gyulladás

A fogaikat rendszeresen ápoló, egészséges ínnyel élő embereknél kisebb lehet életük későbbi részében a szellemi leépülés, a demencia kialakulásának kockázata - vélik a Kaliforniai Egyetem kutatói.

Annlia Paganini-Hill kutatásvezető és csoportja közel 5500 idősebb ember szellemi egészségét követte nyomon, 18 éven át. Tanulmányuk eredménye szerint azoknál, akik naponta átlagosan egynél kevesebbszer, tehát rendszertelenül mostak fogat, 65 százalékkal, nagyobb valószínűséggel fejlődött ki demencia azokhoz képest, akik rendszeresen, legalább naponta egyszer mostak fogat.

Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a fogágy betegségeit és a fogíny gyulladását okozó baktériumok szerepet játszanak több kóros állapot, így a szívroham és a szélütés kialakulásában is. Egyes kutatások úgy találták, hogy a szellemi leépülés leggyakoribb formájában, Alzheimer kórban elhunyt emberek agyában több olyan baktérium volt jelen, amely kapcsolatba hozható a fogágy-betegségekkel, mint a más ok miatt meghalt emberek agyában.

"Úgy véljük, hogy a fogínybetegségeket okozó baktériumok bejuthatnak az agyba, ahol gyulladást és károsodást okoznak" - mondta Paganini-Hill.

A mostani tanulmányhoz 1992 és 2010 között követték nyomon a bevont 5468 kaliforniai nyugdíjast, akiknek a kora 52 és 105 év között szóródott, átlagosan 81 év a vizsgálat kezdetén. Egyiküknél sem tapasztalták a szellemi leépülés jeleit a felmérés elején, és arra kerestek választ, hogy a fogápolás összefügghet-e a demencia későbbi kockázatával.

Az eredmények a nőknél mutattak nagyobb eltérést, esetükben 65 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának kockázata a rendszertelenül fogat mosók körében azokhoz képest, akik minden nap legalább egyszer mostak fogat. A férfiaknál ez a különbség 22 százalék volt a rendszeres fogápolók előnyére.

Forrás: MTI, origo.hu

További cikkeink:

TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel

Az aranyér 50 éves koráig minden második felnőttet érint. Kellemetlen téma, de fontos ismerni a részleteket.

Az aranyér lényege az érgomolyagba befolyó vér elvezetésének elégtelensége, az érgomolyag kitágulása, a kötőszövetes rögzítő elemek lazulása a székletürítés hatásaként, ami miatt a kötőszövetes rész átmenetileg vagy tartósan kitágul, kidomborodik.

További állapotromlás esetén a vénafalak túlfeszüléséből eredő vérzés, a keletkezett seb felülfertőződése és gyulladása is kialakulhat.

Elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk belső aranyeres csomókat, melyek mindig a vékony bőr és a bélrendszert borító eltérő nyálkahártya vonala felett alakulnak ki. A belső aranyeres csomók hanyatt fekvő helyzetben 3, 7 és 11 óra irányában helyezkednek el.

A külső aranyerek ettől a vonaltól kifelé találhatók. Elhelyezkedésük iránya nem olyan karakterisztikus, mint a belső aranyereké, ugyanakkor számos összeköttetés létezik a külső és belső aranyeres érgomolyagok között. Ennek különösen előrehaladott májbetegségben van szerepe.

Az aranyér betegség kialakulásnak okai

Az aranyérbetegség kialakulásának vezető oka a vénás elfolyás akadályozottsága. Ennek tényezői lehetnek:

• rendszeres hasprés;
• rostszegény étkezés;
• ülőmunka;
• székrekedés és
• szülés közbeni erőlködés;
• az elhízott beteg hasűri nyomása magasabb az átlagosnál, ezért a legalacsonyabb ponton, a végbél környékére is jut;
• a végtagi visszerességhez hasonlóan feltételeznek genetikus kötőszöveti gyengeséget is.

