tumor
|
Kutatók most egy olyan „kettő az egyben” típusú gyógyszert fejlesztettek ki, amely úgy pusztítja el a tumort, hogy közben kíméletes a többi szervhez.
Egereken végzett kísérletek során, az új szer segítségével percek alatt sikerült beazonosítani és kiirtani az addig gyógyíthatatlannak vélt tumorokat, miközben a környező, egészséges sejtekben semmiféle károsodás nem történt. A hagyományos rákkezelő eljárások során - amilyen például a kemoterápia - az orvosságok a teljes szervezetre hatnak, vagyis a rákos sejtek mellett az egészségeseket is elpusztítják, ami számos mellékhatáshoz, például hajhulláshoz vagy folyamatos hányingerhez vezethet. Az új eljárás révén mindez elkerülhető. A kaliforniai kutatók úgy vélik, a most kifejlesztett módszer segítségével, más ráktípusokkal is - mint a mell-, prosztata-, tüdő- és bőrrák - sikeresen fel lehet majd venni a harcot. A szakemberek kutatásukat egy olyan összetevő felderítésével kezdték, amely az egészséges szövetek helyett csupán a tumort célozza meg. Egy olyan proteint - az úgynevezett IF7-et - sikerült így megtalálni, amely rábukkan azokra a vérerekre, melyek szükségesek a tumor növekedéséhez és terjeszkedéséhez. A kísérlet során ezt a proteint egy világító molekulához csatlakoztatták, majd bélrákos egerekbe fecskendezték. A protein percek alatt rátalált a tumorra és megvilágította azt. Ezután az IF7-et egy hatékony rákgyógyszerhez kapcsolták, bejuttatták a beteg egerekbe, majd nyomon követték, ahogy a tumor felszívódott. Az eredmények döbbenetesek voltak, két hét alatt még alacsony dózis mellett is teljesen eltűntek a tumorok. A csodaszerről részletesebben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban lehet olvasni.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
A Sydney-i Centenáriumi intézet munkatársai új módszerrel kísérleteznek, mely segítséget nyújthat a prosztatarák kezelésében: a daganatsejtektől megvonnak egy tápanyagot, mely alapvető a tumor növekedésében. Ausztráliában évente több, mint 3 ezren vesztik életüket prosztatarák miatt, ezzel a férfiak között a daganatos halálozás második helyén áll. A jelenlegi kezelési módszer a prosztata sebészi eltávolításából, kiegészítő sugárterápiából áll, illetve a daganatsejteket elvágják a férfi nemi hormonoktól műtéti, vagy kémiai kasztráció segítségével. Azonban ezek következtében súlyos mellékhatások, például inkontinencia, vagy impotencia állhat elő. Dr. Jeff Holst és munkatársai megállapították, hogy a prosztataráknak szüksége van egy alapvető tápanyagra, a leucin nevű aminosavra. A Cancer Research novemberi számában megjelent tanulmány szerint a daganatsejtek ennek biztosítására több, az anyagot a sejt belsejébe juttató szállító molekulával rendelkeznek, a több leucin pedig növekedési előnyt biztosít. Állatkísérletes módszerek segítségével a kutatók bebizonyították, hogy a pumpa gátlására alkalmazott speciális kezelés 50 százalékkal lassítja a növekedést, és az előnyös hatás mind korai, mind előrehaladottabb fázisban tapasztalható. Amennyiben a további vizsgálatok is sikerrel zárulnak, néhány év múlva megkezdődhet a módszer klinikai tesztelése is. A vizsgálat továbbá arra a jelenségre is megtalálta a választ, hogy milyen kapcsolat van a prosztatarák és a magas leucintartalmú étrend között. Ismert, hogy a sok vörös hús fogyasztása megnöveli a prosztatarák kockázatát, azonban idáig nem volt ismert, mi ennek az oka.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink: Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
Hasnyálmirigyrák
A tünetek különbözhetnek attól függően, hogy a tumor a hasnyálmirigy melyik részében alakul ki. A megbetegedések többsége a hasnyálmirigy feji részéből indul ki, így a daganat növekedése során elzárja a hasnyálmirigy kivezető nyílását és a mellette lévő epevezetéket, és sárgaságot, emésztési zavarokat okoz.
A hasnyálmirigy középső és farki részéből kiinduló megbetegedések ilyen elzáródást nem okoznak, viszont a has felső részében jelentkező görcsös fájdalmat igen, mely akár a hátba is sugározhat. Ennek oka, hogy a rák beszövi a körülötte található fontosabb idegdúcokat.
Erre a ráktípusra jellemző a kifejezetten gyors terjedési hajlam. A nyirokrendszeren keresztül nagyon hamar átterjedhet a szomszédos szervekre, és áttétek alakulhatnak ki elsősorban a májban, a tüdőben, de a csontokban is. A betegség nagyon alattomos és gyors lefolyású, egyéves túlélési esélye mindössze öt százalék. Általában 5-6 hónapon belül halálos lefolyású.
