Független tanácsadó honlapja.

 

 

sugárkezelés

hererák tüneteiA hererák kialakulásának okait teljes körűen még nem sikerült feltárniuk a rákkutatóknak, ám nagy valószínűséggel állítható: akárcsak egy sor egyéb tumoros, illetve krónikus betegségnek, ennek kialakulására is hajlamosíthatnak a „hozott gének”.

Azonban olyan tényezők is, mint a gyerekkorban fel nem fedezett és nem kezelt rejtettheréjűség (a le nem szállt herékben hússzor nagyobb valószínűséggel alakul ki daganatos elváltozás), a lágyéksérv, a sorozatos heregyulladások, illetve a mumpszos eredetű heregyulladás, a korai nemi érés, illetve a heréket ért traumák, például rúgás, ütés vagy a herezacskók tartós szorítása. Ez utóbbinál nem kell férfias viadalokra gondolni, elég, ha valaki folyamatosan szűk alsónadrágokat, illetve farmert visel, vagy rendszeresen montain bike-ozik (amikor a terepen kerekező személy heréi gyakran ütődnek a bicikli nyergéhez).

 

Ne csak a tetkónkat vagy a bicepszünket nézegessük

Bár a férfiak általában nem szívesen foglalkoznak a testi problémáikkal, azaz szívesen dugják a fejüket a homokba (így a nők számára ma már elfogadott és rendszeresen gyakorolt ún. önvizsgálat sincs benne legtöbbjük egészségkultúrájában), a szakorvosok nem győzik elégszer hangsúlyozni: akárcsak a női emlőrák, a hererák korai felismerésben és gyógyíthatóságában is fontos szerepe van egyes testrészeink rendszeres átvizsgálásának.

A herék áttapintását, illetve tükörrel történő „szemrevételezését” havonta egyszer, leginkább meleg vizes fürdés vagy zuhanyozás után – amikor a herezacskó izomzata ellazul, s a herék jobban láthatóvá és tapinthatóvá válnak – ajánlják az urológusok, andrológusok (azaz a férfigyógyászok). Az a férfi, aki ismeri a testét, tudja, hogy a két heréje nem egyforma nagyságú, így külön-külön kell „megvizsgálnia” őket – valamelyik heregolyó hirtelen megnövekedése ugyanis az első rossz jel is lehet.

Ugyancsak fel kell figyelni arra, ha valamelyik herében vagy a mellékherék felszínén észlelhető göbösödés, keményedés, csomó jelenik meg. Ezek az elváltozások mindenképpen indokolják az urológiai kivizsgálást, még akkor is, ha nem járnak diszkomfortérzettel, érzékenységgel, fájdalommal.

Sokszor az is a rosszindulatú tumoros elváltozásra utaló jel lehet, ha a herék érzéketlenné válnak, vagy gyakran zsibbadnak. A tompa, deréktáji, alhasi vagy ágyéki fájdalmak, a szexuális vágy csökkenése vagy a véres ondó ürítése nemcsak indokolja, hanem egyenesen kötelezővé teszi, hogy minél előbb urológushoz forduljon az érintett.

Sokszor a teremtés koronája felfedez ugyan valamilyen addig nem tapasztalt eltérést a heréjében, heréjén, ám – mivel nem fáj – nem törődik vele. Márpedig csak az alapos szakorvosi kivizsgálás segíthet eldönteni, hogy az észlelt elváltozás rosszindulatú-e, illetve nem valamilyen más betegség, szervi baj – gyulladás, ciszta – okozza-e? A hererák gyógyulási statisztikái egyébként kifejezetten jók, amennyiben időben sikerül diagnosztizálni és kezelni a bajt. Ez esetben a gyógyulási arány (és esély) közel 100 százalékos.

 

hererákFélre a szégyenérzettel és a félelemmel!

