mellrák
| ||||||||
|
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
- jelentette ki Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.
A mellrák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a daganat gyors műtéti eltávolítása. A műtétet sok esetben sugárkezelés és kemoterápia követi, mert ezáltal csökkenthető a daganat helyi kiújulásának vagy távoli áttétek képződésének kockázata. A kemoterápiás kezelésre azonban nincs mindig szükség. "Az esetek többségében a daganat mérete, a tumor szövettani és biológiai jellemzői alapján a patológiai és a képalkotó vizsgálatokból egyértelműen megítélhető, hogy melyik betegünknek javulnak az életkilátásai a kemoterápiától" - hangsúlyozza a főorvos.
Vannak azonban olyan korai stádiumban felfedezett emlődaganatok, amelyeknél kemoterápia nélkül sincs nagy kiújulási kockázat, tehát a műtét után nem szükséges ez a kezelés. A határesetekben a szakorvosok a "biztonság kedvéért" jellemzően inkább javasolják a kemoterápiát, a betegek, pedig hasonló megfontolásból felvállalják az esetenként hosszú táppénzzel, rövid és hosszabb távú mellékhatásokkal egyaránt járó kezeléseket, mivel az elmulasztott terápia, később nem pótolható - ecseteli Landherr László. Magyarországon évente hétezren szembesülnek emlőrákkal, közülük mintegy ötszáz nőnél nem egyértelmű, hogy indokolt-e számukra a műtét utáni kemoterápiás kezelés vagy sem.
"Minden egyes betegnél számtalan tényezőt megvizsgálunk, amelyek kapaszkodót nyújtanak a helyes terápiás döntéshez. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy sötét szobában az egyre részletesebb diagnózis révén egyre több mécsest gyújtunk. Viszont olykor ezeknek a mécseseknek a fénye nem elég a helyzet egyértelmű megítéléséhez, ahhoz egy villanykapcsolóra lenne szükség. Ezt a villanykapcsolót jelentik azok a genetikai tesztek, amelyek egyértelmű választ adnak a kérdésre: van-e esély a daganat kiújulására vagy nagy valószínűséggel nem kell félni ettől" - magyarázza a szakorvos.
Több genetikai tesztet is kidolgoztak már a betegek kilátásainak megítélésére, ezek közül a leginkább megbízható vizsgálatot - a hazai gyakorlattal ellentétben - sok ország egészségbiztosítója is finanszírozza, hiszen annak eredménye nyomán már magabiztosan kijelenthető, hogy valakinek van vagy nincs szüksége kemoterápiára. Az eredmény ismeretében a betegek egy része megkímélhető a kemoterápia mellékhatásaitól, hamarabb felépül és visszaállhat munkába, illetve nem kell az onkológiai, valamint az azt kiegészítő kezelésére, ápolására sem költeni. A tapasztalatok szerint azok a betegek pedig, akiknél a genetikai vizsgálat a kemoterápia szükségességét erősíti meg, nagyobb elszántsággal és együttműködési készséggel csinálják végig a terápiát.
Forrás: hazipatika.com
A kutatások azt bizonyítják, hogy ez tíz percen belül elpusztítja a daganatsejteket, és a nőbetegek nem sokkal később már haza is térhetnek, vagy visszamehetnek a munkahelyükre. A svéd Karolinska Intézet orvosai által kifejlesztett, preferenciális rádiófrekvenciás abláció elnevezésű eljárást helyi érzéstelenítésben végzik. Dr. Karin Leifland, a kutatásban részt vevő radiológus úgy véli, a technológia alternatívaként szolgálhat a sebészeti beavatkozás helyett korai stádiumú emlőrákos nőbetegek esetében. A vese-, máj- és csontrák kezelésében már alkalmaznak rádiófrekvenciás ablációt használó hasonló kezeléseket. Dr. Leifland szerint olyan ez, mint a tojásfőzés. A daganatot addig hevítik, amíg a daganatos sejtek elpusztulnak, miközben a környező szövet nem károsodik. A kezelés főként olyan nőbetegek számára alkalmazható, akik daganata nem haladja meg a 2 cm-es átmérőt, és a daganat egyetlen csomóban koncentrálódik. A kezelést követően a beteg nem érez fájdalmat, nincs műtéti heg, a páciens szinte azonnal hazamehet, és visszatérhet a munkahelyére is.
