fejfájás
|
Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.
Az agydaganat leggyakoribb tünetei Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:
Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!
A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat asszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák. Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma. A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte. Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.
Forrás: Webbeteg.hu
Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.
Az agydaganat leggyakoribb tünetei Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:
Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!
A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat aszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák. Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma. A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte. Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
Hűsítő hatása és kellemes íze miatt igen közkedvelt növényfaj.Habár különböző mentafajokat évezredek óta ismer és használ az emberiség, a jelenleg legnagyobb népszerűségnek örvendő borsmentát csupán a 18. században írták le először a Brit-szigeteken. Arra is csak később derült fény, hogy nem egyszerű fajról, hanem egy ún. fajhibridről van szó; azaz a borsmenta két másik mentafaj (vízimenta és a zöldmenta) spontán kereszteződésének eredménye. Valószínű, hogy a Brit-szigeteken alakult ki, de természetes előfordulási helye máig ismeretlen. Az új világba érkező első brit telepesek olyannyira nagyra tartották ezt a növényt, hogy magukkal vitték, és termesztésbe vonták a mai USA területén is, ahol mind a mai napig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyógynövény fajok egyike. A borsmenta nem csupán gyógyászati célból jelentős, igen fontos alapanyaga számos kozmetikai- és élelmiszeripari terméknek. A fodormentával és a szahalini mentával együttesen mintegy 23.000 t menta-illóolajat állítanak elő évente, melynek összpiaci értéke meghaladja a 400 millió USD-át. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes gyógynövények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni még a borsosmentáról.
A borsmenta kellemes illatát a levelekben és a virágzatokban felhalmozódó illóolajnak, azon belül is a fő komponenseknek, a mentolnak és a mentonnak köszönheti. Hamar felismerték hűsítő, emésztést, segítő hatását, ennek megfelelően mind külsőleg (bőrviszketés, izomfájdalom és reumás panaszok esetén), mind belsőleg (főleg epeműködéssel összefüggésbe hozható emésztési panaszok kezelésekor) igen elterjedten használják. A modernkori tudományos eredmények is megerősítették a korábban, tapasztalati úton leírt hatásokat, e mellett, pedig rávilágítottak a borsmenta olajának erős baktériumölő és gombaölő hatására is. Az illóolaj fő hatóanyaga, a mentol, számos gyógyszerben megtalálható, úgymint a "Bilagit" drazsé, "Cholagol" és "Glycosept" oldatok, "Fagifor" szirup. A gyógyászati célú hasznosítás mellett számos kozmetikum (fogkrémek, szájvizek) és élelmiszer (üdítő italok, rágógumi) egyik fő összetevője. Hogyan fogyasszuk? A borsmenta szárított levelei és illóolaja (melyet vízgőz-desztillációval állítanak elő) egyaránt alkalmazható a következő módon: Belsőleg emésztési panaszok esetén 1-4 illóolaj cseppet tegyünk kockacukorra, vagy keverjük vízbe, epepanaszok enyhítésére napi háromszor 0,2-0,4 ml ajánlott, kapszulázva. Szárított levél fogyasztása esetén 1,5-3 g-ot forrázzunk le 150 ml vízzel (ezt napi háromszor ismételhetjük), a levelekből készített 45 %-os alkoholos kivonatból (arány 1:5) 2-3 ml-t fogyasszunk, szintén naponta háromszor. Külsőleg felső légúti megfázás esetén inhaláláshoz az illóolajból 3-4 cseppet adjunk a forró vízhez, fejfájás enyhítésére az illóolaj legalább a 10-szeresére hígítva alkalmazható halántékra, homlokra helyezve. Ellenjavallat, mellékhatás: előfordulhat allergiás bőrreakció. Csecsemők és kiskorú (3 év alatti) gyermekek számára nem javasolt a használata (elfogyasztva sárgaságot, belélegezve légzési panaszokat válthat ki). Refluxos betegeknél a nem kapszulázott készítmények gyomorégést okozhatnak. A szárított, aprított levelek terápiás alkalmazásának ismert ellenjavallata, mellékhatása nincs. Hogyan