autoimmun betegség
|
Ha elégtelenül működik Amikor a pajzsmirigyhormon szintje még csak kismértékben tér el a normálistól, a tünetek nem jellegzetesek, így általában nem is tulajdonítunk nekik jelentőséget. Enyhe fáradékonyságon és a koncentrációs képesség romlásán kívül más nem érzékelhető. Komolyabb esetben az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, érdektelenség alakulhat ki, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval. Aluszékonyság, hízás, szorulás, fázékonyság lesz jellemző, az arc felpuffad, a haj ritkává és szárazzá válik, gyakran hullik is, csökken a libidó. Ilyenkor a bőr hideg, száraz, sápadt és durva. A kezek fájhatnak, a körmök töredeznek, a testen ödémák alakulhatnak ki.
Ha "túlpörög" A pajzsmirigy túlműködik, ha a kelleténél több hormont termel. Ennek leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy meg-nagyobbodásával (golyva), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. A szem kidülledése, izmainak duzzadása és kettős látás kísérheti. A pajzsmirigy túlműködésének gyakori tünete a gyors mozgás, beszéd és gondolkodás, szapora pulzus, ingerlékenység, idegesség és álmatlanság, jó étvágy mellett fogyás, hasmenés, izzadás, csökkent meleg tűrés, valamint a meleg nedves bőr. A túl sok pajzsmirigyhormon nőknél cikluszavart okoz, férfiaknál csökkenti a spermaképződést, így meddőséghez vezethet.
Rizikófaktorok A pajzsmirigy működési zavarai serdülőkorban, a változókor és terhesség idején jellemzőbbek. Veszélyeztető tényező a stressz, a lelki traumák, az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A betegség kialakulásában lényeges szerepet játszik az öröklődés, így amennyiben a családban előfordult pajzsmirigy probléma, javasolt a szűrővizsgálat elvégeztetése.
Forrás: orvostkeresek.hu, endokrinkozpont.hu, webbeteg.hu
A pajzsmirigy a gége előtt elhelyezkedő hormontermelő mirigy. A pajzsmirigy hormonjai az emberi szervezet majdnem minden anyagcsere-folyamatát befolyásolják. A pajzsmirigy két különböző hormont termel: tiroxint (T4) és trijód-tironint (T3).
A pajzsmirigy-alulműködés okai
Krónikus gyulladás A pajzsmirigy-alulműködés gyakran a pajzsmirigy krónikus gyulladásának következménye. Ebben a betegségben a szervezet a saját pajzsmirigyszövetével szemben termel ellenanyagot (autoimmun betegség). A folyamat oka még ismeretlen.
Kezelés következménye A pajzsmirigy alulműködés egy korábbi orvosi beavatkozás következménye is lehet. Kialakulhat a pajzsmirigy-túlműködés kezelésének következtében vagy radioaktív jóddal való besugárzás hatására, de a hormontartalmú gyógyszerek is tartósan megzavarhatják a pajzsmirigy működését. Pajzsmirigyműtét is okozhat alulműködést, melyre például golyva (struma) esetén kerülhet sor.
Az irányítás zavara Pajzsmirigy-alulműködés akkor is kialakulhat, ha a pajzsmirigy hormontermelésének szabályozása zavart szenved. Az ok lehet, hogy magában a pajzsmirigyben keresendő, de előfordulhat, hogy az agy bizonyos területei (hipotalamusz és hipofízis) nem működnek megfelelően. A hormontermeléshez a pajzsmirigynek jódra van szüksége. Ha a táplálkozással túl kevés jódot juttat valaki a szervezetébe, akkor is kialakulhat a betegség. Ritka esetben a hipofízis (agyalapi mirigy) túl kevés pajzsmirigy stimuláló hormont (TSH) termel. Így a pajzsmirigy nem kap utasítást a hormontermelésre. A veleszületett pajzsmirigy-alulműködés a pajzsmirigy hiányos fejlettségével járhat, de a hormon képzésének zavara vagy a jódtranszport hibája is okozhat veleszületett pajzsmirigy alulműködést. A betegség terhesség alatt is kialakulhat.
A pajzsmirigy- alulműködés tünetei A betegség a test valamennyi szervére hatással van. Az érintettek teljesítőképessége romlik, koncentrációs képességük csökken, fáradtak, érzékenyek a hidegre és gyakran van székrekedésük. Ezek mellett még golyva (struma) is kialakulhat náluk. Még a következő tünetek is tipikusak:
Idősebb nőknél gyakran csak az alábbi tünetek jelentkeznek:
A tüneteket gyakran összekeverik az öregedés jeleivel, így a betegséget gyakran nem ismerik fel. A pajzsmirigy-alulműködéssel született babáknál az alábbi jelek utalnak a betegségre:
A gyermek testi és gyakran szellemi fejlődése is visszamarad.
Szükséges vizsgálatok A vérben a pajzsmirigyhormon szintje pajzsmirigy-alulműködés esetén alacsony, azért a betegség diagnosztizálásának első lépése a vérvizsgálat. Emellett szükség lehet ultrahangvizsgálatra, radioaktív anyag segítségével végzett szcintigráfiára, antitestek vizsgálatára, esetleg szövettani mintavételre.
A pajzsmirigy-alulműködés kezelése A betegség gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető, rendszerint ehhez egész életen át tartó mesterséges pajzsmirigyhormon szedésére van szükség. A terápiát alacsony hormondózissal kezdik, és addig emelik, míg el nem éri a kívánt hatást. A gyógyszereket reggel kell bevenni, éhgyomorra. Ha beállították a gyógyszerszedést, évente egyszer ellenőrzés céljából vérvételre van szükség. A veleszületett pajzsmirigy- alulműködés kezelésére a gyerekeknek naponta kell gyógyszert szedniük. Az időben felismert betegség megfelelő kezeléssel nem okoz maradandó károsodást: a gyermek normálisan fejlődik. A már kialakult szellemi károsodások azonban sajnos már nem fordíthatóak vissza.
