rák
| ||||||||
|
A hasnyálmirigy daganat (pancreas carcinoma) a hasnyálmirigy állományának tumoros elfajulásával járó betegsége. A hasnyálmirigy daganata Magyarországon a rákos megbetegedések közül a hetedik leggyakoribb.
Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkohol ill. a kávéfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat jelenleg még nem egyértelműen tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható.
A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki.
Milyen tünetekkel jár a hasnyálmirigy daganat? A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.
Általános tünet a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet. A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom.
A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek áttétek.
A hasnyálmirigy daganat diagnózisa A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra a hasi CT vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.
A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban a hasfalon keresztül történik egy tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy citológiai mintavételre is van mód. A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.
A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések.
Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumormarker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.
A hasnyálmirigyrák kezelése A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg.
Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.
Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére és ezzel a sárgaság mértékének csökkentésére irányuló műtétek.
Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy bőrön keresztül történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érző idegsejteket.
A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Az NHS brit biztosítószövetség legfrissebb következtetései alapján azonban a módszer előnyei „egyensúlyban vannak” a hátrányokkal, főleg az agy- és a gyomorvérzés miatt. A szakértők végül azt javasolják, hogy érdemes tartózkodni az ilyen célú aszpirinszedéstől, amíg nem áll rendelkezésre újabb bizonyíték. Az aszpirinnek vérhígító hatása van, így csökkenti a vérrög kialakulásának esélyét a testben, mérsékelve a szívroham és a stroke kockázatát. Sőt, egyes szakirodalmi hivatkozások szerint bizonyos rákfajták veszélyét is visszaszorítja. Ezzel együtt a készítmény gátolja a véralvadást, amivel problémákat okozhat a szervezetben. Világos, hogy magas szívroham- és stroke-kockázattal élő pácienseknek hasznos a rendszeres szedés, az egyébként egészséges embereknél viszont más a helyzet.
A Warwick Orvosi Iskola szakértői összegezték az eddigi eredményeket az NHS kérésére, s rámutattak, hogy a mindenki számára javasolt aszpirinszedés „növeli a vérzés esélyét”. Ami a rákos megbetegedéseket illeti, nem találtak elegendő bizonyítékot a következtetés levonásához, de ezzel kapcsolatban öt éven belül pontos eredmények várhatóak. „A veszélyek pont egyensúlyban vannak az előnyökkel, így semmi sem indokolja, hogy egészséges egyének számára ajánljuk az aszpirinszedést. Szép lenne, ha az 50 éven felülieknél már napi egy szem bevételével jelentősen csökkenteni lehetne a rákkockázatot, de ezt egyelőre nem tudjuk bizonyítani, ezért óvatosabbnak kell lennünk: ne promotáljuk túlzottan az aszpirinszedést!” – magyarázta a kutatást vezető Aileen Clarke professzor a BBC-nek.
Forrás: vital.hu
A rákot könnyebb gyógyítani, ha a tüneteit korán felismerik. Bizonyos ráktípusok, például a petefészek- és a prosztatarák esetén a korai diagnózis óriási különbséget jelenthet a prognózis és a kimenetel szempontjából. Érdemes tehát nagyon odafigyelni a tünetekre és a rendszeres szűrővizsgálatokra, hogy szeretteink megőrizhessék jó egészségi állapotukat. Íme néhány gyakori daganatos betegség tünetei a legfontosabb kockázati tényezőkkel együtt. Prosztatarák Prosztatarák esetén vizelési panaszok merülhetnek fel, ami nehezen induló vizelés, illetve gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár formájában jelentkezhet. Ezen kívül fájdalom vagy égető érzés tapasztalható vizelés közben, vér jelenhet meg a vizeletben vagy az ondóban, merevedési zavar léphet fel, fájdalom jelentkezhet ejakuláció közben, és fájdalom érezhető deréktájon, a csípőben vagy a comb felső részében. Fontos, hogy a 60 éven felüli férfiak több mint a fele szenved jóindulatú prosztata-megnagyobbodásban, ami hasonló tünetcsoporttal jár. Ez az állapot kellemetlen, de nem életveszélyes. A prosztatapanaszokat tapasztaló férfiakon rendszeres PSA (prosztataspecifikus antigén) tesztet kell végezni, és megfigyelés alatt kell tartani a prosztatarákot illetően. Kockázati tényező az is, ha valakinek előfordult prosztatarák a családi kórtörténetében. Emlőrák Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón. A kockázatot az is növelheti, ha előfordult a családi kórtörténetben emlőrák, ha valaki telített zsírokban gazdag étrenden él, elhízott, korai vagy késői menopauzát tapasztal, gyermektelen illetve idősebb korban szülte első