vírus
| ||||||||||||||||
|
A fehérvérsejtek génjeinek elemzésén alapuló kis elemszámú mintában több mint 90 százalékos pontossággal lehetett megállapítani, melyikről van szó, ami lényegesen kedvezőbb a hagyományos diagnosztikai teszt 70 százalékos hatékonyságánál. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat aktuális számában jelentek meg. A végkövetkeztetések levonásáig még további munkálatokra van szükség, de a most publikált eredmények alapján ez a módszer segíthet a betegség okának feltárásában, valamint a megfelelő kezelés kiválasztásában. „Gyakori probléma, hogy a gyerekeknél láz jelentkezik minden nyilvánvaló ok nélkül” – mondta a kutatást vezető Dr. Gregory Storch, az intézmény professzora. „Az érintettek egy részénél életveszélyes bakteriális fertőzésről van szó, ám a többségnél vírusos eredetű a probléma. A fő gond, hogy nehéz különbséget tenni a kettő között” – tette hozzá. Elővigyázatosságból a látszólag ok nélkül lázas gyerekeket antibiotikummal kezelik, noha ez nem hat a vírusok ellen, és későbbi rezisztenciához vezethet. A mostani kutatásba 30 gyereket vontak be, mindannyian két hónapos és hároméves kor közöttiek voltak, 38 Celsius fok fölötti lázzal kerültek orvoshoz, valamint nem produkáltak más tünetet, például köhögést vagy hasmenést. Közülük 22-nél az orvosi gyakorlatban még nem használt génteszt útján bizonyosodott be korábban a vírusos fertőzés jelenléte, 8-nak pedig bakteriális fertőzése volt.
Dr. Storch és kollégái tudni akarták, hogy a génkifejeződési microarray-ként említett, fehérvérsejtekre irányuló teszttel megkülönböztethető-e kétféle megbetegedés. Az általános szakmai vélekedés szerint a bakteriális fertőzésekre magas, míg a vírusosokra alacsony vagy normális fehérvérsejt-szám jellemző. „Eredményeink alapján sok vírusos betegnél magas volt a fehérvérsejt-szám, ami szükségtelen antibiotikumos kezelésekhez vezetett” – jelentette ki a szakértő. „A microarray teszt elárulja, hogy a beteg teste hogyan azonosítja a kórokozót. Az erőteljesebben kifejeződő gének betegséget okozó fertőzésről árulkodnak” – összegezte.
Forrás: vital.hu
A szájüregi rák Magyarországon a 8. leggyakoribb rák, megelőzve a méhnyakrákot, melynek szűrővizsgálata jól szervezetten történik és 35 év felett évente, ingyenesen végzik. Dr. Nagy Gábor, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar, Orális Diagnosztikai Tanszék professzora szerint hasonló, szervezett szűrővizsgálatra lenne szükség a leginkább veszélyeztetettek körében, de erre jelenleg még nem látszik lehetőség. A professzor szerint a legnagyobb probléma, hogy a betegek – főleg a férfiak – későn mennek orvoshoz, sokszor csak akkor, amikor előrehaladott az elváltozás a szájukban, és ekkor már az eredményes kezelés, a gyógyulás esélye lényegesen rosszabb. Magyarországon négyszer annyi férfi hal meg szájrákban, mint nő. Azért jutnak el orvoshoz általában már későn a betegek, mert a szájüregi rák sokáig nem okoz panaszt, fájdalmat. A magyar lakosság nagy része nem jár rendszeresen fogorvoshoz, általában csak akkor megy el, amikor már fáj a foga. Ha végre eljut, Dr. Nagy Gábor szerint alapvető szakmai követelmény, hogy a fogorvos ne csak a lyukas fogát tömje be a betegnek, hanem alaposan, módszeresen vizsgálja át egész szájüregét is, már ezzel is csökkenteni lehetne az előrehaladott stádiumú rákbetegek számát. A betegek magas számának oka az is, hogy korai stádiumban hagyományos módon, szabad szemmel nem lehet minden esetben észrevenni, ráadásul rutin is kell hozzá. Ezért is hirdette meg a professzor az egyetemen szájüregi rákszűrés kurzusát szabadon választott tárgyként, hogy a jövendő fogorvosok kiemelten figyeljenek rá, és korszerű ismereteket szerezzenek. (Például hívják fel a beteg figyelmét arra, ha egy területen piros vagy fehér folt van, ami 2 héten belül nem múlik el, baj lehet). A korai állapotban még nagy gondosság mellett keresve sem biztos, hogy a szemmel történő vizsgálat elegendő a felismeréshez. Léteznek azonban olyan eszközök, amelyek megkönnyítik a felismerést, csak Magyarországon még nem használják őket elterjedten. Az országban egyedül a Semmelweis Egyetemen van két olyan műszer, amely speciális kék fénnyel megvilágítva a szájüreget segít kimutatni az elváltozásokat korai stádiumban is. Ezek a nyálkahártya sejtjeiben levő természetes fluorofor