem a szoptatás alatt speciális diétára! Ha bizonyos élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat ok nélkül, huzamosabb ideig mellőzünk az étrendünkből, annak mi magunk és gyermekünk is kárát láthatja.

Amennyiben a szoptatás nem lehetséges - a gyermekorvossal konzultálva -, válasszunk ún. hypoallergén (HA) tápszert. Ügyeljünk rá, hogy az újszülött allergiára való fokozott hajlama esetén születés után a kórházban is csak ilyet kapjon, ha esetleg tápszeres pótlásra kerülne sor! Legyünk különösen körültekintőek a tápszergyártó cégek által ajándékozott tápszermintákkal! Bizonyos, a csecsemőkorra specifikus probiotikumok alkalmazását a megelőzésben még vizsgálják.

A szójatápszer nem való korai allergia megelőzésre, hiszen a szója maga is gyakori allergén. A kecsketej alapú tápszereket 6 hónapos kor alatt a szakértők nem ajánlják.

4 és 6 hónapos kor között – átmeneti időszak

Mai tudásunk szerint az allergia kialakulását a hozzátáplálás késői megkezdésével, ill. az allergén élelmiszerek 1. életévben való kerülésével nem lehet megakadályozni. Egyre kevésbé tesznek különbséget allergiára hajlamos és arra nem hajlamos gyermek hozzátáplálása között, bizonyos potenciálisan allergén élelmiszerek első éven túli mellőzése akár hiányállapotok kialakulásához is vezethet. Feltételezik ún. „időablakok” létezését, amikor az élelmiszerfehérjék megismertetése ideális lehet, hogy a gyermek szervezete toleranciát tudjon velük szemben kialakítani. Ezt az időpontot bizonyos allergéneknél már az 5. vagy 6. hónapra teszik. Az „időablakok” léte azonban még bizonytalan, az egyes élelmiszerekre vonatkozóan további kutatásokra van szükség.

Az biztos, hogy az összetevőket egyesével, először csak egy-két kanál mennyiségben, az adagot fokozatosan növelve kell bevezetni az étrendbe.

Szakmai körökben kizárólagosan szoptatott csecsemők hozzátáplálását 6 hónapos kor körül (legkésőbb a 6. hónap végén), tápszeres babák kiegészítő táplálását pedig legkorábban 4 hónapos korban javasolják megkezdeni, függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e. A kezdő időpont megválasztásánál az egyik legfontosabb tényező, hogy maga a csecsemő érett-e a hozzátáplálásra.

Fontos: mennyiség és türelem

Fehérjedús összetevők esetén (a legtöbb allergén élelmiszer ilyen) mindenképp ügyelni kell a megfelelő mennyiségre. A csecsemőkorban túlzásba vitt fehérjebevitel később elhízáshoz vezethet (ez napjainkban az európai gyereknépesség egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája és a túlsúlyt az allergia kialakulásával is összefüggésbe hozták).

Az egyes összetevők bevezetése között 3-5 nap teljen el. Új ismereteink szerint már allergiára fokozottan hajlamos gyermekek esetén sincs szükség ennél nagyobb távolságra két új íz kóstoltatása között. Négy nap alatt a legtöbb allergiás reakció megjelenik, és mi - ha tényleg egyetlen új összetevővel bővítettük csak a palettát - könnyedén tetten érhetjük a bűnöst. Ha azonban a babának - allergiás alapon - emésztési problémái adódnának (szorulás), ez az időszak túl rövid, hogy kiderüljön.

Forrás:  karpatinfo.net, divany.hu

További cikkeink:

Magas tápértékű kalcium por

Cordyceps kapszula

Banting növényi tabletta és por

Az Internet tele van olyan oldalakkal, amelyek a biztos rákellenes módszert javasolják. A rák továbbra is az egyik legtöbb halált okozó betegség. Rákellenes diéták, lúgosítás, szódabikarbóna? A rákkal kapcsolatos tévhitekről már sok cikk jelent meg. Nem lehet azonban elégszer elővenni ezeket a mítoszokat, mivel az Interneten újra és újra előkerülnek az új vagy régi, de mindenképpen eltitkolt csodagyógymódok, amelyek gyógyítják „a rákot”.

