Független tanácsadó honlapja.

 

 

érelmeszesedés

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

egészséges élelmiszerekA kutatások azt mutatják, hogy 30 éves korunkra elkezd csökkenni a nyugalmi állapotban elégetett energia mennyisége, és ez ettől kezdve évtizedenként további hét százalékkal tovább csökken.

Ha tehát ugyanannyit eszünk, mint huszonévesen, hízni kezdünk. A negyedik évtizedtől felfelé a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata is megnő; ha egészségtelen életet élünk, megemelkedik a koleszterinszintünk és a vérnyomásunk. A jó hír az, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyekkel felvehetjük ezek ellen a harcot. Íme, a lista azokról az ételekről, amelyek minden negyvenen felüli számára melegen ajánlottak.

ZAB

A zab béta-glükánt tartalmaz, egy olyan oldható rostot, amely segít csökkenteni a káros LDL koleszterin szintjét. A kizárólag a zabban előforduló antioxidánsok, az avenanthranidok, pedig az érelmeszesedéstől védenek, ami még a többi gabonafélénél is előnyösebbé teszi a zabot. A kutatók szerint mindössze napi 3 gramm zab elfogyasztásával 5-10 százalékkal csökkenthető a teljes koleszterinszint. Zabkásaként vagy nyersen, natúr joghurtba keverve is fogyaszthatjuk.

MEGGY

Az antocianin nevű antioxidánsban gazdag meggy számos, a középkorúak körében gyakori rendellenesség ellen jó, a köszvényt és az ízületi gyulladást is beleértve. Fogyasszunk heti három-négy alkalommal egy tucat meggyet, vagy igyunk egy pohár cukrozatlan levet ugyanilyen gyakorisággal. Friss joghurt vagy magvak fogyasztásával biztosíthatjuk a jótékony vitaminok felszívódását.

MANDULA

Az ízletes rágcsálnivaló előnyei a vércukorszint javításától egészen a koleszterinszint csökkentéséig terjednek. Fogyasztása sótlanul ajánlott, mert a túl sok só megnövelheti a vérnyomást.

OLAJOS HALAK

Az ilyen halakban lévő omega-3 zsírsavak csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást, és a szívritmuszavar kockázatát is mérsékli. A legjobb omega-3 zsírsavforrások a lazac, a makréla, a tonhal, a szardínia és a hering. Mivel az omega-3 zsírsavak érzékenyek a magas hőmérsékletre, elkészítésük alacsony hőfokon vagy párolással ajánlott.

SZÓJA

A szójababban található izoflavonok a koleszterinszint csökkentésével, a változókoron átesett nők csontsűrűségének növelésével, és a férfiak termékenységének javításával hozható összefüggésbe. Különösen a friss, egész bab (edamame) fogyasztása ajánlott, de bármilyen formában beilleszthetjük étrendünkbe hetente két-három alkalommal. Mivel a szója befolyásolhatja a hormonok szintjét, túlzott fogyasztása a változókor előtt álló nők számára különösen nem ajánlott. Férfiakban az izoflavonok enyhe hatást gyakorolhatnak a tesztoszteronra.

PARADICSOM

A paradicsom nagy mennyiséget tartalmaz a likopin nevű antioxidánsból. Az ízletes zöldség bizonyos fokú védelmet nyújt a daganatos sejtek kialakulása és terjedése ellen, ezen kívül az artériákat is óvja az érelmeszesedéstől. Mivel a szervezetünk a főtt zöldségből tudja a legkönnyebben felszívni a likopint, az antioxidáns maximális kihasználásához fogyasszuk a paradicsom valamilyen főtt formájában (lé, püré vagy szósz).

TELJES TEJ

A normális zsírtartalmú, úgynevezett teljes tej különösen ötven év felett segít az öregedéssel járó izomtömeg-csökkenés megfékezésében. A tej kiváló kalciumforrás is, ezért a magas kalciumtartalmú zöldségek, diófélék és magvak fogyasztásával párosítva biztosíthatja a napi kalciumszükségletet.

CSIRKEHÚS

Nagyszerű fehérjeforrás: egy 200 grammos nyúzott csirkemell darab 60 gramm fehérjét biztosít. Elkészítésekor érdemes eltávolítani a magas zsírtartalmú bőrt (a csirkemell bőrrel együtt 17 százalék zsírtartalmú, bőr nélkül, pedig csak 2 százalék). A comb ezzel szemben még bőr nélkül is hat százalék zsírt tartalmaz.