molekulákat intenzív, kék fénnyel (405-460 nm) világítják meg, ennek hatására az egészséges sejtek jellegzetes halvány-zöldes színt mutatnak a speciális szűrőn át, azonban a beteg (dysplasiás) területek láthatóan sötétebbek. Az első ilyen készülék 3 éve érkezett az Orális Diagnosztika Tanszékre, Dr. Nagy Gábor professzornak pár hónapja sikerült beszereznie az egyetemre egy modernebb mobil műszert is, amely mivel hordozható, nem csak a fogorvosi rendelőben, hanem akár műtét közben alkalmazható. Ezzel segíti a sebészek munkáját, pontosabbá téve az ép és beteg területek határának meghatározását. (A Kutatók Éjszakáján lehetőség van az új diagnosztikai eljárás tanulmányozására, vagyis az érdeklődők szájüregi rákszűrésére a műszerrel.) Az önellenőrzés is fontos! A professzor szerint a páciens maga is sokat tehet, hogy megelőzze a bajt. Azon túl, hogy évente elmegy fogorvoshoz, akkor is, ha nincs semmi panasza, magát is figyelheti. Ha valaki indokolatlan vörös vagy fehér foltot, elváltozást, szokatlan duzzanatot, sebet fedez fel a szájában, ami két héten belül nem múlik el, forduljon fogorvoshoz, baj lehet, ha elhanyagolja. Különösen figyeljenek oda a dohányosok, és akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, ráadásul a kettő együttes jelenléte sokszorosára növeli a rizikófaktort. Növeli a kockázatot az elhanyagolt a szájhigiene és hiányos táplálkozás is, ez főleg idősebb korban és rossz szociális körülmények között élőkben okoz problémát. Kiemelte azonban, hogy a legújabb vizsgálatok szerint, a szájrák gyakorisága nő a fiatalabb lakosság (mindkét nem) körében is, akik nem dohányoznak és nem is isznak. Ennek lehetséges oka a humán papilloma vírus (HPV16 és HPV18) fertőzöttség, ami intim módon terjed, pl. orális szex útján. A professzor szerint ezért is lenne nagyon fontos, hogy úgy, mint a méhnyakrák esetében, legyen szervezett szájüregi szűrés is. Hiszen az időben elvégzett vizsgálatnak rendkívüli a jelentősége, a korai felismerés esetén a betegek 90 százaléka gyógyítható.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
A vizsgálatok során a tudósok 546 egyetemi hallgató egészségügyi állapotát kísérték figyelemmel a felvételitől kezdve egészen a diplomaosztóig. A kutatási eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a csókolózás az egyetlen tényező, ami valóban növeli a mononukleózissal való fertőződés esélyét. A csókolózó hallgatók - függetlenül attól, hogy a csókból később lett-e szexuális együttlét vagy sem - minden esetben nagyobb eséllyel kapták el a betegséget, mint azok, akik nem csókolóztak. Az egyéb tényezők, mint a hallgatók étrendje, aktivitása vagy stressz-szintje, nem voltak hatással a betegség kialakulási esélyeire. Az Epstein-Barr vírus által okozott mononukleózis a fertőzöttek nyálán keresztül terjed. Bár a Mayo Klinika tudósai szerint a vírus, köhögés, tüsszentés és közös evőeszközök útján is elkapható, egyáltalán nem olyan fertőző, mint mondjuk a meghűlést okozó vírus. A legtöbben még a felnőttkor előtt átesnek a betegségen, és ezzel védettséget szereznek a vírus ellen. A mononukleózis leggyakoribb tünetei a torokfájás és fejfájás, a fáradtság, láz, étvágytalanság és a mandulák duzzanata. Sokaknál a betegség minden látható tünet nélkül zajlik le. A vizsgálatok kezdetén a tudósok letesztelték a hallgatókat az Epstein-Barr vírus antitestjeire. A résztvevők 63 százalékánál találtak antitesteket, ami azt jelenti, hogy ők már korábban átestek a betegségen. A maradék 143 hallgatónak három éven keresztül minden nyolcadik héten jelentkeznie kellett az egyetemi klinikán egy rövid vizsgálatra. A kutatás ideje alatt összesen 66 résztvevőnél alakult ki a betegség. Közülük 59-nek voltak tünetei. Korábban nem voltak adatok arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran alakulnak ki a tünetek ebben a korosztályban. A résztvevők átlagosan 17 napig betegeskedtek, de gyógyulásuk után még legalább 5 hónapig fertőzőek voltak. A fertőzések aránya a többi évfolyammal összehasonlítva a gólyák között volt a legmagasabb, náluk ugyanis 100 emberre 26 eset jutott, míg a többi esetben 100 hallgatóból csak 10 lett beteg. A Minnesota Egyetem Minneapolisi Orvosi Tanszékének kutatási eredményeiről a Journal of Infectious Diseases című tudományos szaklap online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.
