széklet

Ne szégyelld alaposabban megfigyelni a székleted, így időben észreveheted a rejtőzködő betegségeket.

Az emésztési folyamat befejező szakasza a salakanyagok kiválasztása. A szervezeted számára nem hasznosítható anyagoktól széklet formájában szabadulsz meg, melynek tömege 100 és 400 gramm között lehet. Víztartalma hetvenöt százalék, ám ezt az elfogyasztott táplálék minősége és a székelés gyakorisága is befolyásolja. Elegendő folyadék- és rostbevitellel biztosíthatod, hogy az anyagcsere-végtermék könnyedén távozzon.

A széklet színe, szaga és formája jellegzetes változást mutat egyes betegségek esetén. Sokszor ez a legkorábbi tünet, ezért mindenképp fordulj orvoshoz, ha gyanús jeleket látsz a vécékagylóban.

Sárga és lehúzhatatlan

Az agyagos színű, olajos felszínű és a víz tetején lebegő, nehezen lehúzható végtermék a zsíremésztés zavarára utal. Okozhatja hasnyálmirigy-gyulladás, ekkor a zsírok emésztéséért felelős enzim, a lipáz nem termelődik elegendő mennyiségben. Míg a heveny forma erős hastájéki fájdalommal hívja fel magára a figyelmet, az idült gyulladás hosszabb ideig rejtve maradhat. A széklet változása mellett gyakran jelentkezik puffadás, gyengeség és sárga bőrszín. Ultrahangvizsgálat ad pontos választ, hogy valóban hasnyálmirigy-probléma áll-e a háttérben.

A lisztérzékenység szintén meggátolja a zsírfelszívódást, a tápanyagok nem hasznosulnak a szervezetben, és a széklettel távoznak. Ilyenkor szintén sárgás színű a székleted, és rendszerint szokatlanul nagy tömegű. A betegségre jellemző hasmenés nem minden esetben jelentkezik. Lehet, hogy az előredomborodó hasfal és a krónikus fáradékonyság kelti fel gyanúdat a jellegzetes színű és állagú salakanyag mellett. A vérvizsgálat eldönti, helyes-e a feltevésed.

Koppanó bogyók

A száraz, apró bogyós széklet nemcsak a székrekedéssel párosulhat. Előfordul, hogy rendszeres ürítés mellett is tapasztalod. Ennek hátterében gyakran a májad lelassult működése áll. A nem megfelelő anyagcsere miatt hiányos lesz a méregtelenítés és a salakanyagok kiválasztása. A máj munkáját a cukorfogyasztás szigorú megszüntetése mellett gyógynövények segítségével is támogathatod. A máriatövist tea és táplálék kiegészítő kapszula formájában is fogyaszthatod. Az ezerjófű, a borsmenta, a kakukkfű és a zsálya felváltva, kúraszerűen alkalmazható természetes májerősítő.

A legbiztosabb hatás kedvéért egy rövid böjtkúrát is bevethetsz, ilyenkor a gyógyteák mellett két-három napig préselt zöldség lé, főtt barna rizs és gyümölcsök alkossák étrendedet.

Váratlan vendégek

A bélférgesség sokkal gyakoribb probléma, mint gondolnád! Azonban hosszú ideig rejtve maradhat, ha nem figyelsz fel a kevésbé feltűnő tünetekre.

A székletben megjelenő, hosszúkás vagy rizsszem formájú féregdarabok a legárulkodóbb jelzések. Emellett gyakran tapasztalhatsz fáradékonyságot, jó étvágy melletti testsúlycsökkenést és kellemetlen végbélviszketést is. Ne halogasd a laboratóriumi székletvizsgálatot, a féregűző gyógyszer biztosan megszabadít az élősködőktől. A terápiát kiegészítheted természetes módszerekkel is, a fehér üröm, a tárnics és a grépfrútmag kivonat kiváló féreghajtó megoldás. A további fertőződés kockázatát csökkenti az aloe vera leve és a finomlisztben és cukorban dús táplálékok elhagyása – így megakadályozod a bélférgek szaporodását.

Rossz szagú ragacs

A feltűnően bűzös szagú széklet, különösen, ha lehúzáskor erős nyomot hagy a vécécsészében, szervezeted elsavasodására és a méreganyagok felhalmozódására utalhat. Ha emésztő- és kiválasztó rendszered nem működik tökéletesen, a vastagbél falára tapadt salakanyagok káros anyagokkal terhelik szervezetedet. Az erjedési és rothadási folyamatok eredménye a bűzös széklet, a puffadás, a fáradékonyság. A ragadós végtermék azt jelzi, hogy sok nyálka halmozódott fel a bélrendszeredben.