 

Forrás: betegszoba.hu

 

 

szem - betegségekA szem nem csupán a lélek tükre, egészségi állapotunkról is sok információt árul el – és itt nem csak a szemmel kapcsolatos betegségekről van szó, mint például zöld-vagy szürkehályog, hanem szisztémás betegségekről is, mint a cukorbetegség vagy a szív és érrendszeri megbetegedések.

Ezeknek a betegségeknek az előjelei már láthatóak lehetnek a szemen vagy a szemkörnyéken jóval azelőtt, hogy ténylegesen produkáljuk a betegség tüneteit.

A szem az egyetlen hely a testünkön, ahol vágás nélkül is jól láthatóak az idegek, az artériák és az erek. A szemben felfedezhető betegségek valószínűleg a test többi részében is megtalálhatóak.

A szemből is kiolvasható szisztémás betegségek listája igencsak hosszú. A már említett cukorbetegség valamint szív és érrendszeri betegségek mellet ide sorolhatjuk a verőértágulatot, a HIV-et, a rákot és néhány ritka örökletes betegséget. Ez a lista az egyik ok, amiért a szemészek javasolják a rendszeres szemvizsgálatot.

 

Fontos a rendszeres szűrés!

Szakértők szerint 40 éves korára mindenkinek szükséges lenne egy átfogó szemvizsgálat. Azoknak, akiknek a családjában gyakoriak a szem problémák, már korábban is ajánlatos ezt megtenni. Természetesen, ha valamilyen szem panaszunk van, azonnal orvoshoz kell fordulni. Nem lenne szabad a tünetek kialakulására várnunk azzal, hogy orvoshoz forduljunk, mivel sok szembetegség nem produkál tüneteket.

A 10 leggyakoribb szemben felfedezhető jel, amely árulkodik egészségi állapotunkról:

 

Véres szem

A szemfehérjét sok apró véredény táplálja.  Ha ezek kipukkannak, a vér összegyűlhet a szemfehérjén is. A szemfehérje alatti rész vérzését okozhatja egy ütés, de leggyakrabban nincs nyilvánvaló oka. Ritkán a szemfehérje alatti rész vérzése magas vérnyomás vagy fehérvérsejt rendellenesség miatt alakul ki, mely hatással lehet a véralvadásra.

 

Dülledt szem

A kiemelkedő szem lehet pusztán családi vonás, de jelezhet pajzsmirigy betegségeket is. A pajzsmirigy hormon abnormális szintje megduzzasztja a szemkörnyéki szöveteket, ezáltal úgy tűnik, mintha a szem kidülledne.

 

Ernyedt szemhéj

Ez az állapot (melyet az orvosok ptosisnak hívnak) lehet egyszerűen az öregedés jele. Ritkán azonban utalhat agytumorra vagy neuromuszkuláris betegségre, melyet myasthenia gravis (MG) néven ismerünk. Az MG egy autoimmun rendellenesség, mely izomgyengeséget okoz az egész testben.

 

Pupilla rendellenesség

Az egészséges emberek pupillája általában (de nem mindig) szimmetrikus. Rendszerint ugyanakkora méretűek és a fényhatásokra is egyformán reagálnak. Ha az egyik pupilla nagyobb, mint a másik, vagy fény hatására kevésbé vagy lassabban szűkül össze, akkor lehet betegség a háttérben.

 

Például agyvérzés, agy-vagy szemideg tumor, agyi verőértágulat, szifilisz és szklerozis multiplex. Végül, sok gyógyszer – az illegális gyógyszerek és a drogok is – okozhatja azt, hogy a pupilla kisebbnek vagy nagyobbnak tűnik.

 

Gyűrűk a szem szaruhártyáján

Egy ritka örökletes rendellenesség, ismert nevén Wilson-kór, okozhatja a réz felhalmozódását a különböző szövetekben, például az agy és a máj szöveteiben.

A réz lerakódhat a szemfehérje belső oldalán (a laikus szemlélő azt hiheti, hogy az íriszen van a lerakódás, vagyis a pupilla körüli színes lemezen). Ezek a „Kaiser-Fleischer-gyűrűk” önmagukban ártalmatlanok. Azonban megfelelő kezelés hiányában a Wilson-kór halálos lehet.

