csontritkulás
| ||||||||
|
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 293 nőt vontak be követéses vizsgálatukba, amelyben a harmincas és negyvenes éveikben lévő nők vérmintájából mérték évről évre a petefészek által termelt anti-Müller-hormon (AMH) szintjét. Úgy találták, hogy az AMH-szint változásának mértéke és üteme alapján viszonylag pontosan meg lehet becsülni az életkort, amikor a nőnél bekövetkezik a menopauza - derült ki az amerikai kutatók tanulmányából, melyet a Fertility and Sterility című szakfolyóiratban tettek közzé.
Az elemzés azt is megmutatta, hogy átlagosan két évvel korábban következett be a menopauza azoknál a nőknél, akik AMH-szintje gyorsan változott, azokhoz képest, akiké lassabban. A vizsgálatba bevont nőktől 5 éven át 9 havonta vettek vért, és mérték AMH-szintjüket, majd még 14 éven át, követték nyomon őket, hogy megállapítsák náluk a menopauza valódi időpontját. Annak előrejelzése, hogy valaki mikor számíthat a menopauza bekövetkeztére, azoknál a nőknél különösen hasznos, akiknek problémájuk van termékenységükkel, valamint azoknál, akiket a változókorral összefüggő betegségek, például a csontritkulás vagy egyes szívbetegségek érinthetnek - idézte Ellen Freeman kutatásvezetőt a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
Forrás: MTI, eletmod.hu
További cikkeink:
A kalciumnak és a D-vitaminnak is megvan a maga különálló szerepe szervezetünk működésében. Mégis a kutatások többnyire együtt említik e két vegyületet. A magyarázat egyszerű: a kalcium felszívódásához és hasznosulásához D-vitaminra van szükségünk. Egy minőségi, vegyes táplálkozás mellett ezeknek a vegyületeknek a hiánya fel sem merülhet bennünk, mégis egyre inkább csökkenő tendenciát mutat a bevitelük. Olyan világot élünk, amelyben táplálkozási szokásainkat mi alakíthatjuk, hozzájuthatunk a legjobb minőségű nyersanyagokhoz, nem kell különösebben nélkülöznünk. Az ok a helytelen választásban keresendő. Félkész- és késztermékek, gyorséttermek, energiaitalok, megtévesztő, szélsőséges divatétrendek, stb. Időhiány vagy trend? Mindegy, ha egészségünk bánja. Az elválaszthatatlan páros A kalcium és a D-vitamin együttesen részt vesznek csontrendszerünk alakulásában. A csontfelépítés és csontlebontás egy állandó folyamat. Gyermekkorban a csontképződés van túlsúlyban, fiatal felnőtteknél egyensúlyi állapot van a két folyamat között, majd a kor előre haladtával a csontvesztés fokozódik. Már gyermekkorban rendkívüli szerepet kell, hogy kapjon a csontok erősítése, kellő kalcium és D-vitamin bevitellel, valamint mozgással, és ezt folytatva karban tarthatjuk vázrendszerünket a későbbiekben is!
A kalcium Egy átlagos testtömegű felnőtt szervezete kb. 800-1200 g kalciumot, tartalmaz. Ennek a mennyiségnek a 99%-a a csontokban és a fogakban található, fenntartva azok szilárdságát. A maradék 1% a sejten kívüli folyadékban és a lágy szövetekben látja el olyan fontos feladatait, mint az izom összehúzódás megindulása, ingerlékenység szabályozása, valamint a véralvadásban illetve különböző enzimműködésekben való részvétel. A táplálékkal bevitt kalcium hasznosulása 25 éves korig 60%-os, majd kb. 40%-ra csökken. A felszívódást több tényező is befolyásolja.
Segítő tényezők:
Gátló tényezők:
Kalciumra szüksége van a szervezetnek, hogy megelőzzük a hiányuk esetén fellépő csontritkulást, fogszuvasodást, magas vérnyomást, terhességi toxikózist, tetániás görcsöket vagy a kézremegést. (Megjelenésük esetén viszont feltétlen keressük fel orvosunkat, hisz ezeket a panaszokat más okok is kiválthatják!). Napi ajánlott mennyiséget gyermekek esetében 800 mg-ra, serdülők és felnőttek esetében 1000 mg-ra, míg terhesség, szoptatás és csontritkulás esetén 1500 mg-ra becsülik. Ezeket a mennyiségeket tejtermékek, halak, olajos magvak, zöldségek (pl. szójabab, karalábé, kelkáposzta, sütőtök, zöldborsó), gyümölcsök (pl. banán, birsalma, eper, szeder, narancs, naspolya) és ásványvizek (pl. Visegrádi, Kristályvíz) rendszeres és változatos felhasználásával biztosítani tudjuk. A túlzott bevitelnek is vannak veszélyei (székrekedést, magnézium-, cink- és vasfelszívódási zavart, vesekőképződést okozhat), de önmagában egy vegyes táplálkozás esetén ilyen probléma ritkán fordulhat elő.
