Független tanácsadó honlapja.

 

 

vércukorszint

carb blocker kalcium töktermék porral cink kapszula chitosan kapszula
Carb Blocker Kalcium töktermék porral Cink kapszula Chitosan kapszula

egészséges élelmiszerekA kutatások azt mutatják, hogy 30 éves korunkra elkezd csökkenni a nyugalmi állapotban elégetett energia mennyisége, és ez ettől kezdve évtizedenként további hét százalékkal tovább csökken.

Ha tehát ugyanannyit eszünk, mint huszonévesen, hízni kezdünk. A negyedik évtizedtől felfelé a szív-érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata is megnő; ha egészségtelen életet élünk, megemelkedik a koleszterinszintünk és a vérnyomásunk. A jó hír az, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyekkel felvehetjük ezek ellen a harcot. Íme, a lista azokról az ételekről, amelyek minden negyvenen felüli számára melegen ajánlottak.

ZAB

A zab béta-glükánt tartalmaz, egy olyan oldható rostot, amely segít csökkenteni a káros LDL koleszterin szintjét. A kizárólag a zabban előforduló antioxidánsok, az avenanthranidok, pedig az érelmeszesedéstől védenek, ami még a többi gabonafélénél is előnyösebbé teszi a zabot. A kutatók szerint mindössze napi 3 gramm zab elfogyasztásával 5-10 százalékkal csökkenthető a teljes koleszterinszint. Zabkásaként vagy nyersen, natúr joghurtba keverve is fogyaszthatjuk.

MEGGY

Az antocianin nevű antioxidánsban gazdag meggy számos, a középkorúak körében gyakori rendellenesség ellen jó, a köszvényt és az ízületi gyulladást is beleértve. Fogyasszunk heti három-négy alkalommal egy tucat meggyet, vagy igyunk egy pohár cukrozatlan levet ugyanilyen gyakorisággal. Friss joghurt vagy magvak fogyasztásával biztosíthatjuk a jótékony vitaminok felszívódását.

MANDULA

Az ízletes rágcsálnivaló előnyei a vércukorszint javításától egészen a koleszterinszint csökkentéséig terjednek. Fogyasztása sótlanul ajánlott, mert a túl sok só megnövelheti a vérnyomást.

OLAJOS HALAK

Az ilyen halakban lévő omega-3 zsírsavak csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást, és a szívritmuszavar kockázatát is mérsékli. A legjobb omega-3 zsírsavforrások a lazac, a makréla, a tonhal, a szardínia és a hering. Mivel az omega-3 zsírsavak érzékenyek a magas hőmérsékletre, elkészítésük alacsony hőfokon vagy párolással ajánlott.

SZÓJA

A szójababban található izoflavonok a koleszterinszint csökkentésével, a változókoron átesett nők csontsűrűségének növelésével, és a férfiak termékenységének javításával hozható összefüggésbe. Különösen a friss, egész bab (edamame) fogyasztása ajánlott, de bármilyen formában beilleszthetjük étrendünkbe hetente két-három alkalommal. Mivel a szója befolyásolhatja a hormonok szintjét, túlzott fogyasztása a változókor előtt álló nők számára különösen nem ajánlott. Férfiakban az izoflavonok enyhe hatást gyakorolhatnak a tesztoszteronra.

PARADICSOM

A paradicsom nagy mennyiséget tartalmaz a likopin nevű antioxidánsból. Az ízletes zöldség bizonyos fokú védelmet nyújt a daganatos sejtek kialakulása és terjedése ellen, ezen kívül az artériákat is óvja az érelmeszesedéstől. Mivel a szervezetünk a főtt zöldségből tudja a legkönnyebben felszívni a likopint, az antioxidáns maximális kihasználásához fogyasszuk a paradicsom valamilyen főtt formájában (lé, püré vagy szósz).

TELJES TEJ

A normális zsírtartalmú, úgynevezett teljes tej különösen ötven év felett segít az öregedéssel járó izomtömeg-csökkenés megfékezésében. A tej kiváló kalciumforrás is, ezért a magas kalciumtartalmú zöldségek, diófélék és magvak fogyasztásával párosítva biztosíthatja a napi kalciumszükségletet.

CSIRKEHÚS

Nagyszerű fehérjeforrás: egy 200 grammos nyúzott csirkemell darab 60 gramm fehérjét biztosít. Elkészítésekor érdemes eltávolítani a magas zsírtartalmú bőrt (a csirkemell bőrrel együtt 17 százalék zsírtartalmú, bőr nélkül, pedig csak 2 százalék). A comb ezzel szemben még bőr nélkül is hat százalék zsírt tartalmaz.

 

Forrás: betegszoba.hu

 

 

melatonin - 2-es típusú cukorbetegségA „Nature Genetics” tudományos szakfolyóiratban jelent meg egy publikáció, amely arról számol be, hogy újabb bizonyítékot találtak a belső biológiai órát szabályozó hormon, a melatonin működése és a 2-es típusú cukorbetegség között.

A kutatás megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik a melatonin-receptor ritka genetikai mutációit hordozzák, jóval nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázata.

A friss kutatási eredmények segíthetik a tudósokat abban, hogy jóval pontosabban mérjék fel a személyes diabétesz (cukorbetegség) kockázatot és elvezethetnek a személyre szabott diabétesz kezelések kifejlesztéséhez.

Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik éjszakai műszakban dolgoznak, magasabb a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség kialakulásának a kockázata. További kutatások igazolták, hogy ha az önkéntes résztvevők alvását három napon keresztül ismételten megzavarták, akkor ideiglenesen a cukorbetegség tünetei fejlődtek ki náluk.

A szervezet alvás-ébrenlét ciklusát a melatonin hormon kontrollálja, amely többek között hatással van az álmosság jelentkezésére és a testhőmérséklet csökkenésére is. 2008-ban a Londoni Imperial College vezette genetikai kutatás feltárta, hogy azon emberek körében, akiknél fennállnak az MT2 gén gyakori eltérései – ez a melatonin hormon receptor-gén – enyhén emelkedett a 2-es típusú cukorbetegség kifejlődésének a kockázata.

Ez a friss kutatás napvilágra tárta, hogy az MT2 gén négy ritka mutációja közül bármelyik hordozása hatszorosára növeli az egyénnél a 2-es típusú cukorbetegség kifejlődésének a kockázatát. Jól ismert, hogy az inzulin hormon felszabadulást, amely a vércukorszintet szabályozza, a melatonin hormon szabályozza. A kutatók szerint az MT2 gén mutációi megszakíthatják a belső biológiai óra és az inzulin felszabadulás közötti kapcsolatot és rendellenes vércukorszint szabályozáshoz vezethetnek.

Dr. Philippe Froguel, a Londoni Imperial College Közegészségügyi Iskolájának a professzora ezzel kapcsolatosan az alábbiakat mondja: „A vércukor kontroll egyike annak a nagyon sok folyamatnak, amelyet a test belső biológiai órája szabályoz. Ennek a kutatásnak az eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük, az a gén, amely a belső biológiai óra kulcsfontosságú komponensének a térképét hordozza, hogyan befolyásolja az emberek diabétesz kockázatát.”

„Az MT2 gén olyan ritka variánsait találtuk meg, amelyeknek jóval nagyobb hatásuk van, mint a korábban felfedezett gyakori variánsoknak. Annak ellenére, hogy minden egyes mutáció ritka, abban az értelemben mégis közösek, hogy mindenkinek a DNS-ében nagyon sok ritka mutáció van. Ezeknek a mutációknak a katalogizálása képessé fog tenni minket arra, hogy jóval pontosabban mérjük fel egy személy genetikán alapuló betegségkockázatát.” – magyarázza a professzor.

A kutatás során az Imperial Főiskola kutatói teamje – együttműködésben néhány Egyesült Királyságbeli és franciaországi kutatóintézettel – 7.632 fő résztvevő MT2 génjét vizsgálta meg úgy, hogy olyan jóval szokatlanabb variánsok után kutattak, amelyeknek nagyobb hatásuk lehet a cukorbetegség kifejlődésének a kockázatára. 40 db, a 2-es típusú cukorbetegséggel társuló génvariánst találtak, ezek közül négy volt nagyon ritka és tette a receptort teljes mértékben képtelenné arra, hogy a melatonin jelzésére válaszoljon.

Ezt követően a tudósok további 11.854 fő bevonásával és vizsgálatával megerősítették, hogy e négy génvariáns és a cukorbetegség kifejlődése között összefüggés van.

Froguel professzor és kutatói teamje minden egyes génmutációt analizált úgy, hogy tesztelték, milyen hatással vannak a laboratóriumi humán sejttenyészet MT2 receptoraira. Azokról a mutációkról bizonyosodott be, hogy nagyon nagy hatással vannak a diabétesz kockázatára, amelyek a receptor működését (jelvételét) teljes mértékben meggátolták. Ez arra utal, hogy az MT2 receptor gén és a betegség között közvetlen kapcsolat van.

 

Forrás: diagnozis.hu

 

carb blocker kalcium töktermék porral cink kapszula chitosan kapszula
Carb Blocker Kalcium töktermék porral Cink kapszula Chitosan kapszula

 

 

csicseriborsóA csicseriborsó a Földközi-tenger vidékéről és a Közel-Keletről származó finomságot arrafelé garbanzo bab néven is ismerik. Az olasz, a görög, az indiai, az arab, a spanyol és a portugál konyha egyik legkedveltebb alapanyaga, de Magyarországon is egyre többen szeretik.