Első lépésként emeld táplálékod rosttartalmát, emellett figyelj a bőséges folyadékfogyasztásra, különben épp ellenkező eredményt érsz el. Az oldható rostok, mint a gyümölcsökben található pektin, nem okoznak emésztési zavart. Az útifűmag-őrlemény táplálék kiegészítőként alkalmazva valóságos súrolókefeként sodorja le a bélfalról a lerakódásokat. A nyálkaképződést csökkentheted, ha átmenetileg kevesebb tejterméket fogyasztasz. Az egészséges sav-lúg egyensúlyt helyreállíthatod a zöldségek és zöldséglevek gyakori fogyasztásával.

Figyelmeztető vércsíkok

Azonnal fordulj orvoshoz, ha székletedben vérnyomot fedezel fel. Súlyos gyomorfekély vagy daganat is megbújhat a háttérben, amire csak célzott vizsgálat derít fényt. A hirtelen testsúlycsökkenés, étvágytalanság szintén fontos jelzés lehet. Aranyérre is utalhat a tünet, melynek két fajtája fordulhat elő: belső aranyér esetén nincs látványos panaszod a véres széklet mellett. Ha a fájdalmas dudorok a végbélnyíláson kívül alakulnak ki, a legkisebb érintés is rendkívül kellemetlen. Ne várd meg, míg begyullad, a kezelőorvosod által ajánlott krém vagy kúp elejét veszi a komolyabb problémának.

A piros szín megtévesztő lehet, nem biztos, hogy vér okozza az elszíneződést. Gondolj utána, nem fogyasztottál-e céklát vagy egyéb erőteljes színű ételt, mely könnyen megszínezi a székletet.

Túlzott aggodalom helyett elegendő, ha időnként alaposabban szemléled a vécé tartalmát, és megérted a figyelmeztető jelzéseket.

Dupla cellulóz tabletta	Chitosan kapszula	TIENS teakeverék

Gyermekkorban gyakori a hirtelen kezdődő heveny hasmenés. Mivel lehetséges szövődménye a kiszáradás, ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, mindenképpen törekedjünk a szájon át történő folyadékpótlásra.

Kisgyermeknek adható például ilyenkor cukorral ízesített kamillatea vagy szűrt gyümölcslé.

A hasmenés, orvosi neve diarrhoea, tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. A hivatalos definició szerint a hasmenés nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés székelés útján. Valamennyi hasmenéses megbetegedés alapja a bélben oldott anyagok szállítási zavara, azonban ennek számos oka lehet. A hasmenés lehet akut, illetve krónikus.

Gyermekkorban gyakrabban találkozunk hirtelen kezdődő heveny hasmenéssel. Ezt főként bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Háttérben ételmérgezés, szisztémás fertőzés, felső légúti fertőzés, például arcüreggyulladás, középfülgyulladás is állhat, illetve antibiotikumos kezelés mellékhatásaként is észlelhető.

Az akut hasmenések okai közül kiemelendők a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a Rota- és az Adenovírusok okoznak. Krónikus hasmenés kialakulásában a parazita- és féregfertőzések, laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek, anorexia, és még számos ritka megbetegedés is szerepet játszhat.

A baktériumok és vírusok által okozott hasmenés.

A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben.

Külön kiemelendő a szalmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.

A vírusok (rotavírus, adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslé-szerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.

Állhatnak férgek is a háttérben.

A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, has-puffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.

A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taenia-k), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.

Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva.

Székletvizsgálattal megállapítható a kórokozó.

A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis.

A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

Heveny hasmenés esetén ajánlott italok.

A heveny hasmenés legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás, amely miatt akár kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, akkor mindenképpen törekednünk kell a szájon át, történő folyadékpótlásra. Folyadékpótláshoz ásványvizek alkalmazhatók, amelyek pótolják az elveszett sókat. Figyeljünk oda arra, hogy a só- és folyadékpótlás mellett a cukorpótlás is fontos, mivel a víz felszívódásához a bélben cukormolekulákra is szükség van. Kisgyermeknek adható cukorral ízesített kamillatea, szűrt gyümölcslé, kivételes esetekben alakalomszerűen üdítőitalt is kaphat a gyermek.

A folyadékpótlásra legalkalmasabbak a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ún. rehidrációs (kiszáradás megelőzésére szánt) porkeverékek, melyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges anyagokat (glükózt, konyhasót, trinátrium-citrátot, kálium-kloridot). A port előzetesen felforralt, szobahőmérsékletre lehűtött vízben vagy cukrozatlan teában teljesen fel kell oldani.

