álmosság
| ||||||||
|
A Pennsylvania Állami Egyetem orvosi karának kutatói 31 egészséges, nem elhízott, 18 és 65 év közötti, normálisan alvó személy álmosság / éberség szintjét vizsgálták, majd elemezték étrendjüket.
Kiderült, hogy a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás a napközbeni álmosság magasabb szintjével, a nagyobb mennyiségű szénhidrát bevitel, pedig az éberség magasabb szintjével áll összefüggésben.
A fehérjefogyasztás és az álmosság / éberség szintje között azonban nem találtak összefüggést. Az eredmények nem függtek a résztvevők életkorától, testtömeg-indexétől, teljes alvásmennyiségétől és teljes kalóriabevitelétől - derült ki az Associated Professional Sleep Societies júniusi Baltimore-i konferenciáján közzétételre kerülő kutatásból.
A kutatást vezető Dr. Alexandros Vgontzas elmondta, hogy a rendkívüli napközbeni álmosság és a kimerültség egyre inkább elterjed a mai világban. A mostani eredmények azt mutatják, hogy a zsírban gazdag étrend akut módon csökkenti az éberséget, ami jelentősen befolyásolhatja az emberek működőképességét, és negatívan hat a biztonságra. A zsírdús étrend ráadásul bizonyos daganatos betegségek és a szívbetegség kockázatát is megnöveli.
Forrás: hazipatika.com
Egy nemrég végzett angol kutatás eredményei szerint a fehérje, nem pedig a cukor (szénhidrát) az, amely stimulálja az ébrenlétért felelős agysejteket és mondja azt a szervezetnek, hogy égessen kalóriát, így téve lehetővé a testsúlyunk megtartását. A kutatás vezetője, Dr. Denis Burdakov és munkatársai a „Neuron” c. szakfolyóiratban jelentették meg beszámolójukat. Az eredmények azt sugallják, hogy felfedezésük az elhízás és az alvászavar jobb megértését is elő fogja segíteni. Dr. Burdakov, aki a Cambridgei Egyetem (UK) Metabolikus Tudományok Intézete (Farmakológiai Osztály) előadó tanára és munkatársa, elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a tudósok már korábban is megállapították azt, hogy az agy „orexin” néven ismert sejtjei küldenek olyan elektromos jeleket, amelyek az ébrenlétet stimulálják, és amelyek azt mondják a testnek, hogy energiát égessen el. Dr. Burdakov és munkatársai ezen ismeretek területén akartak továbblépni és rájönni arra, vajon ezeket a jelzéseket a speciális étkezési tápanyagok vajon befolyásolják-e. „Az alvási minta, az egészségi állapot és a testsúly egymásba fonódó dolgok. A váltóműszak és az elégtelen táplálkozás hízáshoz vezethetnek. Az orexin sejtek által kibocsájtott elektromos impulzusok stimulálják az ébrenlétet és mondják azt a szervezetnek, hogy égessen kalóriát. Kíváncsiak voltunk, vajon az étkezési tápanyagok megváltoztatják-e ezeket az impulzusokat.” – mondta Dr. Burdakov a sajtónak. Az agy hipotalamusz területén lévő orexin sejtek egy orexin/hipokretin nevezetű stimulánst szabadítanak fel, amely szabályozza az energia egyensúlyt, az ébrenlétet és a jutalmazást. Az már ismert tény, hogy ezen, különleges sejtek pusztulása narkolepsziához (rohmokban jelentkező kóros álmosság) és súlygyarapodáshoz vezet. Kutatásuk során Dr. Burdakov és kollégái a különböző tápanyagok orexin sejtekre gyakorolt hatásait hasonlították össze. Felfedezték, hogy az aminosavak, a fehérjék építőkövei, sokkal jobban stimulálták az orexin sejteket, mint bármilyen más tápanyag. „Megmutatjuk, hogy az orexin/hipokretin sejteket a táplálkozás szempontjából releváns aminosavak stimulálják, mind az agyszeletekkel folytatott „patch-clamp” módszerrel történő kísérletek, mind a c-Fos expresszió vizsgálatok során, amelyeket az élő egerek centrális vagy perifériális agyterületébe történt aminosav bejuttatást követően végeztünk el.” – írják a tudósok a publikációjukban. A „patch-clamp” módszer a feszültségzár módszer továbbfejlesztett, miniatürizált, „folt” változata: e módszerrel született az a felfedezés, hogy az ioncsatornák a nyitó feszültség körüli értéken pillanatszerűen nyílnak ki, bizonyos ideig meghatározott erősségű áramot engednek át, majd pillanatszerűen záródnak. A c-Fos a molekuláris biológia vagy a genetika területén egy fehérje, melyet a FOS gén kódol. Ahhoz, hogy ezt a kutatók meg tudják mutatni, megvilágították a meglehetősen nehezen megfogható orexin sejteket, mégpedig azáltal, hogy a genetikailag módosított egereket felhizlalták, hogy az orexin sejtjeik képesek legyenek fluoreszkálni. Ezt követően juttatták be az állatokba a különböző tápanyagokat, beleértve az aminosav keverékeket is, amelyek a tojásfehérjéhez voltak hasonlatosak és a fluoreszkálás megfigyelése révén rögzítették az orexin sejtek impulzusait. Korábbi kutatási munkáik során már megállapították, hogy a glükóz blokkolta az orexin sejtek aktivitását és ez volt az, ami elvezetett ahhoz az ötlethez, hogy az étkezések utáni álmosságot ez a jelenség okozhatja. Így aztán ezen, friss kutatási munka folyamán megvizsgálták a cukor és a protein (fehérje) közötti interakciókat is. Ennek alapján megállapították, hogy az aminosavak megakadályozták, hogy a glükóz (cukor) blokkolja az orexin sejtek aktivitását: „...az aminosavak fiziológiai koncentrációban való jelenléte elnyomta az orexin/hipokretin sejtek glükóz válaszát.” – írták a publikációban. Más szavakkal, úgy tűnik, hogy a cukor vagy a szénhidrátok által kiváltott étkezés utáni álmossággal a protein ellenakcióba lép. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az orexin sejtek inkább érzékenyek a tápanyag egyensúlyra, mint az őket körülvevő (agyi) folyadék nettó kalóriatartalmára. A kutatók szerint az eredményeik segíthetnek annak a megmagyarázásában, hogy a fehérjében gazdag étkezések után az emberek miért érzik kevésbé nyugodtnak magukat és inkább ébernek, mint a szénhidrátban gazdag étkezések után. Dr. Burdakov szerint az eredményeik nagyon izgalmasak, mivel „racionális” módszerrel szolgálnak ahhoz, hogy a különleges agyi sejtjeinket sokkal vagy kevésbé érzékennyé tudjuk „finom” hangolni, mégpedig csupán azáltal, hogy változtatunk az étkezésen. Úgy tűnik, hogy legalább egyes agyi sejtek reagálnak a táplálék összetételére és nem, pedig arra, hogy a tápanyagok jelen vannak-e vagy sem. Dr. Burdakov állítja, további információkra van szükségük azzal kapcsolatosan, hogy a táplálkozás hogyan hat az alvásra és az étvágyra, ha tökéletesíteni akarják azokat a módszereket, amelyek segítségével a mai társadalom tagjai szembe szállhatnak az elhízással és az álmatlansággal: „Jelen kutatásunk azt sugallja, hogy ha valaki választhat a lekváros pirított kenyér vagy a tojás fehérjés pirított kenyér között, akkor az utóbbit kell, hogy válassza.”- magyarázza a doktor, majd hozzáteszi: „Bár mindkettő tartalmazhatja ugyanazt a kalóriaértéket, egy darab protein elfogyasztása azt fogja mondani a testnek, hogy az elfogyasztott kalóriából több kalóriát égessen el.”
Forrás: diagnozis.hu
További cikkeink:
Amikor a Kelet-Londoni Egyetem kutatói a vizsgálatukba bevont önkénteseknek azt hazudták, hogy reggeli – valójában koffeinmentes – kávéjukban volt koffein, akkor azt figyelték meg, hogy az alanyok hangulata és teljesítménye jelentősen javult. Néhányan még annál is jobban teljesítettek a koffeinmentesnek hazudott kávé után, mint azok, akik valódi koffeinnel itták reggeli italukat és így is tudták. Tesztsorozatukat úgy tervezték meg a kutatók, hogy az mérje a résztvevők mentális teljesítőképességét, reakcióidejét és hangulatát. A vizsgálatba nyolcvannyolc 18 és 47 év közötti kávéimádót vontak be, akik naponta legalább két csészével vesznek magukhoz a fekete nedűből. A koffein valóban élénkítőszer, amely az agyban fejti ki hatását, segít az álmosság és fáradtság leküzdésében. A The Daily Telegraph online kiadása által idézett eredmények azonban arra utalnak, hogy a kávé élénkítő, "feldobó" hatását legalábbis részben a koffein erejével szembeni pozitív elvárásunk okozza. Ez a várakozás olyan erős, hogy még akkor is hat, amikor maga a hatóanyag nincs is jelen.
Forrás: MTI, vital.hu
|
||||||||
|
|
||||||||
Egy szűk körű kutatás kimutatta, hogy az elfogyasztott élelmiszerek befolyásolhatják álmosságunk és éberségünk szintjét.
Délutáni álmosság – a fehérje, nem pedig a szénhidrát tart minket ébren
Sokan egy csésze kávétól ébredünk fel reggelente, legalábbis ezt feltételezzük, pedig egy tanulmány szerint ez inkább a kávé hatása iránti elvárásunkon múlik, és nem a koffeintartalmán.