Összegyűjtöttünk néhány érvet, hogy miért érdemes belőle enni!

 

 

Rendkívül gazdag tápanyagokban

Figyelem, jó sok szám következik! Mivel a százgrammos mennyiség megállapítása konyhamérleg nélkül nehézkes, inkább úgy mondjuk, hogy egy csészényi sült csicseriborsó 269 kalóriát, 45 g szénhidrátot, 15 g fehérjét, 13 g rostot és 4 g zsírt tartalmaz, koleszterinből, pedig semennyit.

Ez a mennyiség a napi ajánlott minimum káliumbevitel felét, kalciumbevitel 21%-át, vasbevitel 69%-át, B6-vitamin bevitel 55%-át és magnézium bevitel 57%-át fedezi. Sőt, még C-, A- és K-vitamin, illetve cink, mangán és szelén is van benne.

 

Cukorbetegség ellen

Kutatások bizonyítják, hogy a rostban gazdag táplálkozás csökkenti a diabéteszesek vércukorszintjét – legyen szó akár 1-es, akár 2-es típusú kórról.

Az egészséges szervezet inzulinválasza, tehát cukoranyagcseréje is javul, amennyiben naponta legalább 20 g élelmi rostot elfogyasztasz.

(A párodnak és az apukádnak ennél többre van szüksége, hiszen férfiaknak 30-38 g-ot javasolnak.)

 

Az erős csontokért

A csicseriborsóban lévő vas, a foszfát, a kalcium, a magnézium, a mangán, a cink és a K-vitamin mind hozzájárul ahhoz, hogy megtartsd a csontsűrűségedet, illetve szükség esetén akár növeld.

A kalcium és a foszfát egyensúlya adja meg, hogy a szervezeted milyen gyorsan és milyen hatékonyan képes csontszövetet „gyártani”.

Egyensúly alatt azt értjük, hogy a túl csekély és a túl bőséges bevitel ugyanúgy gyengébb csontokat eredményezhet. K-vitamin hiány esetén, pedig sajnos megnő a törésveszély, amivel nemcsak időskorban érdemes tisztában lenned.

 

A jó vérnyomásért

A csicseriborsó nátriumszegény alapanyagot jelent a konyhában, amelyet akár só hozzáadása nélkül, más fűszerekkel is ízesíthetsz.

A nemzetközi ajánlások szerint naponta legfeljebb 4,7 g nátriumot szabadna bevinned a szervezetedbe, ám becslések szerint a felnőtt lakosság kevesebb, mint 5%-a abszolválja ezt.

A többiek akár jelentősen túllépik a mennyiséget, amivel hatalmas terhet rónak a szívükre és az érrendszerükre.

 

Rákmegelőző hatás

A szelén olyan ásványi anyag, amely természetes körülmények között nincs jelen a legtöbb zöldségben is gyümölcsben – a csicseriborsóban azonban találsz belőle! Kulcsfontosságú a májfunkciók szempontjából, hiszen képes megszabadítani a szervezetet a rákkeltő anyagoktól.

A szelén emellett gyulladás- és tumorméret-csökkentő hatású. A csicseriborsóban lévő folsav pedig a DNS regenerációját segíti elő, ami ugyancsak előnyös a daganat megelőzés szempontjából.

 

A zökkenőmentes emésztésért

A csicseriborsó magas rosttartalma hozzájárul a székrekedés megelőzéséhez, valamint elősegíti a rendszeres székletürítést.

A benne lévő nem oldódó élelmi rostok tehát nemcsak a vércukorszintednek tesznek jót, hanem az értékes tápanyagok teljesebb felszívódásának és a salak gyorsabb kiáramlásának is. Az eredmény? Laposabb has és jobb közérzet. Már rövidtávon is megéri!

 

Jóllakva fogyhatsz vele

A már sokszor említett élelmi rostoknak hatalmas szerepük van az egészséges testsúly elérésében és megtartásában. Amennyiben eleget viszel be belőlük, könnyedén elősegítheted a hosszabban tartó jóllakottság-érzetet, ezáltal csökken a teljes kalóriabeviteled.

Arról nem is beszélve, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása – a megfelelő súllyal egyetemben – eleve csökkenti a metabolikus szindróma, s a korai halálozás kockázatát.

 

Forrás: bien.hu

 

 

VörösborMa már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.

Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.

A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.

VörösborA fenolok hatása

A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.

Vörösbor és rák

Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.

A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.

Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.

 

Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.

 

További cikkeink:

Cholican kapszula