Hányás esetén is törekedni kell arra, hogy apró kortyonként a gyermekkel megpróbáljunk folyadékot itatni. Fontos tudni, hogy hasmenéses betegségek esetén a napi folyadékszükséglet 15-20 százalékkal is megemelkedhet. Ha szájon át nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, akkor indokolt a kórházi kezelés, amikor is infúzióval juttatjuk be a szükséges folyadékmennyiséget, mindaddig, amíg a gyermek nem iszik megbízhatóan. A beteg állapota általában 2-3 nap alatt rendeződik. A betegség első napján ajánlott, hogy a beteg csak folyadékot fogyasszon. Állapota javulása esetén főtt krumpli vagy rizs, illetve ropifélék (nem, pedig a chips!) adásával megpróbálkozhatunk, a gyógyulás alatt könnyű vegyes, zsírszegény étrend a javasolt.

Óvatosan a hasfogókkal!

Akut hasmenéses megbetegedés esetén nem tanácsos, sőt kifejezetten káros lehet a bélmozgást csökkentő, köznyelven hasfogónak titulált, gyógyszerek adása. Ugyanis ezek a gyógyszerek a bélmozgás csökkentése révén gátolják a kórokozó ürülését a gyomor-béltraktusból, amely feltétele a mielőbbi gyógyulásnak. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, például széntabletta, amelyek megkötik a kórokozók által termelt méreganyagokat. Ma már léteznek a széklet állagát javító készítmények is, amelyek csökkentik a székletürítések számát.

Bakteriális eredetű hasmenések esetében sem szükséges antibiotikumos kezelés, bizonyos speciális esetektől eltekintve. Az antibiotikumok ugyanis nem gyorsítják a gyógyulást, azonban a kezelés önmaga is hasmenést okozhat.

A fertőzéses hasmenések esetén kiemelten fontos a megelőzés szerepe. A betegségek terjedésében a piszkos kéz, szennyezett élelmiszerek, rovarok játszanak szerepet, általában a nyári, kora őszi hónapokban fordulnak elő halmozottan. Megelőzés során fontos, hogy az alapvető higiénés szabályokat mindig igyekezzünk betartani, és erre figyelmeztessük a gyermekeket is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságának szerepét. Lehetőleg csak ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk, különösen a nyári hónapokban kerüljük a nyers tojásból készült ételek (például majonéz) fogyasztását. A beteg gyermeket mindenképpen el kell különíteni a közösségből.

A krónikus hasmenéseknél minden esetében a kiváltok ok kezelése szükséges. Ennek módja a betegségtől függően változhat. Laktóz-intolerancia esetén például tejcukormentes étrendet kell tartani, de bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszerek szedésére is.

Forrás: origo

Dupla cellulóz tabletta	Cordyceps kapszula

A táplálkozási szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a kezelés helyett / mellett érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az aranyér megelőzésére. A mozgás mellett a rostban gazdag táplálkozás a legnagyobb fegyverünk. A rostbevitel és a folyadékfogyasztás a legfontosabbak.

Miért isteníti mindenki a rostokat?

A megfelelő mennyiségű rost- és folyadékbevitellel normalizálhatjuk a széklet állagát, növelhetjük a tömegét, és fokozható az ürítés gyakorisága, a felsoroltak következtében, pedig jelentősen csökken a végbél megterhelése. Az általános szabályok szerint naponta legalább háromszor kellene zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanunk, és ha tehetjük, leginkább frissen, nyers formában, de ugyanúgy megfelelnek a célnak a párolt, főtt, sült vagy egyéb módon feldolgozott zöldségek és gyümölcsök is, hiszen az élelmi rostok a feldolgozás során nem károsodnak. Ám minél frissebb, kevésbé feldolgozott az élelmiszer, a vitamin tartalma annál magasabb. Ezek a szabályok fokozottan betartandók kiújult aranyér esetén. A rostbevitel növelése az előreeséssel nem járó aranyerek esetében enyhíti a panaszokat, de azonnali javulásra ne számítsunk: 5-6 hét kell az érezhető eredményig.

Miért lesz a leghálásabb a szervezetünk?

Minden olyan alapanyagért, ami valóban bővelkedik élelmi rostokban: kukorica, káposztafélék, gyökérzöldségek, paprika, paradicsom, retek, karfiol, brokkoli, spárga, sütőtök, padlizsán, és egyéb saláta- és főzelékfélék, valamint az összes gyümölcs (mazsola, szőlő, alma, körte, bogyós gyümölcsök, eper, málna). Hetente többször szerepeljenek étrendünkben olajos magvak, csírák és hüvelyesek (pl. zöld-, sárga-, csicseriborsó, lencse, vörös lencse, száraz bab, adzuki bab stb.).

