reflux
| ||||||||
|
Normális esetben ezt a baktériumot megfelelő szájhigiéniával kordában lehet tartani, ám egy rossz fog vagy a fogíny megbetegedése a baktérium elszabadulását okozhatja, melyek bűzös kénvegyületeket képeznek. Előfordulhat az is, hogy valakinél a nyelven található baktériumok okozzák a kellemetlen szájszagot, ám ha fentiek közül egyik eset sem áll fenn, és mégis rossz lehelet tapasztalunk magunkon, az alábbi okokban kereshetjük még a magyarázatot.
Lehet, hogy túl sok a stressz az életünkben, ez ugyanis többek között szájszárazsággal is jár, a szájszárazság, pedig rossz leheletet okoz. Ilyenkor az ivás vagy egy cukormentes rágógumi segíthet. Egy másik ok lehet a nyálkő, ami a nyálmirigyek leggyakoribb megbetegedése és összetétele a fogkőéhez hasonló. Sebészeti úton eltávolítható, és így a rossz lehelet is megszüntethető.
Noha azt gondolnánk, hogy a szájvíz éppen a friss leheletért felelős, egyes típusai pont fordítottan működhetnek, a bennük található alkohol ugyanis blokkolhatja azoknak az antidiuretikus hormonoknak a felszabadulását, melyek a vízvisszatartást fokozzák a vesében. Így aztán a szervezetünk és a szájunk kiszárad, ami megint rossz lehelethez vezet. Ennek elkerülése érdekében válasszunk alkoholmentes szájvizet.
A rossz lehelet hátterében valamilyen gyógyszer is állhat, amit éppen szedünk, hiszen ezek egy részének is mellékhatása a szájszárazság. Érdemes erről előre érdeklődni orvosunknál. A reflux is okozhat szájszagot, mivel ilyenkor a gyomorból visszakerül a sav a torokba, ezért ilyen esetben is mindig szakemberrel kell konzultálni.
Egyes diéták, például az Atkins-diéta is köztudottan rossz leheletet okoz. Ennek oka, hogy az alacsony szénhidrát-bevitel következtében a máj a zsírt kezdi lebontani, ezzel egyidejűleg pedig ketonok termelődnek, aminek kellemetlen fémes szaga van. Ugyanez történik azokkal a cukorbetegekkel, akik nem kapnak orvosi ellátást.
Az orrban, a szájban vagy a torokban jelentkező bakteriális fertőzések szintén felelősek lehetnek a rossz leheletért, a rák és a tumor, pedig különösen kellemetlen szagot áraszthat. Nőknél még egy érdekes dolog befolyásolhatja a szájszagot, mégpedig a menstruációjuk, ezért a vérzés előtt és alatt fokozottan ügyelni kell a szájápolásra.
Forrás: hazipatika.com
Mivel az emberek, mintegy 95 százaléka minden éjszaka ugyanabban a testtartásban alszik, a szakértők összegyűjtötték a kedvenc pózokból eredő előnyöket és hátrányokat, a MediPress segítségével, pedig megosztjuk veletek. Stabil oldalfekvésJó a reflux betegség ellen, rossz a ráncosodás szempontjából. A szakértők véleménye: Jim Horne, a Loughborough Egyetem professzora szerint a stabil oldalfekvéshez hasonló testtartás csökkenti a gyomorsav-visszaáramlást, és elősegíti az emésztést. A gyomor és a nyelőcső találkozásának gyengesége által okozott gyomor-nyelőcső reflux betegség visszaszorításának kulcsa az, hogy a bal oldalunkon feküdjünk. Egy philadelphiai kórházban végzett kutatás azt mutatta, hogy a jobb oldalukon fekvő, gyomorégésben szenvedő betegeknél hosszabb ideig tartott a gyomorsav kiürülése a nyelőcsőből, mint a bal oldalukon fekvő betegekben. Az oldalunkon alvás azonban nem tesz jót a ráncainknak. Dr. Dennis Wolf brit bőrgyógyász elmondta, hogy ez a testtartás fokozott nyomást gyakorol a nazolabiális redőkre, amelyek az orr csücskétől a száj széléig húzódnak, köznapi nevén a nevetőráncokra. Attól függően, melyik oldalunkon alszunk, ezen az oldalon a nevetőránc mélyebb és kifejezettebb lehet, ami abból ered, hogy az arc a párnához nyomódik. Tanács: Ha a bal oldalon fekvés nem segít, a gyomorégés és az emésztési zavarok ellen az ágy fejrészét is megemelheted, hogy a felsőtested magasabban legyen, mint a gyomrod. Így a gravitáció lent tartja a gyomorsavat. Dr. Wolf szerint felmerült, hogy a selyempárna puha anyaga csökkenti a ráncosodást, ezt azonban még nem