Gyógykezelése Gyógyítására csak akkor van lehetőség, ha a legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, amikor még nem került sor a rákos sejtek elterjedésére. Feltárására azonban olyankor szokott sor kerülni, amikor gyógyulással kecsegtető műtét már nem végezhető. A viszonylag hosszabb túlélés érdekében javallott a hasnyálmirigy rákkal beszűrt területeinek eltávolítása, amely gyakran együtt jár a vékonybél kezdeti szakaszának és a patkóbélnek az eltávolításával. Olykor a sebészeti kezelés eredményének javítása érdekében besugárzást is alkalmaznak. A nem operálható betegek kezelésének alapja is a sugárterápia. A korán jelentkező erős gyomortáji fájdalom megszüntetésére szájon át bevehető fájdalomcsillapítókat és általános hatású szisztémás narkotikumokat alkalmaznak. Emellett lehetőség van még az áttétek érzéstelenítővel való átitatására.
Végstádiumban a gerincvelő burkába helyezett katéterrel a fájdalomcsillapító gyógyszerek folyamatosan adagolhatók.
Az itt felsorolt kezelések nagy megterhelést jelentenek az amúgy is leromlott állapotú betegnek, ezért a család és az orvos szoros együttműködésére van ahhoz szükség, hogy a beteg állapota ne romoljon tovább.
Végbélrák és vastagbélrák
A betegség nem máról holnapra alakul ki, hanem évek, akár évtizedek alatt, ezalatt előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem észlel a beteg. Az áttétek kialakulása után azonban nincs túl sok esély a túlélésre. Az első panaszok között szerepelhetnek az egymással váltakozva fellépő hasmenés és székrekedés, véres széklet vagy nyákos váladék a székletben, de ide tartozhatnak az emésztés olyan tartós panaszai is, amelyek nem vezethetők vissza a táplálkozás radikális megváltoztatására. Amennyiben a fenti tünetek két hétnél tovább is fennállnak, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert fájdalmakat csak az előrehaladott vastagbélrák okoz. Ha a daganat már átterjedt a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre, a túlélési idő körülbelül hét hónap. Ilyenkor műtéti beavatkozást már csak a beteg közérzetének jobbítására alkalmaznak, például megszüntetik a daganat által okozott bélelzáródást.
Gyógykezelése A vastagbélrák és a végbélrák kezdeti stádiumában a daganat még akár teljes mértékben eltávolítható, ezzel akár tízéves túlélést is garantálni tudnak az orvosok. A sugár- és kemoterápiát vagy ennek kiegészítésére, vagy előrehaladott állapotban a betegség pusztításának lassítására alkalmazzák. Az úgynevezett érújdonképződés gátlása szintén jó megoldás az áttétes beteg élettartamának meghosszabbítására. Az ilyen szerek megakadályozzák a daganatos sejtek tápanyagellátását biztosító erek újbóli kifejlődését.
Melanoma Igaz, a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatok csak mintegy három százalékát teszi ki ez a betegség, mégis ez a legveszélyesebb, mert agresszívan terjedő áttéteket okoz, melyek elsősorban a tüdőben, a májban, de akár az agyban is megjelenhetnek. A melanoma a bőrben található melanociták daganata. Ezek a sejtek felelősek a melanin termeléséért. Ez egy feketés, barnás festékanyag, mely néhány helyen nagyobb mennyiségben található meg a bőrön. A melanociták ezen gócpontjai, mind a látható, mind az ultraibolya tartományba eső fénytől minden alkalommal jelentős károsodást szenvednek, mely aztán idővel a daganat kiváltó oka is lehet.
A melanoma inkább a negyven év felettieket veszélyezteti, férfiaknál a törzsön, nőknél a megfigyelések szerint inkább a végtagokon alakul ki. A felszínes, azaz sugárirányban terjedő melanoma felismerése könnyen megtanulható, akár a laikusok számára is. Ez rendkívül fontos a korai diagnózis szempontjából, mert a megbetegedések jelentős hányada egy korábban már meglévő anyajegyből alakul ki. Az áttéteket inkább a függőleges növekedési irányú daganat okozza. Erre a daganat típusra is igaz, hogy túlélési esélyei csak a kezdeti stádiumban reálisak, áttét esetén akár már hat hónap alatt is végezhet áldozatával.
Intő jelek az anyajegyeken Azonnal forduljunk orvoshoz, ha egy anyajegy nőni kezd, megváltozik a színe, a felszíne, esetleg gödrös lesz, vagy megvastagodik, felmaródik, illetve vérezni kezd.