Forrás: vital.hu
Vértisztító, vérnyomáscsökkentő hatású, magas a tápanyagtartalma és segíti az emésztést is. De vigyázzunk, az Interneten számos tévhit és felhasználási mód kering erről a liliomfélék családjába tartozó növényről! Nos, az elején le is szögezzük, a legjobban akkor járunk, ha a fokhagymát megpucolva, úgy, ahogy van, nyersen juttatjuk be a szervezetbe. Sajátos, átható ízével és illatával talán nem tartozik a kedvenc rágcsálnivalók közé, a legjobb hatást viszont biztos, hogy így érjük el vele. Arra viszont számítsunk, hogy, még ha sikerül is összerágás nélkül, nagyobb darabokban lenyelnünk, magas illóolaj tartalma másnap a bőrön keresztül is távozni fog. Az illóolaj tartalma 0,3 százalék, ami azt jelenti, hogy 1 kg fokhagyma olaj előállításához 300 kg hagyma szükséges. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja. 100 gramm fokhagyma, amit gyógyhatása miatt már az ókorban és a középkorban is sokra becsültek, 6,8 gr fehérjét, 26,3 gr szénhidrátot, 0,1 gr zsírt és 137 Kcal-t tartalmaz. A hagymák közül a fokhagymának a legmagasabb a nitrogén és a foszfortartalma, de ezen kívül kálium, kalcium és magnézium is található benne. A fokhagyma tartalmaz még A, B, C, és E-vitamint is. A komplex összetevőknek köszönhetően jelentős immunerősítő hatása van, és főzéssel csak a C-vitamin tartalma vész el.
Az érrendszer barátja Az immunerősítésen kívül, pedig a fokhagyma az érrendszer legjobb barátja is, ugyanis alig akad olyan része, amelyen ne fejtené ki jótékony hatását. Érelmeszesedés ellen, vérnyomás-csökkentőként, bélfertőtlenítésre, és az emésztés segítésére is alkalmas. – Fogyasztásával a vérnyomás bizonyítottan csökkenthető, az erek rugalmassága viszont növelhető. Az artéria falába lerakódó koleszterin mennyisége is szignifikánsan kevesebb lesz a fokhagyma rendszeres fogyasztásával, így a koleszterinproblémák kezelésére is alkalmazható természetes „gyógyszer” – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász szakorvos, hozzátéve: a kialakult, komoly magas vérnyomásnál a fokhagyma már csak kiegészítő kezelésként alkalmazható, önmagában gyógyhatása már kevés. A fokhagyma rendszeres fogyasztásával mindezeken túl megakadályozható a vérrögképződés is, ugyanis hatóanyagai nem engedik a vérlemezkék összetapadását.
Megakadályozza az érelmeszesedést
A vérben található magas rossz-koleszterin oxidációjával (amit például dohányzással érhetünk el) oxidált LDL-koleszterin alakul ki. Ezeket az érfalban található faló sejtek az ún. utcaseprő receptoron keresztül felveszik, s magukban elraktározzák. – Ha sok a koleszterin a sejtek plazmájában, az habos-sejté válik, ebből áll a plakk belseje. A fokhagyma a falósejtekben gátolja az LDL-koleszterin lerakódását, s így gátolja a plakk-képződést is – magyarázta dr. Kozma Ákos. A rendszeres fokhagymafogyasztással fogainkat is védhetjük. Érrendszerünk ugyanis tisztább lesz tőle, a hajszálereink jobban átjárhatók maradnak, ami biztosítja a szájunk, ínyünk, torkunk egészségét is. A fokhagyma elősegíti az ólom kiürülését is a szervezetünkből, így a méregtelenítésben is segítségünkre lehet. Talán kevésbé ismert, hogy jó hatással van a cukorszint alakulására is, ezért cukorbetegeknek nagyon ajánlható a fokhagyma fogyasztása. Ezekre a betegségekre és megelőzésükre nagyon jó hatású lehet, ha a fokhagymát rendszeresen használjuk főzésnél.
