Független tanácsadó honlapja.

 

 

gének

száj atkins gén fogyásA szakértők a népszerű diéta után „Atkins-génnek” keresztelték az AMY1-et. Ez minél inkább jelen van valakinek a szervezetében, annál valószínűbb, hogy karcsú marad. Az AMY1 nevű gén fokozott szénhidrát-lebontó erőt kölcsönöz a nyálnak, amivel befolyásolja a testsúlyt. Hatására ugyanis olyan enzim termelődik a szájban, amely segít hasznosítani a keményítőt.

Egy friss kutatás szerint lehet, hogy a nyál a karcsúság titka. A tudósok ugyanis olyan összetevőt találtak az emésztőnedvben, amely nagyban befolyásolja a testsúlyt. Az AMY1 gén olyan enzim kiválasztására ösztönzi a szervezetet, aminek köszönhetően már a szájban megkezdődik a keményítő emésztése – többek között a burgonyában és a rizsben is jelentős mennyiségű található belőle. Az eredmények szerint minél több párral rendelkezik valaki ebből a génből, annál nagyobb esélye van a vonalainak megőrzésére. Bár a korábbi feltételezések szerint a gének párosával vannak jelen a testben, előfordulhat, hogy az egyénnél csupán egy darab mutatható ki. Másoknak kettő, három vagy akár még több Atkins-génjük van, s ez a szám akár húsz is lehet. Azoknak, akiknek kevesebb jutott, valószínűleg nehezebben emésztik meg a szénhidrátokat, emiatt nagyobb valószínűséggel szednek fel súlytöbbletet – olvasható a Nature Genetics című szakfolyóiratban.

 

A jelenség oka egyelőre nem tisztázott, ám az egyik feltételezés szerint az emésztetlen keményítő olyan bélbaktériumok szaporodását segíti elő, melyek az anyagcsere lassításán keresztül az elhízásért felelnek. A kutatást végző King’s College London és az Imperial College London munkatársai úgy nyilatkoztak, hogy a jövőbeni táplálkozási tanácsok ennek megfelelően akár egyénre szabottak is lehetnek. „Izgalmas eredményekről beszélünk. A következő lépés, hogy még többet tudjunk meg ennek az emésztőenzimnek a működéséről, illetve az elhízás kezelésében játszott esetleges szerepéről” – fogalmazott Tim Spector vezető társszerző.

 

Forrás: vital.hu

 

chitosan kapszula carb blocker chi gép inner wellness
Chitosan kapszula Carb Blocker Chi gép Inner Wellness

 

 

köszvényEgy skót tudományos kutatás szerint szerepet játszhat a genetika a köszvény kialakulására való hajlamban.

A kutatók horvát, német és brit lakosokon vizsgálták feltevésüket, és egy új húgysav szállító molekula azonosításával megállapították, hogy a köszvény szempontjából sem mindegy, milyen génváltozatot kapunk a természettől

A köszvény a purin (az örökítőanyag lebomlásából származó anyag) anyagcseréjének melléktermékeként képződő húgysav túlzott felhalmozódása miatt alakul ki. Jelenleg egymillióra becsülik a köszvényes betegek számát az Egyesült Királyságban. A húgysavat a szervezet a vesén keresztül tudja eltávolítani, ám ha ez nem sikerül, a húgysav kikristályosodva az ízületekben halmozódhat fel, súlyos fájdalmat és gyulladást okozva a köszvényes betegnek.

húgysavkristályA túlzott mennyiségű húgysav (hiperurikémia) azonban csak az esetek 10 százalékában vezet a betegség kialakulásához. Ilyenkor rendszerint a nagylábujj érintett, de megbetegedhetnek az ujjak, a könyök, a térd, a boka és a többi ízület is. A köszvény okai közül az egészségtelen (fehérjében és finomított cukrokban gazdag) étrend és életmód, illetve a túlzott mértékű alkoholfogyasztás állnak az élen, ám nincs rá magyarázat, hogy miért nem alakul ki a betegség az ilyen életmódot folytató emberek egy jelentős részében.

Az Edinburgh-i Nyugati Közkórház MRC Humán Genetika Egységének kutatói szerint az okot a gének között kell keresni. A szakemberek Alan Wright professzor vezetésével több, mint 12 ezer ember génjeit átvizsgálva megállapították, hogy egy bizonyos génvariáns fokozhatja, vagy csökkentheti a köszvény kialakulásának rizikóját. A kérdéses génvariáns neve SLC2S9, amely által termelt fehérjét a gyümölcscukor szállításában betöltött szerepéről ismerték, most azonban kiderült, hogy a húgysavat is képes szállítani.