Forrás: otvenentul.hu
A májmetasztázissal, azaz áttétes májtumorral küzdő kolorektális rákbetegek (vastag- és végbéldaganatokról van szó) közül tízből hat túlélte a betegséget, ha szervátültetést alkalmaztak nála. Ez tízszerese a hasonló diagnózis esetén használt kemoterápiás kezelés hatékonyságának - írja a Science Nordic tudományos weboldal. A módszert az Oslói Egyetemi Klinika transzplantációs sebésze, Aksel Foss alkalmazta. 2004-ben gondolt erre, miután látta, hogy milyen rossz kilátásaik vannak a májáttéttel küszködő vastag- és végbélrákos betegeknek. Öt évvel a diagnózis után a túlélési ráta mindössze 5 százalékos volt, a kemoterápiás kezelések ellenére. Ekkor gondolt először arra, hogy transzplantációra lenne szükség. Ez úttörő ötlet volt: Foss és kollégái ki is próbálták. 2006-ban indítottak egy kísérleti programot, 21 betegnek adtak új májat. A túlélési ráta rendkívüli módon emelkedett ezután: tízből hat beteg életben volt öt év után, ami több mint tízszeres javulást jelent.
Vannak, akik daganatmentesek lettek A 21 betegből most heten daganatmentesek, a betegek életminősége is jó. A kutatás világszerte újdonságnak számít. Az eredmények, pedig változtathatnak a májátültetések gyakorlatán, már ami a rákbetegeket illeti. Úgy tűnik ugyanis, hogy a májtranszplantáció az egyetlen módszer, amellyel a túlélési esély jelentősen fokozható hosszabb távon. A transzplantációt korábban azért utasították el az orvosok, mert a szervátültetés után a betegeknek állandóan gyógyszert kell szedniük, hogy szervezetük ne vesse ki az idegen szöveteket. Ezek az immunrendszert gyengítik. Márpedig a rákbetegek esetében az immunrendszert nem gyengíteni, hanem erősíteni szokták, hogy ellen tudjon állni a ráknak. Húsz évvel korábban kipróbálták már a májátültetést a hasonló betegeknél, de akkor a páciensek egyharmada meghalt még a műtőben, vagy közvetlenül az operáció után. Kevesebb, mint 20 százalékuk élte túl a műtéteket. Ezért elvetették ezt a metódust. Ám időközben a májátültetések kockázata csökkent, a halálozási mutatók jelentősen visszaestek, és kifejlesztettek olyan immungyengítő szereket, amelyek a szervezet rák elleni küzdelmét eközben nem gátolja. A norvég specialisták ezután, döntöttek úgy, hogy megpróbálják a transzplantációt mégiscsak alkalmazni. Úgy tűnik, igazuk volt: a túlélési ráta a szervátültetés után sokkal magasabb volt, mint azt maguk is gondolták volna.
Új májat kapott: nyolc évig élt Az első beteg, aki 2006-ban kapott új májat, majdnem nyolc évvel élte túl a beavatkozást - mondta Morten Hagness transzplantációs sebész. Hagness éppen a tudományos doktorátusát készíti arról, hogy miként segíthet a betegeken a szervátültetés. Így a tudósok most azt kutatják, hogy az immunrendszert elnyomó gyógyszerek bevetése ellenére miként kerülhető el a rák újbóli kitörése, fellángolása. Feltételezésük szerint ugyanis az immunrendszer bonyolultabb annál, hogy egyfajta gyógyszer megbénítaná a teljes működését. A norvég kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a transzplantáció költségei nem haladják meg a kemoterápiás kezelés kiadásait.
Forrás: hazipatika.com
|
Nagy-Britanniában a tüdőrák után a második legsúlyosabb ráktípus a bélrák, amely évente több mint tizenhatezer emberéletet követel.
Létezik néhány különösen agresszív daganattípus, melytől okkal félhetünk. Érdemes mindent megtenni a megelőzés érdekében. A rák hazánkban évente, mintegy 35 000 ember haláláért felelős, a számadatok szerint a diagnosztizált betegek mintegy fele veszti életét, pedig 
A hasnyálmirigyrák az egyik legalattomosabb daganatos megbetegedés. Korai stádiumban alig vannak tünetei, ezért nagyon nehezen észlelhető, már csak előrehaladott stádiumban ismerhető fel. Leggyakrabban nagyfokú étvágyvesztésről, hányingerről és hasmenésről, lesoványodásról panaszkodnak a betegek.
A betegség kialakulása az utóbbi három évtizedben a sokszorosára nőtt, és a második leggyakoribb daganatos megbetegedés lett mind a férfiak, mind a nők körében. A diagnosztizált esetek majdnem nyolcvan százaléka az ötvenedik életévüket betöltötteknél jelentkezik. A halálesetek többsége megelőzhető lenne, mert a szűréshez minden eszköz az orvosok rendelkezésére áll. Hazánkban évi 7500 új beteget regisztrálnak, ebből 5000 fő esik áldozatául a betegségnek, a számok azért is meglepőek, mert a legjobban diagnosztizálható ráktípusról van szó.
Életmentő megoldás lehet a májátültetés azoknak a vastagbélrákban szenvedő betegeknek, akiknek a tumorja átterjedt a májára is. Ez a módszer a kemoterápiánál tízszer hatékonyabb lehet egy friss kutatás szerint.