antibiotikumok

Gyermekek és felnőttek egészségének megőrzése végett, különböző fertőzések megelőzése céljából javasolják probiotikumok rendszeres szedését.

Kínai szakorvosok súlyos agyi sérülések miatt ápolt betegek védelmére alkalmaztak ilyen szereket igen jó eredménnyel.

Amikor megszületünk, bélrendszerünk steril, de az anyatejjel és egyéb táplálékokkal baktériumok is bekerülnek a szervezetünkbe. Ezek az életünkhöz alapvetően fontos baktériumok, amelyek szükségesek az emésztéshez, szervezetünk védekezőképességéhez.

A probiotikumok olyan baktériumok és gombák, amelyek az étellel bejutnak a testünkbe és a bélben hasznos tevékenységet, folytatnak. Ilyen mikroszkópos méretű élőlények a tejtermékekben lévő laktobacillusok, amelyek fogyasztását különböző ételkiegészítők, mesterséges tápanyagok formájában javasolják.

A súlyos betegek ápolására szervezett kórházi őrzőszobában fekvő páciensek mindenfajta fertőzésre fokozottan érzékenyek, ráadásul legtöbbször sokféle gyógyszert, közöttük antibiotikumokat is kapnak. Éppen a kórházakban mind gyakoribbak az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók, ezért az ilyen betegek különösen veszélyeztetettek.

Csing-Szi Zsu professzor és munkatársai úgy vélték, hogy az őrzőszobában ápolt betegek kezelésébe probiotikumok adását is bevonják. A baleset következtében agysérülést szenvedett betegek táplálása csak szondán keresztül volt megoldható, így pontosan lehetett a probiotikumok adagját mérni.

A Szecsuáni Egyetem klinikájának őrzőjében 52 súlyos állapotban lévő, mesterségesen táplált agysérült egyik csoportjának kezelésében probiotikumot is alkalmaztak, a másik csoport tagjai az optimális, eddig is használt gyógyszereket kapták. Bonyolult immunológiai vizsgálatokkal követték a szervezet védekező képességének alakulását.

A vizsgálat kezdetekor a két betegcsoport között különbséget nem találtak. A probiotikumokkal is kezelt betegek immunológiai védekező képessége két hét után jelentősen javult és mind jobban hasonlított az egészséges emberek szervezetének működésére. A probiotikus gyógyítás hatására a későbbi fertőzések gyakorisága csökkent, ennek megfelelően ezeknek kevesebb antibiotikumra volt szüksége és az őrzőszobában is rövidebb ideig történő ápolásra szorultak.

A tudományos közlemény a Critical Care legújabb számában jelent meg.

Forrás: MTI, napidoktor.hu

Az antibiotikumokkal kapcsolatos kezdeti lelkesedés után hamar kiderült, hogy gátlástalan használatukból komoly bajok származhatnak, mert ellenálló baktériumtörzsek alakulnak ki.

Mára a baktériumok lényegében bekerítették az emberiséget: belátható időn belül hatástalanná válhat az összes baktériumellenes gyógyszer, a fejlesztésben, pedig egy évtizedes lemaradás alakult ki.

1967-ben az Egyesült Államok tiszti főorvosa bejelentette: a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak hála, az emberiség végső győzelmet aratott a fertőző betegségek felett, és ideje minden erőnket a rák elleni küzdelemre összpontosítani.

Valóban kevés gyógyszercsoportnak köszönhet annyit az emberiség, mint az antibiotikumoknak. Használatuk nyomán számos rettegett és pusztító kór eltűnt vagy futó kellemetlenséggé szelídült, a fertőző betegségek, pedig összességükben jelentősen hátraszorultak a fejlett világ halálozási statisztikáiban.

Járványügyi szakemberek legsötétebb próféciái

negatív megítélése. Még ha az ellenük irányuló támadások tudományosan nem mindig megalapozottak is, az sajnos kétségtelenül igaz, hogy az antibiotikumok tömeges léptékű - és az esetek nagy hányadában indokolatlan, illetve nyakló nélküli - használata komoly veszélyeket zúdított az emberiségre.