A férfiszemérem vagy a félelem miatt elhanyagolt, tehát idejében fel nem ismert, így nem is kezelt heretumorokkal az a legnagyobb baj, hogy a beteg gyógyulási esélyeit nagymértékben csökkenti az idő múlása, ugyanis a rákos sejtek akadálytalanul „nyomulhatnak” előre a szervezetben.

A tumoros sejtek napról napra, szinte észrevétlenül szaporodnak a herén belül. A daganat növekedésére és a betegség elhatalmasodására utaló tünetek lehetnek: a húzó érzés a herékben, a herék elnehezedésének érzése, illetve a herezacskók ödémásodása, folyadékkal telítődése. A tumor időnként heregyulladást is okozhat, erre, pedig a herék fájdalmassá válása utal.

Idővel – elsősorban a nyirokereken keresztül – a rákos sejtek szétszóródnak, vagyis kialakulnak az áttétek. A hererák előrehaladott stádiumában már a bal oldali kulcscsont fölött is tapinthatóvá válnak a rákos sejtek átterjedésére utaló csomók. A véráram útján aztán ezek a falánk sejtek távolabbi helyekre, létfontosságú szervekbe, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe is eljuthatnak.

Ha a tünetek alapján felmerül a hererák gyanúja, akkor a biztos diagnózis érdekében több orvosi vizsgálat is szükségessé válik. Ha ezek az orvosban megerősítik azt a véleményt, hogy adott esetben valóban hererákkal kell számolni, az orvos megajánlja a betegnek a legmegfelelőbb terápiás eljárást.

A kezelés mindig a daganat típusától, előrehaladottságától és kiterjedésétől függ. Jelenleg háromféle kezelés lehetséges. A műtét, melynek során eltávolítják az érintett herét, illetve a hashártya mögötti nyirokcsomókat. Műtét után egyes hererák típusoknál sugárkezelést alkalmaznak, hogy megállítsák a műtét után visszamaradt daganatos sejtek terjedését, illetve esetleges újbóli megjelenését. Vannak betegek, akiknél csak kemoterápiát vetnek be. Ennek a terápiának az a célja, hogy az alkalmazott gyógyszerkeverék a véráramon keresztül eljusson az áttétet adó daganatos sejtekhez, és elpusztítsa őket.

 

A döntés joga és felelőssége

Az urológusok, andrológusok – minthogy a kezelőorvosok által ajánlott, a here eltávolítását célzó műtéti beavatkozáshoz hozzá kell járulniuk a betegeknek, viszont a kasztráció nem kívánt, sőt súlyos pszichés következményekkel (a férfiasság elvesztése miatt aggodalom, önértékelési zavarok) járhat az érintettekre nézve – maguk szokták ajánlani pácienseiknek, hogy másik szakorvossal is konzultáljanak, mielőtt a döntést meghozzák. Előfordulhat, hogy a biztos diagnózis felállítása érdekében az orvosok mintavételt ajánlanak (a daganatgyanús here kis részének eltávolítását a herezacskó bőrén ejtett metszésen keresztül, vagy vékony tűvel kis szövetmennyiség fecskendős kiszippantását, ún. vékonytű-biopsziát), ám ennek a beavatkozásnak a kockázatait is ismernie kell a betegnek.

 

Gyógyulttá nyilvánítva!

A hererákos betegek utógondozása – akárcsak más tumoros megbetegedések terápiás beavatkozásai és a beteg gyógyulttá nyilvánítása után – nemcsak javasolt, hanem szükséges is. Az első két évben havi ellenőrzés szükséges: ilyenkor a szokásos fizikális és műszeres vizsgálatok mellett a szükséges vérképvizsgálatokat és a tumormarkerek szintjének meghatározását (AFP-t, HCG-t, LDH-t ) is elvégzik. Ezek a betegség esetleges kiújulását is korán jelzik.

