dns
|
Ennek eredményeképpen alakulnak ki a hőhullámok, a kedélyingadozás, az éjszakai verejtékezés, és az egyéb más tünetek, amik a menopauzára jellemzők. A tudósok remélik, hogy – mivel egyre többet tudnak meg a folyamatban részt vevő génekről – később majd képesek lesznek kifejleszteni egy tesztet, ami előre megjósolhatja a változókor kezdetét. A kutatás azt a népszerű elképzelést vette alapul, ami szerint a menopauza azért alakult ki az evolúció során, hogy megakadályozza, hogy őseink gyereket vállaljanak akkor, amikor még elég fiatalok ahhoz, hogy nőrokonaik segítségére legyenek. Ez a múltban segítette a vérvonal fenntartását, mivel így a nők a családjukban lévő gyerekeket védték és oltalmazták anélkül, hogy nekik maguknak újra át kellett volna esniük a szüléssel járó traumán.
A kutatásban a Londoni Egyetem Royal Holloway iskolájának (RHUL) tudósai, valamint a skót St. Andrews Egyetem és a japán Sokendai szakértői vettek részt. A kutatók szerint a múltban a nők hamar eltávolodtak saját családjuktól, és jellemzően inkább a férjük családjával éltek együtt a házasság után. Ez azt jelentette, hogy a közelükben lévő gyerekek a férjük családjából, és nem a sajátjukból származtak elsősorban.
Ennek eredményeképpen a lányok olyan géneket örököltek az apjuktól, ami megakadályozta, hogy túlságosan sok saját gyerekük legyen, és arra sarkallta őket, hogy inkább a közelükben lévő nem vérrokon gyerekekkel törődjenek. Az édesanya DNS-e ugyanakkor arra ösztönözte őket, hogy még több saját gyerekük legyen, ezzel akarva biztosítani a család vérvonalának fennmaradását – olvashatjuk a MediPress írásában.
– A nők apai génjei a korai menopauzát szorgalmazzák, míg az anyai gének megpróbálják megakadályozni a folyamatot – nyilatkozta Dr. Francisco Ubeda, az RHUL kutatója. Ez az elmélet nem csak arra ad magyarázatot, hogy miért alakul ki a menopauza, de arra is, hogy miért tart olyan sokáig, és miért jelentkezik olyan szélsőséges tünetek formájában.
Dr. Andy Gardner, a St. Andrews Egyetem munkatársa szerint azzal, hogy egyre többet tudnak meg a menopauza kialakulásában részt vevő génekről, egyre közelebb kerülnek egy olyan teszt kifejlesztéséhez, ami segíthet a nőknek kiválasztani az ideális időpontot a családalapításra. – Addig is az a legjobb, ha a nők megkérdezik az édesanyjukat, hogy ők mikor léptek át a változókorba, és ez alapján próbálnak meg következtetni a saját jövőjükre. A kutatás részletes leírása az Ecology Letters című tudományos szaklapban olvasható.
Forrás: otvenentul.hu
Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők akár örökre búcsút inthetnek az inzulininjekcióknak, ha sikerül széles körben is igazolni az első humán klinikai teszteken már bizonyított eljárás hatékonyságát. Az új, néhány oltásból álló kezelés lehetővé tenné, hogy a betegek szervezete elegendő saját inzulint termeljen, így nem lenne szükség rendszeres inzulininjekciók beadására - foglalta össze az áttörő kutatás lényegét Dr. Lawrence Steinman, a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa. Az 1-es típusú („inzulinfüggő”) diabétesz olyan autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere a hasnyálmirigyben az inzulin termeléséért felelős Langerhans-szigetek béta-sejtjeit idegenként ismeri fel, és ezek elpusztítására törekszik. A sejtpusztulás következményeként nem termelődik elegendő inzulin, így inzulinhiány alakul ki. A most bemutatott eljárás lényege, hogy a DNS szintjén blokkolja a kóros immunreakciót, így biztosítva a szervezet megfelelő szintű természetes inzulintermelését. Fordított hatásmechanizmus Az új eljárás lehet az első DNS-alapú oltás, amelyet emberi felhasználásra is engedélyeznek. A kifejlesztett oltóanyag újszerűsége abban rejlik, hogy - a legtöbb oltással ellentétben - nem egy specifikus immunválasz kiváltására, hanem pont az adott immunválasz elnyomására törekszik - mondta el a kutatás vezetője. Az első, két éven át, tartó klinikai vizsgálatba 80 beteget vontak be, és a kontrollcsoporthoz képest szervezetükben az oltások hatására jelentősen visszaesett az inzulintermelést gátló sejtek aktivitása. Az oltással kapcsolatban ráadásul semmilyen mellékhatást sem tapasztaltak. Következő lépésként a kutatók szélesebb körben ellenőrzik majd a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát. Ha pedig a további eredmények is olyan ígéretesnek bizonyulnak, mint az elsők, akkor néhány éven belül megkezdődhet a világon sok millió beteg életébe megváltást hozó módszer széles körű alkalmazása.