Tisztít és fertőtlenít A fokhagyma erősen antibakteriális és gombaellenes hatását először Louis Pasteur írta le 1858-ban, 1920-ban pedig a svájci Sandoz gyógyszergyár izolálta az antibakteriális hatóanyag vegyületeit; az alliin-t és az abból kialakuló allicin-t. A fokhagyma tehát eredendően peszticid, vagyis vírus- és baktériumölő, fertőtlenítő hatású (külsőleg és belsőleg is): ősztől-tavaszig fogyasztva kiválóan véd a náthás megbetegedések ellen. A II. világháborúban sebek üszkösödésének megakadályozására is használták. Belsőleg pedig a paraziták nagy ellensége: féregűző hatása is ismert, ezáltal folyamatos fogyasztása mellett kihajtja a parazitákat, bélférgeket. Minden nap fogyasszunk nyersen pár gerezdet, vagy olívaolajba keverve, apróra törve pirítósra is kenhetjük. Ha tojás, vagy húskrémet készítünk, abból sem kell kihagyni, de a patikákban kapható kapszula-formák is kiváló egészségvédő hatásúak, mint ahogy a belőle készült alkoholos tinktúrák is, amelyek koncentráltan tartalmazhatják a hatóanyagokat – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: ha szeretnénk elvenni a fokhagyma kellemetlen szagát, fogyasztása után rágjunk el egy kevés petrezselymet. A belgyógyász és a dietetikus szerint azonban az interneten terjedő tévhittel ellentétben például a nyaki plakkok feloldására egyáltalán nem alkalmas, ha az érintett területet almaecetes, vagy bármilyen más fokhagymás oldattal kenegetjük, vagy bedörzsöljük. – A fokhagyma belülről hat, kívülről nem szívódik fel olyan mélyen, ami ezt a jótékony hatást kifejtené – mondta dr. Kozma Ákos. Más a helyzet viszont az alkoholos tinktúrákkal. Ezek koncentráltan tartalmazzák a fokhagyma összes jótékony összetevőjét, így várandós és szoptatós kismamákon, epebetegeken kívül bárkinél alkalmazható – ám csak szigorú szabályok betartásával! A kúra előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost az alkalmazni kívánt fokhagymakivonatról, mert a fokhagyma fokozhatja egyes antikoagulánsok (vérrögképződést gátlók), és az acetil-szalicilsav tartalmú gyógyszerek hatását (pl. Astrix és Colfarit melyek vérhígító hatásúak, Aspirin, Kalmopirin, Istopirin, stb.).
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
|
||||||||||||||||
A lázon kívül semmilyen egyéb panaszt nem mutató gyerekek esetében nehéz megállapítani, hogy magától megoldódó vírusos, vagy antibiotikumos kezelést igénylő bakteriális fertőzésről van-e szó. A Washington Egyetem Orvosi Karának munkatársai egyszerű vérvétel útján képesek megkülönböztetni a kettőt.
Drámaian magas a szájüregi rák gyakorisága Magyarországon. Az utóbbi években az egész világon emelkedett a betegek száma, de Magyarország vezető helyen áll a WHO adatai alapján.
A csókbetegségként is ismert mononukleózis a legújabb kutatások szerint valóban rászolgált a nevére, csókolózással terjed.
Főzelékbe, sült húsra, levesbe, de akár nyersen is kitűnő eledel a fokhagyma, amit nem csak fűszer-, hanem egyenesen gyógynövényként tart számon a szakirodalom.
A szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatások azonban koránt sem érnek véget. Laboratóriumi vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy az érelmeszesedés megelőzésében, sőt feloldásában is jelentős szerepe van ennek a szúrós szagú növénynek. – A fokhagyma az úgynevezett plakkok, vagyis a kemény, mészszerű anyagok érfalon történő lerakódását is gátolja. A plakk az artériák falára rakódott zsíros szűkület, amelybe gyakran rakódik le mész is – folytatta a belgyógyász.