bizonyították. HullapózJó az ízületi gyulladás ellen, rossz az asztma, a horkolás, az alvási apnoé és a szív egészsége szempontjából. A szakértők véleménye: Sammy Margo fizioterapeuta szerint a háton fekvés jó választás az ízületi gyulladásban és ízületi fájdalmaktól szenvedőknek, mivel így a súly egyenlően oszlik el az egész testükön anélkül, hogy külön valamelyik területet nyomná. Ugyanez az alvási póz azonban köztudottan kiváltja a horkolást, különösen túlsúlyos felnőttek esetében, akikben a nyak elülső részén lévő plusz zsírmennyiség felerősíti a garat elernyedését. Még súlyosabb állapot az alvási apnoé, amelyben a garat teljesen elzáródik, legalább tíz másodpercre a légzés ideiglenes leállását okozva. Dr. David Eccleston birminghami családorvos szerint kutatások bizonyítják, hogy a háton alvókban alacsonyabb a véráram oxigénszintje, ami különösen a szív- és tüdőbeteg személyeknek okozhat problémát. Tanács: Ha ez a kedvenc alvási testhelyzeted, mindenképpen ruházz be egy kemény párnára. A nyak és a tarkó alátámasztásának hiánya a nyak és a váll izmainak feszültségét okozhatja, ami fájdalmat vált ki. MagzatpózJó a derékfájás ellen, rossz a nyaki fájdalom és a fejfájás szempontjából. A szakértők véleménye: Ez a legelterjedtebb alvási testhelyzet, amely segít ellensúlyozni a hát és a derék terheléséből eredő problémákat. Sammy Margo úgy véli, a magzatpózban való alvás megszünteti a csigolyákra nehezedő nyomást, és alvás közben víz vonzódik a csigolyákhoz, ami segít regenerálni a terhelés okozta károsodást. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a nyak egy vonalban legyen a test többi részével, nehogy túlzott nyomás nehezedjen a nyaki izmokra és idegekre, ami fej- és nyakfájást okozhat reggelre. Tanács: Érdemes olyan párnát választani, amely pontosan kitölti a váll és a nyak közötti űrt. Ha magzatpózban fekszünk, megfelelő alátámasztás esetén a gerinc és a nyak egyenes vonalat alkot. Kiskifli-nagykifliJó a stressz csökkentésére, de fájdalmakat okozhat. A szakértők véleménye: Egymás karjaiban feküdni feltétlenül megerősíti a kapcsolatot két ember között, sőt dr. James Coan tanulmányából az is kiderült, hogy a testi érintés még alvás közben is csökkenti a stresszt férfiakban és nőkben egyaránt. Ez a testhelyzet azonban azzal jár, hogy olyan pózba kényszerítjük a testünket, amely súlyosbítja a meglévő ízületi és izomfájdalmakat. Tanács: Sammy Margo szerint egy ágyban alváskor önzőnek kell lennünk alvási körülményeinket tekintve. Olyan kezdőpozíciót válasszunk, amely kényelmes számunkra, még akkor is, ha emiatt némi fizikai távolság van párunk és köztünk. Napozó pózJó a horkolás ellen, rossz a fogcsikorgatás, fájdalom és kézzsibbadás szempontjából. A szakértők véleménye: A hason fekvés meggátolja a horkolást, mert a garat nem ernyed el a gravitáció hatására. Ha azonban csikorgatni szoktad a fogad, ez a póz súlyosbíthatja ezt az állapotot. Ráadásul ez a testhelyzet idegi rendellenességeket is okozhat a felsőtestben. A nyak és a gerinc nem egyenes vonalú elhelyezkedése növeli az idegi nyomás valószínűségét, különösen idősebb emberekben.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink:
Ebben az esetben érdemes orvoshoz fordulni! Amennyiben a csuklás perceken, órákon belül vagy különféle házi módszerekkel magától szűnik, átmeneti, betegség nélkül jelentkező zavarról van szó. Ha azonban makacs és gyakran visszatér, több órán, esetleg napon keresztül tart, nem hagyja a beteget aludni, kivizsgálásra van szükség. A csuklás a rekeszizom akaratlan görcse, amely során gyors belégzés jön létre. A levegő a tüdőbe szívódik a reflexesen záródó hangrésen keresztül, ez okozza ezt a különös hangjelenséget. Hogyan alakul ki a csuklás? A csuklás kialakulásáért két agyideg, a bolygóideg (nervus vagus) és a nyelv-garati ideg (nervus glossopharyngeus) felelős. Ha ezek az idegek ingerületbe jönnek, az