Az elterjedt tévhitek a betegséggel és a gyógymódjaival kapcsolatban persze reményt adhatnak mindazoknak, akik egy diagnózis után kétségbe estek. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy ezek a félinformációk, tévedések, csúsztatások, tévhitek csak hamis reményt nyújthatnak, valódi megoldást és vigaszt sosem. Most a IflScience vette elő a rákkal kapcsolatos tévhitek témáját, és ezek közül tíznek a cáfolatára vállalkoztak

1. A rák egy ember alkotta, modern betegség

Mind többször hallani arról, hogy a rákosok száma évről évre nő. Arról is egyre többet tud az orvostudomány, hogy mely anyagok „rákkeltőek”, azaz melyek növelik a rákos megbetegedések kockázatát. Mindezekből sokan levonhatják azt a téves következtetést, hogy a rák a modern társadalmak betegsége, és hogy az emberi civilizáció bizonyos vívmányainak terméke.

Ez azonban tévedés: az első rákos esetekről szóló beszámolók i. e. 3000 körülről származnak az ókori Egyiptomból, és azt is tudjuk, hogy a betegség elnevezése Hippokratésztól származik. Az igaz, hogy a rákos megbetegedések száma nő, ez azonban nem kizárólag a modern élet káros hatásaival magyarázható. A népesség várható élettartama nő; ma sokkal tovább élünk, mint akár 100 évvel ez előtt; így mind nagyobb az esélye annak, hogy rákban haljunk meg, ugyanis a rák hátterében a DNS mutációja áll, amire annál nagyobb az esély, minél tovább élünk. Ezen kívül az orvostudomány mind pontosabban és mind több esetben tudja diagnosztizálni a rákot; ez is növeli a fölismert megbetegedések számát.

2. A rák megelőzhető bizonyos ételek fogyasztásával

Az áfonya, a cékla, a brokkoli, a fokhagyma, a zöld tea és még nagyon sok más étel úgy híresült el a köztudatban, hogy ezek a daganatos megbetegedések kialakulását megakadályozó anyagokat tartalmaznak. Azaz, hogyha ezeket fogyasztjuk rendszeresen és nagyobb mennyiségben, akkor nem leszünk rákosak. Sokan ugyanezt a hatást az úgynevezett antioxidánsoknak tulajdonítják, így arra biztatnak, hogy minél több olyan élelmiszert fogyasszunk, amely sok ilyesmit tartalmaz. Ezek a mítoszok azonban nincsenek tudományosan alátámasztva.

Mai ismereteink szerint nincs olyan étel, amely a rák kialakulását megelőzné. Az ilyen kijelentések általában egy-egy termék marketingjének részei, nem tudományos állítások. Persze ez nem jelenti azt, hogy az élelmiszerek egyformán „egészségesek”. Természetesen vannak egészségesebb és kevésbé egészséges ételek, de az „egészségességnek” objektív, abszolút és pontos skálája nincs.  Az mindenképpen jó, ha kiegyensúlyozottan sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztva étkezünk. Ez pedig – más az egészséget megőrző szokásokkal együtt – valóban jelentheti a hosszabb, betegségmentes életet.

3. A „savas” étrend rákkeltő

A szervezet „savasításának”, illetve „lúgosításának” mítosza. A rákkal kapcsolatosan nagyon makacs módon tartja magát az a tévhit, amely szerint, ha az étrendünkkel túl sok savas ételt viszünk be a szervezetünkbe, akkor a vérünk „savassá” válik, ami pedig kedvez a rák kialakulásának. A rák ellen pedig „lúgosítani” kell a szervezetünket; például zöldségekkel és gyümölcsökkel (többek között citrommal)... Ez – ahogy már korábban is írtuk – biológiai nonszensz.

Persze, mint a legtöbb marhaságnak, lehet ennek is valamiféle alapja: tény, hogy a rákos sejtek nem életképesek túlzottan lúgos kémhatású környezetben. Ez azonban a teljesen egészséges sejtekre is igaz. Sőt, a túlságosan savas környezetre is, nem csak a túlságosan lúgosra. A vérünk valóban enyhén lúgos kémhatású; ennek szabályozása a vesék és a kiválasztás feladata. A bevitt táplálékkal tehát nem egykönnyen befolyásolható a vérünk kémhatása; annál inkább a vizeletünké. Az is igaz, hogy a daganatok mikrokörnyezete savas; ennek az a magyarázata, hogy a daganatos sejtek légzése eltér az egészséges sejtekétől, és az égés melléktermékeként savak keletkeznek. Ezekből a tényekből azonban nem következik, hogy a lúgos kémhatású ételek fogyasztása használ a rák ellen.