gyermekét, vagy hormonokat szed. A BRCA gén jelenléte nagymértékben megnöveli a kockázatot (a kelet-európai zsidó származású emberekben a leggyakoribb), különösen akkor, ha családi kórtörténettel is párosul. Vastag- és végbélrák Székrekedés, véres széklet, szorulás vagy hasmenés, hasi görcsök, puffadás, teltségérzés kevés evés után is, valamint hányinger és hányás jelentkezhet. Mivel a kolorektális daganat jelei könnyen összetéveszthetők valamilyen emésztőrendszeri rendellenesség tüneteivel, nagyon oda kell figyelni, és orvoshoz kell fordulni abban az esetben, ha a panaszok gyakran kiújulnak, nem múlnak el gyorsan, vagy krónikussá válnak. Ötven év felett mindenkinek javasolt a rendszeres kolonoszkópiás rákszűrés. A kockázatot növeli a polipeltávolítás a vastagbélből, és a gyulladásos bélbetegség előfordulása. A családi kórtörténet is kockázati tényező lehet, az afro-amerikai és a kelet-európai zsidó származású emberekben, pedig különösen magas a kolorektális rák kockázata. Tüdőrák Légszomj, krónikus köhögés, a krónikus köhögés megváltozása, fájdalom köhögés vagy légzés közben, vér felköhögése, nyelési nehézség jelentkezhet. A dohányzás nagymértékben növeli a tüdőrák kockázatát, de a másodlagos füst és bizonyos vegyi anyagok is kockázati tényezők lehetnek. Petefészekrák Medence-táji vagy hasi fájdalom, puffadás, sürgető vizelési kényszer, gyakori vizelés, szokatlanul korán bekövetkező jóllakottság tapasztalható. A petefészekrák egyik legfőbb kockázati tényezője a családi kórtörténet. A BRCA génmutációval rendelkezők esetében az emlőrák mellett a petefészekrák kockázata is magasabb. A daganatos betegségek általános tünetei (nem meghatározott ráktípus) Étvágytalanság, megmagyarázhatatlan fogyás, láz, kimerültség, sárgaság, hányinger. Időnként előfordulhat, hogy valakinek gyorsan romlik az egészségi állapota, de nem érez fájdalmat vagy panaszokat egyetlen testrészében sem. Ez olyan rákot jelezhet, amely egy pontból kiindulva továbbterjedt a májra vagy más szervre, és az általános egészségi állapotot befolyásolja. Néha úgy fedezik fel a daganatot, hogy olyan méretűre nő, hogy nyomást gyakorol más szervekre
Forrás: hvg.hu
További cikkeink:
A szénhidrátmentes napok beiktatásával a testsúly csökken, az inzulinrezisztencia javul, ezzel a rákkockázat is kisebb lesz. A súlytöbblet és a cukorbetegség megelőző szakasza, a fokozott inzulinrezisztencia az emlőrák egyik kockázati tényezője. Michelle Harvie és munkacsoportja a Manchesteri Egyetemről azt vizsgálta, hogyan lehet étrendi módszerekkel csökkenteni túlsúlyos vagy kifejezetten kövér nők emlőrák-esélyét. A szénhidrátbevitel csökkentése és általában a kevesebb kalória jó módszer, de az állandó fogyókúrát nem könnyű betartani. Az angol kutatók 115, súlytöbblettel küzdő vagy kövér nőt vontak be a három hónapig tartó vizsgálatba, akiket véletlenszerűen három csoportba osztottak. Az első csoport tagjai hetenként két napon 600 kalóriát, tartalmazó étrendet kaptak, melyben a szénhidrát kifejezetten kevés, legfeljebb 40 gramm volt. A második csoportban lévők hasonlóan heti két napon fogyasztottak szénhidrátszegény ételeket, a hét többi napján mediterrán étrendet tartottak, amely egészséges zsírokat, gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz. A harmadik csoport a három hónap minden napján 1500 kalóriás mediterrán étrendet követett. A vizsgálati alanyokat havonta diétás nővér kereste fel, ezen kívül kéthetenként telefonon is biztatták őket az életmódváltozásra. A vizsgálatot 88 résztvevő fejezte be a megbeszélésnek megfelelően. A munkacsoport háromhavi megfigyelés végén úgy találta, hogy a szénhidrátszegény, heti kétnapos szünetekkel tartott étrend lényegesen hatásosabban csökkentette a testsúlyt és javította az inzulinrezisztenciát, mint a mindennapos koplalás. A hetenként két napon minimális szénhidrátot fogyasztók a negyedév alatt átlagosan négy kilót adtak le, a mindennapos mediterrán diétát követők csak 2,4 kilóval lettek könnyebbek. Az inzulinrezisztencia is hasonló arányban bizonyult jobbnak a szünetekkel végrehajtott fogyókúra során.
Forrás: MTI, origo.hu, hazipatika.com
|
||||||||
Az elmúlt évtizedekben a hasnyálmirigy daganat előfordulása gyakoribbá vált a fejlett nyugati országokban, a vastagbélrák és a gyomorrák után az emésztőrendszer harmadik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata. A hasnyálmirigyrák 40 évesnél fiatalabbakban igen ritka, 50 évesnél idősebb korban az életkorral párhuzamosan gyakoribbá válik, leginkább 65 és 80 éves kor között fordul elő és gyakrabban alakul ki férfiakban.
Az egészséges embereknek nem szabadna naponta aszpirint szedniük a szívroham és a rák megelőzéséért – derül ki egy friss tanulmányból, amely a korábbi tudományos eredmények felülvizsgálatán alapul. A közelmúltban egyre nagyobb vita alakult ki arról, hogy érdemes-e az 50 éven felülieknek naponta alacsony dózisú aszpirint szedniük.
Hetente két szénhidrátmentes nap a túlsúlyos nők étrendjében az emlőrák kockázatát is csökkenti - hangzott el az amerikai San Antonióban tartott emlőrák-szimpózium egyik előadásában.