agy meghatározott területén átkapcsolódva a rekeszizom idegén keresztül csuklást idéznek elő. A bolygóideg egy szakaszon a nyelőcső mellett fut, majd a gyomor falát is behálózza. Ez az oka annak, hogy bőséges étkezés után gyakoribb a csuklás. Leggyakrabban a gyomor és a belek izgatása okozza, de lehet központi eredetű, és ez gyakran makacs jelenség. A jóindulatú, magától szűnő csuklás oka lehet a gyomor feszülése (szénsavas italok, levegőnyelés, túl nagy mennyiségű étel fogyasztása), hirtelen hőmérsékletváltozás (forró és hideg folyadékok, hidegzuhany), alkoholfogyasztás, izgalom, stressz, nevetés. A házi praktikák alapja Számos egyszerű gyógymód létezik ártalmatlan csuklás esetén, amelyek, ha hisznek benne, hasznos lehet. Amit tudományosan is igazoltak:
Amennyiben a fenti praktikák nem segítenek, az alapbetegség kezelése mellett gyógyszeres kezelésre is lehetőség van, így egyes epilepszia ellen alkalmazott gyógyszerek használatára. Ha a gyógyszeres kezelés sem hatásos, a műtét is szóba jöhet, ám ez inkább elméleti, a gyakorlatban ritkán alkalmazott lehetőség. A visszatérő, tartós csuklás okai
A fentieken kívül pszichés vagy ismeretlen eredetű okok is állhatnak a csuklás hátterében, továbbá a műtét utáni állapot is előidézheti a jelenséget. A csuklás kivizsgálása során - a részletes kórelőzmény kikérdezésén túl - vérvizsgálat és mellkas röntgen vizsgálat is történik.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.
Életmód változtatással, vagy gyógyszerek segítségével a betegség jól kezelhető, és az esetleges szövődmények kialakulása is megelőzhető. A lenyelt táplálék a nyelőcsőbe kerül, ahonnan egy záróizom megnyílása után jut le a gyomorba. Ez a körkörös izom alaphelyzetben zárva van, csak a lenyelt étel átengedése idejére nyílik meg, majd utána rögtön újra bezárul, és ezzel megakadályozza a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. A reflux-betegség lényege a gyomornedv visszaáramlása a nyelőcső alsó szakaszába, a nyelőcsövet a gyomortól elválasztó záróizom elégtelen működésének következtében. Amennyiben a visszaáramlás sokszor előfordul vagy tartósan fennáll, a savas gyomortartalom izgatja a nyelőcső nyálkahártyáját, és ezzel égő, maró érzést okoz. Általában a betegség enyhe lefolyású, de ritkán a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladásához, sőt kezelés nélkül annak kifekélyesedéséhez is vezethet. Szövődmény lehet az állandó köhögés vagy a fogzománc károsodása.Az elhízás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzott kávéfogyasztás valamint a stressz tartoznak a reflux leggyakoribb kockázati tényezői közé. Az egészségtelen táplálkozás és a rendszertelen étkezés is hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Gyakrabban fordul elő reflux terhes nőkben is, mivel a megnagyobbodott méh nyomást gyakorol a hasi szervekre. A reflux-betegség hosszú távon kezelés nélkül sokféle szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen következmény lehet az állandó köhögés, a gyakori torok- vagy gégegyulladás, a fogzománc károsodása. A nyelőcső nyálkahártyáján idült gyulladás, esetleg hegesedés, ritkán szűkület vagy vérzés alakulhat ki. Az állandó irritációnak kitett nyálkahártya rákos elváltozása a legsúlyosabb szövődmény, de szerencsére rendkívül ritka. A fekvő testhelyzet fokozza a tüneteket.A reflux-betegség legjellemzőbb tünete a gyomorégés érzése. A kellemetlen, égő érzés általában étkezés vagy lefekvés után 1 órán belül jelentkezik. A savas gyomortartalom visszaáramlásának sok egyéb megjelenési formája is ismert: gyomorszáj környéki vagy szegycsont mögötti égő érzés, maró érzés a torokban, savanyú íz a szájban illetve bizonytalan mellkasi fájdalom. Néha nyelési nehezítettség vagy köhögés is társulhat a panaszokhoz. Étkezés, fekvő testhelyzet vagy előrehajlás a tüneteket fokozhatják. A felsorolt tünetek időnként mindenkivel előforduló, banális jelenségnek számítanak. Reflux-betegség gyanúja csak akkor merül fel, ha a panaszok hetente több alkalommal, hónapokon keresztül jelentkeznek. Ilyenkor idült savvisszaáramlás lehet a háttérben. Bár a gyomorégés enyhítésére több házi módszer is ismert, a hosszasan fennálló tüneteket mégsem szabad komolytalanul venni. A kórisme felállítása, a hatékony kezelés megkezdése, valamint az esetleges szövődmények megelőzése céljából orvos tanácsát kell kérni. Szövődmények esetén szóba jöhet a nyelőcső 24 órás pH monitorozása.