Független tanácsadó honlapja.

 

 

mellrák

chitosan kapszula super kalcium cink kapszula cordyceps kapszula
Chitosan kapszula Super kalcium Cink kapszula Cordyceps kapszula

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula

 

 

menopauzaÖtven éven felül, a menopauza után, a nőknek több egészségügyi probléma lehetőségével szembe kell nézniük. Csokorba szedtük a négy leggyakoribb, ebben a korban a nőket érintő betegségeket és azok tüneteit, illetve figyelmeztető jeleit.

 

A mellrák

A nőknél leggyakrabban megjelenő ráktípus, melynek 80 százalékát a menopauza után diagnosztizálják. A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő. Mellrák bármely, az emlőt felépítő sejttípusból származhat:

Mirigyes állomány. Felépítésében lebenykék és az emlőbimbóhoz vezető csatornácskák vesznek részt. A lebenykék feladata a szoptatás folyamán az anyatej termelése, mely a csatornácskákon keresztül jut az emlőbimbóhoz, ahol azok nyílásán keresztül ürül ki.

Zsír- és kötőszövet. A mirigyes állomány védelmére szolgál, az emlő méretének és formájának meghatározója. Kivételt képez a terhesség és a szoptatás ideje, amikor a mirigyes állomány jelentősen megnő: ekkor az emlő tulajdonságait az határozza meg.

Vér- és nyirokerek.

Az emlőből kiinduló rákokat carcinómának nevezzük. Az ún. lobularis carcinómák a lebenykékből indulnak ki, az ún. ductalis carcinómák a csatornácskákból.

Mindkét típusnak további altípusai ismeretesek, melyet a diagnózis felállítása során mindig meghatároznak.

Tünetei: Csomó a mellben, tartós fájdalom, mellbimbó eldeformálódása, a mell alakjának változása és/vagy fokozott érzékenysége, a bőr színének vagy rugalmasságának elváltozása – például "rágyűrődése" a mellbimbóra.

 

Méhnyakrák

Legtöbbször 25 és 65 év közötti nőknél jelenik meg, a méh alsó részén. A méhnyakrák több mint 80%-ban gyógyítható, ha időben felismerik és kezelik a tüneteket. A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség.

A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható. A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel.

Magyaroroszágon évente, mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetők, hogy a méhnyakrák szűrés bevezetése és kiépítése ellenére, a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szűrés során már korai stádiumban is már jól felismerhető, illetve időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható.

 

Tünetei: Havi vérzések közti időszakban, szex vagy menopauza utáni, egyébként nem jellemző vérzés. A vagina kellemetlen szagot áraszt, a közösülés száraz, fájdalmas érzés.

 

Petefészekrák

A negyedik leggyakoribb rák a nők körében. 90 százalékban a 45 fölötti, menopauza után lévő nőket érinti. A petefészek daganatok előfordulása viszonylag gyakori, a női nemi szervek rosszindulatú tumorainak 20-25 százalékát teszik ki. Korai felismerésüket nagyon megnehezíti, hogy kezdetben nem okoznak súlyos tüneteket, és a kismedencén belüli elhelyezkedésük miatt sokáig rejtve maradnak, így igen nagy méretűre is növekedhetnek. Időben való felismerésüket az is nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre olyan szűrővizsgálat, mint emlő- vagy méhnyakrák esetén.

Ha valamilyen elváltozásra derül fény, általában csak műtéttel dönthető el biztosan, hogy ártalmatlan cisztáról, vagy valódi - jó-, illetve rosszindulatú - daganatról van szó.

A ciszták valójában nem daganatok, hanem rendszerint az ovuláció valamely zavarához társulnak. Spontán visszafejlődhetnek, majd újból kialakulhatnak. A ciszta is okozhat panaszokat: feszítő érzést, görcsös fájdalmat az alhasban.

 

Tünetei: nehezen azonosíthatók korai stádiumban, mivel a tünetei fölött könnyedén elsiklik a beteg, esetleg korral járó természetes tüneteknek tekinti. Gyomorrontáshoz hasonló panaszok, felpuffadás, hányinger, vaginális vérzés, medence- és gyomorfájdalmak.

 

Csontritkulás

Minden harmadik nőt érinti. Kockázatnövelő tényező a túlzásba vitt diétázás vagy testgyakorlás, valamint az ösztrogénhiány. Utóbbi miatt általában a menopauza körül jelenik meg. Az oszteoporózis a csontok anyagának kóros mértékű megkevesbedése úgy, hogy a maradék csontállomány szerkezete és eloszlása a testben szabályos marad.

Az oszteoporotikus csontok meggyengülnek, ami miatt korábban még könnyen elviselt terhelések hatására is eltörhetnek.

Első jele egy kisebb baleset miatti csonttörés lehet, leggyakrabban a gerinc, a combnyak, a medence és a csukló csontjai törnek el. Előrehaladott formájában már egy lehajolás, kisebb tárgy felemelése, köhögés is csonttöréshez vezethet. Súlyos esetben a csigolyák a test súlyától összeroppanhatnak, ami görnyedéshez és a testmagaság csökkenéséhez vezet.