Milyen panaszokkal jár? Milyen vizsgálatokra számíthatsz?

A beteg általában a nagyobb mennyiségű vérzés vagy tartós fájdalom miatt fordul orvoshoz. Belső aranyerek esetén megtekintéskor a betegség első stádiumában nem látható semmilyen feltűnő eltérés.

A második és harmadik stádiumban hasprés alkalmazására az aranyerek megjelennek a végbélnyílásban. A negyedik stádiumban az aranyeres csomók már folyamatosan a végbélnyílásból kitüremkedve helyezkednek el.

A külső aranyerek minden esetben láthatók, megjelenésükhöz nem kell hasprést alkalmazni. Lilás színűek és mindig bőrrel fedett területen helyezkednek el. Kizáródás esetén a necrotizált hámterületeken színük kékesfekete. Spontán megnyílásuk esetén kis vérrög jelöli helyüket vérszivárgás kíséretében.

Felülfertőződhetnek, ilyenkor bőrpír, váladékozás, jelentősebb duzzanat látható. Ujjal történő végbélvizsgálat során korai stádiumban az aranyerek az ujj enyhe nyomására is kiürülnek, így nem tapinthatók, ismétlődő gyulladás után a visszamaradt kötőszövetes átalakulás miatt már nem lapulnak el teljesen. Végbéltükrözéskor az eszköz lassú visszahúzása közben az aranyerek az eszköz látóterébe boltosulnak.

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán

További cikkeink:

Dupla cellulóz tabletta

Míg a hibátlan körmök nemcsak az ápoltságról, hanem a jó egészségi állapotról is tanúskodnak, addig a repedező, száraz, megvastagodott, barázdás vagy elszíneződött körmök tulajdonosainak érdemes utánagondolniuk, mi okozza ezeket az elváltozásokat.

A körömproblémákat két csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok az elsősorban esztétikai elváltozások, amelyeket a különféle külső tényezők idéznek elő. Ilyen lehet a hideg időjárás, a sokszori kézmosás, valamilyen vegyszerek sűrű használata, a helytelen körömápolás, a gyakori lakkozás. A színbeli, alaki, „állagbeli” (kemény, puha, töredező, szakadó) elváltozások utalhatnak például a helytelen táplálkozási szokásainkból adódó vitamin- vagy ásványianyag-hiányra, de valamilyen betegségre is.

Ha a körmök el vannak színeződve

• A köröm sárgás elszíneződése az egyik leggyakoribb probléma. „Természetesnek” tekinthető abban az esetben, ha valaki erős dohányos, illetve folyamatosan lakkozza a körmét. Amennyiben egyik ok sem áll fenn, felmerülhet, hogy a körmök sárgulásának hátterében a máj vagy a tüdő megbetegedése áll.
• A kékes köröm a vér oxigénellátottságának elégtelen voltára, azaz keringési zavarra, illetve valamilyen, a tüdőt érintő betegségre utalhat.
• A szürkés árnyalatú – esetleg fehér foltos – köröm azt jelezheti, hogy túl sok, a sápadt, színtelen, pedig azt, hogy túl kevés vas van a szervezetünkben. A fakó köröm a vérszegénység jele is lehet.
• A barnás elszíneződést előidézheti bizonyos gyógyszerek szedése, a vörös árnyalat, pedig a magas vérnyomást jelzi.
• A körömágynál fehér, a köröm szélénél barnásvörös elszíneződés a vesebetegség egyik legjellemzőbb tünete.
• A vörösesbarna körömágy és a fehér szélű köröm, pedig májproblémákra utalhat.

Milyen betegségeket jelezhet a körömhold?

