Független tanácsadó honlapja.

 

 

fejfájás

agydaganat tüneteiAz agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.

 

Az agydaganat leggyakoribb tünetei

Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:

  • Újonnan fellépő fejfájás, különösen éjjelente és a kora reggeli órákban, ami idővel hevesebbé válik, fekve fokozódik, nappal azonban spontán javul.
  • Émelygés és hányás, ami nincs kapcsolatban gyomor- vagy bélbetegséggel, és főleg a kora reggeli órákban jelentkezik, éhgyomorra.
  • Látászavarok
  • Görcsrohamok, mint például az epilepsziás roham, egy végtag vagy valamelyik testfél önkéntelen rángatózása.
  • Neurológiai tünetek, mint például bénulás, beszéd- és koordinációs zavarok, vagy újonnan jelentkező hasonló panaszok.
  • Az értelmi-, felfogó- és emlékezőképesség romlása.
  • A személyiség megváltozása, vagy már meglévő személyiségjegyek kiéleződése vagy elhalványulása, hormonális zavarok.

Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!

 

agyi tumorAz agydaganatok típusai

A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat asszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák.

Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma.

A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte.

Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.

 

Forrás: Webbeteg.hu

 

 

agydaganat - tumorAz agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

Az agyi tumorokhoz számos jó és rosszindulatú agydaganat tartozik. Kétharmaduk szerencsére jóindulatú, a rosszindulatú agydaganat sokkal ritkábban fordul elő. Néhány jellegzetesen gyermekkorban alakul ki, és vannak, melyek felnőttkorban jelentkeznek.

 

Az agydaganat leggyakoribb tünetei

Tipikus tünetek, melyek agydaganatra utalhatnak:

  • Újonnan fellépő fejfájás, különösen éjjelente és a kora reggeli órákban, ami idővel hevesebbé válik, fekve fokozódik, nappal azonban spontán javul.
  • Émelygés és hányás, ami nincs kapcsolatban gyomor- vagy bélbetegséggel, és főleg a kora reggeli órákban jelentkezik, éhgyomorra.
  • Látászavarok
  • Görcsrohamok, mint például az epilepsziás roham, egy végtag vagy valamelyik testfél önkéntelen rángatózása.
  • Neurológiai tünetek, mint például bénulás, beszéd- és koordinációs zavarok, vagy újonnan jelentkező hasonló panaszok.
  • Az értelmi-, felfogó- és emlékezőképesség romlása.
  • A személyiség megváltozása, vagy már meglévő személyiségjegyek kiéleződése vagy elhalványulása, hormonális zavarok.

Ha felsorolt tüneteket tapasztalja, forduljon neurológus szakorvoshoz! A cikkben említett tünetek általánosak, ezek alapján ne állítson fel öndiagnózist! Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Vannak olyan esetek is, melyeknél egyáltalán nem jelentkezik fejfájás. Panaszaival keressen fel szakorvost!

 

agyi tumorAz agydaganatok típusai

A jóindulatú agyi tumorok közé sorolják a hipofízis adenómát, a rosszindulatúakhoz a glioblasztómát. Az agydaganatokat aszerint csoportosítják, milyen szövetben alakultak ki. Leggyakrabban különböző gliasejtekből indulnak ki, amelyek az agy támasztósejtjei. Ezt a tumortípust gliomának nevezzük, ide tartozik az astrocytoma, az oligodenroglioma, a glioblastoma és a kevert glióma. Ependimomának nevezik az agykamrák belső hártyájából eredő tumorokat. Továbbá vannak tumorok, melyek az agyhártyából indulnak ki, ezek a meningeomák.

Ritkábban fordulnak elő az agyalapi mirigy daganatai (hipofízis tumor) vagy idegrostokból kiinduló daganatok (neurinoma). A központi idegrendszer primer limfómája a nyiroksejtekben alakul ki, melyeknek fontos szerepe van az immunvédelemben. Nyiroksejtekből áll többek között a lép, a nyirokcsomók, és megtalálhatóak a vérben is. A leggyakoribb gyermekkori agydaganat a kisagyban lévő medulloblastoma.

A felsorolt primer agydaganatoktól, melyek az agyban keletkeznek, el kell különíteni az agyi metasztázist, mely más szervek daganatainak áttéte.