Ezek közül nem is az egyes egyéneket érintő potenciális egészségkárosodások - például gyógyszerallergiák vagy a természetes baktériumflóra egyensúlyának felborulása - a legriasztóbbak, bár ezek jelentősége sem elhanyagolható. Sokkal nyugtalanítóbb és a társadalom egészét érintő probléma az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek térhódítása. E "szuperbaktériumok" egyre inkább kitörnek a kifejlődésük melegágyául szolgáló kórházi környezetből, és talán csak idő kérdése, hogy világméretű pusztítás képében teljesítsék be a járványügyi szakemberek legsötétebb próféciáit.

Rezisztens törzsek évmilliók óta léteznek

Az antibiotikumok diadalmenete a II. világháború után kezdődött (az előzményekről lásd keretes írásunkat). A penicillint úgy vették, mint a cukrot - szó szerint, hiszen az USA-ban évekig nem is volt vényköteles. Az iparág robbanásszerűen fejlődött, évről évre új vegyületekkel álltak elő a gyógyszergyárak, az 1950-es évek elejétől pedig az antibiotikumok alkalmazását kiterjesztették a tenyészállatokra: a szereket a takarmányhoz keverve jelentős hozamnövekedést vártak a vágóállatokat pusztító fertőző betegségek leküzdésétől.

A penicillin felfedezője, Alexander Fleming már egy 1945-ös sajtóinterjúban előrejelezte, hogy az antibiotikumok gátlástalan használata nyomán a szereknek ellenálló baktériumtörzsek fognak feltűnni. Jóslata a vártnál is hamarabb beigazolódott: 1946-ban már betegek sokaságából izoláltak penicillinrezisztens baktériumokat.

A jelenség nemcsak logikus, de egyenesen elkerülhetetlen: az antibiotikumok olyan erős szelekciós nyomást gyakorolnak a kezelt baktériumokra, hogy szabályosan kikényszerítik a kezelést túlélő genetikai változatok kifejlődését. Ráadásul rezisztens baktériumok már jóval az ember előtt is léteztek: a penicillint és rokonait hatástalanító béta-laktamáz enzim bizonyíthatóan legalább tízmillió éves, amerikai kutatók pedig egy, a külvilágtól több mint 2 millió éve elzárt barlangrendszerben nagyszámú baktériumkolóniát azonosítottak, amelyek rezisztensek egy sor emberi gyógyításban használt antibiotikummal szemben.

Ez nem meglepő, hiszen a baktériumok évtízmilliók óta használják ezeket a vegyületeket egymással vívott harcaikban, és a támadóknak egyben az ellenszert is ki kellett fejleszteniük, különben saját magukat is megmérgezték volna. Ugyanakkor a rezisztenciáért felelős gének ősi volta az emberiség számára azt a kényelmetlen üzenetet hordozza, hogy bármilyen új antibiotikummal rukkolnak is elő a gyógyszergyárak, ha az csak egy kicsit is hasonlít a természetben előfordulókhoz, már az első tabletta lenyelésekor ott várakozik a Föld valamely szegletében egy annak ellenálló mikroba.

Fegyverkezési verseny

Ahányféle módon próbálja az ember kicselezni a baktériumokat, ők annyiféleképpen térnek ki a csapások elől. Ha az őket védő sejtfal felépítését gátolják a kutatók, a baktériumok megváltoztatják sejtfaluk szerkezetét. Ha fehérjéik vagy DNS-ük szintézisét blokkolják, olyan enzimváltozatokkal állnak elő, amelyekhez a gyógyszer nem képes hozzákötődni. Megelőző csapásokat is előszeretettel alkalmaznak: sokan rendelkeznek olyan enzimekkel - mint pl. a fentebb említett béta-laktamázzal -, amelyek lebontják az antibiotikumot, mielőtt hatását kifejtené; megint mások pumpafehérjéket működtetnek, amelyek eleve kitessékelik a gyógyszert a baktériumsejtből. A legarcátlanabb baktériumok egyenesen élelemnek tekintik az eléjük vetett mérget.