Wright professzorék megállapították, hogy a horvát populációban a húgysavszint változásának 1,7-5,3 százalékáért ez a génvariáns felel. Az is bebizonyosodott a brit, horvát és német emberek mintái alapján, hogy az SLC2A9 alacsonyabb húgysavkiválasztást és/vagy köszvényt eredményezett. Valószínű, hogy a génvariáns jelenléte befolyásolja a vese húgysavkiválasztó működését. A rizikó mértéke attól függ, hogy milyen típust örököltünk az adott génből.

 

Forrás: hazipatika.com

 

További cikkeink:

Antilipid tea - tiens teakeverék

Chitosan kapszula

 

 

penészes lakásBizonyos penészgomba fajok olyan összetevőt bocsáthatnak ki, mely befolyásolja a dopamin funkcióban alapvető gének működését és növelheti a Parkinson-kór kockázatát. A Parkinson-kóros betegekben a dopamin nevű jelátviteli anyag szintje csökken – a dopamin alapvetően a finom mozgások szabályozásában tölt be alapvető szerepet.

Most Dr. Arati Inamdar és a Rutgers Egyetem (New Jersey, Egyesült Államok) munkatársai azt igazolták, hogy egyes penészgombafajok olyan anyagot termelnek, mely a dopamin transzportját meghatározó két gén működését zavarja meg. Idáig ismert volt a penész asztmát és allergiás betegségeket kiváltó hatása, azonban a Parkinson-kór egy új aspektus.

 

A munka alapját egy kolléga, Dr. Joan Bennett vizsgálatai adták. A tudós 2005-ben kezdte el tanulmányozni a penészgomba egészségbefolyásoló hatásait, ekkor ugyanis a Katrina Hurrikán hatására bekövetkező áradás New Orleansban az ő házát sem hagyta érintetlenül. Dr. Bennett a visszamaradó penészből mintákat kezdett gyűjteni, a munka, pedig a viselt védőöltözet ellenére számos nem kívánt mellékhatással, például hányingerrel, szédüléssel, fejfájással járt. A minták elemzése kapcsán a két kutató felfedezte, hogy a tünetek kialakulásáért alapvetően az 1-okten-3-ol tehető felelőssé, mely egy alkoholszerű vegyület.

 

Az anyagot letesztelve muslicákban mozgási rendellenességek jelentkeztek. A mélyebb vizsgálatok világítottak rá, hogy a dopamin funkciója két ponton is génszintű gátlást szenved. A jelentkező idegdegeneráció pedig Parkinson-kórhoz hasonló tünetekben nyilvánul meg. Mindazonáltal, a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain megjelent tanulmány szerint nem zárható ki a genetikai fogékonyság szerepe sem, így a témában további vizsgálatok várhatóak.

 

Forrás: vital.hu

 

Ózonizátor
Ózonizátor

 

 

AlváshiányEgy nemrég végzett kutatás szerint az alváshiány és a rendszertelen alvási ritmus betegségek kialakulásához és a fertőzésekkel szembeni ellenállás meggyengüléséhez vezethet.

Köztudott, hogy immunrendszerünk közvetlen kapcsolatban áll az alvási ritmusunkkal és szervezetünk ellenállása jelentősen meggyengülhet, ha alvási szokásaink megváltoznak. Egyes szakértők szerint a cirkadián óra - az alvásritmusunkat irányító genetikai mechanizmus - felelős az immunrendszerünk számára elengedhetetlen gének szabályozásáért.

A Yale Egyetem tudósai a TLR-9 gén szerepét vizsgálták egerekben. Azok az egerek, amelyek szervezetében legmagasabb koncentrációban fordult elő a TLR-9 gén, válaszoltak legjobban a baktérium- és vírusfertőzésekre. Ezek az egerek a fertőzésekkel szemben is ellenállóbbak voltak és az oltásokra is jobban reagáltak.

Az alvási ciklus megváltozása a TLR-9 gén jelenlétét is befolyásolhatja, így a szervezet immunválaszai is módosulhatnak. Ez azt jelenti, hogy akár a hosszabb utazások utáni időzónaváltás-szindróma (jetlag) is súlyosabb betegségek, kialakulásához vezethet. "Az emberek ösztönösen tudják, hogy az alvásritmus felborulása kiszolgáltatottabbá teszi őket a fertőzésekkel szemben" - nyilatkozta Erol Fikrig professzor. "A cirkadián-ritmus megváltozása miatt a patogének sokkal könnyebben fertőznek és az immunrendszer is legyengül."

A professzor szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy az intenzív osztályokon használt mesterséges fény és az állandó zaj hogyan befolyásolja a betegek alvásritmusát és az immunválaszait.

 

Forrás: napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Paplan és matracvédő

Multifunkciós párna

Sleeping natural tabletta

 

 
ElsőElőző12345TovábbUtolsó