Szükség szerint komputertomográfiás és ultrahangos vizsgálatokat is végeznek. Két év után általában a félévenkénti ellenőrzés is elegendő. Tíz év múlva is szükséges az évenkénti legalább egy kontrollvizsgálat – teljes panaszmentesség esetén is, hogy az esetleges kiújulás időben kezelhető legyen!

 

Forrás: otvenentul.hu

 

 

pajzsmirigyA betegség kezdetén a pajzsmirigydaganatok alig okoznak tüneteket. Csak a tumor méretének növekedésével jelentkeznek a panaszok.

A páciensek egy növekvő csomót észlelnek a pajzsmirigyben, ami nyomja a nyelő- illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel jár. Az is előfordul, hogy egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként kerül felismerésre.

Ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik.

Ezen kívül kialakulhat az ún. Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár.

Ha a nyaki nyirokcsomókat is érinti a pajzsmirigydaganat, akkor ezek erősen megduzzadnak, és a környező szövetek tönkremennek.

A pajzsmirigydaganat terápiája.

A pajzsmirigydaganat kezelése a tumor típusától, illetve a betegség kiterjedésétől függ.

A személyre szabott legmegfelelőbb terápia kiválasztása különböző orvosi tudományterületek szakembereinek közös döntése. Sebészek, onkológusok, onkoradiológusok, endokrinológusok vesznek részt a betegség kezelésében.

Az alkalmazható módszerek, közé tartozik az operáció, a radioaktív jódterápia vagy a külsőleges sugárkezelés. Hormonterápiára akkor van szükség, ha a pácienseknek – például a teljes pajzsmirigy eltávolítása után- pajzsmirigy hormonra van szükségük.

A kemoterápia a pajzsmirigyrák kezelésében eddig alig alkalmazott módszer, mivel a pajzsmirigy-tumorok gyakran alig reagálnak a terápia során alkalmazott gyógyszerekre (cystostatikumok). Az elszórtan kialakult áttétek, és a különösen agresszív tumorok kezelésében viszont a kemoterápia hatékony lehet.

Pajzsmirigybetegségek tünetei – Mire figyeljen?

A pajzsmirigy rendellenességek előfordulásuk gyakoriságát tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.

 

Forrás: Onmeda.de,

Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

kalcium töktermék porral banting vövényi tabletta
Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal Banting növényi tabletta és por


 

kemoterápiaA kemoterápiás kezelésre, nincs is mindig szükség. A rák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a gyors műtéti beavatkozás. A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől

- jelentette ki Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.

 

A mellrák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a daganat gyors műtéti eltávolítása. A műtétet sok esetben sugárkezelés és kemoterápia követi, mert ezáltal csökkenthető a daganat helyi kiújulásának vagy távoli áttétek képződésének kockázata. A kemoterápiás kezelésre azonban nincs mindig szükség.

"Az esetek többségében a daganat mérete, a tumor szövettani és biológiai jellemzői alapján a patológiai és a képalkotó vizsgálatokból egyértelműen megítélhető, hogy melyik betegünknek javulnak az életkilátásai a kemoterápiától" - hangsúlyozza a főorvos.

 

Vannak azonban olyan korai stádiumban felfedezett emlődaganatok, amelyeknél kemoterápia nélkül sincs nagy kiújulási kockázat, tehát a műtét után nem szükséges ez a kezelés. A határesetekben a szakorvosok a "biztonság kedvéért" jellemzően inkább javasolják a kemoterápiát, a betegek, pedig hasonló megfontolásból felvállalják az esetenként hosszú táppénzzel, rövid és hosszabb távú mellékhatásokkal egyaránt járó kezeléseket, mivel az elmulasztott terápia, később nem pótolható - ecseteli Landherr László.

Magyarországon évente hétezren szembesülnek emlőrákkal, közülük mintegy ötszáz nőnél nem egyértelmű, hogy indokolt-e számukra a műtét utáni kemoterápiás kezelés vagy sem.

