reggeli
|
Glikémiás index (röviden GI) alatt a főleg szénhidráttartalmú élelmiszereknek a szőlőcukorhoz (ritkábban fehér kenyérhez) viszonyított, százalékban megadott vércukorszint-növelő képességét kell érteni. A magas glikémiás indexű ételek gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, amelyek hirtelen megemelik a vércukorszintet; az alacsony glikémiás indexűek ezzel szemben lassan felszívódó szénhidrátokban gazdagok, nem okoznak hirtelen vércukorszint-emelkedést és hosszabb ideig tartó teltségérzetet adnak. Az amerikai Purdue Egyetem táplálkozástudományi szakemberei kutatásukban elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a reggelire fogyasztott mandula (ami alacsony glikémiás indexű) a vércukorszintre. A Journal of Nutrition and Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a reggelire mandulát is fogyasztók hosszabb ideig tartó teltségérzetről számoltak be, és vércukorszintjük még ebéd után is alacsonyabb volt, mint azoké, akik nem alacsony glikémiás indexű ételt reggeliztek. A szakemberek azt is megfigyelték, hogy az alacsony glikémiás indexű reggelit fogyasztók később sem ették degeszre magukat, hanem megelégedtek kisebb mennyiségekkel. Korábbi felmérések szerint az amerikaiak 30 százaléka hetente 1-3 alkalommal egyáltalán nem reggelizik, és a reggelizők is inkább a magasabb glikémiás indexű ételeket részesítik előnyben. Pedig a megfelelően összeállított, főleg alacsony glikémiás indexű élelmiszerekből álló reggeli nemcsak a vércukorszint, de a testsúly karbantartásában is segít - hangsúlyozta a kutatás vezetője. Az ideális reggeliEgy megfelelő reggelinek a szakember szerint az alacsony GI mellett számos egyéb kritériumnak is meg kell felelnie: legyen ízletes, laktató, könnyen szállítható, megfizethető, jó ízű, viszonylag hamar telítsen, és az elfogyasztása ne okozzon lelkiismeretfurdalást. A szakemberek szerint mindenképpen megéri időt fordítani a reggelire, hiszen a cukorbetegség "előszobájának" tartott állapotokban kellő odafigyeléssel még visszafordítható a folyamat. Az alábbi élelmiszerek alacsony glikémiás indexűek és hamar teltségérzetet okoznak: zabpehely és egyéb hántolt-zúzott gabonafélék, teljes kiőrlésű gabonafélék, magvak és diófélék, növényi liszt, lenmag, retek, paprika, paradicsom, joghurt, kefír.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid ) Banting növényi tabletta és por
A koleszterin (LDL) szervezetünk egyik nélkülözhetetlen alkotója, mely részt vesz a sejtmembránok, a szteroid hormonok és az epesavak felépítésében. Gondot akkor okozhatnak, ha a vérben keringő mennyiségük megemelkedik. A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása. A koleszterinszint befolyásolható diétával, a cél, hogy az értéke ne haladja meg az 5,2 mmol/l-t. A laborpapírunkon gyakran találkozhatunk HDL koleszterin meghatározással is. Ez a "jó koleszterin" egy védőfaktorként működik szervezetünkben, feladata, hogy a perifériáról (pl. érfalakról) felvegye és elszállítsa a felesleges koleszterint a lebontás helyére, a májba. Vérben ennek az egészséges szintje minimum 0,9 mmol/l kell, legyen.
A reggeli nélkülözhetetlen! A hosszú, pihentető éjszaka után ebben a betegségben is fontos feladattal bír a rendszeres reggeli étkezés, mert az ételt elfogyasztva az epehólyag kiürül, ezáltal nagy mennyiségű koleszterin távozik a szervezetből. Magas LDL koleszterinszint esetén több tényezőt figyelembe véve érdemes összeállítani a "diétás" reggelit, mely védő és normalizáló funkcióval is rendelkezik. Ezek a tényezők az alábbiak.