Az agydaganatok okairól és kockázati tényezőiről még keveset tudunk. A terápia a daganat típusától és a tumor helyétől, elhelyezkedésétől függ.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 

mojito koktélNincs is jobb annál, mint a nyári hőségben egy kellemes borsmentás limonádét kortyolgatni vagy egy laza buliban mojito koktéllal frissíteni magunkat.

Hűsítő hatása és kellemes íze miatt igen közkedvelt növényfaj.Habár különböző mentafajokat évezredek óta ismer és használ az emberiség, a jelenleg legnagyobb népszerűségnek örvendő borsmentát csupán a 18. században írták le először a Brit-szigeteken.

Arra is csak később derült fény, hogy nem egyszerű fajról, hanem egy ún. fajhibridről van szó; azaz a borsmenta két másik mentafaj (vízimenta és a zöldmenta) spontán kereszteződésének eredménye. Valószínű, hogy a Brit-szigeteken alakult ki, de természetes előfordulási helye máig ismeretlen.

Az új világba érkező első brit telepesek olyannyira nagyra tartották ezt a növényt, hogy magukkal vitték, és termesztésbe vonták a mai USA területén is, ahol mind a mai napig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyógynövény fajok egyike. A borsmenta nem csupán gyógyászati célból jelentős, igen fontos alapanyaga számos kozmetikai- és élelmiszeripari terméknek. A fodormentával és a szahalini mentával együttesen mintegy 23.000 t menta-illóolajat állítanak elő évente, melynek összpiaci értéke meghaladja a 400 millió USD-át.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes gyógynövények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni még a borsosmentáról.

borsmentaMi mindenre jó a borsmenta?

A borsmenta kellemes illatát a levelekben és a virágzatokban felhalmozódó illóolajnak, azon belül is a fő komponenseknek, a mentolnak és a mentonnak köszönheti. Hamar felismerték hűsítő, emésztést, segítő hatását, ennek megfelelően mind külsőleg (bőrviszketés, izomfájdalom és reumás panaszok esetén), mind belsőleg (főleg epeműködéssel összefüggésbe hozható emésztési panaszok kezelésekor) igen elterjedten használják.

A modernkori tudományos eredmények is megerősítették a korábban, tapasztalati úton leírt hatásokat, e mellett, pedig rávilágítottak a borsmenta olajának erős baktériumölő és gombaölő hatására is. Az illóolaj fő hatóanyaga, a mentol, számos gyógyszerben megtalálható, úgymint a "Bilagit" drazsé, "Cholagol" és "Glycosept" oldatok, "Fagifor" szirup.

A gyógyászati célú hasznosítás mellett számos kozmetikum (fogkrémek, szájvizek) és élelmiszer (üdítő italok, rágógumi) egyik fő összetevője.

Hogyan fogyasszuk?

A borsmenta szárított levelei és illóolaja (melyet vízgőz-desztillációval állítanak elő) egyaránt alkalmazható a következő módon:

Belsőleg emésztési panaszok esetén 1-4 illóolaj cseppet tegyünk kockacukorra, vagy keverjük vízbe, epepanaszok enyhítésére napi háromszor 0,2-0,4 ml ajánlott, kapszulázva. Szárított levél fogyasztása esetén 1,5-3 g-ot forrázzunk le 150 ml vízzel (ezt napi háromszor ismételhetjük), a levelekből készített 45 %-os alkoholos kivonatból (arány 1:5) 2-3 ml-t fogyasszunk, szintén naponta háromszor.

Külsőleg felső légúti megfázás esetén inhaláláshoz az illóolajból 3-4 cseppet adjunk a forró vízhez, fejfájás enyhítésére az illóolaj legalább a 10-szeresére hígítva alkalmazható halántékra, homlokra helyezve.

Ellenjavallat, mellékhatás: előfordulhat allergiás bőrreakció. Csecsemők és kiskorú (3 év alatti) gyermekek számára nem javasolt a használata (elfogyasztva sárgaságot, belélegezve légzési panaszokat válthat ki). Refluxos betegeknél a nem kapszulázott készítmények gyomorégést okozhatnak. A szárított, aprított levelek terápiás alkalmazásának ismert ellenjavallata, mellékhatása nincs.

Hogyan termesszük?