4. A rák édesszájú

Szintén elterjedt tévhit, hogy a rákos sejtek „szeretik a cukrot”, így ha nem akarjuk hizlalni daganatainkat, akkor ne együnk édességeket, cukros ételeket. Ez olyannyira leegyszerűsíti a valóságot, hogy teljesen értelmetlen kijelentés. A „cukor” nem egyféle anyagot jelöl, hanem számos szénhidrátot (szénből, oxigénből és hidrogénből felépülő szerves anyag), amely glükózból (szőlőcukor) és/vagy fruktózból (gyümölcscukor) épül föl. A kockacukor vagy a konyhában található „cukor” elnevezésű anyag az úgynevezett szacharóz, ami glükózból és fruktózból áll. A poliszacharidokat (a krumpliból származó keményítőtől kezdve a rizsből, a tésztából vagy a répából származó szénhidrátokig) a szervezetünk egyszerű alkotórészekre (fruktóz- és glükózmolekulákra) bontja; ezek már be tudnak kerülni a véráramba, és a sejtlégzés során ezek elégetésével keletkezik a szervezet számára hasznosítható energia (és melléktermékként víz és szén-dioxid). Látható tehát, hogy nemcsak a daganatos sejtek, de minden sejtünk „cukorral működik”.

Az igaz, hogy a daganatok nagy része igen gyorsan növekszik, így több energiára, azaz több tápanyagra (glükózra) van szüksége, mint az egészséges sejteknek. Azt is tudjuk, hogy a glükózt a daganatos sejtek másképp bontják le, mint az egészségesek. Ha azonban kevesebb cukrot viszünk be a szervezetünkbe, azzal nem csak a rákos sejtjeinket „éheztetjük”, hanem az összes többi sejtünket is. Ennek következtében a szervezetünk a saját tartalékait (zsírok) fogja fölélni. Azért soványodnak le igen hirtelen a rákos betegek, mert nem tudnak kellő mennyiségű tápanyagot bevinni, mivel a daganat rengeteg glükózt fogyaszt.

5. A rák egy gomba, az ellenszere, pedig a szódabikarbóna

Ez a tévhit abból a nem túl bonyolult és nem is helytálló megfigyelésből táplálkozik, hogy „a rák mindig fehér”. A rák ugyanis nem gomba és nem is mindig fehér. Vannak fehér színű daganatok, de nem mindegyik az. Az elképzelést hirdetők magyarázata szerint a candidagomba okozta fertőzés hatására védekezésképp alakul ki a szervezetben a rák. Ez azonban nincs így. Az egészséges népesség egy jó része candidával fertőzött, és még csak nem, is tudnak róla, hiszen a fertőzést az ember immunrendszere legtöbb esetben, kordában tartja. Ezek az emberek nem rákosak.

Azok azonban, akik azt hiszik, hogy a rákot gombás fertőzés okozza, abban is hisznek, hogy az egyszerű ellenszere a komoly betegségnek a szódabikarbóna-injekció. Ennek hatásosságára azonban nincs kellő bizonyíték, viszont a szódabikarbóna nagyobb mennyiségben veszélyes is lehet. Állatkísérletekből csupán az, derült ki, hogy a szódabikarbóna a daganatok közvetlen mikrokörnyezetének savasságát csökkenti. Arra nézve is vannak klinikai vizsgálatok, hogy a szódabikarbóna csökkenti-e a tumorok, okozta fájdalmat. Azt azonban semmilyen klinikai vizsgálat nem támasztotta alá mind a mai napig, hogy a szódabikarbóna hatásos lenne a rák ellen. Problémás ugyanis, hogy nem lehet olyan mennyiségben bevinni a szervezetbe, amely a daganatok mikrokörnyezetének pH-jára hatna, de ne tenné tönkre a veséket.

Forrás: nyest.hu