1. Laktató teljes kiőrlésű gabonák! Kiváló reggeli alapanyagok, mert teltségérzetet okoznak, szabályozzák az emésztési és felszívódási folyamatainkat, és nem okoznak hirtelen vércukorszint emelkedést. Magas rosttartalmuknak köszönhetően megkötik a vékonybélben a koleszterint és segítik kiürülésüket.
Ajánlat:
2. Zöldségek, gyümölcsök tele rosttal, és érvédő vegyületekkel! A délelőtt nem telhet el gyümölcsök és/vagy zöldségek fogyasztása nélkül. Koleszterinürítő rosttartalmuk mellett dúskálnak érvédő antioxidáns vegyületekben (pl. karotin, likopin, C-vitamin, stb.)
Ajánlat:
3. Hagymákban az erő! A hagymák mindegyike tartalmaz kénvegyületeket, melyekről kutatások írják le koleszterincsökkentő hatásukat.
Ajánlat:
4. Tejtermékek helyett néha növényi helyettesítők! A tejek és tejtermékek tartalmaznak koleszterint. Válasszuk közülük a soványabb fajtákat, de néha próbáljuk ki a növényekből készített helyettesítőket is.
Ajánlat:
5. Háttérbe a telített zsírsavakkal! A telített zsírok koleszterinszint növelő hatása kétszerese a táplálékkal bevitt koleszterinének. A telített zsírokat az állati eredetű termékek tartalmazzák, melyek teljes megvonása nem szükséges, de törekedni kell a minőség és a mennyiség megválasztására. Felvágottak, szalámik és szalonnák fogyasztása viszont a diétában nem ajánlott.
Ajánlat:
6. Koleszterincsökkentéssel, és transz-zsírsavak nélkül eredményesen! A koleszterint is az állati termékek tartalmazzák. Legyen szó zsíros vagy sovány alapanyagról, ott van bennük a koleszterin. Az állati zsírokat, szalonnát, szalámikat és a belsőségeket érdemes kiiktatni, de a sovány húsokat, tejtermékeket és a tojást módjával fogyaszthatjuk. A transz-zsírsavak amellett, hogy növelik az LDL koleszterinszintet, csökkentik a védő HDL koleszterint. A transz-zsírsavakat a kész élelmiszerek egy része tartalmazza, ezért ételeinket készítsük tiszta, friss alapanyagokból mi magunknak.
Ajánlat:
7. Telítetlen zsírsavak növelése! Az egyszeresen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. olivaolaj, kukoricaolaj, diófélék) és a többszörösen telítetlen zsírsavak (forrásai pl. napraforgóolaj, repceolaj, lenmagolaj, tengeri halak és halolajok, olajos magvak és a belőlük készült olajok) is fontos szereppel rendelkeznek a koleszterinszint, a vérsűrűség és a vérrögképződés befolyásolása területén. Az érrendszerünk védelme miatt állandó alkotóik kell, hogy legyenek étrendünknek.
Ajánlat:
Forrás: Izek és érzések, hatipatika.com
Amikor a Kelet-Londoni Egyetem kutatói a vizsgálatukba bevont önkénteseknek azt hazudták, hogy reggeli – valójában koffeinmentes – kávéjukban volt koffein, akkor azt figyelték meg, hogy az alanyok hangulata és teljesítménye jelentősen javult. Néhányan még annál is jobban teljesítettek a koffeinmentesnek hazudott kávé után, mint azok, akik valódi koffeinnel itták reggeli italukat és így is tudták. Tesztsorozatukat úgy tervezték meg a kutatók, hogy az mérje a résztvevők mentális teljesítőképességét, reakcióidejét és hangulatát. A vizsgálatba nyolcvannyolc 18 és 47 év közötti kávéimádót vontak be, akik naponta legalább két csészével vesznek magukhoz a fekete nedűből. A koffein valóban élénkítőszer, amely az agyban fejti ki hatását, segít az álmosság és fáradtság leküzdésében. A The Daily Telegraph online kiadása által idézett eredmények azonban arra utalnak, hogy a kávé élénkítő, "feldobó" hatását legalábbis részben a koffein erejével szembeni pozitív elvárásunk okozza. Ez a várakozás olyan erős, hogy még akkor is hat, amikor maga a hatóanyag nincs is jelen.