 

Tünetei: csukló- vagy csípőfájdalom, csontrepedés.

 

Forrás: otvenentul.hu, webbeteg.hu

 

 

Éjszakai műszak veszélyeNagyobb a mellrák kockázata a rendszeresen éjszakai műszakban dolgozó nőknél, különösen akkor, ha egyébként a reggel éber, "pacsirta" típusba sorolják magukat - idézte dán kutatók eredményét a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.

A tanulmány eredménye szerint a hetente legalább három éjszakai műszakot teljesítő nőknél kétszer nagyobb az emlődaganat kialakulásának valószínűsége, azok körében pedig, akik magukat "pacsirtáknak" tarják, négyszer nagyobb kockázattal jelent meg a melltumor azokhoz képest, akik nem dolgoztak éjjelente.

Ismert, hogy az alvás és ébrenlét természetes ciklusának felborulása változást okoz a melatonin hormon termelődésében, az alvásmegvonás hatására kevesebb keletkezik belőle.

A tanulmányban 18 500, a dán hadseregben szolgált nő 1964 és 1999 között összegyűlt egészségügyi adatait elemezték. Ezen felül 2005-2006-ban a kutatók kapcsolatba léptek az 1990 és 2003 között mellrákkal diagnosztizált 218 nő közül 210-zel.

1-2 éjszaka még nem okoz veszélyt

Az ő egészségügyi adataikat 899 olyan nő adataival vetették össze, akik életkora és egyéb körülményei hasonlóak voltak, szintén a dán hadseregben tevékenykedtek, és nem alakult ki náluk mellrák.

Összeses 141 emlőrákos és 551 egészséges nő töltötte ki a 28 oldalas részletes kérdőívet, amely életmódjukra, családi hátterükre, munkájukra, egészségi állapotukra volt kíváncsi.

Johnni Hansen kutatásvezető, a koppenhágai Rákepidemiológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy a hetente 1-2 éjszakai műszakot teljesített nőknél nem emelkedett meg a mellrák kockázata.

Ez egybecseng azzal, hogy heti 1-2 éjszakai alvásmegvonás még nem borítja fel a cirkadián ritmust, nem tolja el a melatonin termelődésének idejét és intenzitását. Az ennél többet éjszakázók azonban egészségügyi kockázatot vállalnak.

A tanulmányt az Occupational and Environmental Health című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertették részletesen.

 

Forrás: MTI, webbeteg.hu

 

További cikkeink:

Dupla cellulóz tabletta

Kang-Li kapszula

Cholican kapszula

Ican kapszula

Fokhagymaolaj kapszula

Spirulina kapszula

 

 

brokkoliA keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségek, mint a karfiol és a brokkoli tartalmaznak egy szulforafán nevű anyagot, ami megakadályozza a rákos sejtek kifejlődését.

Teszik mindezt úgy, hogy semmi káros mellékhatást nem mutattak.

A Molecular Nutrition & Food Research folyóirat most megjelent cikkében a prosztata- és egyéb hormonfüggő rákok és a szulforafán nevű fitokémiai anyag kapcsolatáról készült tanulmányt részletezik. A keresztesvirágúak fogyasztását eddig is összefüggésbe hozták a prosztatarák csökkenő kockázatával, de ez az első tanulmány, ami bizonyította a hatóanyag "keresés és támadás" képességét. Ez azt jelenti, hogy szelektíven csak a rákos szöveteket támadja és az egészséges sejteket békén hagyja.

BrokkoliNapi fogyasztása látványos mértékben képes csökkenteni számos, potenciálisan halálos kimenetelű daganat kialakulásának kockázatát.

A vizsgálat vezetője Dr. Emily Ho, egyetemi docens, (Linus Pauling Institute Oregon Állami Egyetem) volt. Elmondta a lapnak, hogy bár korábban is sejtették, hogy a brokkoliban található szulforafán szelektíven képes elpusztítani a rákos sejteket, de eddig nem végzett ennek érdekében senki tényleges vizsgálatokat. A kutatók most egereken modellezték, hogy az anyag a mell- és prosztatarák esetében is képes szelektíven hatni.

A vizsgálat kimutatta, hogy a szulforafán gátolja a hiszton deacetiláz (HDAC) enzim termelődését. A HDAC enzimek biztosítják a rákos sejtek progresszív folyamatainak beindulását és a HDAC gátlás a jelenlegi rákkutatás egyik kedvenc témája. Valószínűleg rövidesen lesz szintetikus gyógyszer is kifejlesztve e célból, de addig itt van nekünk a filléres brokkoli és a szulforafán.

A szakértők szerint napi 5-10dkg nyers vagy alig párolt brokkoli vagy az ennek megfelelő hatóanyag tartalmú szulforafán kapszula hatékonyan képes védeni a hormonfüggő daganatok kialakulásával szemben.

 

Forrás: Sciencedaily, naturhirek.hu

 

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Chitosan kapszula

Kang-Li kapszula

Ican kapszula

Spirulina kapszula

Cink kapszula

Cholican kapszula

Magas tápértékű kalcium por

 

 
ElsőElőző1234TovábbUtolsó