 

Megvastagodott szemhéj

Nagyon ritkán a szemhéj megvastagodása vagy deformációja a neurofibromatosis jele, amely egy ritka örökletes rendellenesség, amit az idegrostokon növő daganatok jellemeznek (a daganatokat plexiform neurofibromának hívják).

 

Sárga szemek

Májbetegségek, mint a hepatitis és a cirrhosis, okozhatják a szem ínhártyájának sárgulását. A szín az epefesték összetételének köszönhető, amely a hemoglobin (az oxigént szállító molekula a vörös vérsejtekben) lebomlása során jön létre. Az orvosok a scleral icterus kifejezést használják a sárga szem jelölésére, pedig valójában nem a szem ínhártyája sárgul be, hanem a kötőhártya.

 

Érelmeszesedés

Az artériafal érelmeszesedését és megkeményedését atherosclerosisnak hívjuk. Kis koleszterin darabkák szakadhatnak le a lerakódásról és a vérárammal utazva, eljuthatnak a szemig, ahol befészkelik magukat a retina aprócska artériáiba.

Ezek a pici sárgás torlaszok (Hollenhorst plaque néven ismertek) súlyos atherosclerosisról árulkodhatnak, de ezek ultrahangos vizsgálattal kimutathatóak.

 

Szemideg rendellenességek

A képi információkat a retinától az agyig a szemideg juttatja el, amely a szemfenéken található. Ennek rózsaszínnek kellene lennie. Egy sápadt szemideg lehet az MS tünete, de utalhat agyrákra vagy verőértágulatra.

 

Retina problémák

Egyes betegségek, főleg a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, kárt tehetnek a retina véredényiben és idegeiben is. Ez a retina károsodás vaksághoz is vezethet. Többféle formában jelentkezhet, úgy, mint vérzés, sárgás folyadék szivárgása, puffadt, fehéres foltok megjelenése. Ha fehér foltok jelennek meg a retinán, az jelezhet cytomegalovirusos fertőzést, amely valószínűleg az AIDS jele.

 

Ha bármely tünetet észleli, azonnal forduljon orvoshoz.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/szem_betegsegei/8545/betegsegek-jelei-a-szemen

 

Chitosan kapszula Lecitin tartalmú kalcium Omega 3 kapszula Cink kapszula
Chitosan kapszula Lecitin tartalmú kalcium Omega 3 kapszula Cink kapszula

 

 

koleszterinszintA koleszterinszintet a vérben lévő összes koleszterin mennyisége adja. Megkülönböztetünk HDL-koleszterint (High Density Lipoprotein), azaz jó koleszterint és LDL-koleszterint (Low Density Lipoprotein), azaz rossz koleszterint. A koleszterinszint értékét milligramm / deciliter (mg/dl, régebben volt használatos) vagy millimol/liter (mmol/l, SI-egység) értékben adják meg.

 

A koleszterinszint ideális értéke

A koleszterinszintnek nincs egységes standard értéke. Sokszor attól függ, milyennek értékelik a koleszterinszintet, hogy vannak-e további kockázati tényezők, melyek érelmeszesedés (arterioszklerózis) kialakulásához vezethetnek. Ilyen például a túlsúly, a dohányzás, a magas vérnyomás vagy a diabétesz.

 

Van-e kockázati tényező?

LDL mg/dl (mmol/l)

HDL mg/dl (mmol/l)

Nincs kockázati tényező

< 160 (4,1)

> 40 (1,0)

Van kockázati tényező

< 130 (3,4)

> 40 (1,0)

Érbetegségek (pl. koronáriás szívbetegség, agyvérzés)

< 100 (2,6)

> 40 (1,0)

 

A túl magas koleszterinszintnek (hypercholesterinaemia) számos súlyos veszélye lehet. Jelenleg vizsgálják, hogy valóban igaz-e a mondás az LDL - koleszterinszintre, miszerint minél alacsonyabb, annál jobb (azaz 100 mg/dl vagyis 2,6 mmol/l alatt van).