Általában a felkeresett háziorvos vagy belgyógyász a beteg kikérdezése és a panaszok meghallgatása alapján nagy biztonsággal meg tudja állapítani a reflux-betegség kórisméjét. Amennyiben semmilyen szövődmény nem áll fenn, minden további vizsgálat elvégzése nélkül meg lehet kezdeni a kezelést. Szövődmény (pl. vérzés) előfordulása, illetve mellkasi fájdalom jelentkezése esetén (esetleges szívproblémák fennállásának kizárása érdekében is) részletesebb kivizsgálásra van szükség. Szintén kivizsgálást javasol az orvos kezelésre nem javuló súlyos panaszok jelentkezésekor. A szóba jövő vizsgálati módszerek közül az ún. 24 órás pH monitorozás a legelterjedtebb, amelynek során egy vékony cső segítségével a szokásos napi tevékenységét végző beteg nyelőcsövében egész nap mérik a savas visszaáramlás gyakoriságát és időtartamát. Nyelési nehezítettségről panaszkodó betegnél nyeletéses röntgen vizsgálatot, néhány más esetben gyomortükrözést végezhetnek esetleg szövetminta vétellel (bár sok esetben a reflux betegség nem okoz látható eltérést a nyálkahártyán). Életmódváltással a tünetek enyhíthetők A reflux nagyon jól kezelhető betegség. Mivel véglegesen meggyógyítani ritkán lehet, általában hosszú távú kezelésre van szükség. Ennek során nem elegendő az aktuális tüneteket megszüntetni, hanem a betegség ismételt jelentkezését és a későbbi károsodást is meg kell előzni. Házi módszerek, mint a tejivás, vagy szódabikarbóna fogyasztása csak ideiglenesen csökkentik a panaszokat, nem gyógyítják a betegséget! Az enyhébb panaszok életmódbeli változtatásokkal jól kezelhetők, sőt ily módon a betegség kialakulása megelőzhető. Az alábbi tanácsok legtöbbjének betartása egyszerűen kivitelezhető, és gyakran nagyon jó eredményt hoz:
Ha nem elég az életmódváltás, szükség lehet gyógyszeres kezelésre. Amennyiben az életmódban bevezetett változtatások nem járnak kellő eredménnyel, gyógyszeres kezelésre van szükség. Többféle gyógyszercsoport is sikerrel alkalmazható reflux betegségben: egyesek megkötik a gyomor savtartalmát, mások csökkentik a sav termelődését, illetve elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. Recept nélküli, és receptre felírandó szerek egyaránt forgalomban vannak, melyek közül az orvos a beteg panaszainak súlyosságától függően választja ki a megfelelőt. Nagyon ritkán, amennyiben gyógyszeres kezelés ellenére a panaszok továbbra is fennállnak, vagy ha szövődmények alakultak ki, sebészi kezelés is szóba jön. A sebész ilyenkor műtéti úton állítja helyre a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom normális működését.
Forrás origó
További cikkeink:
|
||||||||
A világ népességének felét érinti a rossz lehelet, a szájszag hátterében, pedig legtöbbször egy szájban található baktérium áll.
Életünk harmadát alvással töltjük, világos, hogy nem mindegy, milyen pózban telik ez az időtartam.
A csuklás kellemetlen és a szervezet számára nem is hasznos jelenség. Bár rendszerint jóindulatú és magától megszűnik, ha órákig-napokig tart, sőt fokozódik is, akár komolyabb kiváltó ok is lehet a háttérben.
Időnként bárki tapasztalhat gyomorégést. Amennyiben ez a panasz ritkán fordul elő, teljesen normális jelenségnek számít. Reflux-betegség esetén azonban az égő, maró érzés gyakran jelentkezik, vagy tartósan fennáll. 40 éves kor fölött a betegség kialakulásának valószínűsége fokozatosan nő.