vér
|
Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.
Rajtad múlikA szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható. A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet. A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva. A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés. A koleszterinszint befolyásolhatóA legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek. Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad). A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is. A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása. Mi az a növényi szterin?
A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot. A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink:
A kutatók legújabb felismerései szerint a fokhagyma hatóanyagai még az öregedési folyamatot is jelentősen lelassíthatják. A fokhagyma ízletes fűszer, egyben rendkívül hatásos gyógyszer is, mely az ifjúság csodaforrása. Világszerte több mint kétezer orvosi tanulmány igazolja csodálatos hatását testünkre. A-, E- és C-vitaminjaival a fokhagyma gondoskodik arról, hogy a káros LDL-koleszterin az úgynevezett szabad radikálisok hatására ne sűrűsödjön be, sőt a fokhagyma allicin hatóanyaga még folyékonyabbá is teszi a vért. Egyesek azt is állítják, hogy a fokhagyma egyfajta katalizátorfunkciót tölt be és ezzel serkenti a test saját enzimjeinek az aktivitását. Ezek az enzimek megszabadítják a vért az oxigénradikálisoktól, melyek közrejátszanak az érelmeszesedés kialakulásában. A szív egészsége érdekében évente mindenkinek legalább egyszer négyhetes fokhagymakúrát kellene tartania. Ez szabványosított fokhagyma preparátummal a leghatékonyabb, amelyik garantálja a szükséges hatóanyagtartalmat. Negyvenéves kortól az erek veszítenek rugalmasságukból. Aki azonban naponta megeszik legalább három gerezd fokhagymát, vagy szabványosított fokhagyma-preparátumot szed, átlagosan visszanyeri az erei rugalmasságának mintegy 30 százalékát. A dohányosok és a diabetikusok számára ez különösen fontos, mert õk már sokkal hajlamosabbak az érproblémákra, melyek színinfarktust vagy szélütést okozhatnak. A fokhagyma az előbbieken túl tartósan csökkenti a vérnyomást, antibakteriális hatású és tartósan aktivizálja az agy szürkeállományának működését is.
A fokhagyma és a rómaiakMikor a római légionáriusok átkeltek az Alpokon, teli zsák fokhagymát hoztak magukkal. A gumójával fűszerezték az ételeiket, de ismerték gyógyító erejét is. A fokhagyma jó kondícióban tartotta a légionáriusokat, megvédte őket a nedves, hideg Germániában a megfázástól és a végtagi fájdalmaktól. A légionáriusok hittek abban is, hogy a fokhagyma növeli a férfierőt is. Európában a római időktől kezdve termesztenek fokhagymát. A termesztés a kolostorok kertjében azonban tilos volt, mert azt hitték, hogy a fokhagyma ajzószerként szexuális problémákat okoz a szerzeteseknek. A fokhagyma és az ókori egyiptomiakHerodotosz (Kr. e. 485-425) görög történetíró kilenc híres könyvének egyikében arról számol be, hogy a Kheopsz-piramis építésénél a munkások mindennap kaptak egy fokhagymagumót, hogy egészségesek maradjanak és megőrizzék teljesítőképességüket. A fokhagyma gyógyhatása tehát már az ókori egyiptomiak előtt is ismert volt. Herodostosz feljegyzései szerint az egyiptomi pap orvosok a Kheopsz-piramis építésénél 1600 ezüsttalentumot költöttek fokhagymára. De a föníciaiak is igen nagyra becsülték a fokhagymát, mint gyógyszert és ételeik pompás fűszerét.