A D-vitamin Ezt a vitamint táplálékkal tudjuk felvenni, de az elővitaminjából a bőrben ultraibolya sugárzás hatására is képződnek. A szükséglet fokozódik a téli hónapokban, terhességben, változó- és idős korban, ráadásul a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis sokkal intenzívebb, mint az idősekében. Feladata a kalcium és a foszfor felszívódásának, és ezek csontokba való beépülésének szabályozása. Hiányában ezek a felszívódási és beépülési folyamatok szenvednek csorbát. Csontlágyulás, izomgyengeség léphet fel, de gyakoribbak különböző daganatos elváltozások, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és bizonyos időskori tudatzavarok kialakulása is. Túladagolása (melyet az étrendkiegészítők elégtelen szedése okozhat) növeli a vesekövesség előfordulási arányát, sőt toxikus tüneteket is okozhat. D-vitaminhoz juthatunk, pl. halmáj olajokból, tejtermékekből, vajból, tojásból és búzacsírából. Tehát e vitamin és ásványi anyag együttes meglétének fontossága az étrendünkben vitathatatlan. Törekedjünk ezeket természetes forrásokból biztosítani és legyen meg az állandó utánpótlás belőlük, hisz szervezetünk folyamatosan hasznosítja, sőt feléli ezt a készletünket.
Forrás: Hazipatika.com
Az osteoporosis (csontritkulás) több mint kétszáz millió embert érint világszerte és komoly közegészségügyi problémának számít. Gyakran javasolnak erősítő edzéseket, hogy ez által megelőzzék a csontsűrűség (BMD) csökkenését, annak ellenére, hogy korábbi tanulmányok a terápiát férfiak esetében változó eredményűnek találták. Egy új felfedezés azt sugallja, hogy a komoly fizikai igénybevétel, mint a futás, jótékonyabb hatású lehet a BMD fenntartásában, mint az erősítő tréningek. A tanulmány eredményei alátámasztják, hogy mind az erősítő tréning, mind az állóképességet igénybevevő fizikai terhelés növeli a csontok ásványi anyag tartalmát. Úgy tűnik viszont, hogy ezen utóbbi fizikai terheléseknek, mint a futásnak jótékonyabb hatása van. A kutatók szerint, az erősítő edzéseknek akkor van értelme, ha testsúly eloszlásbeli különbségek kontrollálásáról van szó. Azon emberek számára, akik elsősorban testsúly-terheléssel nem járó tevékenységet folytatnak, az erősítő edzések, melyek a test izomtömegét. Azon emberek, akik olyan tevékenységeket részesítenek előnyben, mint a biciklizés, úszás, evezés figyelmet kell, fordítsanak a csontozat erősítésére, erősítő és állóképesség növelő tréningeket, mint a futás, beiktatásával. Izomsérülések: zúzódás, izomszakadás, vérömlenyLágyrészzúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a terápia késlekedését, ezzel a gyógyulás esélyeinek romlását okozhatja. Izomszakadás: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes vagy részleges. Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat a beteget azonnal orvosi ellátóhelyre juttatja, így ezen esetek felismerése a megfelelő fizikális vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal nem okoz nehézséget. Vérömlenyről: az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki.
