fog
| ||||||||
|
A daganatos megbetegedések között a hasnyálmirigyrák az egyik vezető halálok világszerte, nem véletlenül: lassan, alattomosan kifejlődő betegségről van szó, amelyet sokszor csak akkor fedeznek fel, amikor már előrehaladott állapotban van. A kevéssé specifikus tünetekkel kísért daganatos megbetegedésben szenvedők túlélési esélye éppen annak késői felfedezése miatt alacsony: a diagnózis felállítása után a betegek alig 5 százaléka él öt évnél tovább. A szakemberek régóta próbálnak olyan módszert találni, amellyel viszonylag korai stádiumban felfedezhető a hasnyálmirigyrák. Bár áttörő eredmény még nem született, bizakodásra adhat okot a Brown Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata, amely kapcsolatot talált a fogínybetegségek előfordulása és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
Utóbbi vélekedést támasztja alá egy, a Gut című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány is, amelyből kiderült, hogy a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél kétszer olyan gyakran fordult elő a fogínybetegségek kialakulásáért felelős Porphyromonas gingivalis baktérium elleni magas antitest-szint, mint egészséges társaiknál. Bár a megállapítás nem elég bizonyíték az ok-okozati kapcsolat felállításához, az összefüggés egyértelműen kimutatható. Ennél konkrétabb eredményre jutottak a Harvard Egyetem kutatói, akik megállapították, hogy a rossz fogíny férfiaknál 63 százalékkal növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát a fogínybetegségtől mentes társaikhoz képest. Szintén megállapítást nyert, hogy a P. gingivalis baktérium ellen termelt ellenanyagok magas szintje a hasnyálmirigy- és vastagbélrák általi halálozás fokozott kockázatát jelzi akkor is, ha nincsenek fogínybetegségre utaló nyilvánvaló tünetek. Bár a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák között kapcsolatot találó vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, a szakemberek bíznak abban, hogy további kutatásokkal sikerül olyan eljárásokat kialakítani, amelyekkel már korai stádiumban diagnosztizálhatóvá válik a rettegett kór.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Fogkrém fodormenta ízesítéssel
Annlia Paganini-Hill kutatásvezető és csoportja közel 5500 idősebb ember szellemi egészségét követte nyomon, 18 éven át. Tanulmányuk eredménye szerint azoknál, akik naponta átlagosan egynél kevesebbszer, tehát rendszertelenül mostak fogat, 65 százalékkal, nagyobb valószínűséggel fejlődött ki demencia azokhoz képest, akik rendszeresen, legalább naponta egyszer mostak fogat.
"Úgy véljük, hogy a fogínybetegségeket okozó baktériumok bejuthatnak az agyba, ahol gyulladást és károsodást okoznak" - mondta Paganini-Hill. A mostani tanulmányhoz 1992 és 2010 között követték nyomon a bevont 5468 kaliforniai nyugdíjast, akiknek a kora 52 és 105 év között szóródott, átlagosan 81 év a vizsgálat kezdetén. Egyiküknél sem tapasztalták a szellemi leépülés jeleit a felmérés elején, és arra kerestek választ, hogy a fogápolás összefügghet-e a demencia későbbi kockázatával. Az eredmények a nőknél mutattak nagyobb eltérést, esetükben 65 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának kockázata a rendszertelenül fogat mosók körében azokhoz képest, akik minden nap legalább egyszer mostak fogat. A férfiaknál ez a különbség 22 százalék volt a rendszeres fogápolók előnyére.
Forrás: MTI, origo.hu
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Az írországi Athlone Műszaki Intézet kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy az előzőleg enzimmel kezelt kókuszolaj megállította a Streptococcus baktérium növekedését, ami legtöbb esetben a fogromlás fő okozója. A vizsgálatok során az ír szakemberek a kókuszolaj mellett az étolaj és az olívaolaj hatását is tesztelték természetes állapotukban, majd enzimekkel kezelve is, ám csupán az enzimmel módosított kókuszolaj esetében tapasztalták a kedvező hatást. Amint arról dr. Damien Brady, az Intézet munkatársa beszámolt, a kókuszolaj megtámadta a Streptococcus mutanst, azaz azt a savtermelő baktériumot, mely a fogromlás egyik fő okozója. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a zsíros kókuszolaj az enzimekkel történő kezelés során olyan savvá alakul, mely képes szembeszállni a baktériumokkal. A tudósok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, molekuláris szinten miként lép kapcsolatba egymással a kókuszolaj és a Streptococcus baktérium, illetve, hogy milyen más káros baktériumok ellen lenne még hatásos a készítmény. A kutatást vezető dr. Brady és munkatársa, a doktorandusz Patricia Hughes úgy vélik, a kókuszolaj kiváló alternatíva lehet a különféle kémiai összetevőkkel szemben, mivel már igen alacsony koncentrátumban is hatásos, ráadásul az egyre növekvő baktériumrezisztencia következtében fontos új lehetőségeket találni a kórokozók elleni harcban.
Forrás: A teljes cikk a vital.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
A nyál jelenlétét természetesnek vesszük, miközben rendkívül fontos szerepet játszik a szájüreg nedvesen és egészségesen tartásában: a rágás és a nyelés megkönnyítése érdekében nedvesíti a falatot, elősegíti az emésztési folyamatok megkezdését, védi a fogakat a károsodástól, gátolja a fertőzések kialakulását és megkönnyíti a sebgyógyulást. A szájszárazság orvosi neve xerostomia.
Forrás: kiwadental.hu, diagnozis.hu
|
||||||||
A legújabb kutatások összefüggést valószínűsítenek a fogíny állapota és a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata között.
A fogínybetegségeket korábban már összefüggésbe hozták például a stroke és a cukorbetegség kialakulásával, szakmai szervezetek azonban megkérdőjelezték a kettő között fennálló ok-okozati kapcsolatot. Mindezek ellenére orvosi körökben tartja magát az a nézet, miszerint a rossz fogíny kiváló "táptalaja" a krónikus gyulladások kialakulásának, és ez elősegíti a rákos sejtek növekedését is.
A fogaikat rendszeresen ápoló, egészséges ínnyel élő embereknél kisebb lehet életük későbbi részében a szellemi leépülés, a demencia kialakulásának kockázata - vélik a Kaliforniai Egyetem kutatói.
Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a fogágy betegségeit és a fogíny gyulladását okozó baktériumok szerepet játszanak több kóros állapot, így a szívroham és a szélütés kialakulásában is. Egyes kutatások úgy találták, hogy a szellemi leépülés leggyakoribb formájában, Alzheimer kórban elhunyt emberek agyában több olyan baktérium volt jelen, amely kapcsolatba hozható a fogágy-betegségekkel, mint a más ok miatt meghalt emberek agyában.
Friss kutatások szerint a kókuszolaj képes megtámadni a fogromlást, okozó baktériumokat, ezért kiválóan használható különféle fogápolási termékekben.
Szájszárazság abban az esetben alakul ki, ha a szájüregben a kívántnál kevesebb a nyál mennyisége, ami általában a nyálmirigyek nem megfelelő működésének a következménye.