A reggeli teljes kiőrlésű gabona szintén segíthet rendezni a székelési panaszokat, a könnyebb székelést: egy csésze tejbe, joghurtba beáztatott müzli a már kialakult panaszokat is segít rendezni. Hasonlóan jó hatású a füge és a szárított, aszalt gyümölcsök fogyasztása is.

A cickafarkból, édesgyökérből, pásztortáskából, zsályából, vérontófűből készült teát a nap bármely szakaszában kortyolgathatjuk, de a tiszta víz is tökéletesen megteszi. Minimum 2-3 litert vigyünk be belőle naponta, különben a fokozott rostbevitel székrekedéssel, szelesedéssel járhat (a rost "besül a bélbe").

Fortélyok a konyhában

A régi, jól bevált sűrítési szokások helyett ideje újakat kipróbálni: rántás helyett például nemcsak sűrítik az ételt a különböző pelyhek, de a készítendő ételek rosttartalma is növelhető. Erre tökéletesen megfelel a kukoricadara, a búza- és a zabkorpa ugyanúgy, mint a különféle pelyhek (búza, zab, árpa, rizs). Magas nyálkatartalmú növényeket is kipróbálhatunk, ilyen az őrölt lenmag vagy a psziliummag (bolhafűmag), ezekből napi egy evőkanálnyit elfogyasztva (bőséges folyadékkal természetesen) hálás lesz az emésztőrendszer.

Kerüljük! A túlságosan fűszeres - és mindenekelőtt a ("kétszer") csípős - ételeket, a kávét, az alkoholt, a cukros üdítőket, az édességet és a dohányzást.

Amennyiben otthon sütünk kenyeret vagy pékárut, használjunk tönkölylisztet, teljes kiőrlésű lisztet, vagy keverjünk a kenyértésztához korpát és magvakat. Ha boltban vásároljuk a pékárut, a barna és a magos kenyér és zsemle, kifli kerüljön a kosárba!

Forrás:hazipatika.com

	Inner wellness	Dupla cellulóz	Chitosan kapszula

Minden hetedik bankjegy fekáliamaradványokat hordoz – derült ki a Londoni Egyetem legfrissebb kutatási eredményeiből. A téma a Nemzetközi Kézmosás Nap kapcsán került előtérbe.

A tanulmány elkészítéséhez a kezek, a bankkártyák és különböző bankjegyek baktérium-szennyezettségét vizsgálták meg a brit fővárosban, illetve Birminghamben és Liverpoolban. A kapott adatok rávilágítanak, mennyire fontos a szappannal történő kézmosás, étkezés előtt, valamint toalett használat után. A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének közreműködésével készült felmérés arra is rámutatott, hogy a górcső alá vett kezek több mint negyede székletből származó kórokozókat, köztük súlyos emésztőrendszeri tünetekkel járó fertőzést okozó E. colit tartalmazott. Ráadásul a kezek 11 százaléka, a bankkártyák 8 százaléka, s a bankjegyek 6 százaléka olyan súlyosan szennyeződött, hogy baktériumszintjük egy koszos vécécsészéével volt egyenlő.

A résztvevők egy kérdőívet is kitöltöttek, amelynek alapján kevesebb, mint kétötödük szokott kezet mosni étkezés előtt, míg a mellékhelyiség használata után 91 százalékuk tesz a higiéniáért – utóbbi adatnak azonban ellentmondanak az eredmények. A szappanos kézmosás a hasmenéses fertőzések kockázatát akár 42 százalékkal is visszaszoríthatja, de csupán a válaszadók valamivel több, mint kétharmada kerít rá sort, amikor csak lehetséges.

Elemzéseink kíméletlenül leleplezték, hogy a pénzzel és a bankkártyával történő mindennapi érintkezés során olyan kórokozókkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek a székletben tenyésznek – fogalmazott a kutatást vezető Dr. Ron Cutler. - Az emberek állíthatják, hogy kezet mosnak, de az adatok nem ezt mutatják. Fontos hangsúlyozni, hogy milyen könnyen átvihető fertőzésekről van itt szó, hiszen ezek a baktériumok még a pénz vagy bankkártya adta körülmények között is életben maradnak. Kutatásunk bizonyítja, hogy a kézmosás milyen fontos. A meglepő mennyiségű kórokozó mindennapi használati tárgyainkon tenyészik, ami arra utal, hogy sokan egyszerűen megfeledkeznek a toalett használat utáni alapvető higiéniáról, noha ez a megelőzés kulcsfontosságú lépése lenne. Reméljük, hogy a Nemzetközi Kézmosás Nap elgondolkodtatja a közönséget, és arra sarkall, hogy a szappannal történő kézmosás rutinná váljon – fejtette ki Dr. Val Curtis, a higiénés kampány vezetője.

Forrás: vital.hu