• Amennyiben a körömágynál található apró, fehér félhold vörösre színeződik, az a szívbetegség előrehaladott voltára utaló tünet lehet.
• Amennyiben a félhold fehér ugyan, ám mérete a megszokottnak többszörösére nő, felmerül a pajzsmirigy alulműködésének gyanúja.
• A nagyon nagy körömhold szívinfarktusra való hajlamot, a túl kicsi szívműködési elégtelenséget, keringési zavarokat tükrözhet.
• Cukorbetegségre enged következtetni, amennyiben a körömholdat egy vízszintes vonal határolja el a köröm többi részétől.

Miért lesz a körömből karom?

A törékeny, kettéhasadt köröm egyértelműen jelzi a szervezet krónikus folyadékhiányát.

A körmök megvastagodásának legbanálisabb oka a gombás fertőzés, de a szaruréteg megvastagodását okozhatja a túlzott fehérjebevitel, illetve a zsíros táplálkozás is.

Bár sokan az életéveik előrehaladtával tapasztalják, valójában nem tudják, hogy idős korban a körmök egyre vastagabbak lesznek.

Ha a megvastagodott köröm domborúvá válik, felmerül valamilyen szívbetegség (szívelégtelenség, szivritmuszavarok stb.) gyanúja. Ennek az a magyarázata, hogy a szöveteknek – így a köröm szövetállományának – nem megfelelő a vér- és oxigénellátottsága.

Az egyik gyakori bőrbetegségnek, a pikkelysömörnek is lehet társult tünete a körmök megvastagodása.

A száraz, törékeny körmök jelezhetnek vitamin- és ásványianyag-hiányt, illetve pajzsmirigy-alulműködést, de valamilyen, szervezetünkben zajló gyulladást is.

A körmök „vonalkódjai”

A körmökön látható hosszanti, vastag barázdák általános emésztési zavarokra utalnak. Ugyanezt a problémát jelzi, ha a körmök hajlamosak a függőleges irányú beszakadásra. A keresztirányú barázdáltság az immunrendszer gyengülését mutatja. Leggyakrabban fertőző betegségek, krónikus gyulladások alatt, után jelentkezik a körmökön, ám hosszabb diétázás/fogyókúrázáskor, illetve azt követően is megjelenhet.

Jó esetben a cinkhiányt jelezheti, ám nem ritkán a gyomor- vagy bélbetegségek jele is lehet.

Forrás: otvenetul.hu

Az emberi szervezetben élő mikroba-társulásokat érő "ökológiai katasztrófa" drasztikus hatással lehet a gazdaszervezet egészségére. A legfrissebb kutatások felvetik, hogy a vastagbélrák kialakulásában a gyulladt bél mikrobiális egyensúlyának felborulása lehet az első lépés.

Az ökológusok számára közhely, hogy az élőlények környezetében fellépő nagyarányú zavarok drámai módon kihatnak az életközösségek szerkezetére. A környezeti zavarok okozta változások, érintik a társulások változatosságát, fajösszetételét, s a megállíthatatlan láncolat gyakorta visszahat a táj egészére: az ökoszisztéma instabillá válik, s a vidék, amit hajdan sűrű erdő vagy dús rét borított, örökre pusztasággá változhat. Nem csoda hát, ha az emberi szervezet, mint belső környezet jelentős zavarai is felborítják a vele békésen együtt élő, egyébként stabil mikrobiális társulások egyensúlyát. A humán mikrobiomként ismert életközösség összetételének megváltozása, pedig váratlan, s olykor igen drasztikus következményekkel bírhat a gazdaszervezet egészségére nézve.

A gyulladás megzavarja a bél ökosztisztémáját

A Science című. Folyóirat, augusztusi számában megjelent cikk írói épp egy efféle láncreakció létezése mellett érvelnek. Régóta ismeretes, hogy a béltraktus krónikus gyulladásos betegségei hajlamosítanak a rák kialakulására, ám az okokat eddig csak találgatták. A tanulmány szerint az összefüggést részben az magyarázhatja, hogy a gyulladásos folyamat megzavarja a bél természetes ökoszisztémáját, s a megváltozott körülmények között kórokozó baktériumok szaporodnak el a bélben. Az egykori gazdag életközösség romjain buján eltenyésző veszedelmes mikrobák folytonosan károsítják a bélfal sejtjeit, s ezzel növelik a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát.

