Független tanácsadó honlapja.

 

 

sugárzás

Fukusima atomerőműA japán Fukushima-Daiichi erőműben történt robbanások és tűz hatására egy órán át a sugárzás 400 milli-Sv / óra volt. Összehasonlításképpen: éves szinten 100 mSV sugárzás már rákos daganatok kialakulásához vezethet. A sugárzás leginkább a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázatát növeli.

A Fukushima-Daiichi erőműnél történt robbanások és a március 15-ei tűz következtében radioaktív anyagok kerültek a levegőbe. A telephelyen a sugárszennyezés csúcsa 400 milli-Sv / óra volt. A húsz kilométeren belül lakókat már korábban evakuálták, de a tűz után a japán miniszterelnök felszólította az erőműtől 20 és 30 km közti távolságban élőket is, hogy maradjanak lakhelyükön, mert a reaktor közelében a sugárzás mennyisége jelentősen megnőtt.

Az erőmű területén mért 400 milli-Sv / óra azt jelenti, hogy a dózis egy óra alatt elérte az egyéves egészségügyi határérték négyszázszorosát.

Óvintézkedésekkel csökkenthető a nukleáris sugárzás káros hatása

A Tokiótól 250 km-re északra fekvő Fukusima-1 atomerőműben történt robbanás a környező lakosságban komoly aggodalmat váltott ki a sugárzás egészségkárosító hatása miatt. Egyelőre úgy tűnik azonban, hogy a japán hatóságok minden óvintézkedést megtesznek, hogy a balesetből ne váljon egy újabb csernobili katasztrófa, még akkor se, ha esetleg a sugárzás tovább erősödik.

A japán kormány az evakuláláson, és azon túl, hogy felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne tartózkodjanak a szabadban, kálium-jodid tablettákat is osztott, amely segít megelőzni a radioaktív jódizotóp felhalmozódását a pajzsmirigyben.

Csernobil egészségügyi tanulsága

Csernobil legnagyobb tragédiája ugyanis a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk, és ez a szám valószínűleg még sok éven át nőni fog. A csernobili "járvány" megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosavszármazékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp rákot okozhat, különösen gyermekekben.

Kálium-jodid tabletták szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A gyógyszerre nem feltétlenül van szükség, ha az emberek nem isznak szennyezett tejet, de ilyenkor is ajánlott, és a legtöbb emberben nem okoz káros mellékhatásokat. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy hónapon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés szerint nincs rá bizonyíték, hogy a pajzsmirigyrák gyakoriságának növekedésén kívül más hosszú távú egészségkárosító hatása is lett volna az 1986-os csernobili balesetnek.

Hogyan állapítható meg, hogy valakit mekkora sugárzás ért?

Hogy valakit ért-e sugárzás, könnyen megállapítható például a ruhájáról, a hajáról vagy a bőréről Geiger-Müller-számláló segítségével. A fertőzött ruhát érdemes utána eldobni, egész pontosan veszélyes hulladékként kezelni.

Ugyancsak kideríthető a sugárzás radiojód-detektorral, amely a nyaktól 2-3 centiméterre tartva megmutatja, hogy a pajzsmirigyet érte-e radioaktív jód, és szüksége van-e az illetőnek jódtablettára.

A fotók és bejátszások alapján Japánban az egészségügyi dolgozók az embereket Geiger-Müller-számláló és radiojód-detektor segítségével is mérték.

A sugárzás hatására csökken a fehérvérsejtek száma

Ha felmerül a gyanú, hogy valakit sugárzás ért, az első vizsgálat, amelyet az orvosok elvégeznek, egy teljes vérvizsgálat. A vörösvértestek és különösen a fehérvérsejtek alacsony száma segít annak megbecslésében, hogy az illetőt milyen erős sugárzás érte.

A New York Times által megkérdezett amerikai szakértők szerint akkora sugárzás, amely néhány napon belül már megmutatkozik a fehérvérsejtek számában, Japánban valószínűleg csak az erőműben dolgozókat érhette.

