álmatlanság
| ||||||||||||||||
|
A pennsylvaniai Allegheny College munkatársai kimutatták, hogy naponta negyvenöt percnyi délutáni alvással, sokkal gyorsabban és hatékonyabban csökkenhető a mentális stressz okozta magas vérnyomás. Az International Journal of Behavioural Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban arra is felhívják a figyelmet, hogy manapság átlagosan két órával kevesebbet alszunk éjszaka, mint ötven évvel ezelőtt, ezért egy rövid délutáni alvás mindenképpen jótékony hatással van a szív- és érrendszerünkre. A kutatásban részt vevő 85 egészséges diákot két csoportra osztották a szakemberek. Az egyik napközben hatvan, a másik azonban egyetlen percet sem tölthetett alvással. A vizsgálat végén egy kifejezetten vérnyomás-emelésre tervezett fejben számolásos matematikai példát kellett megoldaniuk az alanyoknak. Azoknak a diákoknak, akik 45-60 percet aludtak napközben jelentősen alacsonyabb volt a vérnyomásuk a stresszes élményeket követően, mint azoknak, akik semmit sem pihentek délutánonként. A résztvevők által kitöltött kérdőívekből az is kiderült, hogy a napközben sziesztázó emberek kevésbé szenvedtek álmatlanságtól, mint a nem pihenő társaik. A tanulmány szerzői, Ryan Brindle és Sarah Conklin elmondták, eredményeikkel sikerült bebizonyítani a délutáni alvásregeneráló és védelmet, nyújtó hatásait. "A délutáni pihenés elősegíti a mentális stresszt követő gyors szív- és érrendszeri regenerálódást" - idézte a szakembereket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. "További vizsgálatokra lesz szükség annak kiderítésére, hogy milyen módon van összefüggésben a délutáni szunyókálás a szív- és érrendszeri egészséggel, illetve, hogy olyan módszernek tekintsék, amely elsősorban a szívbetegségre hajlamos és az optimálistól eltérő mennyiségű, illetve minőségű alvástól szenvedők számára lehet létfontosságú" - hangoztatták a szakemberek.
Forrás: MTI,napidoktor.hu
További cikkeink: TÜSI- harmonizáló készülék ( vérnyomás regeneráló )
A felmérés szerint tízből nyolcan az éjjeli szekrényükön tartják a mobiltelefonjukat és nagyjából minden második ember a telefonját használja ébresztő óraként is. Ezzel nem is lenne baj, ha egy kutatás nem mutatta volna ki, hogy a hálószobában tartott mobilok negatívan hatnak az alvásminőségünkre, így másnap kevésbé kipihenten ébredünk. Dr. Guy Meadows, a londoni The Sleep School munkatársa főként álmatlanságban szenvedőkkel foglalkozik, és megfigyelése szerint, azok a betegei, akik éjjelente nem tartják a készüléküket a hálószobában, sokkal jobban és nyugodtabban alszanak. Ennek oka az, hogy a mobiltelefonok fénye megzavarja a szervezetünk természetes ritmusát elhitetve vele, hogy valójában nappal van, így nincs itt az alvás ideje.
Mindennek hátterében az a tény áll, hogy a telefonokból, tabletekből és egyéb elektronikai eszközökből nagymennyiségű kék fény áramlik ki, aminek jóval stimulálóbb a hatása, mint például egy villanykörte fényének. Ennek, pedig oka az, hogy a retinában levő sejtek a melanopszin nevű pigment miatt érzékenyebbek a kék fényre, mint az egyéb színűekre. Sajnos már egy egészen rövid ideig tartó fény, például egy sms érkezése is zavaró hatású lehet, mert ha már egy-egy ilyen jelre felriadunk, sokkal nehezebben alszunk utána vissza. Ráadásul tízből négy okostelefon-tulajdonos arról számolt be, hogy ha már felriad a telefonja jelzésére, akkor már ellenőrzi is, hogy milyen üzenet érkezett, azután pedig már e körül kezdenek forogni a gondolatai, és máris vége a nyugodt pihenésnek.
Ennek az egész folyamatnak evolúciós gyökerei vannak, hiszen az ősemberek idejében, ha valaki túl mélyen aludt, könnyen felfalták a vadállatok, ezért állandóan egyfajta készenléti állapotban kellett lenni. Ma már azonban erre nincs szükség, sőt, ha valaki folyamatosan nélkülözi a pihentető alvást, annak jelentősen romlani fog a munkahelyi teljesítménye, vagy akár komoly pszichés betegségek is kialakulhatnak nála. Saját érdekünkben érdemes tehát esténként elbúcsúznunk a telefonunktól és egy másik szobában hagyni a reggeli találkozásig.
Forrás: vital.hu
A kor előrehaladtával csökken a test víztartalma, és az anyagcsere kevesebb energiát használ fel. Ez jó érv amellett, hogy 50 éves kor felett elfelejtsük a kiadós vacsorát.
Mi legyen a célunk? Célunk tehát időskorban a rendszeres fizikai aktivitás, a koordináció megtartása, a keringés, az idegrendszer leépülésének megakadályozása illetve a megszokott életvitel biztosítása. A fizikai aktivitásunk növelésének érdekében válasszuk lift helyett a lépcsőt kezdetben, majd fokozatosan iktassunk be rövidebb sétákat is. Ha egyéni adottságok mellett a gyaloglást nem javasolja orvosunk, akkor jó megoldást jelenthet egy szobakerékpár is. Köztudottan az egyik legtökéletesebb testmozgás közé sorolható az úszás, ezek a mozgásformák elősegítik a fogyást, és csökkenthetik a szívproblémák kockázatának kialakulását. Az a legfontosabb, hogy rendszeresen végezhető testmozgást találjunk, amellyel örömet szerzünk magunknak. A rendszeres testmozgás mindenkinek jót tesz, napi fél óra intenzív mozgás csökkenti a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának esélyét. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a vércukorszintet csökkenti, hanem számos további jótékony hatása is van.
Sosem késő elkezdeni Az érelmeszesedés további problémák forrása lehet, amelybe az alvászavar is besorolható. Bár egészségtudatos magatartással a civilizációs betegségek megjelenése elkerülhető vagy kiküszöbölhető lenne, mégis a megelőzés, a prevenció fontossága még mindig nem elég hangsúlyos. A pszichés tényező, a stressz gyakorlatilag minden élethelyzetre jellemző. A pszichés megbetegedések, az élettani változások, a halmozódó testi betegségek – sőt, az ezekre szedett gyógyszerkészítmények -, mind álmatlanságra hajlamosító tényezők. Abban az esetben, ha már megjelent az alvászavar, az életmódbeli változtatások azonnali bevezetésére szükséges törekedni, hiszen a folyamatos alváshiány alapul szolgálhat a testi állapot romlásának. Ha sok időt töltünk a négy fal között, és keveset mozgunk, kísértést érzünk a pihenésre. Ha azonban naponta többször szunyókálunk, este nehezebben fogunk tudni elaludni. Legalább napi két órát kellene természetes fényben tartózkodnunk ahhoz, hogy tudassuk szervezetünkkel, mikor van itt a lefekvés ideje.
Forrás: Impulsermagazin.hu
A Louisianai Állami Egyetem kutatói kísérletükben két hétig minden nap meggylevet adtak a résztvevőknek, hogy meghatározzák a gyümölcslé hatását az álmatlanságban szenvedő betegekre. A 65 éven felüliek közel egyharmadát sújtó inszomnia ellen sokan szednek különféle gyógyszereket, de a kutatást vezető Dr. Frank Greenway nem javasolja ezt a módszert, mert az ilyen típusú gyógyszerek négyszeresére növelhetik a csípőcsonttöréshez, majd gyakran korai halálhoz vezető esések kockázatát.
Az American Society of Nutrition San Diegó-i éves konferenciáján bemutatott kísérletben hét 68 év átlagéletkorú felnőttel itattak két hétig naponta kétszer 2,5 deciliter meggylevet, majd két hét szünet után két hétig ugyanennyi placebo italt. A kutatók megfigyelték, milyen gyorsan aludtak el, és mennyi ideig aludtak a résztvevők. Kiderült, hogy a reggel és este meggylevet fogyasztó személyek átlagosan 84 perccel hosszabb ideig aludtak, mint a placebót fogyasztók, ráadásul az ő alvásuk ritkábban szakadt meg.
A meggy a melatonin hormon természetes forrása, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában játszik szerepet. A kutatók ezen kívül úgy vélik, hogy a meggylében fellelhető vörös festékanyagok, a proantocianidinek is hozzájárulnak a hatás kiváltásához, mert olyan vegyületeket hoznak létre, amelyek elősegítik az alvást.
Forrás: otvenentul.hu
|
||||||||||||||||
Háromnegyed órányi délutáni szunyókálás hatékony védelmet nyújthat magas vérnyomás ellen - figyelmeztetnek a szakemberek.
Akik éjjelente nem tartják a mobiltelefonjukat a hálószobában, sokkal jobban és nyugodtabban alszanak, derült ki egy felmérésből.
A képernyő fénye a retinában található sejteket stimulálja, innen, pedig az agyba jut tovább az üzenet. Normális esetben ezek a fényérzékeny sejtek tudatják a testünkkel, hogy éppen a nap mely szakaszában járunk, és ezek szabályozzák az álmosságért felelős melatonin, illetve az ébrenlétért felelős kortizol hormon felszabadulását is. Minden mesterséges fény visszafogja a melatonin termelődését, ám a képernyő fényének még fokozottabb az ilyen jellegű hatása.
Az élettani átalakulások önmagukban is alvászavarra hajlamosító tényezők, érzékenyebbé teszik az elalvás, az átalvás folyamatát. Időskorban az alvásigény csökken, az éjszakai felébredések rendszeressé válhatnak. Ugyanakkor sokkal lassabb ez a folyamat, ha rendszeresen mozgunk.
Idősebb emberek esetében reggelente és esténként egy-egy pohár meggylé közel 90 perccel hosszabbíthatja meg az alvásidőt.