termesszük? Legismertebb fajtája a "Mitcham", hazai nemesítésű fajtája a "Mexián", de termesztésben alapvetően szelektált, továbbszaporított populációival találkozhatunk. A borsmenta csíraképes magot nem érlel, így földbeni módosult hajtásaival (sztóló), zölddugványozással vagy sarjakkal szaporítjuk. Szabadföldön a módosult hajtások telepítésének optimális ideje október. A letisztított sztólókat 1-2 sorosan, zsinórszerűen kell a barázdába fektetni, majd 10-12 cm-es talajréteggel takarni. Ne legyen se túl sekély, se túl mély a telepítés. A borsmenta víz-, hő és fényigényes faj. Fontos, hogy jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba kerüljön. Állandó helyre ültetve jól bírja a téli fagyokat, cserépben, ládában nevelve azonban érdemes fagymentes helyen átteleltetni, így a következő évben ismét szépen kihajt. Házi-kertben, balkonládába ültetve levelei folyamatosan szedhetők. Nagyüzemi körülmények között általában 2-szer vágják, a virágzás kezdetén. Hűvös, csapadékos időjárási körülmények között a borsmenta levelein barna foltosodás jelenhet meg, melyet leggyakrabban a mentarozsda okoz. Levéltetvek és tripszek is s károsíthatják. Jelentős kártétel esetén engedélyezett növényvédő-szer használata javasolt. Hogyan szárítsuk, tároljuk? A frissen levágott hajtásokról fosszuk le a leveleket, majd napfénytől védett, szellős helyen, természetes módon szárítsuk. Mivel igen erős illatú, így más növényi alapanyagoktól, élelmiszerektől elkülönítve tároljuk papírzacskóban vagy dobozban, fénytől és nedvességtől óvva. A tárolás során jelentős lehet a levelek illóolaj-vesztesége (akár a felére is visszaeshet), így 1 éven belül használjuk fel.
Forrás: CentralEurope,napidoktor.hu
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve egészen a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, ami valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét. A csókolózó hallgatók - függetlenül attól, hogy a csókból később lett-e szexuális együttlét vagy sem - minden esetben nagyobb eséllyel kapták el a betegséget, mint azok, akik nem csókolóztak. Az egyéb tényezők, mint a hallgatók étrendje, aktivitása vagy stressz-szintje, nem voltak hatással a betegség kialakulási esélyeire. Az Epstein-Barr vírus által okozott mononukleózis a fertőzöttek nyálán keresztül terjed. Bár a Mayo Klinika tudósai szerint a vírus, köhögés, tüsszentés és közös evőeszközök útján is elkapható, egyáltalán nem olyan fertőző, mint mondjuk a meghűlést okozó vírus. A legtöbben még a felnőttkor előtt átesnek a betegségen, és ezzel védettséget szereznek a vírus ellen. A mononukleózis leggyakoribb tünetei a torokfájás és fejfájás, a fáradtság, láz, étvágytalanság és a mandulák duzzanata. Sokaknál a betegség minden látható tünet nélkül zajlik le. A vizsgálatok kezdetén a tudósok letesztelték a hallgatókat az Epstein-Barr vírus antitestjeire. A résztvevők 63 százalékánál találtak antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők már korábban átestek a betegségen. A maradék 143 hallgatónak három éven keresztül minden nyolcadik héten jelentkeznie kellett az egyetemi klinikán egy rövid vizsgálatra. A kutatás ideje alatt összesen 66 résztvevőnél alakult ki a betegség. Közülük 59-nek voltak tünetei. Korábban nem voltak adatok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran alakulnak ki a tünetek ebben a korosztályban. A résztvevők átlagosan 17 napig betegeskedtek, de gyógyulásuk után még legalább 5 hónapig fertőzőek voltak. A fertőzések aránya a többi évfolyammal összehasonlítva a gólyák között volt a legmagasabb, náluk ugyanis 100 emberre 26 eset jutott, míg a többi esetben 100 hallgatóból csak 10 lett beteg. A Minnesota Egyetem Minneapolisi Orvosi Tanszékének kutatási eredményeiről a Journal of Infectious Diseases című tudományos szaklap online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.
Forrás: vital.hu
|
||||||||||||||||
Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!
Az agydaganatok típusai
Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!
Az agydaganatok típusai
Nincs is jobb annál, mint a nyári hőségben egy kellemes borsmentás limonádét kortyolgatni vagy egy laza buliban mojito koktéllal frissíteni magunkat.
Mi mindenre jó a borsmenta?
A csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére, csókolózással terjed.