 

"Minden egyes betegnél számtalan tényezőt megvizsgálunk, amelyek kapaszkodót nyújtanak a helyes terápiás döntéshez. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy sötét szobában az egyre részletesebb diagnózis révén egyre több mécsest gyújtunk. Viszont olykor ezeknek a mécseseknek a fénye nem elég a helyzet egyértelmű megítéléséhez, ahhoz egy villanykapcsolóra lenne szükség. Ezt a villanykapcsolót jelentik azok a genetikai tesztek, amelyek egyértelmű választ adnak a kérdésre: van-e esély a daganat kiújulására vagy nagy valószínűséggel nem kell félni ettől" - magyarázza a szakorvos.

 

Több genetikai tesztet is kidolgoztak már a betegek kilátásainak megítélésére, ezek közül a leginkább megbízható vizsgálatot - a hazai gyakorlattal ellentétben - sok ország egészségbiztosítója is finanszírozza, hiszen annak eredménye nyomán már magabiztosan kijelenthető, hogy valakinek van vagy nincs szüksége kemoterápiára.

Az eredmény ismeretében a betegek egy része megkímélhető a kemoterápia mellékhatásaitól, hamarabb felépül és visszaállhat munkába, illetve nem kell az onkológiai, valamint az azt kiegészítő kezelésére, ápolására sem költeni. A tapasztalatok szerint azok a betegek pedig, akiknél a genetikai vizsgálat a kemoterápia szükségességét erősíti meg, nagyobb elszántsággal és együttműködési készséggel csinálják végig a terápiát.

 

Forrás: hazipatika.com

 

 

agydaganatAz egyik legrosszindulatúbb agyi daganatos betegség állapotának javítását igyekeznek amerikai agysebészek elérni azzal, hogy a beteget nagynyomású oxigénkamrába helyezik.

A módszert az eddig is alkalmazott műtét, a daganatellenes gyógyszerek és a besugárzás mellett próbálják felhasználni a túlélési arány növelésére.

A glioblasztómák az agy támasztósejtjeiből alakulnak ki, és a leggyorsabban növekvő rosszindulatú daganatokat jelentik. Általában fiatal korban jelentkeznek, és igen hamar súlyos tünetekhez vezetnek. A meglévő kezelési lehetőségek gátolják a sejtek rákos szaporodását, de a folyamatot megakadályozni, akár késleltetni igen nehéz.

„A rosszindulatú glioblasztóma a 35 év alatti daganatos halálozás második leggyakoribb oka, és az 54 éves életkor alattiak körében az ilyen betegségben bekövetkező elhalálozás negyedik okaként szerepel” – írja J. Paul Duic professzor a Neurology című szaklapban.

agydaganatKórélettani vizsgálatok tanúsága szerint ezek a daganatsejtek alacsony oxigéntartalmú közegben növekszenek fokozottan. Azt is bizonyították, hogy ilyen anyagcsereviszonyok között ezek a rákos sejtek ellenállóbbak a sugárkezeléssel és a gyógyszerek hatásával szemben.

Duic és munkatársai arra gondoltak, hogy az eddigi beavatkozások mellett ezeket a betegeket túlnyomásos oxigénnel is kezelik. Japán kutatók már évekkel korábban tapasztalták, hogy az oxigén belégzése után a besugárzás és a gyógyszer javította az ilyen betegek túlélését.

Az amerikai munkacsoport a gyógyszerrel és besugárzással, hat héten át használná a tiszta oxigént magas nyomással. Ezután egy hónapos kezelési szünet következik, majd havonta adnának gyógyszert. Az agysebészek azt remélik, hogy ezzel a kombinációval a betegek javulási esélyeit sikerül növelni. Erre nagy szükség volna, mert a glioblasztómában szenvedők közül jelenleg csak minden negyedik él két évvel a diagnózis kiderülése után.

 

Forrás: MTI, vital.hu.

 

További cikkeink:

Gyümölcs és zöldség tisztító készülék

Cholican kapszula

Chitosan kapszula

Tianshi teakeverék

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó