alváshiány
| ||||||||
|
Lehet, hogy az alváshiány akadályoz meg bennünket abban, hogy megfelelően teljesítsünk? Az alvás ugyanolyan létfontosságú számunkra, mint a táplálkozás - állítja Dr. Mary Susan Esther, az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia elnöke. Ráadásul nagy valószínűséggel nem a vacsoráról mondunk le, hanem éjszakába nyúlóan dolgozunk, amikor szorít a határidő.
A krónikus alváshiány azonban számos egészségügyi rendellenesség, többek között magas vérnyomás, elhízás, depresszió, rendszertelen hormontermelés, gyenge immunrendszer, emlékezetkiesés, állandó ingerlékenység, valamint csökkent koncentrációs készség és reakcióidő kialakulásához vezethet. Az alábbiakban sorra veszünk néhány jelet, hogy mindenki eldönthesse, hátráltatja-e az alváshiány mindennapi működésében: 1. Nem kívánod az ebédet. Az alváshiánytól állandó éhséget, vagy éppen ellenkezőleg, makacs étvágytalanságot is tapasztalhatunk. Felborítja biológiai óránkat, ezért az alváshiányos időszakban sokan meghíznak, vagy lefogynak. 2. Az elmúlt 5 percben három másik weboldalt néztél meg, és kétszer ellenőrizted az e-mailjeidet. Valószínűleg nem figyelemhiányos rendellenességben szenvedsz. Legyen szó akár egy gyors e-mail magírásáról vagy egy kémiai egyenlet megoldásáról, az alváshiány szinte lehetetlenné teheti a koncentrálást. 3. Nem emlékszel, hová tetted a slusszkulcsot. Az agyunknak alvásra van szüksége a felfrissüléshez és regenerálódáshoz. E nélkül a rövid távú memóriánk gyengülhet. Ez magyarázza azt, hogy az éjszakába nyúló készülés ritkán hoz jobb eredményt a vizsgán vagy a munkahelyen, mint az átaludt éjszaka. 4. Nem tudsz beszállni a beszélgetésbe. Eljön a szombat este, és rendesen el is megyünk a buliba, de ha nem aludtunk eleget, képtelenek vagyunk előhozakodni szellemes beszólásokkal. 5. Álmos vagy a volánnál. Az még csak rendben lenne, hogy a monitor előtt vagy egy megbeszélésen időnként elhomályosodik a tekintetünk, de ha a volánnál, vagy bármilyen életveszélyt rejtő helyzetben kell küzdenünk az ébren maradásért, már nem pusztán unalomról van szó. Több alvásra van szükségünk. A koffeintartalmú italok, a dübörgő zene vagy januárban a lehúzott ablak talán egy időre felfrissít, de hosszú autóúton nem tart ébren. 6. Betegnek érzed magad, de sosem betegszel meg. Az immunrendszerünk alvás közben regenerálódik és erősödik. A vitaminok fogyasztása mellett tehát érdemes betartani a napi hét óra alvást is, hogy egész évben egészségesek maradhassunk.
Forrás: napidoktor.hu
További cikkeink:
Bár az alvás biológiai funkciójáról megoszlanak a vélemények, a leginkább elfogadott nézet szerint azért alszunk, hogy az agy pihenhessen. A szakemberek régóta tudják, hogy a kialvatlanság negatívan befolyásolja az agyműködést, csökken, például az éberség és romlanak a kognitív funkciók. A Chicagói Orvostudományi Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálata azonban arra is fényt derített, hogy az alváshiány a zsírsejtek működését, ezáltal a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja: a "fáradt" zsírsejtek akár 30 százalékkal is csökkenthetik az inzulinválaszt. Az Annals of Internal Medicine című szakfolyóiratban olvasható tanulmány az első, amely leírja az alvás hiánya és a szervezet energiaháztartásának zavarai között fennálló közvetlen molekuláris kapcsolatot. Az ilyen jellegű zavarok hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethetnek, ezért a kutatók szerint a pihentető alvás nemcsak a megfelelő agyműködéshez, hanem a normális anyagcseréhez is elengedhetetlen. A legtöbb ember számára a szervezet által elraktározott zsír egy kellemetlen problémát jelent, pedig a zsírsejteknek fontos élettani funkciói is vannak - emelte ki a kutatás vezetője. A szervezetben lévő zsírszövet (testzsír) legfőbb funkciója az energia raktározása: inzulin hatására a zsírsejtek eltávolítják a keringésből a zsírsavakat és lipideket. Ha a zsírsejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, a fokozott mennyiségű lipid a véráramban keringve károsíthatja a szöveteket, hosszú távon számos komplikációt okozva. A kis mintaszámú kutatás fiatal, sovány, egészséges felnőtteknél vizsgálta az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt hatását. Azonos étrend mellett a résztvevők négy egymást követő éjjel 8 és fél, majd újabb négy éjszakán át 4 és fél órát aludtak; a két vizsgálat között legalább 4 hét telt el. A negyedik éjjel után mindkét alkalommal intravénás glükóz-tolerancia teszt következett (ez méri a szervezet inzulinérzékenységét), és a hasi területről szövetmintát is vettek, hogy megvizsgálják, miként reagáltak a zsírsejtek az inzulinra. Az eredményekből kiderült, hogy a rövid éjszakák után a szervezet inzulinválasza átlagosan 16 százalékkal, a zsírsejtek inzulinérzékenysége, pedig 30 százalékkal csökkent a "normál" alvást követő állapothoz képest. A kutatók szerint a csökkenés mértéke összevethető a sovány és kövér, illetve a cukorbeteg és nem cukorbeteg emberek inzulinválasza között tapasztalható különbséggel. Manapság nem is olyan ritka, hogy valaki csak négy-öt órákat alszik naponta, és sokan állítják, hogy a kevés alvás dacára koncentrációjuk és agyműködésük nem rosszabb a kelleténél. A mostani kutatás azonban rávilágít arra, hogy az alváshiány nemcsak az agyra hat, hanem felborítja az anyagcserét is, aminek hosszú távon komoly következményei lehetnek. Az eredmény a kutatók szerint számos kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy ha az egészséges embereknél az alváshiány rontja az anyagcsere folyamatait, akkor vajon az elhízott, cukorbeteg, alvási apnoéban szenvedő emberek állapotán javíthat-e, ha elegendő mennyiségű, pihentető alváshoz jutnak. Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
A kor előrehaladtával csökken a test víztartalma, és az anyagcsere kevesebb energiát használ fel. Ez jó érv amellett, hogy 50 éves kor felett elfelejtsük a kiadós vacsorát.
Mi legyen a célunk? Célunk tehát időskorban a rendszeres fizikai aktivitás, a koordináció megtartása, a keringés, az idegrendszer leépülésének megakadályozása illetve a megszokott életvitel biztosítása. A fizikai aktivitásunk növelésének érdekében válasszuk lift helyett a lépcsőt kezdetben, majd fokozatosan iktassunk be rövidebb sétákat is. Ha egyéni adottságok mellett a gyaloglást nem javasolja orvosunk, akkor jó megoldást jelenthet egy szobakerékpár is. Köztudottan az egyik legtökéletesebb testmozgás közé sorolható az úszás, ezek a mozgásformák elősegítik a fogyást, és csökkenthetik a szívproblémák kockázatának kialakulását. Az a legfontosabb, hogy rendszeresen végezhető testmozgást találjunk, amellyel örömet szerzünk magunknak. A rendszeres testmozgás mindenkinek jót tesz, napi fél óra intenzív mozgás csökkenti a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának esélyét. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a vércukorszintet csökkenti, hanem számos további jótékony hatása is van.
Sosem késő elkezdeni Az érelmeszesedés további problémák forrása lehet, amelybe az alvászavar is besorolható. Bár egészségtudatos magatartással a civilizációs betegségek megjelenése elkerülhető vagy kiküszöbölhető lenne, mégis a megelőzés, a prevenció fontossága még mindig nem elég hangsúlyos. A pszichés tényező, a stressz gyakorlatilag minden élethelyzetre jellemző. A pszichés megbetegedések, az élettani változások, a halmozódó testi betegségek – sőt, az ezekre szedett gyógyszerkészítmények -, mind álmatlanságra hajlamosító tényezők. Abban az esetben, ha már megjelent az alvászavar, az életmódbeli változtatások azonnali bevezetésére szükséges törekedni, hiszen a folyamatos alváshiány alapul szolgálhat a testi állapot romlásának. Ha sok időt töltünk a négy fal között, és keveset mozgunk, kísértést érzünk a pihenésre. Ha azonban naponta többször szunyókálunk, este nehezebben fogunk tudni elaludni. Legalább napi két órát kellene természetes fényben tartózkodnunk ahhoz, hogy tudassuk szervezetünkkel, mikor van itt a lefekvés ideje.
Forrás: Impulsermagazin.hu
A legújabb kutatások szerint az idősebbeknek nem kell feltétlenül beérniük kevesebb és rosszabb minőségű alvással. Az időskori alvászavar többnyire nem természetes jelenség, inkább a háttérben lappangó betegségek melléktünete - derül ki a Sleep című szakfolyóiratban megjelent kutatásból. A Pennsylvaniai Egyetem munkatársai vizsgálatukban közel 156 ezer ember alvási szokásait térképezték fel. A vizsgálat során elsősorban az alvás minőségére és a napközben tapasztalt fáradtságra koncentráltak. Az eredményekből kiderült, hogy az alvászavarok és fáradékonyság összefüggést mutatnak a rossz egészségi állapottal és depressziós tünetekkel.
Egészséges felnőtteknél tehát az alvás nem szükségszerűen romlik a kor előrehaladtával. Ha valaki mégis alvászavarokkal küzd, feltétlenül konzultáljon orvosával, mert az alvási probléma lehet egy gyógyszer mellékhatása, de állhat a hátterében betegség is.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||
Alapjaiban változtathatja meg az alvás szerepéről eddig alkotott vélekedéseket egy új kutatás, amely az alváshiány zsírsejtekre gyakorolt káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A kialvatlanság hosszú távon hízáshoz, cukorbetegséghez és egyéb egészségi problémákhoz vezethet.
Az élettani átalakulások önmagukban is alvászavarra hajlamosító tényezők, érzékenyebbé teszik az elalvás, az átalvás folyamatát. Időskorban az alvásigény csökken, az éjszakai felébredések rendszeressé válhatnak. Ugyanakkor sokkal lassabb ez a folyamat, ha rendszeresen mozgunk.
Általánosan elfogadott vélekedés, hogy az alvás minősége a korral romlik, és idősebb korban természetes, hogy valaki rosszul alszik. A legújabb kutatások szerint ez nem szükségszerűen igaz.
Korábbi kutatások már bizonyították, hogy az alvási szokások leginkább 20 és 60 éves kor között változnak, és a megfelelő egészségi állapotban lévő idősek ugyanolyan könnyen el tudnak aludni, mint a fiatalabbak, ráadásul az idősek szervezete jobban viseli az esetleges kialvatlanságot is. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy középkorúaknál meglepően gyakoriak az alvászavarok, de a korral ezek száma egyre csökken - sokkal több alvási problémát tapasztaltak az ötveneseknél, mint a nyolcvan felettieknél.