Milyen edzésprogramot érdemes választani?Az edzésprogramokat, melyek a csontok erősségét hivatottak erősíteni úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek a csontozat mindenkori igénybevételének. Csak azon csontok erősödnek meg ugyanis, amelyek a legnagyobb terhelésnek vannak kitéve. Így például, hiába végez valaki felsőtest erősítő gyakorlatokat, a csípő ásványi anyag tartalma ettől nem fog nőni. A csontok terhelésre adott válasza az erő nagyságától és irányától függ. Így az erős behatások, dinamikus több irányú mozgások, melyek strukturált ugrásokat is tartalmaznak a legcélravezetőbbek. A kosárlabda, röplabda vagy foci mind jó lehetőség. A tanulmány során, a kutatók meghatározták a rendszeres futás, biciklizés, és erősítő edzések hatását teljes tömegre illetve adott területre vonatkozó csontsűrűség változásaira, figyelembe véve a testsúlyt és annak eloszlását. Az összesítésből kiderült, hogy a futók gerince nagyobb BMD-jű, mint a biciklistáké. Az izomtömeg párhuzamosan változatott a BMD-vel, mind erősítő edzéseket végző, mind bicikliző egyénekben, nem így futókban, akikben az erős fizikai behatásokkal rendelkező aktivitás izomtömegre gyakorolt növelő hatását, a csontozat sűrűségének növekedése meghaladta. Az izomláz – pihentessük, vagy dolgozzunk rá?Sokakban felmerül a kérdés, hogy izomlázzal célszerű-e tovább edzeni. Több vizsgálatban kimutatták, miszerint egy korai idegi adaptáció miatt az apró sérülések nem romlanak tovább, nem késlelteti a regeneráció folyamatát, ha rádolgozunk, és az izomerő sem csökken lényegesen a harmadik naptól fogva. Ennek megfelelően lassan megkezdett, kiegyensúlyozott nyújtó tornagyakorlatok, úszás mindenképpen ajánlható. A panaszok megszüntetésére ezen kívül olyan módszerek állnak rendelkezésre, melyek az izomzat vérkeringésének fokozásán alapulva elősegítik a regenerációt. Váltott hideg-meleg vizes fürdő, vagy borogatás, szaunázás, masszázs, gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök, illetve gyógyszerek. Egyes élelmiszerekről is leírják, hogy jótékony hatásúak, a bennük megtalálható gyulladáscsökkentő, antioxidáns vegyületek révén. Ilyen például a meggylé, az almalé, az almaecet, és a különböző ásványi anyagokat tartalmazó pezsgőtabletták.
Forrás: Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható
További cikkeink: Magas tápértékű kalcium gyermekeknek Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
Egy tanulmány szerint azonban a szájszárazságban szenvedő, változókorban lévő nőkben magasabb az alacsony kalciumszint és a csontritkulás kockázata. A Menopause folyóiratban megjelent tanulmány szerzői vizsgálataik során először azt zárták ki, hogy az alanyokban nincs jele a szájszárazságot okozó egyéb tényezőknek, például a következőknek:
• Gyógyszerszedés (antihisztaminok, vízhajtók vagy vizelettartási zavar elleni gyógyszerek). • A Sjögren-szindrómához hasonló betegségek. • A nyálmirigyek műtét, orvosi kezelés vagy sugárzás következtében kialakuló károsodása. • Túlzott verejtékezés. • Dohányzás. • Fej- vagy nyaksérülés, illetve műtét. • Túlzásba vitt testmozgás, láz, égési sérülés vagy hasmenés okozta kiszáradás. Ezt követően a nyálat vizsgálták. Azokban a nőkben, akik a szájszárazság fent felsorolt okainak egyikével sem rendelkeztek, magasabb volt a nyálban magasabb volt a kalcium, a kortizol hormon és a mellékpajzsmirigy-hormon szintje. E két hormon szintje a menopauza alatt emelkedik meg alacsony ösztrogénszint esetén. Azokban a nőkben, akik nem szenvedtek szájszárazságban, normális volt a két hormon és a kalcium szintje a nyálban. A szájszárazság tüneteit mutató nőkben emellett a csontritkulás valószínűsége is magasabbnak mutatkozott. Ha tehát valaki a változókorban van, és a szájszárazság tüneteit észleli, érdemes konzultálnia orvosával egy esetleges csontsűrűség-vizsgálatról.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: Magas tápértékű kalcium gyermekeknek Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
|
||||||||
Már a nők harmincas évei végén megjósolható egy új vérteszt segítségével, hogy mikor következik be náluk a változókor, a menopauza.
Jelenleg az életkor alapján adnak becslést a női menopauzára, amely - az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint - átlagosan 51 évesen történik meg az amerikai nőknél, ám ennek szórása meglehetősen nagy, vannak, akinél már negyvenes éveik elején megjelenik, míg másoknál csak az ötvenes éveik végén. A mostani tanulmány megmutatta, hogy a különbségek 82 százalékát megmagyarázza az AMH-szint változása.
Ismerjük meg a kalcium és D-vitamin elválaszthatatlan párosát!
Milyen edzést érdemes végezni?
Mi a közös az alacsony ösztrogénszintben, az alacsony kalciumszintben, a garat- és szájszárazságban? Első pillantásra úgy tűnik, nem sok.