Lehetséges szövődmények A pajzsmirigy-alulműködés hatékonyan gyógyítható, a jól beállított gyógyszeres kezelés mellett a betegek teljes életet élhetnek. Sem várható élettartamukat, sem teljesítőképességüket nem befolyásolja a betegség. A megfelelő kezelés mellett a nők gyermeket is vállalhatnak. Kezeletlenül a hypothyreosis többek között a koleszterinszint megemelkedéséhez, érelmeszesedéshez és meddőséghez vezethet. Ha a betegség veleszületett formáját az orvos időben felismeri és kezeli, a gyermek normálisan fejlődik, megkésett terápiával már csak a testi növekedés visszamaradása orvosolható, az agykárosodás és a szellemi fejlődés zavarai nem.
Megelőzés A pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka autoimmun betegség, amit nem lehet megelőzni. Mivel a betegséget jódhiány is okozhatja, ez ellen jódban gazdag táplálkozással lehet tenni: használjon rendszeresen jódozott konyhasót és egyen sok halat! Sok halfaj gazdag természetes jódban. Ha a pajzsmirigy-alulműködés jellegzetes tüneteit észleli magán vagy gyermekén, forduljon orvoshoz, hogy ha valóban baj van, időben megkezdhessék a megfelelő terápiát, és szükség esetén a hormonpótló kezelést!
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
A mostani eredmények közelebb vihetnek annak megértéséhez, hogy miért gyakoribbak egyes autoimmun betegségek bizonyos hónapok szülötteinél, mint másoknál. Újabb kutatás erősítette meg, hogy nem mindegy, melyik hónapban születünk: míg egy korábbi tanulmány szerint nagyobb eséllyel érik meg a századik életévüket az ősszel születők, addig egy új brit vizsgálat tanúsága szerint a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát is befolyásolhatja a születés időpontja. A szklerózis multiplex olyan autoimmun betegség, amelynek következtében az immunrendszere az idegrostok szigetelését biztosító gliasejtek ellen indít támadást, és ez által sérül az agy és a szervezet többi része közötti információátadás. A betegség egyelőre nem gyógyítható, de az orvostudomány egyre közelebb jut a betegség legyőzéséhez. Nem először merült fel, hogy összefüggés lehet a születés hónapja és a szklerózis multiplex valószínűsége között: korábban már megállapították, hogy Angliában a szklerózis multiplex kialakulásának kockázata a májusban születetteknél a legmagasabb, és a novemberieknél a legalacsonyabb. Az áttörést az jelenti, hogy sikerült azonosítani a jelenség feltételezett kulcsszereplőjét, a D-vitamint - olvasható a JAMA Neurology szakfolyóirat cikkében.
A D-vitamin a ludas? Egyelőre nem sikerült ugyan igazolni a közvetlen összefüggést, de a D-vitamin- és az autoreaktív T-limfocitaszint értékei közötti korreláció alapján gyanítható, hogy a D-vitaminnak szerepe lehet a későbbi autoimmun betegségek megelőzésében; kiemelten fontosnak tűnik tehát a terhesség alatt a normál D-vitamin-szint fenntartása. Egy májusi baba édesanyja az őszi-téli és kora tavaszi időszakban várandós, amikor nincs elegendő napfény a D-vitamin képződéséhez, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a D-vitamin pótlására. Remélhetőleg a jövőbeli kutatások igazolni tudják a terhesség alatti D-vitamin-bevitel immunrendszerre (és a későbbi autoimmun betegségek kialakulására) gyakorolt hatásait, de annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a D-vitaminszint még nagyobb jelentőséggel bírhat, mint azt eddig gondolták.
Forrás: origo.hu
|
||||||||||||||||||||||||
A pajzsmirigy helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, így az egész szervezetünkre kihat.
Pajzsmirigy alulműködésben (hypothyreosis) a pajzsmirigy túl kevés pajzsmirigy hormont termel, vagy egyáltalán nem működik. Ez a hormon azonban fontos a szervezet számára, mert hiánya lassítja az anyagcsere-folyamatokat és csökkenti a teljesítőképességet.
Jelentős eltéréseket mutat az újszülöttek D-vitamin-szintje és immunrendszerük fejlődése annak függvényében, hogy melyik hónapban születtek - állapította meg egy új kutatás.
A májusban és novemberben született babák köldökzsinórvérének vizsgálatakor kiderült, hogy a májusban születettek D-vitamin-szintje jelentősen (kb. 20 százalékkal) alacsonyabb, emellett közel duplája a vérükben az ártalmas autoreaktív T-limfociták szintje a novemberi babákéhoz képest. A T-limfociták a csecsemőmirigyben termelődő, a szervezet immunreakciójához nélkülözhetetlen fehérvérsejtek, amelyek részt vesznek a nem kívánatos behatolók (pl. vírusok) azonosításában és elpusztításában. Némelyik T-limfocita azonban autoreaktív, azaz a szervezet saját sejtjeit támadja meg, ezáltal autoimmun betegségeket (köztük például szklerózis multiplexet) idéz elő. Azért lehet magasabb a szklerózis multiplex-kockázat a májusban született babáknál, mert ha magasabb az autoreaktív T-limfociták szintje, akkor később nagyobb esélye van az autoimmun betegségek kialakulásának is - tette hozzá a kutatás vezetője.
