fog
| ||||||||
|
Néhány hónapja egy amerikai televíziós műsor kapcsán robbant az „arzénbomba”, egyesek szerint alaptalanul. Egy privát laboratórium ugyanis arzént mutatott ki az almaléből. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) szintén elvégezte a teszteket, de ők biztonságosnak ítélték a terméket. Miután a Consumer Reports című fogyasztóvédelmi magazin és más, szigorúbb előírásokkal rendelkező fogyasztói csoport is vizsgálódásba kezdett, az FDA úgy döntött, elgondolkodnak az arzénszintre vonatkozó előírások további szigorításáról. Az arzén néhány fajtája, mint például a rovarirtókban található változata mérgező, nagy mennyiségben rákot okozhat. Az almalé fogyasztása azonban nem csak az arzén miatt lehet problémás. Bár található némi tápanyag, rengeteg benne a kalória, és néha több a cukor, mint a szénsavas üdítőkben. Kevés benne a fehérje és az ásványi anyag, hiányzik belőle az egész gyümölcsben megtalálható rosttartalom. Villámgyorsan juttatja be a kalóriákat a szervezetbe, az ember észre sem veszi, mennyit hörpint fel belőle. A nyers gyümölcsből meg sem tudna enni annyit. Édesszájúvá válnak tőle a gyerekek, kiüti a nyeregből a sokkal értékesebb ételeket és italokat, valamint hozzájárul az elhízáshoz. „Gyakorlatilag cukros víz – jellemezte Judith Stern, a Kaliforniai Egyetem táplálkozástudományi professzora. – Nem adnám a 3 éves unokám kezébe.” Ma már több terméket is vitaminokkal dúsítanak, így már nem csak üres energiaforrást jelentenek, ez azonban nem igazán győzi meg a szakembereket. „Ha önmagában egészségtelen valami, hiába tesznek bele vitaminokat, attól nem lesz jobb. Ha hízást okoz, akkor, pedig egyértelműen helytelen választás” – jegyezte meg Karen Ansel, az Amerikai Dietetikus Szövetség szóvivője. Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia állásfoglalása szerint az almalé illeszkedhet az egészséges étrendbe, a szabályozás azonban nyersen fogalmaz: „a gyümölcslé nem bír tápértékkel a 6 hónap alatti gyermekek számára, az idősebbeknek is érdemesebb magát a gyümölcsöt adni. ”Az Egyesült Államokban az almalé a második legnépszerűbb gyümölcslé a narancslé után. Aki nem képes lemondani az almalé élvezetéről, az tartsa szem előtt a szakemberek alábbi javaslatait: • Válasszon olyan italt, melyet kalciummal és D3-vitaminnal dúsított. • A gyerekek csak pasztörizált változatot kapjanak. • Hat hónapos kor előtt nem javasolt az almalé. Később se ajánlatos cumisüvegben vagy csőrös pohárban kínálni, mert ha egész nap iszogatják, károsíthatja a fogakat. Ugyanezen okból kifolyólag lefekvéskor se igyanak már belőle. • 1-6 éves kor között a napi maximum 110-170 ml legyen, 7-18 éveseknek, pedig 230-360 ml. • A gyerekeket nyers gyümölcs fogyasztására kell biztatni. • Ne vezessenek meg senkit a félreérthető címkefeliratok. A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” nem jelenti azt, hogy nincs tele természetes cukorral. A „koleszterinmentes” meg egyenesen sületlenség, hiszen koleszterin csak állati eredetű élelmiszerekben van.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Enikő és Nóra a fogorvosnál. Ez alkalommal nem hagyományos fogászati kezelésen vesznek részt. Mind a ketten ugyanazzal a céllal érkeznek: fehérebb, csillogóbb fogsorra vágynak. Nórának nyolc nap alatt ígérnek világosabb fogakat, míg Enikőnek ugyanezt az eredményt egy óra alatt garantálják. De nézzük mindezt a gyakorlatban. Fogorvoshoz fehérítési szándékkal esztétikai okból fordulnak a páciensek. Az elszíneződést olykor a fog megbetegedése vagy korábbi gyökérkezelése is okozhatja, ez azonban ritkább. Ilyenkor