Bélgyulladásra hajlamos egereken végzett kísérletsorozatukban amerikai, brit és kanadai szerzők arra figyeltek fel, hogy a gyulladás önmagában is az egészséges bélflóra komplexitásának jelentős csökkenéséhez vezetett, és az elszegényedett társulásban új, a normálistól eltérő fajok vetették meg a lábukat. A kibillentett ökoszisztéma gyarmatosítói közül a jól ismert Escherichia coli és rokonai tűntek ki leginkább. Márpedig steril körülmények között tartott egereken bizonyították, hogy a bélbe juttatott E. coli jelenléte kedvez a daganatképződésnek. Ugyanakkor, ha a fertőzést olyan módosított E. coli-törzzsel ismételték meg, amelyből a gazdaszervezet DNS-ének károsításáért felelős genetikai elemeket eltávolították, a baktériumok rákkeltő képessége számottevően csökkent.

A kutatók felhívták a figyelmet az emberi betegségekkel fennálló párhuzamra: megmutatták, hogy egy daganatkeltésért felelős géneket hordozó E. coli-változat nemcsak a vastagbélrákos, de már a krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) szenvedő páciensek belében is nagy arányban elszaporodik.

Mi az ok és mi a következmény?

A cikk egyik szerzője, Anthony Fodor, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatika professzora és az amerikai Humán Mikrobiom Konzorcium tagja a közelmúltban egy másik, rokon témájú tanulmány elkészítésében is közreműködött. Abban a kutatásban 70, részint vastagbél-adenómában (jóindulatú, de elfajulásra hajlamos daganatban) szenvedő, részint egészséges emberek beléből vett mintát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek belében lényegesen nagyobb arányban voltak jelen az E. coli tágabb rokonsági köréhez tartozó kórokozó baktériumok.

Bár Fodor hisz a bélflóra ökológiai változatossága és a vastagbélrák közötti összefüggésben, a jelenlegi eredmények kapcsán egyelőre óva int a messzemenő következtetésektől. "Amint az-az orvosi kutatásban oly gyakran megesik, egyelőre nem látjuk, mi az ok és mi a következmény" - figyelmeztet a professzor. - "Meglehet, hogy a mikrobák teremtik meg a daganat képződésének kedvező feltételeket, de az sem kizárható, hogy a rák keletkezésével összefüggő valamely egyéb körülmény teszi egyúttal védtelenné a béltraktust az ott megfigyelt baktériumokkal szemben. Mindenesetre az egérmodell lehetőséget nyújt számunkra, hogy az ok-okozati viszonyokat feltérképezzük." Hozzátette, hogy az E. coli daganatkeltő tulajdonságát tisztázó kísérletekkel máris fontos lépést tettek ebbe az irányba.

Ijesztően csökken a sokféleség

A Science-ben leírt kutatás első lépéseként világos összefüggést mutattak ki a bélgyulladás, mint kórélettani állapot és a bélben élő mikrobiális közösségek összetételének megváltozása között. A kísérletekben kulcsszerep jutott egy génmódosított egértörzsnek, amelyből előzetesen kiütötték az interleukin-10 (IL10) nevű immunszabályozó jelmolekula génjét. Mivel az IL10 rendesen a gyulladásos válasz elnyomásában vesz részt, az IL10 nélküli egerek veleszületett hajlamot mutatnak a bélgyulladásra.

