 Ma már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.
Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.
A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.
 A fenolok hatása
A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.
Vörösbor és rák
Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.
A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.
Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.
Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.
További cikkeink:
Cholican kapszula
 A „rossz” koleszterinként is ismert LDL-koleszterin köztudottan hozzájárul az érelmeszesedés, illetve a stroke és a szívroham kialakulásához, amerikai kutatók szerint, pedig egyes agydaganatok növekedésében is szerepet játszik.
A leggyakoribb agydaganat-típus a glioblasztóma, amely Dr. Deliang Guo, az Ohioi Állami Egyetem Rákközpontjának onkológus adjunktusa és munkacsoportjának vizsgálatai szerint az esetek 90 százalékában rendelkezik egy „hiperaktív” koleszterin jelátviteli útvonallal. Ez azt jelenti, hogy a daganatsejtek arra vannak programozva, hogy magukba szippantsák az LDL-koleszterint, ami tovább táplálja a növekedésüket.
„Kutatásunk kimutatta, hogy a tumor sejteknek nagy mennyiségű koleszterinre van szükségük a növekedéshez és a túléléshez. Ha gyógyszeresen vágjuk el előttük a koleszterinforrástól, akkor forradalmian új terápiás módszert dolgozhatunk ki a glioblasztóma kezelésére” – nyilatkozta Guo.
Dr. Paul Mischel, a Kaliforniai Egyetem Jonsson Rákközpontjának patológus professzora hozzátette: „Lehetséges, hogy a felkínált stratégiával gátolható a mechanizmus, a tumor sejtek elpusztításához, pedig nem lesz szükség jelentős mérgező anyag bevetésére. Sokkal hatékonyabb kezelés válik lehetővé az agydaganat e halálos fajtájában szenvedő betegek számára.”
Az eredmények emberi agydaganatsejtek laboratóriumi vizsgálataiból és állatkísérletekből származtak. A tanulmányt a Cancer Discovery című folyóirat közölte.
A multiform glioblasztóma felnőtteknél fordul elő leggyakrabban. A legagresszívabb daganattípusok egyike, kezelése igen bonyolult. A felfedezésétől számítva átlagosan 15 hónap túlélési időre lehet számítani.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
Cholican kapszula
Ican kapszula
Spirulina kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
 A helytelen táplálkozás és a túl magas koleszterinszint érelmeszesedést okozhat. Vegyük észre időben az erre utaló jeleket. Sokat hallunk manapság az érelmeszesedésről és arról, milyen veszélyekkel járhat, ha vérünkben túl magasra emelkedik a koleszterin szintje.
A koleszterin testünk egyik létfontosságú anyaga. Alapvető építőköve többféle hormonnak, így a progeszteronnak, a tesztoszteronnak és az ösztrogénnek. Ezen kívül fontos alkotóeleme a sejthártyának és az idegsejteknek, valamint a D-vitamin és az epesavak alapanyaga. A máj napi 1000-1500 g körüli koleszterint termel, azonban állati eredetű ételekből is kerül a szervezetünkbe 300-600 mg mennyiségben, a nyugati étrendre jellemzően.
A jó, a rossz és a teljes
Hogy a koleszterin a vérben szállíthatóvá váljon, kis fehérjeburokba (lipoproteinekbe) ágyazódik. Ebből alapvetően kétféle létezik: LDL (alacsony sűrűségű) és HDL (magas sűrűségű). Az LDL a koleszterint a májból az erekhez szállítja. Jellemzője, hogy fölös mennyisége lerakódik az érfalakon, elmeszesedve, pedig érelzáródást okozhat. A HDL a fölösleges koleszterint szállítja vissza a májba, ahol kiválasztódik, így védi az ereket. Ezért kapta az LDL a rossz, a HDL pedig a jó koleszterin nevet. A két értéket a laborvizsgálatok során határozzák meg, tulajdonképpen ezek az igazán figyelemre méltó értékek.