Forrás: MTI, vital.hu
Azok az emberek, akik reggeliznek, gyorsabban égetik a kalóriákat, és jobban tudják szabályozni a vércukorszintjüket (kevésbé ingadozik ez náluk), mint azok, akik koplalnak - ezt egy friss tanulmány mutatta ki, amelyet a brit Daily Mail idéz. A kutatók azt tesztelték, hogy két módszer közül melyik a hatékonyabb a szervezet energiaegyensúlya szempontjából. A rendszeres reggelizőket és a délelőtt koplalókat hasonlították össze. A nagy-britanniai Bath-i Egyetem kutatásában 21 és 60 év közötti személyeket vizsgáltak meg. Őket véletlenszerűen sorolták be a hat héten keresztül rendszeresen "reggeliző" vagy "koplaló" csoportba. A koplalók semmit nem ettek délig, míg a reggelizők 700 kalóriát vihettek be a szervezetükbe délelőtt tizenegyig. Ám az utóbbiaknak még egy szabályt előírtak: ébredésük után legkésőbb két órával minimum 350 kalóriát kellett elfogyasztaniuk. A közhiedelemmel ellentétben a kutatók azt tapasztalták, hogy akik reggeliztek, azoknak az anyagcseréjét nem nagyon befolyásolta az, ha snacket ettek vagy ilyen-olyan adagokat fogyasztottak. Ugyanakkor inkább energiát adtak le, főleg reggelizés után. Körülbelül 442 kalóriától szabadultak meg azáltal, hogy aktívak voltak. Ahogy telt a nap, a reggelizők vércukorszintje is szabályozottabb volt, mint azoké, akik koplaltak. A kutatást Dr. James Betts, a Bath-i Egyetem munkatársa vezette. Vizsgálati eredményeiket az American Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban közölték a táplálkozástudománnyal foglalkozó brit specialisták. "A kutatás legfőbb eredménye, hogy kimutattuk: a reggelizők több kalóriát égetnek el" - magyarázta Dr Betts. Ennek nem az-az oka, hogy nem ettek snackeket, rágcsálnivalókat, és nem is a felfokozott anyagcseréjük okozta ezt, hanem az, hogy többet mozogtak. Már csak aközben is többet mozogtak, hogy reggeliztek, és az aktivitásnak eleve sok előnye van. A kutatók a vizsgálat elvégzésekor nem adtak tanácsot a résztvevőknek, hogy mit egyenek, és abba sem szóltak bele, hogy a nap többi részében mennyit és mikor esznek - tette hozzá Dr. Betts.
Forrás: hazipatika.com
|
||||||||
Aki lassan felszívódó szénhidrátokat fogyaszt reggelire, egész nap kordában tartja a vércukorszintjét, és a teltségérzete is hosszabb időre megmarad.
A vér koleszterinszintjét meghatározza a táplálékkal bejutó koleszterin mennyisége, a máj és a vékonybél által termelt koleszterin mennyisége, valamint szervezetünk koleszterin lebontása.
Sokan egy csésze kávétól ébredünk fel reggelente, legalábbis ezt feltételezzük, pedig egy tanulmány szerint ez inkább a kávé hatása iránti elvárásunkon múlik, és nem a koffeintartalmán.
Azoknál, akik reggeliznek gyorsabb a kalóriaégetés, lefogyhatunk tőle. Akik délelőtt koplalnak, kevesebb kalóriát égetnek el, mint akik reggeliznek és reggeltől aktívak.