speciális módszert alkalmaznak, az eljárás is körülményesebb, mint Enikő és Nóra esetében. Ők ugyanis ép és egészséges, ám az általuk kívántnál sárgább árnyalatú fogsorral rendelkeznek. A két höly fogait hasonló zselékkel fehérítik. Mindkettő alapanyaga a hidrogén-peroxid. A fő különbség a szerek között a töménységükben van. Nórának nyolc napon keresztül, napi négy órán át kell viselnie a fogsoráról mintázott szilikon sínt, amelybe 12 százalékos hidrogén-peroxid tartalmú zselét tesznek. A szer a világosításért felelős anyagokon kívül fogvédő vegyületeket is tartalmaz. Utóbbiak a zománcot és a fog belsejének szöveteit óvják. De hogyan világosítja ki a fogakat a hidrogén-peroxid?"A hidrogén-peroxid, az egy olyan anyag, mint például a hajszőkítésben is, amit a fodrászok használnak. Kivilágosítja a sötétebb dolgokat. A hidrogén egy nagyon labilis, bomló anyag. Elbomlik vízre és egy olyan oxigénformára, ez a nasszenz-oxigén, ami nagyon könnyen hozzákapcsolódik a környezetében lévő anyagokhoz és azokat kiszínteleníti." - magyarázza Dr. Berhidi Edit, fogszakorvos. Enikő fogát tulajdonképpen ugyanezzel a vegyülettel világosítják, a különbség mindössze a fehérítőanyag töménységében és ezáltal a kezelés időtartamában van. Míg Nóra fehérítő keveréke mindössze 12 százalék fehérítésért felelős hidrogén-peroxidot tartalmaz, addig Enikőnél háromszor ilyen magas koncentrációjú, azaz 35 százalék tartalmú fehérítőszert alkalmaznak. Ez a módszer abban különbözik a 8 napos fehérítő eljárástól, hogy itt ötször tíz percig úgynevezett polimerizációs fénnyel megvilágítják, és ez által aktiválják a fehérítő anyagokat. Amíg a hölgyek foga fehéredik, nézzük minek is, vetik alá magukat. "Az biztos, hogy a fogfehérítés nem egy károsító anyag vagy károsító folyamat, mert akkor a fogorvosok nem alkalmaznák. De vannak kellemetlen mellékhatások. Lehet a kezelés során hideg-savas érzékenység, ami a kezelés végén elmúlik. Hosszútávú károsító hatásait. pedig állandóan vizsgálják. Mi, fogorvosok azt javasoljuk, hogy a túl nagy töménységű anyagokat fogorvosi ellenőrzés nélkül senki ne használja." - meséli Berhidi doktornő. "Erről a hidrogén-peroxidról tudni kell, hogy rokon vegyülete a mindennapi életben használt hyponak. A háziasszony már valószínűleg tapasztalták, hogy azok a természetes anyagokból készült fehérneműk, amelyek hosszú időn keresztül vagy többször hypozva lettek, egy idő után málékonnyá vagy szakadékonnyá válnak. " - folytatja Dr. Jóbor András, egyetemi docens, SOTE Ha ez így van, akkor az agresszív hidrogén-peroxid hatását is úgy kell elképzelnünk, mint a fehérítőszerét. A fogak felszínéről a belsejébe jutva roncsolhatja az ottani szerves állományt, így hosszútávon gyengévé és törékennyé válhatnak rágószerveink. A fehérítést nem ellenzők is óvatosságra intenek. Csakis egészséges, ápolt, szuvasodásra nem hajlamos fogak esetén ajánlják ezt az orvosi beavatkozásnak nem tekinthető, kozmetikai eljárást. Nem tanácsos túl sokszor elvégeztetni, bár az eredmény nem életre szóló a fog visszasötétedhet. A kezelés előtt, el kell távolítani a fogkövet és a szennyeződéseket. Ezeknek a készítőknek szakemberek szerint valódi fehérítő hatása nincs. Az elszíneződéseket és lepedékeket képesek eltávolítani, ezzel az eredeti fogszínt visszaadván. Tehát, ha mondjuk fogunk alapszíne sárgás, akkor ezektől sem várhatunk hófehér csillogást. Egyedüli megoldás az Enikő és Nóra által választott eljárás, melynek segítségével legalább egy árnyalatot lehet világosítani a fogakon. Ám a módszernek vélt vagy valós következményeiről egyelőre a szakértők is vitatkoznak.