 

Jó koleszterin, rossz koleszterin

A koleszterin a szervezetünkben előforduló zsírok csoportjába tartozik. A trigliceridekkel együtt fontos alkotói a sejtmembránoknak, melyek minden testi sejtet határolnak. Ezen kívül a koleszterin több létfontosságú hormon építőköve, és az energiaháztartásban is döntő szerepet játszik. A máj koleszterinből állítja elő az epesavat, ami az epehólyagból a bélbe ürül, ahol az elfogyasztott zsírok emésztésében vesz részt.

A koleszterinszint a táplálékkal felvett koleszterin, illetve a máj által a saját testünkben termelt koleszterin mennyiségétől függ. A vérben lévő koleszterin bizonyos fehérjékhez kötötten fordul elő. Ezek a kötések lehetővé teszik a vízben oldhatatlan zsírok szállítását a vérben. Lipoproteineknek nevezzük őket, mivel zsírokból (lipidek) és fehérjékből (proteinek) épülnek fel. A zsír- és fehérjerésznek megfelelően beszélünk LDL-, HDL- és VLDL-koleszterinről (Very Low Density Lipoprotein).

Az LDL-koleszterin a májból az erekbe szállítódik. Ott lerakódik és érelmeszesedéshez (arterioszklerózis) vezet. A HDL-koleszterin ezzel szemben az erekből a májba jut. Ezért magas HDL-szint mellett az érelmeszesedés kockázata alacsony.

 

Évszakonként változik a koleszterinszint?

Évekkel korábban kiderült, hogy a vér koleszterin szintje télen jelentősen magasabb, mint a nyári időszakban, de most azt is kimutatták, hogy ez a gyógyszeres kezelésben részesülőknél is kimutatható. A szakembereket is meglepő eredményt az American Journal of Cardiology szakfolyóirat közölte.

 

Forrás: webbeteg.hu

 

antilipid tea cholican kapszula omega-3 kapszula inner wellness
Antilipid tea Cholican kapszula Omega-3 kapszula Inner wellness

 

 

LábikragörcsAz érszűkület az érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amely leggyakrabban a láb verőereiben lép fel.

A jellemzően járáskor jelentkező lábikragörccsel, hideg lábbal járó alsó végtagi érszűkület jelentős mértékben akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése, pedig akár a végtag amputációjához is vezethet.

A világ fejlett országaihoz hasonlóan Magyarországon is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálesetek legnagyobb hányadát: a statisztikai adatok szerint hazánkban közel kétszer akkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya, mint az Európai Unió többi tagállamában. Az egyik leggyakoribb érrendszeri probléma a perifériás érbetegség (érszűkület, arterioszklerózis), amely az esetek többségében a lábszár ereiben alakul ki, de a szervezet többi, agyon és szíven kívül elhelyezkedő ereit is érintheti. (Az agy és a szív ereiben természetesen szintén kialakulhat érszűkület, az előbbi esetben agyér betegségről, az utóbbi esetben, pedig szívkoszorúér-betegségről beszélünk.)

Fáradékonyabbá válik a láb, fájdalom a vádliban

Fájdalom a vádlibanA hazánkban mintegy 400 ezer embert érintő perifériás érbetegség sokáig semmilyen panaszt nem okoz, később azonban fájdalom jelentkezhet a vádliban, járáskor, pedig fokozott fáradékonyság léphet fel; a betegség romlásával párhuzamosan a görcs egyre rövidebb távolságok megtétele után jelentkezik, végül nyugalomban is állandósulhat. A felsorolt tünetek már önmagukban is komoly panaszokat okozhatnak, és akadályozhatják a hétköznapi teendők elvégzését, a legsúlyosabb esetekben, pedig akár amputáció is szükségessé válhat.

Az érszűkület kockázati tényezői közül talán a cukorbetegség és a dohányzás a legfontosabbak, de a magas vérnyomás és a vérzsírok emelkedett szintje, továbbá az elhízás is jelentős szerepet játszanak a betegség megjelenésében.

A lábszáron jelentkező érbetegség időben történő felfedezése azért nagyon fontos, mert a szív vagy az agy ereinek - tüneteket egyelőre még nem okozó - károsodását jelezheti előre: ismert, hogy a perifériás érbetegségben szenvedő betegeknél egészséges társaikhoz viszonyítva csaknem kétszeres valószínűséggel alakulhat ki szívinfarktus és/vagy szélütés (stroke). A perifériás keringés zavarának jelentkezése után öt évvel a betegek 70%-a, tíz évvel később, pedig már csak az érintettek fele él: a legnagyobb halálozási kockázatot a már meglévő, de tünetmentessége miatt még fel nem ismert, ezért kezeletlen érbetegség jelenti.