Akinél a vérkép nagyobb sugárdózisra enged következtetni, a csontvelő sejtképzését serkentő gyógyszert kap. Ilyen gyógyszerek a csernobili sugárzás idején még nem voltak elérhetőek, ma már azonban léteznek olyan gyógyszerek is, amelyek ösztökélik a szervezetet, hogy bizonyos radioaktív izotópoktól minél hamarabb szabaduljon meg.

Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció.

A sugárzó cézium az igazi probléma

A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz.

A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban.

Forrás: Origó

 

mobiltelefonAz első tudományos megfigyelést közölték arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonos beszélgetés során fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján is javasolható a fülhallgatók és headsetek használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban.


A mobiltelefon-használat robbanásszerű terjedésével egyre többekben merül fel, nincs-e egészségkárosító hatása a készülékek által létrehozott, rádiófrekvencia-modulált elektromágneses mezőnek (RF-EMM). Különösen a sugárzás feltételezett rákkeltő hatása kelt széles körben aggodalmat.

Az eddigi kutatások szerint a rádióhullámok nem daganatkeltőek.
Az aggodalmakat feltehetően az táplálja, hogy bizonyos, az örökítőanyagot károsítani képes sugárzások daganatkeltő hatása régóta ismeretes. Ilyen a DNS alkotóelemei között hibás kémiai kötéseket létrehozó ultraibolya fény, illetve a nagyenergiájú - úgynevezett ionizáló - sugárzások (a röntgensugárzás és egyes radioaktív anyagok sugarai), amelyek a DNS-t roncsoló szabadgyököket hoznak létre.

A rádiófrekvenciás energiatartományban lévő elektromágneses hullámok ehhez hasonlítható rombolást nem képesek véghezvinni. A legtöbb szakértő véleménye szerint egyetlen mérhető hatásuk az, hogy a forrásukhoz közeli szöveteket némileg felmelegítik, és ezt is csak akkor, ha elég nagy hozzá a teljesítményük.

Bár időről időre napvilágot látnak vélemények más élettani hatásokról, ezeket mások rendszerint cáfolják, és pillanatnyilag nincs semmilyen általánosan elfogadott elmélet arról, hogy az RF-EMM - akár a mobilokénál jóval erősebb is - milyen mechanizmus által okozhatna daganatot vagy egyéb egészségkárosodást. Emellett a mobiltelefonok sugárzásának maximális teljesítményére nézve minden ország szigorú szabályozással rendelkezik, és csak az egészségügyi határértékeknek megfelelő készülékek hozhatók forgalomba.

Mégis, mivel a mobilhasználat és az agydaganatok kockázata közti összefüggéseket firtató eddigi tanulmányok nem jutottak egybehangzó eredményre - egyesek kimutattak bizonyos kockázat-növekedést, míg mások nem -, a kérdés nem tekinthető lezártnak. Egy dán kutatókból álló csoport például 20 éven át 420 ezer ember adatait dolgozta fel, mígnem 2006-ban arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy semmiféle emelkedett daganat-kockázat nem igazolható a mobilhasználók körében. Ezen az állásponton van a WHO is. Egyes nemzeti hatóságok, például a Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal azonban nem találta meggyőzőnek a dánok érvelését.

A fülhöz közeli agyterületek anyagcseréje fokozódik telefonálás alatt.

Valójában még azt sem tudjuk, hogy a mobiltelefon gyakorol-e bármilyen kimutatható hatást az agy sejtjeinek működésére. Ezért az Egyesült Államok legjelentősebb szövetségi egészségügyi intézménye, a National Institutes of Health kábítószerhasználattal foglalkozó intézetének kutatócsoportja Nora D. Volkow vezetésével arra vállalkozott, hogy pontosan felmérik a mobilkészülékek agyi aktivitásra kifejtett hatását. Eredményeiket a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklap legújabb számában közlik.