Forrás: FreePress, napidoktor.hu
További cikkeink:
Az olajokat Streptococcus baktériumtörzsek ellen vetették be, amelyek gyakori lakói a szájüregnek. A vizsgálat eredménye szerint csak az enzimmel módosított kókuszolajnak volt meg az a képessége, hogy megakadályozza a legtöbb baktériumtörzs szaporodását. A kókuszolaj többek között elpusztította a Streptococcus mutans baktériumot is, amely savtermelő baktériumként az egyik legfőbb okozója a fogszuvasodásnak. Következő kísérleteikben arra keresnek választ a kutatók, hogy a módosított kókuszolaj molekuláris szinten miként lép kapcsolatba a Streptococcus baktériumokkal, illetve milyen más baktériumok ellen lehetne hatékonyan bevetni. Mint Damien Brady kutatásvezető elmondta, a kókuszolaj a kémiai adalékok vonzó alternatívája lehet, mert már viszonylag kis koncentrációban kifejti antibakteriális hatását.
Forrás:MTI, origo.hu További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Az alligátorok elveszett fogaik helyett folyamatosan újakat növesztenek. Egyetlen állat akár két-háromezer fogat is növeszthet élete során. A Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számában megjelent tanulmányban a kutatók arról számolnak be, hogy az egyes fogak tövénél elhelyezkedő, őssejteket tartalmazó „zsebek” teszik lehetővé az alligátorok fogainak újranövését. A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói az őssejtek egy lassan növekvő rétegét fedezték fel, ami a hüllők elveszett fogainak pótlásáról gondoskodik. Ezek a sejtek a foglécben (lamina dentalis) helyezkednek el. Az emberek is rendelkeznek lamina dentális szövettel, de ez gyermekkorban deaktiválódik, miután az állandó fogak kinőttek. A kutatók azt remélik, hogy ha többet sikerül megtudni arról, miért marad aktív a lamina dentalis az alligátorokban, az hozzásegíthet a folyamat újraindításához az emberekben – adta hírül a MediPress. A vancouveri British Columbia Egyetem kutatói Joy Richman professzor vezetésével szintén közel kerültek ahhoz, hogy azonosítsák a dentális őssejtek aktiválásában szerepet, játszó tényezőket. Richman kutatócsoportja különböző anyagokat fecskendezett gekkók állkapcsába, és foglenyomatok készítésével követték nyomon a fogak újranövekedését. A professzor azonban hangsúlyozta, hogy a fog regenerálódásának manipulálását nagyon alaposan meg kell vizsgálni a különböző állatfajoknál, mielőtt embereken is kipróbálnánk, mert a fogak újranövekedéséért felelős őssejtek túl nagy mértékű stimuláció esetén szájrákot is okozhatnak.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||
Az almalé rendszeres fogyasztása káros lehet az egészségre, de nem a benne, nyomokban megtalálható arzén miatt: a gyümölcsé inkább a derékbőségre és a fogakra jelent veszélyt.
A fogfehérítés nem károsító folyamat, de van mellékhatásai. Dr. Berhidi Edit fogszakorvos a fogfehérítésről beszélt
A kókuszolaj sikeresen támadja meg a fogszuvasodást, okozó baktériumokat, ezért fogápoló termékekben lehetne felhasználni - idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja.
Az írországi Athlone Technológiai Intézet kutatói a kókuszolaj, az olívaolaj és más növényi olajok hatását vizsgálták természetes állapotukban, valamint az emésztéshez hasonló enzimes kezelést követően.
A fogorvosoknak, úgy tűnik, még az átlagembereknél is jobban kell félniük az alligátoroktól. A hegyes fogú hüllők ugyanis egy szép napon elvehetik a fogbeültetéssel, hidak és műfogsorok készítésével foglalkozó szakemberek munkáját.