A plakkok kezdetben csak szűkítik, később el is zárhatják az artériát

A perifériás érbetegség gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő: a betegség kialakulásának elsődleges oka az érelmeszesedés (atheroszklerózis), amelynek során az artériák falában fokozatosan zsírtartalmú anyagok rakódnak le. A lerakódásokba később kalcium, különféle hegekből származó szövetdarabok és más anyagok épülhetnek be, amelyek végül úgynevezett plakkokat alkotnak: a plakkok kezdetben csak szűkítik, később azonban teljesen el is zárhatják az adott artériát, gátolva ezzel a vér folyamatos áramlását.

A fentieken kívül érszűkületre hajlamosíthat a vérrögök kialakulása, az artériák gyulladása vagy mechanikai sérülése (például baleset miatt), a cukorbetegség és egyes fertőző betegségek, például a szifilisz.

A perifériás érbetegség kockázati tényezői

- Ha a családban korábban már előfordult korai szívinfarktus vagy szélütés.

- Ötven év feletti életkor.

- Elhízás és túlsúlyosság (ennek megállapítására használja testtömegindex-kalkulátorunkat).

- Mozgásszegény és/vagy stresszes életmód.

- Dohányzás.

- Rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás hosszabb távon.

- Cukorbetegség.

- Magas vérnyomás.

-         Magas LDL-koleszterinszint (az LDL-t, vagyis az alacsony sűrűségű lipoproteint "rossz" koleszterinnek is nevezik, mivel fokozott koncentrációban történő jelenléte elősegíti az érelmeszesedés kialakulását), továbbá a magas trigliceridszint és a HDL-koleszterin normálisnál alacsonyabb koncentrációja (a HDL-t, vagyis a magas sűrűségű lipoproteint érvédő hatásai miatt "jó" koleszterinként tartják számon).

Lépcsőmászás után begörcsöl a vádli

A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb tünetei a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság, mely pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ez a tünetegyüttes az úgynevezett átmeneti sántítás. Jellemzője, hogy a görcs vagy fájdalom szinte mindig ugyanolyan hosszúságú út vagy lépcső megtétele után lép fel. Súlyosabb esetben a fájdalom éjszaka, nyugalomban is jelentkezhet, illetve fekély is kialakulhat a lábon. A járáskor jelentkező fájdalom mellett érszűkületre utalhat a láb (és/vagy az egész érintett alsó végtag) fázékonysága, a láb (és/vagy a lábfej) hűvös tapintata is.

A megfelelő életmóddal és a kockázati állapotok megszüntetésével jelentősen csökkenthető az érintetteket elsősorban veszélyeztető szívinfarktus és szélütés kockázata.

A dohányzás azonnali abbahagyásával jelentősen mérsékelhetők a tünetek, és csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a perifériás érbetegség (továbbá a szervezet más artériáinak állapota) tovább súlyosbodjon.

A megelőzést szolgálja a kényelmes, puha anyagból készült és megfelelő sarokmagasságú cipő viselése, amelyben a lábujjak szabadon mozoghatnak, ugyanakkor nem túl bő.

A rendszeres testmozgás - akár még a napi félórás séta is - segít a tünetek enyhítésében, egyúttal fokozatosan megnöveli azt a távot, amelyet a fentebb említett tünetek jelentkezése nélkül is könnyedén meg tud tenni a beteg.

A tápanyagokban és vitaminokban gazdag, alacsony zsír- és koleszterintartalmú ételekből álló étrend a testsúly, a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartásával is segíti az érszűkület megelőzését.

Cukorbetegeknek fokozottan kell figyelniük arra, hogy vérnyomásukat a megfelelő értéken tartsuk, valamint hogy lábukat ne érje komolyabb sérülés, hiszen az elhanyagolt sérülések a véráramlás csökkenése miatt akár a végtag amputációjához is vezethetnek.

 

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

Chi gép

Lábmasszírozó szőnyeg

Fokhagymaolaj kapszula

Omega 3 kapszula

Ligetszépe kapszula