A kutatók elsődlegesen kimutatták, hogy a genetikailag elősegített bélgyulladás nyomán a bakteriális életközösség sokfélesége ijesztően visszaesik. A pusztán bélgyulladásos, illetve már daganatot hordozó IL10-hiányos állatok mikrobiális változatosságában már nem is találtak lényeges eltérést, ami arra utal, hogy a választóvonal nem a gyulladás és a rák, hanem az ép állapot és a gyulladás között húzódik.

Miközben a bélben élő baktériumtársulás teljes fajszáma lényegesen visszaesett, a pusztulásnak akadt néhány nyilvánvaló haszonélvezője, s közülük az E. coli volt az, amelynek az egyedszáma a gyulladásos környezetben a normális érték 100-szorosára ugrott.

Kólibaktériumok a bűnösök

A kutatók ezután fogtak neki az E. coli és a vastagbélrák közötti - sejtett, de mindeddig nem bizonyított - ok-okozati összefüggés feltárásának. Ehhez az IL10-hiányos egereket teljesen steril, baktériummentes viszonyok között nevelték fel, majd kizárólag az E. coli egy kiválasztott törzsét (az NC101 jelűt), illetve kontrollként egy másik közönséges bélbaktériumot, az Enterococcus faecalis-t juttatták a beleikbe. A gyulladásra amúgy is fogékony egerek mindkét csoportjában súlyos bélgyulladás alakult ki, ám az E. coli-val fertőzött egerek 80 százalékában rövidesen a rosszindulatú daganatok is megjelentek, míg az Enterococcus faecalis-szal fertőzött társaikban nem fejlődött ki rákos burjánzás. Ez a kísérlet elég egyértelműen alátámasztotta a feltevést, hogy nem úgy általában a gyulladás, hanem specifikusan a gyulladásos környezetben tenyésző E. coli az, ami a rákot előidézi.

Irodalmi adatok alapján ismert volt a kutatók előtt, hogy az E. coli egyes törzsei hordozzák a "pks sziget" néven emlegetett gén együttest, amely DNS-károsodást képes okozni a gazdaszervezet sejtjeiben - márpedig köztudott, hogy a DNS károsodása a daganatkeletkezés előszobája. A fenti kísérletekhez felhasznált NC101 történetesen olyan törzs volt, amely tartalmazta ezt a veszélyes géncsoportot, ám amikor kipróbálták az NC101 egy módosított változatát is, amelyből eltávolították a pks-szigetet, a kórokozó lényegesen kisebb daganatkeltő potenciállal rendelkezett, miközben gyulladáskeltő képessége nem csökkent. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy a gyulladás kialakulásáért felelős kórokozó-gazdaszervezet kölcsönhatások nem azonosak azokkal, amelyek a gyulladt bél daganatos elfajulásában játszanak szerepet.

A kutatócsoport végül emberekben kívánta tisztázni, vajon létezik-e összefüggés a pks-t hordozó baktériumok és a vastagbélrák között. A 24 egészséges kontroll mellett 35 krónikus gyulladásban (irritábilis vastagbél-szindrómában) és 21 vastagbélrákban szenvedő pácienst vontak be a vizsgálatba. Míg a 24 egészséges alany közül csak 5-ben találtak pks-sel felszerelt baktériumot, ami 20%-os aránynak felel meg, a bélgyulladásos betegek 40 százalékában, a vastagbélrákosoknak, pedig a 66,7 százalékában akadtak rá a DNS-t károsítani képes kórokozókra. Fodor szerint az eredmények azért különösen izgalmasak, mert első alkalommal mutatnak rá a megváltozott bélflóra és a gyulladásos bélbetegség rosszindulatú elfajulása közötti szoros kapcsolatra, s ilyen módon előrevetítik az olyan jövőbeni terápiás beavatkozás lehetőségét, amely a daganatkeltés szempontjából veszélyes baktériumok célzott kiirtása révén elejét veszi majd a rák kialakulásának.

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

További cikkeink:

Fruktozán szirup ( frukto-oligoszacharid )

Spirulina kapszula

Cordyceps kapszula