depresszió
| ||||||||
|
Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza, a Magyar Menopauza Társaság tagja a kellemetlen jelenség hátterét világítja meg.
Idegsejtek lehetnek a felelősek Ahogyan nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent, az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot a hipotalamuszban, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt. A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot, vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk. A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken - ahogy a klimax alatt történik - a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás - elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek. A tudósok szerint ez a felismerés lehet az első lépés a megfelelő, célzott terápia kialakításában, amely esetleg túlmutat a már bevált ösztrogén-pótláson.
Szinte minden nő megéli A hőhullámok során az erősebb véráramlás miatt a bőr láthatóan kipirosodik, így kísérli meg leadni a hőt. Ugyanez a célja az izzadásnak is. Korábbi felmérések szerint ezt a tünetet a nők közel 90 százaléka megtapasztalja, elsősorban hőhullámokat, másodsorban éjszakai verítékezés formájában.
Sokaknál több, mint három évig fennállnak a kellemetlenségek, sőt meglepő módon, akár az utolsó menstruációt követő 10 évben végig jelen vannak - ismerteti Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. Van néhány ismert kockázatnövelő tényező is, mint az előzetes méheltávolítás, a dohányzás, a jelentősebb alkoholfogyasztás, a tartós stressz, a depresszióra való hajlam és a korán elmaradó menstruáció.
Megoldás: életmód és szükség esetén hormonpótlás A megoldás első lépése mindenképpen a szakorvosi konzultáció. Mielőtt szóba kerülne a hormonpótlás, érdemes megreformálni az életmódot, ami enyhébb esetekben csökkentheti a tüneteket - hangsúlyozza Dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza. A rendszeres testmozgás, a hűvösben alvás, gyakori szellőztetés, a fűszeres ételek, a kávé, az alkohol, a dohányzás kerülése, és a stressz kezelése sokat segíthet. Ezeken felül át kell gondolni a hormonpótlás lehetőségét. A döntés előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is. Az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést. A cél a legkisebb, még hatékony adag előírása, amelyet rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.
Forrás: OxygenMedical, napidoktor.hu
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Rosa Maria Bruno a magas vérnyomást kutatók nemzetközi kongresszusán ismertette munkacsoportja tanulmányát, amely azt kutatta, hogy miben különböznek azok a betegek, akiknek a vérnyomása három-négyféle gyógyszer egyidejű alkalmazása ellenére sem csökkent megfelelően, azon betegektől, akiknél átlagos és gyógyszer kombinációk használata esetén gyorsan a nemzetközi ajánlásokban szereplő szintre - 140/80 hgmm - leszorítható a vérnyomása. Az olasz munkacsoport a betegek alvását műszeresen is követve figyelte a vérnyomás és az éjszakai nyugalom összefüggését. A 234 magas vérnyomású betegnél gondosan följegyezték a különböző gyógyszerek összetételét, a szív- és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezőket, valamint a szorongásra, depresszióra jellemző pszichológiai adatokat is. Az előadó hangsúlyozta, hogy nem az alvás időtartama, hanem a minősége bizonyult fontos tényezőnek a magas vérnyomás fenntartásában. A másik felismerés az volt, hogy a nők körében a rossz alvás szorosan összefüggött a nyugtalansággal, vagy a depresszióval és a magas vérnyomással. A rosszul alvó nők csoportjában ötszörte gyakoribb volt a magas vérnyomás gyógyszeres kezelés ellenére is, mint a jól alvók esetében. A magas vérnyomású nőbetegek körében mind a nyugtalanság, mind a depressziós hajlam gyakoribb volt, mint a férfiak között. A munkacsoport vezetője elmondta, tanulmányuk arról nem ad fölvilágosítást, hogy a nehezen kezelhető magas vérnyomás betegség az alvászavar következménye, vagy ezek nagy valószínűséggel párhuzamosan fordulnak elő.
Forrás: MTI, napidoktor.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
Az időskorban gyakran előforduló memória- és gondolkodási problémák hátterében sokszor az agy természetes zsugorodási folyamata áll, amelyet jelentősen csökkenthet a rendszeres testmozgás. Meglepő módon azonban a szellemi frissesség megőrzésének fő eszközeként számon tartott stimuláló szellemi tevékenységek nem fejtettek ki számottevő hatást a zsugorodás megelőzésében - áll a Neurology című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban. A sakk hosszú távú pozitív szellemi hatását például leginkább úgy fokozhatnánk, ha távoli sakkpartnert választunk, és elfutunk a partira - fogalmaztak ironikusan a kutatók. Az eredményeket a tudósok egy viszonylag nagy, több mint 600 főt vizsgáló skóciai kutatás alapján szűrték le, amelyben 70 és 73 éves kor közötti idősek vettek részt. A kutatás egy hosszú távú, 1947-ben indult követéses vizsgálatba illeszkedett, amelynek kezdetén több mint 1000, 1936-ban született ember szellemi képességeit vizsgálták, majd rendszeres időközönként ellenőrző vizsgálatokat végeztek rajtuk. A jelenlegi kutatás a résztvevők egészségi állapotát 70 éves korban vizsgálta, ezt követően, pedig rendszeresen kikérdezték őket arról, hogy milyen testmozgást végeztek, illetve milyen társas vagy egyéb szellemileg stimuláló játékban vettek részt, majd 73 éves korukban mágneses rezonanciavizsgálatot (MRI) végeztek rajtuk. A kutatás egyértelmű és közvetlen korrelációt talált a testmozgás fokozása, például heti néhány alkalommal beiktatott séta és az agyzsugorodás csökkenése között. A szellemi játékok és más agystimuláló tevékenységek viszont nem voltak hatással az agy méretének változására a vizsgált időszakban - ez persze nem jelenti azt, hogy ezeknek ne lenne más pozitív hatása, de az nem képezte a jelen vizsgálat tárgyát. Az eredmények továbbá a követéses vizsgálat kezdetén mért intelligenciaszinttől és a társadalmi státusztól is függetlenek voltak. Szellemi egészség és testmozgás A kutatók egyelőre nem tudtak választ adni arra a kérdésre, mi állhat a jelenség hátterében. Azt sem tudták egyértelműen kizárni, hogy az agy jó egészségi állapota teszi lehetővé az idősek fokozott testmozgását, azaz az ok-okozati kapcsolat iránya nem tisztázott. További, nagy elemszámú vizsgálatok szükségesek a testmozgás agyzsugorodást befolyásoló hatásainak feltérképezésére is. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy sem a rendszeres testmozgással, sem a szellemet stimuláló játékokkal nem foghatnak mellé az idősek: az előbbi általános egészségi állapotukat mindenképpen pozitívan befolyásolja, az utóbbi, pedig társas kapcsolataikat erősítheti, valamint segíthet a depresszió és fáradtságérzet leküzdésében.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
A hőhullámokról, amelyeket a legtöbb nő tapasztal a menopauza során, nemrégiben bebizonyosodott, hogy egy bizonyos agyi terület a felelős a kialakulásukért.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.
Olasz kutatók kimutatták, hogy a rossz alvás nehezen kezelhető magas vérnyomással jár együtt.
A legújabb kutatások szerint a rendszeres testmozgás sokkal hatékonyabb segítség a szellemi frissesség megőrzésében, mint a memóriagyakorlatok vagy egyéb fejtörő játékok.