Független tanácsadó honlapja.

Étrend-kiegészítők Tiens termékek

 

 

Baktérium vagy vírus?

lázas gyerekA lázon kívül semmilyen egyéb panaszt nem mutató gyerekek esetében nehéz megállapítani, hogy magától megoldódó vírusos, vagy antibiotikumos kezelést igénylő bakteriális fertőzésről van-e szó. A Washington Egyetem Orvosi Karának munkatársai egyszerű vérvétel útján képesek megkülönböztetni a kettőt.

A fehérvérsejtek génjeinek elemzésén alapuló kis elemszámú mintában több mint 90 százalékos pontossággal lehetett megállapítani, melyikről van szó, ami lényegesen kedvezőbb a hagyományos diagnosztikai teszt 70 százalékos hatékonyságánál. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóirat aktuális számában jelentek meg. A végkövetkeztetések levonásáig még további munkálatokra van szükség, de a most publikált eredmények alapján ez a módszer segíthet a betegség okának feltárásában, valamint a megfelelő kezelés kiválasztásában. „Gyakori probléma, hogy a gyerekeknél láz jelentkezik minden nyilvánvaló ok nélkül” – mondta a kutatást vezető Dr. Gregory Storch, az intézmény professzora. „Az érintettek egy részénél életveszélyes bakteriális fertőzésről van szó, ám a többségnél vírusos eredetű a probléma. A fő gond, hogy nehéz különbséget tenni a kettő között” – tette hozzá. Elővigyázatosságból a látszólag ok nélkül lázas gyerekeket antibiotikummal kezelik, noha ez nem hat a vírusok ellen, és későbbi rezisztenciához vezethet. A mostani kutatásba 30 gyereket vontak be, mindannyian két hónapos és hároméves kor közöttiek voltak, 38 Celsius fok fölötti lázzal kerültek orvoshoz, valamint nem produkáltak más tünetet, például köhögést vagy hasmenést. Közülük 22-nél az orvosi gyakorlatban még nem használt génteszt útján bizonyosodott be korábban a vírusos fertőzés jelenléte, 8-nak pedig bakteriális fertőzése volt.

 

Dr. Storch és kollégái tudni akarták, hogy a génkifejeződési microarray-ként említett, fehérvérsejtekre irányuló teszttel megkülönböztethető-e kétféle megbetegedés. Az általános szakmai vélekedés szerint a bakteriális fertőzésekre magas, míg a vírusosokra alacsony vagy normális fehérvérsejt-szám jellemző. „Eredményeink alapján sok vírusos betegnél magas volt a fehérvérsejt-szám, ami szükségtelen antibiotikumos kezelésekhez vezetett” – jelentette ki a szakértő. „A microarray teszt elárulja, hogy a beteg teste hogyan azonosítja a kórokozót. Az erőteljesebben kifejeződő gének betegséget okozó fertőzésről árulkodnak” – összegezte.

 

Forrás: vital.hu