sugárzás
|
A Fukushima-Daiichi erőműnél történt robbanások és a március 15-ei tűz következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A telephelyen a sugárszennyezés csúcsa 400 milli-Sv / óra volt. A húsz kilométeren belül lakókat már korábban evakuálták, de a tűz után a japán miniszterelnök felszólította az erőműtől 20 és 30 km közti távolságban élőket is, hogy maradjanak lakhelyükön, mert a reaktor közelében a sugárzás mennyisége jelentősen megnőtt. Az erőmű területén mért 400 milli-Sv / óra azt jelenti, hogy a dózis egy óra alatt elérte az egyéves egészségügyi határérték négyszázszorosát. Óvintézkedésekkel csökkenthető a nukleáris sugárzás káros hatása A Tokiótól 250 km-re északra fekvő Fukusima-1 atomerőműben történt robbanás a környező lakosságban komoly aggodalmat váltott ki a sugárzás egészségkárosító hatása miatt. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a japán hatóságok minden óvintézkedést megtesznek, hogy a balesetből ne váljon egy újabb csernobili katasztrófa, még akkor se, ha esetleg a sugárzás tovább erősödik. A japán kormány az evakuláláson, és azon túl, hogy felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban, kálium-jodid tablettákat is osztott, amely segít megelőzni a radioaktív jódizotóp felhalmozódását a pajzsmirigyben. Csernobil egészségügyi tanulsága Csernobil legnagyobb tragédiája ugyanis a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk, és ez a szám valószínűleg még sok éven át nőni fog. A csernobili "járvány" megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott. A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosavszármazékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp rákot okozhat, különösen gyermekekben. Kálium-jodid tabletták szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, ha az emberek nem isznak szennyezett tejet, de ilyenkor is ajánlott, és a legtöbb emberben nem okoz káros mellékhatásokat. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy hónapon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ. Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint nincs rá bizonyíték, hogy a pajzsmirigyrák gyakoriságának növekedésén kívül más hosszú távú egészségkárosító hatása is lett volna az 1986-os csernobili balesetnek. Hogyan állapítható meg, hogy valakit mekkora sugárzás ért? Hogy valakit ért-e sugárzás, könnyen megállapítható például a ruhájáról, a hajáról vagy a bőréről Geiger-Müller-számláló segítségével. A fertőzött ruhát érdemes utána eldobni, egész pontosan veszélyes hulladékként kezelni. Ugyancsak kideríthető a sugárzás radiojód-detektorral, amely a nyaktól 2-3 centiméterre tartva megmutatja, hogy a pajzsmirigyet érte-e radioaktív jód, és szüksége van-e az illetőnek jódtablettára. A fotók és bejátszások alapján Japánban az egészségügyi dolgozók az embereket Geiger-Müller-számláló és radiojód-detektor segítségével is mérték. A sugárzás hatására csökken a fehérvérsejtek száma Ha felmerül a gyanú, hogy valakit sugárzás ért, az első vizsgálat, amelyet az orvosok elvégeznek, egy teljes vérvizsgálat. A vörösvértestek és különösen a fehérvérsejtek alacsony száma segít annak megbecslésében, hogy az illetőt milyen erős sugárzás érte. A New York Times által megkérdezett amerikai szakértők szerint akkora sugárzás, amely néhány napon belül már megmutatkozik a fehérvérsejtek számában, Japánban valószínűleg csak az erőműben dolgozókat érhette. Akinél a vérkép nagyobb sugárdózisra enged következtetni, a csontvelő sejtképzését serkentő gyógyszert kap. Ilyen gyógyszerek a csernobili sugárzás idején még nem voltak elérhetőek, ma már azonban léteznek olyan gyógyszerek is, amelyek ösztökélik a szervezetet, hogy bizonyos radioaktív izotópoktól minél hamarabb szabaduljon meg. Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció. A sugárzó cézium az igazi probléma A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz. A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban. Forrás: Origó
Forrás: origo.hu
Bár a cikk is elismeri, hogy egészen 2007-ig az Európai Unió területén is legálisan használható volt és E240 néven élelmiszeradalékként - konkrétan tartósítószerként alkalmazták. Mára az ilyen célú alkalmazása nem megengedett hazánkban sem, de pusztán azért elítélni a kínai kereskedőket, mert 5 évvel le vannak maradva a hazai kollégáktól, nem sportszerű. Bár a propaganda szerint ami magyar az jó, ami kínai, az gagyi, a valóság kicsit árnyaltabb.
