raynaud

Azért nagyon fontos a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között különbséget tenni, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól.

A Raynaud-kórra az a jellemző, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színezetet öltenek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.

A fent említett három stádium rohamszerűen, rendszeresen fellép, körülbelül 15-20, maximum 30 percig tart, és meleg hatására enyhül. A rohamokhoz rendszerint társul még a kéz zsibbadása, bedagadása, „idegen, furcsa érzése” is.

Raynaud-kór és Raynaud-szindróma

Raynaud-szindrómában ugyanezek a tünetek figyelhetők meg, de nem szimmetrikusan, mind a két kéz összes ujján, hanem aszimmetrikusan, általában csak az egyik kéz 1-2 ujján.

A Raynaud-szindróma a Raynaud-kórtól eltérően nem önálló betegség, hanem a háttérben valamilyen autoimmun betegség (SLE, szisztémás sclerosis) vagy más kórkép van jelen, mint például a carpalis alagút szindróma, polycythaemia vera, myeloma multiplex. A Raynaud-szindrómát bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, kemoterapeutikumok, orális fogamzásgátlók) is provokálhatják, súlyosbodásához vezethetnek.

Fontos, hogy a Raynaud-betegség diagnózisát csak két-három éves fennállás után lehet egyértelműen kimondani, ha addig nem alakul ki más, társuló betegségre utaló tünet, panasz. A betegeket alaposan meg kell vizsgálni, ki kell zárni a korábban említett alapbetegségeket. A laborvizsgálatok elvégzése (süllyedés, CRP, véralvadási mutatók, antitest-kimutatási próbák) is szükségszerű a diagnózis felállítása céljából.

Ha a beteg panaszai nem egyértelműek, az ujjakat hideg vízbe mártva provokálni lehet a fájdalmas érösszehúzódást. További vizsgálatok is szóba jönnek a diagnózis felállításának elősegítése érdekében: arteriográfia, valamint az ujjbegyből vett minta úgynevezett kapillár-mikroszkópos vizsgálata.

Fontos tudni!

Azért nagyon fontos a különbséget a Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma között megállapítani, mert a prognózis és a kezelés a két esetben eltér egymástól. Míg a Raynaud-betegség viszonylag jobb indulatú állapot, addig a Raynaud-szindróma – amelynek hátterében tehát valamilyen alapbetegség áll – fokozatosan súlyosbodik, és idővel az ujjbegyek elsorvadnak, majd egyes bőrterületek is elhalnak.

Forrás: otvenentul.hu, A teljes cikk a WEBBeteg.hu oldalán

Különösen nők között gyakori az ún. Raynaud-jelenség, amikor a végtagok szinte jegesek, merevek, mintha nem vagy alig lenne bennük vérkeringés. A hideg láb rejtélyével kapcsolatban ezúttal német kutatók tették közzé kutatásaikat.

A bőr alatti erek a hidegségre egy védekező reflexszel reagálnak: ezen erek szűkülete gátolja a mikrokeringést, ami lehetőséget teremt arra, hogy a szervezet megóvja az életfontosságú belső szervek hőmérsékletét. A reakciót alapvetően az adrenalin és a noradrenalin váltja ki, mely az érszűkületet a simaizmok összehúzódásán keresztül éri el. Azonban egyesek túl erősen, vagy hibásan reagálnak, ezt nevezik Raynaud-jelenségnek, amikor stressz, vagy hideginger hatására a végtagok ujjai és a talp a kieső keringés miatt lebénulnak, és kéken elszíneződnek – tették közzé Az American Journal of Physiology - Cell Physiology hasábjain a németországi Gutenberg Egyetem kutaóinak magyarázatát.

Dr. Martin Michel professzor és munkatársai az erek izomszövetéből vettek szövetmintákat egészséges önkéntesekből, illetve egérfarokból – ennek keringése igen hasonló az emberi bőrhöz. Az adrenalin az alfa-receptorokon keresztül hat, a kutatók azt feltételezték, hogy a hiba vagy magát a receptort, vagy annak szabályozását érinti. Érdeklődésük így fordult az Epac és Rap1 molekula felé. Pár éve feltárták, hogy az alfa-receptor 2C altípusa a család többi tagjával szemben nem a sejtmembránban helyezkedik el, és normálisan nem is hat az erek keresztmetszetére. Azonban a most leírtak szerint stressz hatására ingerületbe kerül, hogy megóvja a maghőmérsékletet – Raynaud-betegségben vélhetően ez a mechanizmus szenved zavart.

Mindazonáltal betegségnek kétféle formája ismert. Az elsődleges 15-25 éves kor között kezdődik, és nőket, valamint hideg területen élőket gyakrabban érint. Megelőzésként meleg ruhák viselését, a légkondicionáló kerülését, valamint a hideg, fagyasztott ételek csupán kesztyűben való érintését ajánlják. A másodlagos Raynaud autoimmun betegségekhez (például szkleroderma, lupusz, Sjögren-szindróma) kapcsolódva jelentkezik.

Forrás: vital.hu

További cikkeink:

Cholican kapszula