A 2009-es év folyamán elvégzett vizsgálataikban összesen 47 önkéntes vett részt. A kísérletek során az alanyok jobb és bal füléhez is mobiltelefont illesztettek, majd először 50 percre működésbe hozták a jobb fülhöz illesztett készüléket - természetesen hang nélkül, hogy a hangingerek feldolgozása ne befolyásolja az agyi aktivitást -, másodjára pedig 50 percig úgy figyelték az agyműködést, hogy mindkét telefon kikapcsolt állapotban volt.

Az agy egyes területeinek aktivitását - bevált módszer szerint - a glükózfogyasztás alapján határozták meg. Az aktív agysejtek a működésükhöz többletenergiát igényelnek, ezért fokozott mennyiségű cukrot vesznek fel a vérből. A mérés során a vérbe speciálisan jelölt cukormolekulákat juttatnak, s ezek megoszlását, felhalmozódását az agyban pozitron-emissziós tomográffal (PET-készülékkel) térképezik fel.

A kísérlettel a kutatók elsődlegesen arra a kérdésre keresték a választ, van-e összefüggés a mobilkészülék által kibocsátott RF-EMM hullámok energiája és az érintett agyterületek anyagcsere-tevékenysége között.

Eredményeik szerint az RF-EMM hullámok az egész agy átlagos anyagcsere-intenzitását nem változtatják meg, azonban a sugárzás helyi hatásai nem elhanyagolhatók. A készülék antennájához legközelebb eső agyi területeken - a homloklebeny szemüreg felé eső részén, illetve a halántéklebeny csúcsán - körülbelül 7 százalékos, statisztikailag jelentős anyagcsere-fokozódás volt kimutatható a telefon bekapcsolt állapotában a kikapcsolthoz képest. A legnagyobb növekedés tehát éppen a legerősebb RF-EMM sugárzásnak kitett területeken volt tapasztalható.Érdemes a telefont a fejtől minél távolabb tartani

A kutatók szerint a kísérletek igazolták, hogy az emberi agy valamiképpen reagál a mobiltelefonok által kibocsátott RF-EMM hullámokra. Ugyanakkor hangsúlyozzák: ezekből az eredményekből nem tudjuk meg, hogy az RF-EMM hullámok milyen úton-módon befolyásolják az agy anyagcseréjét, azt pedig még kevésbé, hogy ennek a hatásnak - akár hosszantartó formájában is - lehet-e bármilyen jelentősége az agydaganatok szempontjából. A szerzők és a kutatást kommentáló más tudósok is további vizsgálatokat tartanak indokoltnak, egyebek mellett annak felderítésére, hogy az agysejtek anyagcseréjének fokozódásán felül az RF-EMM hullámok okoznak-e más funkcionális elváltozást is, például befolyásolják-e az agyi ingerületátvivő anyagok termelődését. Ebben az esetben ugyanis a szervezet egészére kiható nemkívánatos következményekkel kellene számolnunk.

Addig is, amíg a vita végleg el nem dől, több ország - köztük Ausztria, Németország, Franciaország, Svédország - sugáregészségügyi hatósága ajánlást fogalmazott meg, melyben szorgalmazza a fülhallgatók és headsetek használatát a fejet erő sugárzás csökkentése érdekében, továbbá javasolja, hogy amikor csak lehet, tartsuk a készüléket a testünktől távol, és ne telefonáljunk vele az autóban, ahol a mobil kénytelen "erőlködni", vagyis a leadott sugárzás teljesítményét fokozni.

 

Forrás: origo.hu

 

Kínai kelA fenti címmel jelent meg ma egy hangulatkeltő írás az index.hu oldalain, melyben az MTI-re hivatkozva elrettentő példaként állítják elénk a kínai kereskedők gátlástalan tartósítási módszereit.

Bár a cikk is elismeri, hogy egészen 2007-ig az Európai Unió területén is legálisan használható volt és E240 néven élelmiszeradalékként - konkrétan tartósítószerként alkalmazták. Mára az ilyen célú alkalmazása nem megengedett hazánkban sem, de pusztán azért elítélni a kínai kereskedőket, mert 5 évvel le vannak maradva a hazai kollégáktól, nem sportszerű. Bár a propaganda szerint ami magyar az jó, ami kínai, az gagyi, a valóság kicsit árnyaltabb.