A helyzetet nagyban súlyosbítja, hogy a rezisztenciáért felelős gének leggyakrabban ún. mobilis genetikai elemeken csoportosulnak. Ezeket a baktériumok nemcsak utódaiknak, hanem szinte bármilyen útjukba eső baktériumnak képesek átadni, az sem szükséges, hogy a partner azonos fajú vagy közeli rokon legyen. Ez a fajta információáramlás, amelyet a tudósok horizontális géntranszfernek neveznek, a rezisztencia-gének szédületes sebességű terjedését teszi lehetővé.

Ez azt is jelenti, hogy a rezisztencia akadály nélkül terjedhet állati kórokozókról az emberiekre, hiszen ezek gyakran egymás közeli rokonai. Márpedig a tenyészállatok nem-terápiás, hozamnövelési céllal történő antibiotikum-kezelése - ami az USA-ban mindmáig gyakorlat, és az EU-ban is csak 2006-ban tiltották be véglegesen - tömegével termelte ki a legváltozatosabb szerekkel szemben rezisztens törzseket, különösen azért, mert az ilyenkor alkalmazott viszonylag alacsony dózisok kifejezetten kedveznek az újabb genetikai változatok megjelenésének és szétterjedésének. Ráadásul a mobilis genetikai elemeken legtöbbször több rezisztenciagén is található, így egyetlen génátadási esemény egyszerre több gyógyszerrel, gyógyszercsaláddal szemben teszi ellenállóvá a befogadót.

Felelőtlen túlhasználat

Mára lényegében az emberiséget a baktériumok bekerítették. Az 1960-as évek óta egyre szaporodó ütemben tűnnek fel az egy-egy antibiotikumcsaládra érzéketlen baktériumtörzsek, újabban pedig egyre-másra ütik fel a fejüket a többféle, szélsőséges esetben valamennyi ismert antibiotikummal szemben rezisztens kórokozók. Egy ilyen "szuperbaktériummal" való találkozás - különösen egy legyengült, fertőzésre fogékony szervezet számára - a halálos ítélettel lehet egyenértékű.

Míg a legismertebb ellenálló baktériumtípusok, mint a Staphylococcus aureus penicillinre, meticillinre vagy vankomicinre érzéketlen változatai eleinte csak kórházakban okoztak járványokat (ahol a legtöbb antibiotikum fogy, és ahol sok beteg ember van összezárva), ma már nem ritka, hogy amúgy egészséges emberek bőrfertőzéseiből is rezisztens törzseket izolálnak.

A kialakult helyzetért távolról sem csak az állattenyésztők okolhatók. Amint arra november 18-án az európai antibiotikum-nap alkalmából tartott sajtótájékoztatón az ÁNTSZ szakértői is felhívták a figyelmet, az antibiotikumok felelőtlen túlhasználatában a legnagyobb felelősség az orvosokat terheli. Rendkívül gyakori jelenség, hogy vírusok okozta - jellemzően felső légúti - fertőző betegségeket az orvosok felületes diagnózis alapján, indokolatlanul antibiotikummal kezelnek. Bár egyes esetekben a kórokozó azonosítása csakugyan problematikus, akad, aki a tünetek alapos áttekintése nélkül, esetleg a felülfertőződéstől, szövődményektől tartva a teljesen egyértelmű vírusfertőzésekre is antibiotikumot ír - holott köztudott, hogy az antibakteriális szerek a vírusokkal szemben teljességgel hatástalanok.

