rák
| ||||||||
|
Csokoládé, szénsavas üdítő, azaz bármilyen cukortartalmú étel jelezheti a rákos daganatot a testben az University College of LONDON (UCL) kutatói szerint. A mágnes rezonanciás képalkotó készülék (MR) egyszerű áthangolása után a Londoni Egyetem (UCL) kutatói felfedezték, hogy ha a vizsgált páciens valami cukrosat evett, a daganat fényesen ragyogott a képernyőn - idézte a The Daily Mail brit napilap online kiadása a Nature Medicine tudományos lapban megjelent tanulmányt. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet. A jelenleg használt technika a sugárzás miatt várandósok és gyermekek esetében nem használható, ezen kívül csak nagy kórházakban és speciális központokban áll rendelkezésre. Ezzel szemben az MR-készülék általánosan elterjedt, tehát a betegeknek kevesebbet kell utazniuk, a módszernek nincs káros hatása, gyakran ellenőrizhető vele, hogyan reagál a daganat a kezelésre. Olcsósága és ártalmatlansága miatt a kutatók abban reménykednek, az új eljárás javítani fog a rákos betegek gyógyulási arányán. A kutatás során béldaganatos egereket vizsgáltak, és azt találták, hogy a cukorfogyasztást követően az MR-készülék kimutatta a rákos sejtburjánzást. Néhány daganatos betegnél is sikerrel próbálták ki. „Bíztatóak az első eredmények. A daganat körüli területen követhető volt a cukorfelvétel" - mondta Mark Lythgoe, az UCL Biomedikai Képalkotó Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője. A jelenleg használatos eljárás, a pozitronemissziós tomográfia (PET) elvégzéséhez a betegnek radioaktív anyagot, tartalmazó injekciót adnak, és az új módszerhez tű sem kell. "Elegendő egy fél tábla csokoládé. A cukros étel gyorsan felszívódik, tehát egyáltalán nem kell megszúrni a pácienst. Jó hír azoknak, akik nem szeretik az injekciós tűt" - magyarázta Lythgoe. "A radioaktív anyag mindig jár némi kockázattal. Ritkán alkalmazható, várandósoknak és gyermekeknek, pedig nem megfelelő. A túl nagy mennyiségű sugárzás árthat a DNS-nek, sejthalálhoz vagy sejtkárosodáshoz vezethet, ami újabb rákos folyamatot indíthat el" - fűzte hozzá Lythgoe. A kutatók szerint a cukor felszívódását káros következmények nélkül, tetszés szerinti gyakorisággal lehet vizsgálni akár hetente, naponta. "Az új módszer rádióhullámok útján követi a cukor mágneses rezgéseit a testen belül, így a hagyományos MR-készülékkel kimutatható a daganat" - magyarázta Simon Walker-Samuel, a kutatás vezetője. Kat Arney, a Brit Rákkutató Intézet tudományos kommunikációs igazgatója elmondta, a módszer klinikai tesztjei folyamatban vannak, ám édesség vagy csokoládé helyett pontosan ellenőrzött, tiszta glükóz elfogyasztása után vizsgálják a betegeket.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel, a Nap ultraibolya sugárzásának erősödésével, a környezeti ártalmak fokozódásával. Nagy ellentmondás húzódik aközött, hogy sokan éppen az egészségesség szimbólumának tartják az állandó barnaságot, holott groteszk módon ezzel - a túlzott napozással és szoláriumozással - éppen a súlyos betegségek kialakulásának nőhet a kockázata. Kit veszélyeztetnek a bőrrákok? Bőrrák gyakorlatilag bárkinél kialakulhat. Egyes fajtájánál ugyan megfigyelhető például életkor szerinti gyakoriságváltozás, de jellemzően mindenki veszélyeztetett - különösen azok, akik munkájuk révén - vagy önszántukból - sokat tartózkodnak a napon, vagy túlzásba viszik a szoláriumozást. Bőrrákok férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulnak. A bőrrákok egyes válfajai jóindulatúak, ám több, rendkívül gyorsan terjedő, s az időbeli felismerés és kezelés nélkül rendkívül hamar halálhoz vezető bőrrák is létezik, ezek közül a leggyakoribb a melanoma. Fontos az, hogy odafigyeljük a figyelmeztető jelekre, különösképpen az anyajegyekre, esetleges változásaira. Rossz jel az is, ha bőrünkön olyan növedék, alakul ki, ami fokozatosan, vagy hirtelen növekedésnek indul, felszínén többször leváló pörk képződik, az elváltozás kisebesedik. A tünetek észlelésekor feltétlenül és halogatás nélkül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az orvos az esetek többségében ugyan jóindulatú elváltozást fog diagnosztizálni, ám nem szabad kockáztatni: ha a betegség mégis rosszindulatú, az rendkívül hamar átterjed más szervekre, és beavatkozás nélkül a folyamat visszafordíthatatlanná, kontrollálhatatlanná válik.
Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu
További cikkeink:
Az adatok szerint az 1980-as évektől kezdve már nem volt összefüggés a leukémia és a magasfeszültségű vezetékek közelében lévő lakóhely között, de igaz, hogy az 1960-as és 1970-es években valóban magasabb volt a betegség előfordulási aránya a magasfeszültségű vezetékek közelében. A kutatók szerint a vizsgálati eredmények rendkívül biztatóak, de ugyanakkor kérdéseket is felvetnek a múltbeli fokozott kockázattal kapcsolatban. Az összes gyerekkori daganatos betegség mintegy egyharmadát a leukémiás esetek teszik ki. Nagy-Britanniában 15 éves kor alatt évente 460 új esetet regisztrálnak az orvosok.
Az Oxford Egyetemen működő Gyermek Rákkutató Csoport tudósai a Gyermekkori Daganatok Országos Adatbázisából szerezték a tanulmány elkészítéséhez szükséges adatokat. A tudósok a rákos gyerekek adatait 20 000 olyan gyerekével hasonlították össze, akik ugyanazon a környéken éltek, mint a daganatos páciensek, mégsem lettek betegek.
Szakértők szerint az eredmények alapján szinte biztosan állítható, hogy a magasfeszültségű vezetékeknek nincs közvetlen biológiai hatásuk a leukémia kialakulási esélyeire. "Ahhoz azonban további kutatásokra lesz szükség, hogy kideríthessük, a 80-as éveket megelőzően miért volt magasabb a leukémiás megbetegedések aránya a magasfeszültségű vezetékek közelében élőknél" - nyilatkozta Kathryn Bunch, a kutatás vezetője. "Mivel fogalmunk sincs, hogy a korábbi évtizedekben mi okozhatta a problémát, így nem zárhatjuk ki teljesen, hogy egyes esetekben még most is szerepet játszhatnak a magasfeszültségű vezetékek a gyerekkori daganatos betegségek kialakulásában." "Reméljük, hogy a gyerekes családokban élők most kissé fellélegeztek, mivel valóban úgy tűnik, hogy a magasfeszültségű vezetékek nem növelik a kisgyerekek leukémiára való hajlamát" - tette hozzá Dr. Julie Sharp, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének munkatársa.
Forrás: vital.hu
|
||||||||
A tudósok új módszert fejlesztettek ki, mely a sejtek cukorfelhasználásának megfigyelésével azonosítja a betegséget. A rákos sejtek kiemelkedően sok glükózt, azaz egyszerű cukrot fogyasztanak, ami a daganat gyors növekedéséhez szükséges.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
A bőrrák egyre gyakoribb betegség, előfordulásának drasztikus növekedése egyértelműen összefüggésben van a környezeti tényezőkkel.
Nem magasabb a leukémia kialakulási esélye a magasfeszültségű vezetékek közelében, vagy közvetlen alatta élő gyerekek esetében – új kutatási eredmények szerint. A tudósok összesen 16 500 brit kisgyerek egészségügyi adatait vizsgálták meg, akik mind 1962 és 2008 között lettek leukémiásak.