tumor
|
Kiváltó okként bármely májat károsító hatás szerepelhet. A leggyakoribb tényező a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, de vírusok, gyógyszerek, vegyszerek, mérgek, a máj anyagcsere és autoimmun betegségei, epeelfolyási zavar, tumor vagy áttétek szintén szerepet játszhatnak a kialakulásában. A betegség lehet hirtelen kialakuló akut, vagy lappangva létrejövő krónikus lefolyású. A tünetek és a laboratóriumi eltérések abból adódnak, hogy a máj bizonyos anyagokat képző illetve káros anyagokat lebontó (méregtelenítő) funkciója kimerül (a máj parenhimás /szöveti/ működésének elégtelensége). A májelégtelenség tünetei Kezdetben bizonytalan, általános tünetek jelentkeznek, a betegek hasi fájdalomról, étvágytalanságról, hányingerről, hányásról, gyengeségről, fáradékonyságról panaszkodnak. Később a felgyülemlő kóros anyagcsere termékek idegrendszeri tüneteket (hepatikus enkefalopátia), a felszaporodó epefesték (bilirubin) a szem (szubikterusz) és a bőr (ikterusz) sárgaságát okozzák. A bilirubin bomlásterméke a vizelettel fokozott mennyiségben ürül, barnás színűvé festve azt. Csökken bizonyos véralvadási faktorok szintje, a beteg vérzékennyé válik. Az alacsony szérum fehérje (albumin) szint miatt test szerte vizenyők (ödéma) jelennek meg. Ennek egyik speciális, elsősorban – de nem kizárólag - májbetegekre jellemző lokalizációja a hasüreg (aszcitesz). A májelégtelenség másik megnyilvánulási formája lehet a máj vaszkuláris (érrendszeri) működésének kimerülése, mely az ún. portális magas vérnyomás képében jelentkezik. A hasüregi szervek területéről összeszedődő vénás vér egy nagy éren, az ún. portális vénán át, jut a májba. Ha ebben az érben valami miatt akadályozott a keringés, nyomásemelkedés alakul ki, amely szerepet játszik az aszcitesz kialakulásában, valamint a tápcsatorna májat elkerülő vénáinak kitágulásában. Így létrejöhet végbéltáji aranyeresség, nyelőcső és gyomortáji visszeresség (melyek életveszélyes vérzésekhez vezethetnek), tágult hasfali vénás hálózat (kaput Meduzé), de vezethet lépmegnagyobbodáshoz is. A májelégtelenség diagnosztikája A beteg részletes kikérdezését és az orvosi vizsgálatot laborvizsgálatok (vér és vizelet) követik, melyek általában súlyosan károsodott májműködést mutatnak. Ezek után hasi ultrahang, felső tápcsatornai tükrözés és az aszciteszből, valamint esetenként a májból mintavétel történhet. Megelőzés és kezelés A betegség megelőzéséhez a kiváltó tényezőket kell elkerülni, illetve a máj betegségeit kezelni. Ha a kórkép kialakult, a betegnek kerülni kell a kiváltó faktorokat, fontos a kevés fehérje és nátrium bevitele, a vitamin- és energiadús táplálkozás. A további májsejtkárosodás kivédésére májvédő hatású gyógyszerek adása szükséges. A májműködés hiánya véralvadási faktorokkal és albuminnal pótolható, melyek hatása átmeneti. Súlyos elégtelenség esetén a májátültetés az egyedüli megoldás, de erre az esetek csak kis részében kerül csak sor, egyrészt a beteg állapota, másrészt a beültethető szerv hiánya miatt. A májelégtelenség kezelés nélkül vagy egyre romló állapotban végül halálos kimenetelű, de még kezelés mellett is visszafordíthatatlan lehet. A végállapotú betegeknél veseelégtelenség (hepatorenális szindróma) is kialakul, ami művese kezelést tehet szükségessé, de ez sem mindig sikeres.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
További cikkeink:
Egyes kutatók azonban megkérdőjelezik az eredményt, mert a tartósításra használt nitritek és nitrátok laboratóriumi állatokban tumort okoztak. A tudósok a nagy arányban halállal végződő hasnyálmirigyrák kiváltó tényezőit keresték munkájukban. E betegséget évente 43 ezer amerikainál diagnosztizálják, akiknek 95 százaléka öt éven belül meghal. "A megelőzés valóban a legjobb módja az életek megmentésének" - fűzte hozzá Daniel Chang, a Stanford Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a mostani tanulmányban.
A kutatók egy 124 tételből álló listát állítottak össze azokból az ételekből, amelyek előállításánál, illetve pácolásához használják ezeket a vegyületeket. Több mint 300 ezer ember töltötte ki a kérdőívet, melyben feljegyezték, hogy melyik ételből, mennyit fogyasztottak. A követés tíz éve alatt mintegy 1000 esetben alakult ki hasnyálmirigyrák (0,3 százalék). Azoknál a férfiaknál, akik a legtöbbet ették a tartósításra használt pácanyagokból, némiképp magasabb volt hasnyálmirigyrák megjelenésének valószínűsége, ez azonban olyan kicsi emelkedés volt, hogy a véletlen hatásának is betudható - írták a tanulmány szerzői. A vizsgálat eredményeit az American Journal of Epidemiology című szakfolyóiratban tették közzé.
