Független tanácsadó honlapja.

 

 

vér

magas koleszterinszintÉrdemes komolyan venni és kezelni a magas koleszterinszintet - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A magas koleszterinszint ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

 

Az érfal áteresztőképessége döntő

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (low density), és a magas sűrűségűt (high density). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei egy meghatározott koncentrációban keringenek vérünk, azonban ha a szintjük akár külső-, akár belső okokból kórossá válik, ez fokozza az atherothrombosisos elváltozások előfordulásának rizikóját.

A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falában rakódik le.

érfal - koleszterinA tartósan fennálló magas vérzsír szint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Sok esetben - és elsősorban a szív ereiben - a növekvő plakk berepedhet (ezt hívjuk plakkrepedésnek) és ekkor pillanatok alatt nagyszámú vérlemezke csapzódik ki egy igen gyors, de nagyon bonyolult mechanizmus során és azonnal elzárhatja az artériát. Ily módon szoros a kapcsolat a magas vérzsír szintek és a véralvadás jelensége között.

A nikotin és a dohányzás egyéb „melléktermékei” pedig éppen fokozzák ezt az összecsapzódási hajlamot. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a szívinfarktus, a szélütés és végtagi érszűkület tartozik.

A trombotikus betegségek összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke, szélütés), vagy a végtagi trombózis.

Sajnos, az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Könnyen előfordulhat, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is.

A végtagi érszűkülettel küzdő beteget, pedig fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.

Életmód és megfelelő kezelés

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Éppen ezért a veszélyeztetetteknek különösen fontos, hogy egy optimális, személyre szabott és dohányzásmentes hatékony életmódot alakítsanak ki - akár professzionális segítséggel. Így jelentősen csökkenthetik a végzetes kimenetelű események bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozza prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A kezelés további elengedhetetlen eleme a megfelelő táplálkozás, a megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll. A lipid-szint csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.

 

Forrás: tromboziskozpont.hu, napidoktor.hu

 

További cikkeink:

Antilipid tea

Cholican kapszula

 

 

Mélyvénás trombótisHa a vénában kialakult vérrög egy része leszakad, és a tüdőbe jutva elzár egy verőeret, halálos kimenetelű tüdőembólia alakulhat ki.

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogy ha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.

Általában az alsó végtagot érinti, rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilásvörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. trombózisA mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, ám veszélyes szövődményeket, tüdőembóliát is okozhat. Véralvadék kialakulhat a bőrhöz közelebbi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes, mivel jellemzően nem ad embólust a tüdőbe.

Ha ismered a tüneteket és a kockázati tényezőket, megelőzheted a betegség szövődményeinek kialakulását.

Milyen jelek figyelmeztetnek a trombózisra?

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetei. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek.

trombózisA trombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, illetve egy egész alsó végtag megdagadását.

Fájdalom. Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik, úgy tűnhet, mintha izomláz lenne.

Pirosság, illetve melegség a bedagadt terület felett.

Néha a mélyvénás trombózis első jele a tüdőembólia valamelyik tünete lehet. A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek.

Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet).

Rossz közérzet, szorongás.

Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.

Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik.

Szédülés, ájulás.

 

A mélyvénás trombózis okai

A mélyvénás trombózisnak számos hajlamosító tényezője lehet, mozgáshiány (például hosszan tartó ülés) vagy öröklött véralvadási zavar (trombózishajlam), de bizonyos rosszindulatú daganatok is növelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz.

trombózisHosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés vagy repülés közben), a vádli izmai nem húzódnak össze, és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.

Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt gipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.

Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást.

Öröklött véralvadási zavar. Ezt a mélyvénás trombózis családon belüli halmozott előfordulása mutatja.

Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.

Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet. Egyes daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.

Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. Ez fokozza annak valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad.

Fogamzásgátló tabletták, hormon szubsztitúciós terápia. Mind a két készítmény csoport fokozhatja a vér alvadási készségét.

Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását.

Korábban elszenvedett mélyvéna trombózis, tüdőembólia. Nagyobb valószínűséggel ismétlődnek ezek a kórállapotok, ha már korábban is kialakultak ezek Önnél.

Mélyvéna trombózis vagy tüdőembólia a családban. Ha családjában valakinek mélyvéna trombózisa, vagy tüdőembóliája van vagy volt, akkor Önnél is fokozottabb a mélyvéna trombózis kialakulásának kockázata.

Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.

Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést.

 

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk elolvasható a WEBBeteg.hu oldalán

 

További cikkeink:

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Multifunkcionális Lábmasszírozó Készülék

CHI gép

Fokhagymaolaj kapszula

 

 

 

szívelégtelenségSzámos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Idővel a koszorúér betegség és a magas vérnyomás fokozatosan felemészti a szív erejét, és túl gyenge vagy túl merev lesz ahhoz, hogy kellőképpen megteljen és pumpáljon.

A szívelégtelenség (másképpen congestív szívelégtelenség), azt jelenti, hogy szíve nem képes a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben.

Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett só bevitel, a stressz és a depresszió kezelése, a súlyfölösleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez, és az életminőség javításához. A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés az, ha megelőzi, vagy kezelteti a betegség kialakulásának rizikófaktorait, illetve kezeli a háttérben álló betegségeket, így a koszorúsér betegséget, a magasvérnyomást, a koleszterin szintet, a cukorbetegséget és az elhízást.

Milyen jelek figyelmeztetnek a krónikus szívelégtelenségre?

szívinfarktusA szívelégtelenség tipikus esetben krónikus betegség, lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, nem ürül ki elég gyorsan a vér, megnehezedik a vér visszaáramlása a szervezetből a szívbe., emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőkben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség "a pangásos szívelégtelenség" nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és bokák bedagadásához vezethet.

Ahogy a szervezet megpróbálja kompenzálni a szív csökkent pumpa funkcióját, további tünetek is kialakulhatnak. A szív elkezd egyre gyorsabban verni, izomzata megvastagszik és a kamrák jobban kitágulhatnak, hogy több vért tudjanak befogadni. A kamrák károsodása miatt előfordul, hogy a szív már nem szinkronban ver, ezáltal tovább csökken a szervezet vérellátása.

  • Fáradtság és gyengeség.
  • Mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj.
  • Csökkent fizikai terhelhetőség.
  • Folyamatosan fennálló köhögés, zilálás, fehér vagy rózsaszínen, véresen festenyzett köpet.
  • Az alszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma).
  • Hasüregben meggyűlő folyadék (ascites).
  • Hirtelen hízás a folyadék visszatartása miatt.
  • Étvágytalanság és hányinger.
  • Koncentrációs zavar és csökkent éberség.
  • Szabálytalan szívverés.

Az akut szívelégtelenségre figyelmeztető tünetek.

Az akut szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Az akut szívelégtelenség tünetei hasonlóak a krónikus szívelégtelenségéhez, azonban hirtelen alakulnak ki és sokkal súlyosabbak. Az akut szívelégtelenség tünetei közé az alábbiak tartozhatnak.

  • Hirtelen folyadékfelszaporodás.
  • Gyors vagy szabálytalan szívverés szívdobogás érzettel.
  • Hirtelen súlyos légszomj és habos rózsaszínes nyák felköhögése.
  • Mellkasi fájdalom, ha az akut szívelégtelenséget szívinfarktus vagy aneurysma (az artéria kiboltosulása) okozza.

Az akut szívelégtelenség okai közé tartozik a szívinfarktus, a szívizom vírusfertőzése, súlyos fertőzések, allergiás reakciók, a tüdőembólia (a tüdőben elakadó vérrög) és bizonyos, az egész szervezetet befolyásoló gyógyszerek, illetve betegségek.

Ezek a kórállapotok nagyon gyorsan és drámaian tudják a szív pumpa funkcióját csökkenteni. Az akut szívelégtelenség gyors, koordinálatlan elektromos jeleket indíthat be a szívben (fibrilláció), ezáltal a szív gyakorlatilag képtelen lesz a pumpálásra. Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgősen ellátandó állapot.

 

Az eredeti cikk a WEBBeteg.hu-n olvasható

 

További cikkeink:

Vérnyomásmérő készülék

TÜSI- harmonizáló készülék

Cholican kapszula

Banting növényi tabletta és por

 

 

Raynaud kórAzért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színezetet öltenek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.

A fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, „idegen, furcsa érzése” is.

Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Raynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetők meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak az egyik kéz 1-2 ujján.

A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis) vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek.

Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerű a diagnózis felállítása céljából.

Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok is szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből vett minta úgynevezett kapillár-mikroszkópos vizsgálata.

Fontos tudni!

Azért nagyon fontos a különbséget a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között megállapítani, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség viszonylag jobb indulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma – amelynek hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll – fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek elsorvadnak, majd egyes bőrterületek is elhalnak.

 

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán

 

 
ElsőElőző123456TovábbUtolsó