antibiotikumok
| ||||||||||||||||
|
Még mindig rengeteg a tévhit az antibiotikumokkal kapcsolatban, helytelen használatuk miatt, pedig egyre több szernek romlik a hatékonysága. "Az antibiotikumok hatásosak a megfázás és az influenza ellen." "Az antibiotikumok megölik a vírusokat." Az Eurobarometer felmérése szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka gondolja igaznak ezeket az állításokat, holott az antibiotikumok nem hatásosak a vírusok, így az influenzavírusok ellen sem, e széles körben elterjedt szerek csak egyes baktériumokat képesek elpusztítani. Továbbá a megkérdezettek 50 százaléka azzal sincs tisztában, hogy az antibiotikumoknak lehet mellékhatásaik, leggyakrabban hasmenés - hangzott el az Európai Antibiotikum Nap budapesti konferenciáján. A nemzetközi kezdeményezést azért hozták életre, mert e gyakori gyógyszerek használata sok kívánnivalót hagy maga után. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint világszerte az antibiotikumok felét nem megfelelően írják fel, készítik el, vagy értékesítik, a betegek fele, pedig nem a helyes módon veszi be. Ez növeli a kórokozók rezisztenciáját, és ez által csökkenti a hatékony antibiotikumok számát.
A nemzetközi trendeket alátámasztják a hazai felmérések is. A szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének egy korábbi becslése szerint 2007 első felében, a dél-alföldi régióban a légzőszervi panaszokra felírt antibiotikumokra az esetek 66 százalékában valószínűleg nem volt szükség. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Magyarország antibiotikum-felhasználása az európai országok adatait tekintve az alsó harmadban található: olyan, köztudottan kevés antibiotikumot alkalmazó országokkal, mint Norvégia vagy Svédország vagyunk egy szinten. Nagy különbség azonban, hogy míg az említett országokban elsősorban az újabb, szűk spektrumú szereket használják, nálunk a kevésbé korszerű, több mellékhatással járó széles spektrumú szerek az elterjedtek. A helytelen antibiotikum-használat legsúlyosabb következménye a rezisztens baktériumok megjelenése. Ezeknek az ellenálló kórokozóknak a megjelenése körülbelül 70 százalékban az állattenyésztéshez, 30 százalékban, pedig a helytelen humán antibiotikum-használathoz köthető. A rezisztens kórokozó kialakulhat a járóbeteg-ellátásban helytelenül kezelt betegben is, de sokkal gyakoribb, hogy a beteg a fertőzést kórházi kezelés során kapja el. A magyarok öt százaléka kap fertőzést a kórházban Az Országos Epidemiológiai Központ 2011 októbere és 2012 májusa között 29 hazai kórházban végzett vizsgálata szerint, amelybe több mint tízezer beteget vontak be, a betegek 4,5 százaléka szerzett egészségügyi ellátásával összefüggő fertőzést. E fertőzések több mint 25 százaléka az intenzív osztályokhoz, jelentős részük, pedig a geriátriai, sebészeti és belgyógyászati osztályokhoz volt köthető. A legtöbb fertőzés műtéti sebfertőzés volt, de csaknem 20 százalék volt a tüdőgyulladással összefüggő és az emésztőrendszeri fertőzések aránya. A felmérés során azt is megállapították, hogy a fertőzések 30 százalékában nem történt mikrobiológiai vizsgálat, ami számottevően csökkenti annak valószínűségét, hogy a beteg fertőzését a megfelelő antibiotikummal kezelték. A helyes antibiotikum-használat Mivel az antibiotikumok helytelen használata a felelőtlen felírással kezdődik, a beteg bölcsen teszi, ha a gyógyszer felírásakor megkérdezi: valóban szükséges-e a szer, milyen mellékhatásaitól lehet tartani, akadnak-e hasonlóan hatékony alternatívái, mennyi idő elteltével számíthat a kezelendő panaszok csillapodására, és milyen váratlan tünetek észlelése esetén kell értesítenie orvosát. A beteg részéről, pedig az alkalmazás helyes módja az, ha az indokoltan és megfelelő módon felírt antibiotikumból végigszedi a teljes kúrát, vagyis nem hagyja el a gyógyszert, amint a panaszok enyhülnek. A fertőzés kiújulása csak így akadályozható meg.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Kisgyermeknek adható például ilyenkor cukorral ízesített kamillatea vagy szűrt gyümölcslé. A hasmenés, orvosi neve diarrhoea, tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet. A hivatalos definició szerint a hasmenés nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés székelés útján. Valamennyi hasmenéses megbetegedés alapja a bélben oldott anyagok szállítási zavara, azonban ennek számos oka lehet. A hasmenés lehet akut, illetve krónikus. Gyermekkorban gyakrabban találkozunk hirtelen kezdődő heveny hasmenéssel. Ezt főként bakteriális vagy vírusos fertőzés okozza. Háttérben ételmérgezés, szisztémás fertőzés, felső légúti fertőzés, például arcüreggyulladás, középfülgyulladás is állhat, illetve antibiotikumos kezelés