Legismertebb fajtája a "Mitcham", hazai nemesítésű fajtája a "Mexián", de termesztésben alapvetően szelektált, továbbszaporított populációival találkozhatunk. A borsmenta csíraképes magot nem érlel, így földbeni módosult hajtásaival (sztóló), zölddugványozással vagy sarjakkal szaporítjuk.

Szabadföldön a módosult hajtások telepítésének optimális ideje október. A letisztított sztólókat 1-2 sorosan, zsinórszerűen kell a barázdába fektetni, majd 10-12 cm-es talajréteggel takarni. Ne legyen se túl sekély, se túl mély a telepítés. A borsmenta víz-, hő és fényigényes faj.

Fontos, hogy jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba kerüljön. Állandó helyre ültetve jól bírja a téli fagyokat, cserépben, ládában nevelve azonban érdemes fagymentes helyen átteleltetni, így a következő évben ismét szépen kihajt. Házi-kertben, balkonládába ültetve levelei folyamatosan szedhetők. Nagyüzemi körülmények között általában 2-szer vágják, a virágzás kezdetén.

Hűvös, csapadékos időjárási körülmények között a borsmenta levelein barna foltosodás jelenhet meg, melyet leggyakrabban a mentarozsda okoz. Levéltetvek és tripszek is s károsíthatják. Jelentős kártétel esetén engedélyezett növényvédő-szer használata javasolt.

Hogyan szárítsuk, tároljuk?

A frissen levágott hajtásokról fosszuk le a leveleket, majd napfénytől védett, szellős helyen, természetes módon szárítsuk. Mivel igen erős illatú, így más növényi alapanyagoktól, élelmiszerektől elkülönítve tároljuk papírzacskóban vagy dobozban, fénytől és nedvességtől óvva. A tárolás során jelentős lehet a levelek illóolaj-vesztesége (akár a felére is visszaeshet), így 1 éven belül használjuk fel.

 

Forrás: CentralEurope,napidoktor.hu

 

További cikkeink:

TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel

 

 

mononukleózisA csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére, csókolózással terjed.

A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve egészen a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, ami valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét. A csókolózó hallgatók - függetlenül attól, hogy a csókból később lett-e szexuális együttlét vagy sem - minden esetben nagyobb eséllyel kapták el a betegséget, mint azok, akik nem csókolóztak. Az egyéb tényezők, mint a hallgatók étrendje, aktivitása vagy stressz-szintje, nem voltak hatással a betegség kialakulási esélyeire.

Az Epstein-Barr vírus által okozott mononukleózis a fertőzöttek nyálán keresztül terjed. Bár a Mayo Klinika tudósai szerint a vírus, köhögés, tüsszentés és közös evőeszközök útján is elkapható, egyáltalán nem olyan fertőző, mint mondjuk a meghűlést okozó vírus. A legtöbben még a felnőttkor előtt átesnek a betegségen, és ezzel védettséget szereznek a vírus ellen. A mononukleózis leggyakoribb tünetei a torokfájás és fejfájás, a fáradtság, láz, étvágytalanság és a mandulák duzzanata. Sokaknál a betegség minden látható tünet nélkül zajlik le. A vizsgálatok kezdetén a tudósok letesztelték a hallgatókat az Epstein-Barr vírus antitestjeire. A résztvevők 63 százalékánál találtak antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők már korábban átestek a betegségen. A maradék 143 hallgatónak három éven keresztül minden nyolcadik héten jelentkeznie kellett az egyetemi klinikán egy rövid vizsgálatra.

A kutatás ideje alatt összesen 66 résztvevőnél alakult ki a betegség. Közülük 59-nek voltak tünetei. Korábban nem voltak adatok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran alakulnak ki a tünetek ebben a korosztályban. A résztvevők átlagosan 17 napig betegeskedtek, de gyógyulásuk után még legalább 5 hónapig fertőzőek voltak. A fertőzések aránya a többi évfolyammal összehasonlítva a gólyák között volt a legmagasabb, náluk ugyanis 100 emberre 26 eset jutott, míg a többi esetben 100 hallgatóból csak 10 lett beteg. A Minnesota Egyetem Minneapolisi Orvosi Tanszékének kutatási eredményeiről a Journal of Infectious Diseases című tudományos szaklap online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.

 

Forrás: vital.hu

 

cordyceps kapszula Propolisz tabletta
Ózonizátor Cordyceps kapszula Propolisz tabletta