Tartósítás magyar módra: atomreaktor
A zöldségek és a húsok megromlanak. Az, hogy az élő anyag hajlamos erre minden háziasszony tudja. Minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb. Különböző mikroorganizmusok - gombák, baktériumok - szorgalmasan dolgoznak ezen. Ezért tartják hűtőben vagy fagyasztóban a friss alapanyagokat. A hűtőkocsi és a hűtőház viszont drága és energiaigényes dolog. Hogy ne legyen büdös, nyálkás és emiatt eladhatatlan a friss áru, meg kell ölni minden élő dolgot benne. Erre a legjobb a radioaktív sugárzás, amit hazánkban a jászberényi Agroster Rt. végez legjobb minőségben. Ki sem kell csomagolni a terméket. Raklapostól, ha kell a sofőrrel együtt besugározzák és kétszer annyi ideig áll el a friss hús és az eper, és évekig fokhagyma vagy a krumpli. De a piacon, mint színmagyar termék jelenik meg, amiről mindenki tudja, hogy jó és megbízható. Persze erről csak Kínában fog megjelenni cikk. A kínai távirati irodára hivatkozva.
Forrás: naturhirek.hu
További cikkeink: Gyümölcs és zöldség tisztító készülék
Sugárbiológiai intézet: Magyarországon már nincs megemelkedett sugárzás! A legfrissebb mérési adatok alapján, Magyarországon már nincs megemelkedett radioaktív sugárzás - közölte az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója az MTI-vel Sáfrány Géza azt közölte: Magyarországon a jód-13 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre. A főigazgató információi szerint továbbra sem tudni, hogy honnan eredt, illetve mi okozta Európa-szerte a radioaktív szint megemelkedését. A NAÜ múlt pénteken azt közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Csehországban és Európa más pontjain, de hozzátették: a jód-131 részecskék nem jelentenek veszélyt a lakosság egészségére. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik. Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgatója ekkor az MTI-nek azt mondta, az országszerte több nagyvárosban található sugárvédelmi decentrumok közül két helyen, a budapesti és a miskolci mérőállomásokon mérték a jód-131 részecske megemelkedését. Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atombalesetnél is jód-131 szabadult fel nagy mennyiségben - tette hozzá. Mint korábban elmondta: az ez év márciusi japán katasztrófa után Magyarország egész területén ki lehetett mutatni a radioaktív szint minimális megemelkedését, de az sem volt akkora mértékű, hogy az emberi egészségre bármilyen veszélyt jelentett volna. A most mért értékek, pedig messze alatta vannak az akkori sugárzási értékeknek, így egészségügyi kockázat most sem áll fenn - hangsúlyozta a főigazgató. Sáfrány Géza szerint időnként előfordul, hogy egy-egy mérésnél a radioaktív szint megemelkedését észlelik, de ennek okát sokszor nem sikerül kideríteni. Mint kifejtette: a mostanihoz hasonló, minimálisan megemelkedett jódszintnek több oka is lehet. A nukleáris medicinában, például pajzsmirigydaganatok kezelésénél rutinszerűen használnak radiojódot. Ahol ilyen készítményt gyártanak - például Budapesten is több helyen -, annak környezetében olykor kimutatható a radioaktív jód megemelkedése, de az egészségre ez sem jelent veszélyt - emelte ki Sáfrány Géza.
Forrás: MTI, egeszsegkalauz.hu
További cikkeink: Banting növényi tabletta és por Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal
|
A japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv / óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.
Az első tudományos megfigyelést közölték arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonos beszélgetés során fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján is javasolható a fülhallgatók és headsetek használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban.
A fenti címmel jelent meg ma egy hangulatkeltő írás az index.hu oldalain, melyben az MTI-re hivatkozva elrettentő példaként állítják elénk a kínai kereskedők gátlástalan tartósítási módszereit.
Bár a formaldehid, a fenti írásban szereplő és E240 néven élelmiszeradalékként is használt anyag nem tesz jót a fogyasztóknak, az józan ésszel belátható, hogy a radioaktív sugárzás sem finom. Márpedig hazánkban ezt használják tartósításra, mert olcsóbb mit a formaldehid.