mellékhatásaként is észlelhető. Az akut hasmenések okai közül kiemelendők a vírusos eredetű hasmenések, amelyet gyermekkorban többnyire a Rota- és az Adenovírusok okoznak. Krónikus hasmenés kialakulásában a parazita- és féregfertőzések, laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, gyulladásos bélbetegségek, anorexia, és még számos ritka megbetegedés is szerepet játszhat. A baktériumok és vírusok által okozott hasmenés.A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben. Külön kiemelendő a szalmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul. A vírusok (rotavírus, adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslé-szerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is. Állhatnak férgek is a háttérben.A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, has-puffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat. A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taenia-k), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés. Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva. Székletvizsgálattal megállapítható a kórokozó.A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis. A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet. Heveny hasmenés esetén ajánlott italok.A heveny hasmenés legsúlyosabb szövődménye a kiszáradás, amely miatt akár kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, akkor mindenképpen törekednünk kell a szájon át, történő folyadékpótlásra. Folyadékpótláshoz ásványvizek alkalmazhatók, amelyek pótolják az elveszett sókat. Figyeljünk oda arra, hogy a só- és folyadékpótlás mellett a cukorpótlás is fontos, mivel a víz felszívódásához a bélben cukormolekulákra is szükség van. Kisgyermeknek adható cukorral ízesített kamillatea, szűrt gyümölcslé, kivételes esetekben alakalomszerűen üdítőitalt is kaphat a gyermek. A folyadékpótlásra legalkalmasabbak a gyógyszertárakban recept nélkül is kapható ún. rehidrációs (kiszáradás megelőzésére szánt) porkeverékek, melyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a szervezet számára szükséges anyagokat (glükózt, konyhasót, trinátrium-citrátot, kálium-kloridot). A port előzetesen felforralt, szobahőmérsékletre lehűtött vízben vagy cukrozatlan teában teljesen fel kell oldani. Hányás esetén is törekedni kell arra, hogy apró kortyonként a gyermekkel megpróbáljunk folyadékot itatni. Fontos tudni, hogy hasmenéses betegségek esetén a napi folyadékszükséglet 15-20 százalékkal is megemelkedhet. Ha szájon át nem biztosítható a megfelelő folyadékbevitel, akkor indokolt a kórházi kezelés, amikor is infúzióval juttatjuk be a szükséges folyadékmennyiséget, mindaddig, amíg a gyermek nem iszik megbízhatóan. A beteg állapota általában 2-3 nap alatt rendeződik. A betegség első napján ajánlott, hogy a beteg csak folyadékot fogyasszon. Állapota javulása esetén főtt krumpli vagy rizs, illetve ropifélék (nem, pedig a chips!) adásával megpróbálkozhatunk, a gyógyulás alatt könnyű vegyes, zsírszegény étrend a javasolt. Óvatosan a hasfogókkal!Akut hasmenéses megbetegedés esetén nem tanácsos, sőt kifejezetten káros lehet a bélmozgást csökkentő, köznyelven hasfogónak titulált, gyógyszerek adása. Ugyanis ezek a gyógyszerek a bélmozgás csökkentése révén gátolják a kórokozó ürülését a gyomor-béltraktusból, amely feltétele a mielőbbi gyógyulásnak. Alkalmazhatók ugyanakkor ún. adszorbensek, például széntabletta, amelyek megkötik a kórokozók által termelt méreganyagokat. Ma már léteznek a széklet állagát javító készítmények is, amelyek csökkentik a székletürítések számát. Bakteriális eredetű hasmenések esetében sem szükséges antibiotikumos kezelés, bizonyos speciális esetektől eltekintve. Az antibiotikumok ugyanis nem gyorsítják a gyógyulást, azonban a kezelés önmaga is hasmenést okozhat. A fertőzéses hasmenések esetén kiemelten fontos a megelőzés szerepe. A betegségek terjedésében a piszkos kéz, szennyezett élelmiszerek, rovarok játszanak szerepet, általában a nyári, kora őszi hónapokban fordulnak elő halmozottan. Megelőzés során fontos, hogy az alapvető higiénés szabályokat mindig igyekezzünk betartani, és erre figyelmeztessük a gyermekeket is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kézmosás fontosságának szerepét. Lehetőleg csak ellenőrzött élelmiszereket fogyasszunk, különösen a nyári hónapokban kerüljük a nyers tojásból készült ételek (például majonéz) fogyasztását. A beteg gyermeket mindenképpen el kell különíteni a közösségből. A krónikus hasmenéseknél minden esetében a kiváltok ok kezelése szükséges. Ennek módja a betegségtől függően változhat. Laktóz-intolerancia esetén például tejcukormentes étrendet kell tartani, de bizonyos esetekben szükség lehet gyógyszerek szedésére is.
Forrás: origo
Sally Davies hétfőn az antibiotikumokkal szemben rezisztens "szuperbaktériumokról" szóló jelentésének közzétételekor globális erőfeszítéseket sürgetett annak a "gyógyszeripari kutatási résnek" a betömésére, amelyet az antimikrobiális rezisztencia üt az ellátó rendszereken: olyan új gyógyszerek, kifejlesztésére van szükség, amelyekkel szembe lehet szállni az újfajta fertőzéseket okozó baktériummutánsokkal. Közlése szerint az utóbbi évtizedekben csupán néhány új antibiotikumot fejlesztettek ki és dobtak piacra, miközben a bakteriális fertőzéseket egyre nagyobb arányban idézik elő a "szuperbaktériumok", amelyek ellenállnak a jelenleg elérhető gyógyszereknek. "Versenyt futunk az idővel... Az antimikrobiális rezisztencia katasztrofális fenyegetést jelent. Ha nem cselekszünk most, húsz év múlva, ha valaki bemegy egy kisebbfajta operációra a kórházba, számolhat azzal, hogy meghal egy közönséges fertőzés következtében, mert nincs rá megfelelő antibiotikum. Egy egyszerű csípőműtét vagy szervátültetés halálos lehet a fertőzésveszély miatt" - figyelmeztet Anglia tisztorvosa. Az általa nyilvánosságra hozott jelentés utalt arra, hogy az MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) néven ismert "szuperbaktérium" évente 19 000 ember halálát okozza csak az Egyesült Államokban - több emberét, mint amennyi áldozatot a HIV/AIDS követel. Hasonló, adat jellemző Európára is. Ráadásul terjedőben vannak egyéb mutánsok is. Az utóbbi években felütötte a fejét az antibaktériumnak ellenálló tuberkulózis (tbc, gümőkór), és egy új "szuperbaktérium" (NDM 1) is terjedőben van szerte a világon, amióta először észlelték Indiában. Davies felszólította a kormányokat és a szervezeteket, hogy vegyék a fenyegetést komolyan, és bátorítsák új antibiotikumok kikísérletezését, nem sajnálva a ráfordításokat az innovációtól. A gyógyszeripartól azt kérte, hogy megőrizve a már meglévő antibiotikumok tárházát újak, kifejlesztésére összpontosítson.
Forrás: MTI, origo.hu
Kód: S03 OETI: 5818/2009
|
||||||||||||||||
Egy felmérés szerint a magyarok leginkább torokfájásra szednek antibiotikumot, az esetek döntő többségében valószínűleg szükségtelenül.
Sokszor szedjük szükségtelenül
Gyermekkorban gyakori a hirtelen kezdődő heveny hasmenés. Mivel lehetséges szövődménye a kiszáradás, ha a gyermeknél hányás nem jelentkezik, mindenképpen törekedjünk a szájon át történő folyadékpótlásra.
Katasztrofális fenyegetésnek nevezte Anglia tisztiorvosa az antimikrobiális rezisztenciát az egészségügyi rendszerekre, hangsúlyozva, hogy alacsony sebészeti kockázatú betegek halhatnak meg pusztán azért, mert olyan fertőzést kapnak, amelyet az orvostudomány nem tud gyógyítani.
Közönséges bogáncs Európában régóta az énekesek növényének számított, ugyanis különleges, a flavonokhoz és a cserzőanyagokhoz hasonló összetevői révén jótékony hatással van a torok és a felső légutak nyálkahártyájára.