 

Tartósítás magyar módra: atomreaktor

Radióaktív sugárzásBár a formaldehid, a fenti írásban szereplő és E240 néven élelmiszeradalékként is használt anyag nem tesz jót a fogyasztóknak, az józan ésszel belátható, hogy a radioaktív sugárzás sem finom. Márpedig hazánkban ezt használják tartósításra, mert olcsóbb mit a formaldehid.

A zöldségek és a húsok megromlanak. Az, hogy az élő anyag hajlamos erre minden háziasszony tudja. Minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb. Különböző mikroorganizmusok - gombák, baktériumok - szorgalmasan dolgoznak ezen. Ezért tartják hűtőben vagy fagyasztóban a friss alapanyagokat. A hűtőkocsi és a hűtőház viszont drága és energiaigényes dolog.

Hogy ne legyen büdös, nyálkás és emiatt eladhatatlan a friss áru, meg kell ölni minden élő dolgot benne. Erre a legjobb a radioaktív sugárzás, amit hazánkban a jászberényi Agroster Rt. végez legjobb minőségben. Ki sem kell csomagolni a terméket. Raklapostól, ha kell a sofőrrel együtt besugározzák és kétszer annyi ideig áll el a friss hús és az eper, és évekig fokhagyma vagy a krumpli. De a piacon, mint színmagyar termék jelenik meg, amiről mindenki tudja, hogy jó és megbízható.

Persze erről csak Kínában fog megjelenni cikk. A kínai távirati irodára hivatkozva.

 

Forrás: naturhirek.hu

 

További cikkeink:

Gyümölcs és zöldség tisztító készülék

 

 

Sugárbiológiai intézet: Magyarországon már nincs megemelkedett sugárzás! A legfrissebb mérési adatok alapján, Magyarországon már nincs megemelkedett radioaktív sugárzás - közölte az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója az MTI-vel

Sáfrány Géza azt közölte: Magyarországon a jód-13 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre. A főigazgató információi szerint továbbra sem tudni, hogy honnan eredt, illetve mi okozta Európa-szerte a radioaktív szint megemelkedését.

A NAÜ múlt pénteken azt közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Csehországban és Európa más pontjain, de hozzátették: a jód-131 részecskék nem jelentenek veszélyt a lakosság egészségére. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik.

Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgatója ekkor az MTI-nek azt mondta, az országszerte több nagyvárosban található sugárvédelmi decentrumok közül két helyen, a budapesti és a miskolci mérőállomásokon mérték a jód-131 részecske megemelkedését. Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atombalesetnél is jód-131 szabadult fel nagy mennyiségben - tette hozzá.

Mint korábban elmondta: az ez év márciusi japán katasztrófa után Magyarország egész területén ki lehetett mutatni a radioaktív szint minimális megemelkedését, de az sem volt akkora mértékű, hogy az emberi egészségre bármilyen veszélyt jelentett volna. A most mért értékek, pedig messze alatta vannak az akkori sugárzási értékeknek, így egészségügyi kockázat most sem áll fenn - hangsúlyozta a főigazgató.

Sáfrány Géza szerint időnként előfordul, hogy egy-egy mérésnél a radioaktív szint megemelkedését észlelik, de ennek okát sokszor nem sikerül kideríteni. Mint kifejtette: a mostanihoz hasonló, minimálisan megemelkedett jódszintnek több oka is lehet. A nukleáris medicinában, például pajzsmirigydaganatok kezelésénél rutinszerűen használnak radiojódot. Ahol ilyen készítményt gyártanak - például Budapesten is több helyen -, annak környezetében olykor kimutatható a radioaktív jód megemelkedése, de az egészségre ez sem jelent veszélyt - emelte ki Sáfrány Géza.

 

Forrás: MTI, egeszsegkalauz.hu

 

További cikkeink:

Chitosan kapszula

Spirulina kapszula

Banting növényi tabletta és por

Kalcium töktermék porral oligoszachariddal és vitaminokkal

 

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó