Független tanácsadó honlapja.

 

 

szorongás

szorongás-strokeMár régóta ismert a szorongás káros egészségügyi következményeit, például a szívkoszorúér-betegség fokozott kockázatát. A legújabb kutatás szerint azonban a szorongás magas szintje az agyérgörcs (stroke) kockázatát is megnövelheti.

agyvérzésA Pittsburgh-i Egyetem kutatói a Stroke szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak. Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ez által az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.„A szorongás nagyon gyakori rendellenesség az általános népesség körében” – magyarázta Maya Lambiase, a tanulmány szerzője. „A szorongás diagnosztizálásával és kezelésével nem csak az általános életminőséget lehet javítani, hanem a szív-érrendszeri megbetegedések, például a stroke kockázatát is csökkenteni lehet idősebb korban.”

 

Az egyetem kutatói több mint 6 000 huszonöt és hetvennégy év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét, és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását. Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.

 

Forrás: vital.hu

 

 

Kód: A85

keserű narancsos teakeverék

A keserű narancsos teakeverék azoknak a gondosan válogatott gyógynövényeknek a harmonikus kombinációja, melyek arról ismertek, hogy segíthetnek csökkenteni a fokozott idegességgel, ingerlékenységgel, szorongással járó kellemetlenségek tüneteit, valamint az idegi alapú gyomorproblémákra is kedvező hatásuk lehet.

Ez a keverék a citromverbéna levélnek köszönheti csodálatos aromáját, valamint a létfontosságú olajat és flavonoidokat, melyek stimulálják az étvágyat, továbbá fertőtlenítő és görcsoldó hatásúak.

Ez a növényi kombináció támogathatja az idegrendszer kiegyensúlyozott működését.

 

Összetevők:

  • Szárított keserű narancs gyümölcs és levél (Citrus aurantium)
  • Szárított citromfű levél (Melissa officinalis)
  • Szárított citromverbéna (Lippia triphylla)

 

 

idegsejtek neuronokNemrégiben amerikai tudósok fedezték fel, hogy melyek azok az idegsejtek, amelyek szorongóvá teszik az egereket, ha társaik agresszívek velük szemben. Fénnyel manipulálták ezeket a sejteket, és sikeresen megszüntették a szociális szorongást.

A kísérletben azonosított idegsejtek akadályozzák meg a szerotonin hormon kibocsátását, ennek hiánya, pedig összefügg a depresszióval és a szociális szorongásos zavarral - idézte a BBC hírszolgálata a Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

 

A szociális szorongásos zavar, más néven társas fóbia, illetve szociális fóbia pszichiátriai betegség. Aki ebben szenved, társas helyzetekben, nyilvános szereplés alatt tartósan szorong, visszahúzódóvá válik, bizonytalannak érzi magát.

 

A friss kísérletben a kutatóknak sikerült "kikapcsolniuk" a szorongásért felelős neuronokat, az egerek, pedig nem törődtek tovább a zsarnokoskodással. A felfedezést további kutatások után az emberi idegrendszer működésére is alkalmazni lehet, és esetleg a pszichiátriai betegségek újabb kezelései is kifejleszthetők.

 

Olivier Berton, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának kutatója, a tanulmány szerzője szerint a kutatás a sejtek szintjén magyarázza meg, hogy alakul ki az egereknél a szociális szorongás. Berton és kutatócsoportja 54 egérrel végezte el azt a kísérletet, melyben agresszív, területvédő egerek támadó viselkedését kellett a kísérleti állatoknak elszenvedniük. Az áldozatok több mint fele ettől szorongóvá vált.

 

A szerotonin kibocsátását irányító neuronok tevékenysége ezután csökkent. A kutatók felfedezték, hogy a szóban forgó neuronok szomszédságában helyezkedik el az úgynevezett GABA-neuronok egy csoportja. Ezek voltak azok a sejtek, amelyek "lefékezték" a szerotonin képződését.

 

A kutatók az optogenetika technikájával, amely során az egyes neuronok a fényre reagálnak, a kutatók kikapcsolták ezeket a GABA-sejteket, az egereket, pedig így ellenállóvá tették a többiek zsarnokoskodásával szemben.

 

Ahogy a GABA-sejteket elnémították, az egerek másképp reagáltak agresszív társaik viselkedésére, és nem alakult ki náluk a szociális szorongás.

 

"Ahogy eltávolítjuk a fékeket a szerotonint irányító neuronok útjából, újra működnek. A felfedezés segítségével talán megérhetjük a hasonló emberi betegségek, a szociális fóbia és a depresszió alapjait is. Noha jelentős előrelépések történtek a társas viselkedési zavarok agyi hátterének feltárása érdekében, sokkal többet kellene még tudni a sejtszintű működésről. Kutatásunk jó kiinduló pont lehet ehhez" - kommentálta Berton.

 

Forrás: MTI, idesuss.hu

 

 

kava gyökérA Csendes-óceán déli vidékein őshonos kava növény számottevően képes csökkenteni a szorongásos panaszokat - derül ki egy friss ausztrál tanulmányból.

A kutatást vezető Dr. Jerome Sarris elmondta, hogy a mostani, mérsékelt hatékonyságú gyógyszerek mellett új módszerekre van szükség. "A növényi hatóanyagú készítmények tapasztalataink szerint lehetséges alternatívát jelentenek a krónikus szorongás kezelésére. Eredményeink alapján a kava kevesebb mellékhatással jár a klasszikus gyógyszereknél, ráadásul függőséget sem okoz" - hangsúlyozta Dr. Sarris.

A növény hatóanyaga bizonyos neurobiológiai folyamatok, a GABA-ingerületátvivők válaszadási mechanizmusának megváltoztatásával éri el hatását, és bizonyos genetikai tulajdonságok esetén kivételesen eredményes.

A nyolchetes vizsgálati szakaszban 75 generalizált szorongással diagnosztizált beteg kapott kavát vagy placebót, miközben folyamatosan mérték panaszaik erősségét. A kavás csoport tagjainak körében jelentősen csökkentek a tünetek. A mérsékelt vagy súlyos generalizált szorongásos zavarban szenvedőknél még hatékonyabb volt a növényi készítmény: a vizsgálati periódus végére 26 százalékuknál mértek tünetcsökkenést a placebósok 6 százalékához képest. Az érintettek napi kétszer kaptak vízben oldódó hatóanyagú kavagyökér-kivonatot, az első három héten 120 milligramm dózisban. Reakcióhiány esetén ezt kétszeresére emelték a következő szakaszban. A kava bevitelét jól tolerálta a vizsgált betegek szervezete, nem mutatkozott lényeges eltérés a májfunkciók terén.

 

Az összefüggés megerősítéséhez további kutatások szükségesek. A tanulmányt a Melbourne-i Egyetem szakértői a Journal of Clinical Psychopharmacology című szakfolyóiratban tettek közzé.

 

Forrás: hazipatika.com