A koleszterin problémássá csak akkor válik, ha értéke túllép egy bizonyos szintet. A vér összes koleszterinszintjének kívánatos határértéke 5 mmol/l vagy ennél alacsonyabb. Ehhez képest hazánkban a felnőtt lakosság (19–64 év) 60 százalékánál a vér koleszterinkoncentrációja meghaladja az 5 mmol/l értéket. Nem csoda, hogy a vezető halálokot Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések képviselik, hiszen mára egyértelműen bizonyítottá vált, hogy a magas össz- és LDL-koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések fő kockázati tényezője. Ha ugyanis sok koleszterin van a vérben, az lerakódhat az érfalon, így nő az érelmeszesedés kockázata. A beszűkült ér belső felületén fennakadó vérlemezkék tovább csökkentik az erek átmérőjét, emiatt a vér nem tud akadálytalanul áramlani, ami megnöveli az erek elzáródásának veszélyét, és infarktus, trombózis vagy agyvérzés alakulhat ki.
Maga az érelmeszesedés mindaddig nem okoz tüneteket, amíg az erek beszűkülése nem rontja jelentősen a vérkeringést. Ebben a fázisban lépnek fel az erek érintettségétől függő tünetek. Ha az elváltozás az agyi erekben keletkezett, az szélütéshez (stroke) vezethet. Ha a szív környéki erek szűkülnek be, akkor angina pectoris, szívinfarktus vagy szívelégtelenség alakulhat ki. A vese környéki erek elmeszesedése magas vérnyomást és a vese működésének leállását idézheti elő, míg ha az érelmeszesedés a láb vagy a medence ereit érinti, akkor a láb először csak nagyobb terhelésre, később járás közben is megfájdul. Férfiaknál a medence ereinek meszesedése impotenciát is okozhat.
Szerencsére a szív- és érrendszeri megbetegedések megváltoztatható kockázati tényezői közül a koleszterinszint a legtöbbször befolyásolható. Megfelelő táplálkozással, testmozgással és stressz kezeléssel szembeszállhatunk örökletes adottságainkkal. Ezeket a módszereket azoknak is érdemes kipróbálniuk, akik lipidcsökkentő gyógyszert szednek.
Helyes táplálkozás
Megfelelően összeállított diétával a koleszterinszint akár 20 százalékkal is csökkenthető. Tanácsos kevesebb húst és húskészítményt enni, ezzel is hozzájárulhatunk a koleszterinszint csökkentéséhez. A táplálkozási szakemberek az egész világon egyértelműen a növényi eredetű olajok, margarinok használatát javasolják az állati eredetű zsiradékok helyett. A margarinok növényi olajokból készülnek, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. Az omega-3 zsírsav segít megőrizni az erek rugalmasságát, könnyíti a véráramlást, az omega-6 zsírsav, pedig kedvezően hat a vér koleszterinszintjére.
Növényi szterinek
A növényi szterinek hatásmechanizmusának egyik lényeges eleme koleszterinfelszívódás gátlása a bélben. Hatásukra kevesebb koleszterin szívódik fel és több választódik ki a széklettel, míg a növényi szterinek csaknem teljes mennyisége távozik. Ennek köszönhetően az összes és az LDL-koleszterin szintje csökken, míg a HDL-koleszterin- és a trigliceridkoncentráció változatlan marad. Klinikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a növényi szterinekkel kiegészített étrend a lipidcsökkentő terápia mellett további kedvező hatásokkal jár. Napjainkban már vannak olyan margarinok is, amelyek növényiszterin-tartalmuknak köszönhetően kifejezetten alkalmasak a koleszterinszint csökkentésére.
Élelmi rostok
A rostok megkötik a koleszterint, mely így kiválasztódik a bélen keresztül, anélkül hogy károsítaná a szervezetet. Különösen ajánlható a lenmag, a zabkorpa és a bolhamaghéj. A diók és a magvak ugyancsak gazdagok rostokban, ezenkívül telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek megint csak kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet.