Már több mint 80 beteg esett át a kezelésen, és a módszer mindegyikük esetében hatékonynak bizonyult. A betegeket 2 éve követik nyomon, és eddig egyikükben sem újult ki a betegség. Dr. Leifland szerint a technológia különösen hasznos lehet lassan fejlődő daganattal rendelkező nők esetében, akik magas életkoruk vagy valamilyen alapbetegség, például diabétesz vagy légzőszervrendszeri betegség miatt nem eshetnek át a hagyományos műtéten. Ráadásul az új módszer olcsóbb is, mint a daganat sebészeti úton történő eltávolítása.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
A legújabb vizsgálatok szerint az arckrémekben, dezodorokban, sőt néhány feldolgozott hústermékben is megtalálható parabén nevű vegyületek egyértelműen kimutathatók a mellrákkal diagnosztizált nők szövetmintáiból. A parabének olyan kémiai vegyületek, amelyeket a kozmetikai ipar évtizedek óta előszeretettel használ tartósítószerként. A parabének megtalálhatók arckrémekben, fogkrémekben, borotvahabokban, barnítókrémekben, Bár a parabének (leggyakrabban metilparabén, propilparabén és butilparabén) szerepét a mellrák kialakulásában nem lehet egyértelműen bizonyítani, a vegyület veszélye ösztrogén utánzó hormonhatásában áll: megbonthatja a szervezet hormonháztartásának működését, ami elváltozásokhoz vezethet. A Reading Egyetem kutatói nemrég olyan nők szövetmintáit vizsgálták, akiknek 2005 és 2008 között emlődaganat miatt el kellett távolítani a mellét. A vizsgált 40 nőtől fejenként 4 szövetmintát vettek, és az összes minta 99 százalékából legalább egyféle parabént ki lehetett mutatni, de a minták 60 százaléka 5 A Journal of Applied Toxicology című szaklapban közzétett tanulmány szerint továbbra sem lehet ok-okozati összefüggést találni a dezodorokban lévő parabének és az emlődaganat kialakulása között, ám a tény, hogy a rákos szövetmintákban szinte kivétel nélkül fellelhető a vegyület, mindenképpen további vizsgálatok, elvégzését teszi szükségessé. A kutatók elmondták, hogy a mellrák kockázatát bizonyos tényezők (pl. életkor, öröklött tényezők stb.) bizonyítottan növelhetik, de mindenképpen fontos lenne a kozmetikumokban lévő kémiai vegyületek szerepét is egyértelműen tisztázni.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
A kemoterápiás kezelésre, nincs is mindig szükség. A rák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a gyors műtéti beavatkozás. A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől
Az orvosok egy új kezelési módszert fejlesztettek ki, melynek során "főzéssel" pusztítják el a daganatsejteket - mindössze néhány perc alatt. Az eljárás célzott elektromos árammal hevíti a daganatot 70-90 Celsius fokra.
Az eljárás során az orvosok ultrahang segítségével egy vékony, tűszerű elektródát vezetnek be az emlődaganat közepébe. Az elektródába vezetett elektromos árammal közel 90 Celsius fokra hevítik a daganatot, ami elpusztítja a daganatsejteket, a környező szövetet azonban nem károsítja. Az elhalt szövetrészt a testben hagyják, ez idővel ártalmatlan heggé alakul. Mindössze egy kezelésre van szükség. Egy, hat és tizenkét hónap elteltével MRI-vizsgálattal, mammográfiával és ultrahanggal ellenőrzik, hogy a daganat valóban elpusztult, és nem terjedt tovább. Amennyiben további kezelésre, például kemoterápiára van szükség, ezt már a hagyományos módon végzik az eljárást követően.
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta már a dezodorokban lévő parabének esetleges szerepét a mellrák kialakulásában, és az eredmények általában nem voltak megnyugtatóak.
testápolókban és piperecikkekben, a legnagyobb aggodalmat azonban többnyire a dezodorokban fellelhető parabének okozzák.
különféle parabént is tartalmazott. A hónaljdezodort egyáltalán nem használó nőknél is ki lehetett mutatni a parabént, vagyis esetükben a vegyület más forrásból került a mellbe.