Forrás: receptbarlang.hu
További cikkeink:
A vérbe kerülve életveszélyes, akár halállal végződő fertőzést okozhat az a baktérium, amely a szájüregben is megtalálható - idézte svájci kutatók megállapítását a ScienceCodex elnevezésű ismeretterjesztő portál (www.sciencecodex.com). Az új baktériumot a Zürichi Egyetem orvosi mikrobiológiai intézetének munkatársai azonosították, ők adták neki a Streptococcus tigurinus elnevezést is Zürich azon régiója nyomán, ahol először felfedezték. Az S. tigurinus - amelyet szívbelhártya-, agyhártya- vagy gerincgyulladásban (spondylodiscitis) szenvedő páciensek véréből izoláltak - nagyon hasonlít azokra a baktériumtörzsekre, amelyek a szájüreget népesítik be. A vérző fogíny a szájbaktérium lehetséges belépési kapuja a véráramba. A baktérium azonosítása lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy miként okoz betegséget és hogyan terjed a szervezetben. Mint Andrea Zbinden kutatásvezető hangsúlyozta, alapvetően fontos a baktérium szabatos leírása ahhoz, hogy nyomon lehessen követni terjedését. További kutatásaik arra irányulnak, hogy az S. tigurinus betegségkiváltó stratégiáját megértsék. A tanulmányt az International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology című szakfolyóiratban ismertették részletesen a szerzők.
Forrás: MTI, egeszsegkalauz.hu
A szív és érrendszeri betegségek a modernkor legnagyobb vámszedői. A megelőzésük nemcsak egészségügyi, de gazdasági kérdés is egyben, hiszen a gyógy- és utókezelések hatalmas terhet rónak a szociális ellátórendszerekre. Az artériás életkor mérése a legegyszerűbb és leghatékonyabb mód az egyén veszélyeztetettségének megállapítására, amellyel akár a fatális következmények is megelőzhetők. Az artériás életkor fogalma nem új keletű, de meghatározó szerepét az általános egészségi állapotunkban csak napjainkban kezdi igazán felismerni az orvostudomány. Nem véletlenül, hiszen az elhízás, mint a modernkor járványa, az egyik leggyakoribb rizikófaktora a szív és érrendszeri megbetegedéseknek. A magas testzsírszint, de főként a hasi elhízás, továbbá a cukorbetegség is kifejezetten rossz hatással vannak az erekre. Ám ha a testsúllyal nincs is probléma, a magas vérnyomás, a dohányzás, az ülő életmód, a stressz mind-mind felgyorsítják a vaszkuláris öregedést. A magas pulzusszám (napi 100.000 szívverésnél több) szintén terheli az érrendszert, a genetikai adottságról, a családi érintettségről már nem is beszélve.
Vannak már módszerek, amelyekkel az orvosok néhány perc alatt egyszerűen megállapíthatják a páciens artériás életkorát. Olykor mérés nélkül is alapvető különbséget tételezhetünk fel az életkor és vérerek életkora között. Például egy dohányzó 35 éves férfinek, aki magas vérnyomásban szenved, ezen felül cukorbeteg, valamint még a koleszterinszintje is magas az artériás életkora akár 70 év is lehet - azaz kétszer olyan idős, mint ő maga. Egy fiatalabb, 30 éves nőnek, hasonló rizikófaktorokkal több, mint 80 évesek is lehetnek az artériái. „Egy ilyen kalkuláció azt a benyomást kelti, hogy a rizikófaktorok hatására gyorsabban öregszünk, mint gondoljuk” - mondta Donald Lloyd-Jones, a Chicagói Egyetem preventív kardiológusa. "Minél konkrétabban beszélünk róla, annál jobban megérti a beteg a veszélyeztetettségét." Jó hír, hogy a rizikófaktorok, és az általuk okozott károsodás csökkentésére irányuló lépésekkel igenis vissza lehet fordítani a vaszkuláris óra mutatóit. Optimális vérnyomással és vércukorszinttel egy rendszeresen sportoló 74 éves nemdohányzó férfi artériás életkora 60 év lehet, egy hasonlóan egészséges 74 éves nő artériái akár 21 évvel is fiatalabbak lehetnek.
Forrás: napidoktor.hu, arteriograf.hu
További cikkeink: Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés
|
Kis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.
A fokhagyma folyékonyabbá teszi a vért, megóvja az ereket az elmeszesedéstől és véd a szívinfarktustól.
Életveszélyes gyulladást okozhat a szájban rejtőző, újonnan azonosított baktérium.
A valós és az artériás életkor között jelentős korkülönbség lehet, megbecsülésével idejében megelőzhetőek a végzetes megbetegedések.