Testmozgás
A világ leghatékonyabb és legolcsóbb gyógyszere. A sport csökkenti az összkoleszterint, és fékezi a veszélyes LDL-t; ha rendszeresen űzik, jelentősen növeli a HDL-t. Fontos a heti két-három alkalom, jó megoldás például a tempós séta, a kocogás, a futás és a biciklizés.
Lazító technikák
A szorongás, a görcsösség és a bánat mind stresszt jelent, a stressz pedig – bár ez kevéssé ismert – minden egyéb külső hatás nélkül is jelentősen emelheti a koleszterinszintet. A csökkentéshez éppen ezért hozzájárulnak a lazító technikák, például a jóga, a taj csi, a csi kung vagy a Jacobson-féle izomlazító tréning.
Forrás: otvenentul.hu
 A világon az egyik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely hazánkban is két és fél millió embert érint. Az ebből következő stroke már az ókori görögöknél is előfordult, de szélütést kapott Sztálin, Voltaire és Fellini is.
A szív-és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, (hipertónia) amely hazánkban több mint két és fél millió embert érint. A "néma gyilkos" kezdetben nem okoz panaszt, így az emberek nem is tudnak róla, orvoshoz sem fordulnak. Pedig a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívbetegségek hátterében 58 százalékos arányban, a szélütéses (stroke) esetek kórelőzményében, pedig 72 százalékban igazolható a vérnyomás-betegség. A magas vérnyomást a lehető leggyorsabban kezelni kell, mivel a vérnyomás optimalizálásával a szív- és érrendszeri betegségek, okozta halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A mielőbbi vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus okozta halálozást, és 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések kockázatát.
Magas vérnyomás esetén emelkedik a vérnyomás az artériákban, a szívnek emiatt több munkájába kerül a vér keringetése az erekben. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100--140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60--90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának.
A leggyakoribb halálok
Az iparilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek vezetik évtizedek óta a halálozási statisztikákat, ezért megelőzésük, felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú. Jelenleg minden negyedik haláleset iszkémiás szívbetegség miatt következik be. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra már nem csak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is - tehát az egész világon - vezető halálok lesz.
Iszkémiáról akkor beszélünk, ha a szívizomzathoz nem jut elég oxigén, így annak keringése elégtelenné válik. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre. A szívizom-iszkémia tünete lehet angina pectoris, ingerület képzési és/vagy ingerületvezetési zavar vagy heveny szívelégtelenség.
Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. A stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség inkább a férfiakat érinti, gyakorisága az életkorral nő. 45-54 év között nők esetében egy százalék, míg férfiak esetében 2-5 százalék a gyakorisága. 65-74 év között azonban már jóval magasabb az előfordulása, nőknél 10-15 százalék, férfiaknál, pedig 10-20 százalék között mozog.
Lenin, Sztálin, Churchill is áldozata volt
A szélütést az ókori görögök váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, Hippokratész "plesso" névvel jellemezte, ami annyit tesz: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a 16. századból való, amikor Isten csapásaként jellemezték. Napjainkban az agyi érkatasztrófákat jelenti, tehát valamennyi, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A szélütés nem csak az egyik leggyakoribb halálok, de a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés is. A történelem során olyan áldozatai voltak, mint II. Ramszesz fáraó, Händel, Lenin, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.
Az iszkémiás stroke kiváltó oka az érelmeszesedés, aminek következtében vérrögök az agyi erekben elzáródást okoznak, oxigén nélkül hagyva az agy egyes részeit. Az agyi erek elzáródásának következménye agyi infarktus és az agyszövet elhalása.
Iszkémiás stroke esetén kritikus pont a mielőbbi orvosi ellátás, hiszen az idegsejtek károsodása, esetleges elhalása bénulást, a látás- vagy beszédkészség elvesztését eredményezheti. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar a szélütés "előszobája". Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással a stroke megelőzhető lenne. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze három óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.
Forrás: hazipatika.com
|
