inzulin
|
A Karolinska Intézet munkatársai Johan Bjorkegren vezetésével sebészi úton eltávolított plakkokat vizsgáltak, melyek a nyak verőereiből származtak. A vizsgált betegek átlagéletkora 68 év volt, azonban a plakkok 10 évnél nem hosszabb ideje álltak fenn. A plakkok változatossága igen alacsony volt, ami a szakértők szerint azt jelenti, hogy a legtöbb 3-5 éve alakult ki. A PLoS One című szaklapban megjelent vizsgálat megállapította továbbá, hogy a plakk kora kapcsolatban volt a beteg vérében mérhető inzulin szintjével, továbbá hogy az újabb plakkok kevésbé voltak stabilak, emiatt nagyobb valószínűséggel vezettek klinikai szövődményekhez, például szélütéshez (stroke). Molekuláris szinten a fiatalabb plakkok hajlamosabbak voltak immunválaszt kiváltani, ami nagyobb gyulladásos készségben, és oxidatív károsodásban nyilvánult meg. A tanulmány igen kis mintaszámmal dolgozott, emiatt annak megerősítésére további klinikai vizsgálatokat kell elvégezni. Forrás: vital.hu
További cikkeink: Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
A szív- és érrendszeri betegségek rizikója nő, legtöbbször magas vérnyomás alakul ki. A nagy mennyiségű zsír a cukoranyagcsere legfontosabb hormonjának, az inzulinnak a hatásvesztéséhez vezet. Ez nem minden estben jelenti, hogy a cukorbetegség megjelenik, de mindenképpen olyan anyagcsere változásokat okoz, melynek komoly következményei vannak. Az inzulin szükséges ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot a vérből (kivéve az idegsejtek, mert azok cukorfelvételéhez nem kell az inzulin).
Az elhízás során a zsír lerakódást annak helye szerint szokták csoportosítani. Ezek bár a megjelenésükben is mások, a legfontosabb különbséget mégis a bennük zajló zsíranyagcsere eltérései, a szabályozásuk, szabályozhatóságuk változatossága jelenti.
Hasi elhízás esetén a zsír nem csak a hasfal bőre alatt halmozódik, de a belek és a zsigeri szervek körül is. A felső és alsó testfél bőre alatt elhelyezkedő zsírsejtek jól reagálnak az inzulin szabályozó hatására.
Normálisan a zsírszövetből nem lép ki zsírsav étkezéseket kövezően, valamint inzulin emelkedést követően. A hasüregben elhelyezkedő zsírsejtek működését kevésbé befolyásolják ezek a tényezők, a zsírsav felszabadulás folyamatos.
Hogyan hat a májra a hasüregi zsír?
Szerencsére ez nem gyakori jelenség, de van olyan beteg, akiben súlyos májzsugor alakul ki az elhízás következtében. A kóros zsíranyagcsere másik következménye, hogy a vér magas zsírsavtartalma miatt romlik a szervezet az inzulinnal szembeni érzékenysége. Az inzulin nem kellő erejű hatékonysága arra érzékenyekben a cukorbetegség kialakulását provokálja.
Az anyagcserezavar hosszú távon szívérrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ezért az elhízás, különösen annak hasi formája és a cukorbetegség, a máj fokozott zsírraktározása révén májkárosodáshoz vezethet. Mégsem ez a legfontosabb szövődmény. A zsírmáj kialakulása inkább indikátora a várható érbetegségeknek. Magát a zsírmájat nem kell, sőt nem is lehet kezelni. A cél a hasi elhízás, a túlsúly megszüntetése, és ezzel az érbetegségek kialakulásának megelőzése. Siker esetén párhuzamosan a májeltérések is javulnak.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon.
Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt. Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen. A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva. A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra. Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel. Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek. Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak. Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A metabolikus (anyagcserével kapcsolatos) szindróma (tünetegyüttes) több, egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelenti. Valószínűleg az inzulin hormonra való csökkenő válaszképesség, vagyis a vele szembeni rezisztencia (ellenállás) azaz alap, amelyen, hosszútávon kifejlődik. A metabolikus szindróma tünetei a csökkent glükóztolerancia (vércukorszint-emelkedésre való hajlam), a magas vérnyomás, az elhízás (főleg a hasra), a magas vérzsírszint és a magas koleszterinszint, amelyek már önmagukban is fokozzák a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét, együttesen azonban még jobban emelik a kockázatot és rövidítik az életet. Ha Önnek metabolikus szindrómája van, vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján! Szerencsére a metabolikus szindróma megfelelő életmódváltással felszámolható, amelyet azért is érdemes megtenni, mert minél hosszabb ideig áll fent, annál több nehezen gyógyítható vagy éppen maradandó károsodást hagy hátra (pl. érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke). A metabolikus szindróma tünetei
Ha a metabolikus szindróma egyik összetevője már kialakult Önnél, akkor nagy a valószínűsége, hogy idővel a többi összetevő is megjelenik. Minél több komponens van jelen, annál nagyobb az Ön egészségügyi kockázata. Egy vizsgálat szerint azok a férfiak, akiknél a metabolikus szindróma három komponense jelen van, majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot vagy szívinfarktust, továbbá több mint háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak bármilyen más szívbetegséget, mint azok, akiknél nincsenek jelen ezek a komponensek.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
|
||||||||||||||||
Az érelmeszesedést okozó plakkok a legtöbb beteg esetén viszonylag rövid időn belül egészségügyi problémákhoz vezetnek, állapították meg svéd kutatók.
Az elhízás jelentős egészségügyi probléma az egész világon. Nem egyszerűen esztétikai hiba. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy a nagy súly miatt tönkremennek az alsó végtagok nagy ízületei, illetve degenerativ gerincbetegség jelenik meg, bár ezek is megkeserítik a beteg életét. A kövérség egy fajta anyagcserezavart jelent.
Normális testsúly esetén a kis mennyiségű hasüregi zsírból felszabaduló zsírsav feldolgozása a máj számára nem jelent problémát. Nagy mennyiségű hasüri zsírtartalom mellett azonban a vérben folyamatosan magas a zsírsav szintje. A belszervek felől ez elsőként a májba vezetődik. Ha meghaladja a máj feldolgozó képességét, zsírcseppek formájában, a máj sejtjeiben rakódik le. A zsírraktározás az esteknek egy részében a májsejtek károsodásához vezet.
Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.
Ha Önnek metabolikus szindrómája van, vagy megjelent annak bármelyik komponense, akkor eljött az ideje, hogy határozottan változtasson az életmódján!