Forrás: origo.hu
Az ismert stresszhormon, az adrenalin egy rövid és intenzív időszak erejéig jótékony hatású: felkészíti a szervezetet a küzdelemre vagy a menekülésre, ugyanakkor a folyamatos stressz hatására szervezetünkben felgyülemlett adrenalin komoly hatással van a DNS-ünkre is. Ezt a negatív hatást vizsgálta Robert Lefkowitz professzor, az észak-karolinai Duke Egyetem kutatója.
A p53 fehérjét a „genom védelmezőjeként” is szokták emlegetni, mivel általában akkor termelődik, amikor a DNS károsodik. A p53 hatására a potenciális rákos sejtek meggyógyítják önmagukat, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor elpusztítják önmagukat. Szintén a DNS-károsodás miatt áll le a sejtek pigment termelése, amely a haj természetes színéért felelős – olvasható a Nature című tudományos magazinban publikált tanulmányban. A kutatás, egyelőre még meglehetősen kezdeti stádiumban van, de a remények szerint a kutatók olyan gyógyszert fejleszthetnek ki, ami alkalmas lehet a folyamatos stressz miatt kialakult betegségek kezelésére, sőt akár a kora őszülés ellen is hatásos lehet.
Forrás: vital.hu
Mint a Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvasható, kellően stabil tárolás szükséges ahhoz, hogy a sejtek nemzedékei változatlanul továbbadják a genetikai információt. Az örökítőanyag, a nukleinsavak és főként a DNS azonban kémiailag meglehetősen instabil, sérülékeny molekulák, és ez az instabilitás élettani körülmények között is megjelenik. A DNS nem csupán külső rákkeltő hatásokra, hanem a sejt normál működése során is sérül. Ezek a sérülések a sejt hibás működéséhez vagy akár halálához is vezethetnek. Az evolúció során olyan javító mechanizmusok alakultak ki, amelyek megvédik a sejtet az örökítőanyag károsodásának súlyos következményeitől. Élettani körülmények között a leggyakoribb meghibásodás a citozin nevű molekula úgynevezett dezaminálása. Ez egy igen egyszerű kémiai reakció, amelynek során a DNS-ben citozinból uracil képződik. Míg az uracil nevű molekula az RNS alapvető építőeleme, addig a DNS-ben nemkívánatos hatásokhoz, mutációkhoz vezethet. Az enzimológiai intézet által vizsgált dUTP-áz (dezoxiuridin-trifoszfatáz) enzimcsalád gátolja az uracil DNS-be való beépülését. A kutatók eredményei szerint az enzimfunkció eltűnése több élőlényben bizonyítottan letális következményekkel jár. Az enzimcsalád esszenciális volta ellenére Vértessy Beáta és kutatócsoportja mégis a javító enzim működésének gátlását próbálja elérni. Ez a preventív mechanizmus elsősorban azoknak a sejteknek az esetében fontos, amelyekben aktív DNS-szintézis folyik, ugyanis a felnőtt, kifejlett élőlényben a sejtek túlnyomó többsége már nem szaporodik. A kutatók az enzimcsalád gátlása révén képesek elpusztítani az aktívan szaporodó sejteket: ilyenek a rákos sejtek, a vírusok által megtámadott sejtek, vagy a tuberkulózis és a malária kórokozói. Amennyiben sikerül pontosan megismerni a dUTP-áz enzimet, képesek lesznek a működését is gátolni és ezáltal azonosítani a gyógyszerjelölt-molekulákat. A Mycobacterium tuberculosis esetében már három olyan molekulacsaládot is találtak az intézet kutatói, amelyek specifikusan és hatékonyan gátolják a kórokozó dUTP-áz enzimjét. A magyar kutatók legújabb eredményeit ismertető tanulmányt az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hivatalos folyóirata, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) tette közzé.
Forrás: MTI, vital.hu
|
||||||||||||||||
A nőknek legalább most már van kit okolniuk a menopauzájukért – nem mást, mint a szüleiket. Brit és japán tudósok ugyanis azt állítják, hogy a hormonok ámokfutása az apától és az anyától örökölt DNS „genetikai csatározásainak” eredménye. Az egyik géncsoport ugyanis azt akarja, hogy a nő továbbra is nemzőképes legyen, a másik, pedig azt, hogy ne.
Biztató eredménnyel zárult az 1-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazott új eljárás első klinikai tesztje, amely a kutatók reményei szerint helyreállíthatja a szervezet természetes inzulintermelését.
A túl sok stressz hatására adrenalin termelődik szervezetünkben, ami hosszú távon a haj őszülését, sőt súlyosabb esetekben akár rákot is okozhat, állítják amerikai kutatók.
A szakember és kollégái heteken át, adagoltak infúzión keresztül adrenalint kísérleti egerekbe, hogy szimulálják a hosszú távú stressz hatásait, és megállapították, hogy a p53 nevű rákmegelőző hatású fehérje szintje jelentősen lecsökkent az egerek szervezetében.
A daganatos betegségek hatékonyabb gyógyításához és egyes fertőző betegségek legyőzéséhez is hozzájárulhatnak azok a kutatások, amelyeket Vértessy Beáta, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatóhelyettese és kutatócsoportja végez.