Persze a pácienseknek is van szerepük. Némelyikük szinte kiköveteli a receptet, hiába próbálja győzködni az orvos, hogy a náthája pár napon belül magától is elmúlna. A legrosszabb, ha a beteg a saját szakállára kezeli magát az otthon így-úgy elfekvő, például másnak felírt antibiotikummal, vagy épp ellenkezőleg: amikor már jól érzi magát, a kellős közepén abbahagyja az orvos által előírt kúrát. Mind a felesleges antibiotikum kapkodás, mind az indokolt, ám időnek előtte félbeszakított kezelés nagyon kedvez a rezisztens baktériumok kialakulásának.

Kitörési lehetőségek

Az ÁNTSZ szakemberei - az USA és az EU szakmai állásfoglalásaival egybehangzóan - mindenekelőtt az antibiotikumok jóval felelősségteljesebb használatára szólítanak fel orvosokat és betegeket egyaránt.

Abban nem igazán lehet reménykedni, hogy a most piacon lévő, a rezisztencia miatt fokozatosan elértéktelenített antibiotikumok helyébe a közeljövőben újak lépnek. A nagy gyógyszer gyártók ugyanis majdhogynem letettek az antibiotikumok fejlesztéséről - részben a rendkívül nehezen megugorható engedélyezési követelmények miatt, részben mert forrásaikat a profitábilisabb, nagyobb betegcsoportnak eladható szerek, például a koleszterinszint- vagy vérnyomáscsökkentők fejlesztése felé csoportosították át. Most meg már szinte késő észbe kapni: a ma legígéretesebb gyógyszerjelöltjei is leghamarabb tíz év múlva kerülhetnek a polcokra.

Amíg ezt az évtizedes "fejlesztési rést" a gyógyszeripar át nem hidalja, a biológusoknak más megközelítések után kell nézniük. Egyesek szerint a baktériumok génállományában kellene kutakodni antibiotikum gyártó enzimek után. Mások szerint érdemes teljesen elfordulni az antibiotikumoktól, és olyan, gyökeresen más - bár a kutatás számára nem ismeretlen - terápiás módokkal próbálkozni, mint a baktérium gátló ellenanyagokkal operáló immunterápia vagy a baktériumokat pusztító vírusok, a bakteriofágok bevetése. A legjobban talán az lenne, ha minden lehetséges irányban elindulnának a kutatások, hiszen az óra egyre hangosabban ketyeg, és az idő nem az emberiségnek dolgozik.

Forrás: origo.hu

További cikkeink:

Cordyceps kapszula

Ózonizátor

Kód: A08 OETI:  1390/2006

A napjaink gyógyszerészete elegendő immunrendszer-stimuláló szert ismer, amelyek rövid időn belül képesek feldobni az immunrendszerünket. De emlékezzünk csak a gyógyászat fő gondjára: maximális haszon kockázat nélkül!

Az immunrendszer egy sokfunkciójú, sok összetevőjű rendszer. Az immunsejtek védő funkciójuk mellett likvidálási funkciót is látnak el.

Gyakori megbetegedéseknél, erős kemikáliák szedésekor, súlyos fertőzéseknél vagy genetikai szinten történő zavaroknál autoimmun elváltozás alakulhat ki, amikor is sejtek egy csoportja a szervezet saját immunrendszere ellen fordul. Ilyenkor lépnek működésbe az immunjavítók. A feladatuk az egyik immunsejt-csoport aktivitásának növelése, a másiknak pedig a csökkentése vagy teljes blokkolása.

A Cordyceps-ről általában:

Kínában a cordyceps használatának története több mint 1200 évre nyúlik vissza. A növényt már akkor csodatevőnek, isteni ajándéknak tartották. Kínai orvosok sok rendellenesség ellen sikeresen használták. A kínai (cordyceps sinensis) gombák családjába tartozik. Magashegyi növény, 3500 méternél magasabb hegyekben terem. Magában hordozza a túlélés információját. A gombának a teste a tápanyagokban gazdag, specifikus biológiailag aktív komponenseket tartalmaz. Éppen ezért az egészséget erősítő, szervezetet tonizáló szerként használják.

A Cordyceps kaszula előállítása:

A Tiens cég biológiailag aktív étrendkiegészítője a gomba testéből (micelium) készül modern szeparálási technológia használatával. Erjesztés után a kapott masszát szublimálják, aprítják, és a port kapszulákba csomagolják.

{youtube}N-ayPUEolUk{/youtube}

A Cordyceps kapszula hatásai:

Ennek a csodaszernek nagyon széles a hatásköre. Az immunjavító és -erősítő funkcióján kívül nagyon hasznos az adaptogén tulajdonsága. A Cordyceps kapszula kiegyensúlyozott chi-energiát hordoz magában és növeli a szervezet ellenállását az oxigénhiánnyal, mérgekkel és nagy fizikai megterhelésekkel szemben. Természetes antibiotikum, használható gyulladások ellen, és nem marad alul a nem szteroid hormonokkal szemben. Szabályozza a fehérvérsejtek számát, támogatja a vérképzést, minden régóta fennálló máj, -vese,-légzőszervi elváltozásoknál, valamint a húgyutak és nemiszervek gyulladásos problémáinál hatékony kiegészítő terápia lehet.

A cordyceps kapszula gyakorlatilag minden gyulladásos vagy bakteriális folyamatot lassíthat, gyulladáscsökkentő hatása a Hydrocortisonnal megegyezik, természetes anitbiotikum, gennykeltő baktériumok ellen kiváló.
Chitosannal közösen légúti allergia, szénanátha kivédésére ajánlott. A cordyceps kapszula egészségmegőrzés céljából, a téli hónapokban a tüdő, a húgyutak, és a nemi szervek működésének harmonizálására hívjuk fel a figyelmet.

Hatalmas energiájának köszönhetően sikerrel használható segédeszközként a szervátültetéseknél, mert normalizálhatja az immunokompetens szervek működését és fékezheti a kilökődési folyamatokat.

A cordyceps kapszula adagolása:

Adagolás: napi 1 - 2 cordyceps kapszula.

Méz segíthet az antibiotikum-rezisztencián.

Manukaméz segítségével ki lehet tisztítani a fertőzött sebeket, még az antibiotikummal szemben ellenálló képességet mutató baktériumok esetén is hatásos - hangzott el a Mikrobiológiai Társaság konferenciáján Harrogate-ben.

Rose Cooper és a Wales-i Egyetem munkatársai a manukaméz három baktériumfajtával szembeni hatását vizsgálták, melyek gyakran okoznak sebfertőzést: Pseudomonas aeruginosa, alfa-hemolizáló Streptococcus , és Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA). Megállapították, hogy a méz gátolja a baktériumok szaporodását, ami a szert igazán vonzó opcióvá teheti a rezisztens fertőzések kezelésében.

Régóta ismert a méz antimikrobiális hatása - méztartalmú szereket már az ókori civilizációk is alkalmaztak a sebek kezelésében. A manuka egy új-zélandi fa, melynek nektárjából a méhek készítenek mézet, melyet szerte a világon használnak. Ennek ellenére a szer pontos hatásmechanizmusa nem ismert. Cooper professzor munkacsoportja a manuka baktériumokra kifejtett méz molekuláris szintű hatásmódjára koncentrált. Megállapították, hogy a manukaméz gátolja a baktériumok szövetekhez való kitapadását, továbbá megakadályozza, hogy a baktériumok az antibiotikumokkal szemben védő hatású biofilmet hozzanak létre. A mézzel való kezelés hatására az MRSÁ-k érzékennyé váltak olyan antibiotikumokkal szemben, mint az oxacillin.

A vizsgálat következtében megnőhet a manukaméz klinikai jelentősége, ami különösen fontos lehet korunkban, amikor az antibiotikus rezisztencia egyre növekvő tendenciát mutat - ráadásul a kutatók szerint mézre való rezisztencia nem alakul ki. A módszer a jövőben egy olcsó lehetőséget nyújthat az antibiotikumok hatásfokának növelésére.

Forrás: hazipatika.com

További cikkeink:

Propolisz tabletta

Cordyceps kapszula