Forrás: napidoktor.hu, MTI
A stockholmi Karolinska Intézet kutatói 60 ezer nő tíz évre vonatkozó nő étkezési szokásait elemezték, elsősorban a cukorban gazdag étrend és a méhben kialakult (endometriális) tumor közötti összefüggést vizsgálva. Kiderült, hogy az olyan nők körében, akik hetente két-három alkalommal engedtek a sütemények csábításának, 33%-kal nagyobb volt a méhrák előfordulási aránya, a heti háromnál többszöri süti evés esetén, pedig ez az arány már a 42%-ot is elérte. Érdekes módon a legtöbb magas cukortartalmú élelmiszer, mint például a cukorkák, üdítőitalok és lekvárok nem növelték meg jelentős mértékben a méhrák kialakulásának valószínűségét, csak az édes péksütemények és kekszek.
A tanulmány elsősorban arra koncentrált, hogy a résztvevők milyen gyakran ettek édességet, nem pedig arra, hogy mekkora mennyiséget fogyasztottak, az viszont így is kiderült, hogy akik napi 35 grammnál több cukrot vittek be a szervezetükbe (ez körülbelül 7 teáskanálnyi mennyiségnek felel meg), azoknál 36%-kal nőtt meg a tumor kialakulásának valószínűsége. A tudósok szerint a cukros étrend többféle módon hat a rák kockázatára. Egyrészt a túlzott cukorbevitel következtében a szervezet több inzulint termel, ami stimulálja a sejtburjánzást a méh külső felszínén. Másrészt a túlzott cukorfogyasztás megemeli az ösztrogénhormon szintjét, ami szintén szabályozatlan sejtnövekedéshez vezet.
Forrás: vital.hu
Normális esetben ezt a baktériumot megfelelő szájhigiéniával kordában lehet tartani, ám egy rossz fog vagy a fogíny megbetegedése a baktérium elszabadulását okozhatja, melyek bűzös kénvegyületeket képeznek. Előfordulhat az is, hogy valakinél a nyelven található baktériumok okozzák a kellemetlen szájszagot, ám ha fentiek közül egyik eset sem áll fenn, és mégis rossz lehelet tapasztalunk magunkon, az alábbi okokban kereshetjük még a magyarázatot.
Lehet, hogy túl sok a stressz az életünkben, ez ugyanis többek között szájszárazsággal is jár, a szájszárazság, pedig rossz leheletet okoz. Ilyenkor az ivás vagy egy cukormentes rágógumi segíthet. Egy másik ok lehet a nyálkő, ami a nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedése és összetétele a fogkőéhez hasonló. Sebészeti úton eltávolítható, és így a rossz lehelet is megszüntethető.
Noha azt gondolnánk, hogy a szájvíz éppen a friss leheletért felelős, egyes típusai pont fordítottan működhetnek, a bennük található alkohol ugyanis blokkolhatja azoknak az antidiuretikus hormonoknak a felszabadulását, melyek a vízvisszatartást fokozzák a vesében. Így aztán a szervezetünk és a szájunk kiszárad, ami megint rossz lehelethez vezet. Ennek elkerülése érdekében válasszunk alkoholmentes szájvizet.
A rossz lehelet hátterében valamilyen gyógyszer is állhat, amit éppen szedünk, hiszen ezek egy részének is mellékhatása a szájszárazság. Érdemes erről előre érdeklődni orvosunknál. A reflux is okozhat szájszagot, mivel ilyenkor a gyomorból visszakerül a sav a torokba, ezért ilyen esetben is mindig szakemberrel kell konzultálni.
Egyes diéták, például az Atkins-diéta is köztudottan rossz leheletet okoz. Ennek oka, hogy az alacsony szénhidrát-bevitel következtében a máj a zsírt kezdi lebontani, ezzel egyidejűleg pedig ketonok termelődnek, aminek kellemetlen fémes szaga van. Ugyanez történik azokkal a cukorbetegekkel, akik nem kapnak orvosi ellátást.
Az orrban, a szájban vagy a torokban jelentkező bakteriális fertőzések szintén felelősek lehetnek a rossz leheletért, a rák és a tumor, pedig különösen kellemetlen szagot áraszthat. Nőknél még egy érdekes dolog befolyásolhatja a szájszagot, mégpedig a menstruációjuk, ezért a vérzés előtt és alatt fokozottan ügyelni kell a szájápolásra.
Forrás: hazipatika.com
|
||||||||
A májelégtelenség a májfunkciók olyan súlyos mértékű romlása, amikor a máj már nem tudja ellátni a szervezetben betöltött szerepét.
Nincs bizonyíték arra, hogy a pácolt és füstölt húsok, például a sonka, szalonna vagy kolbász fogyasztása emeli a hasnyálmirigyrák kockázatát.
A kekszek és sütemények rendszeres, legalább heti háromszori fogyasztása jóval akár 42%-kal is megnövelheti a méhrák kialakulásának kockázatát, állítja egy svéd tanulmány.
A világ népességének felét érinti a rossz lehelet, a szájszag hátterében, pedig legtöbbször egy szájban található baktérium áll.