 Ma már tudjuk, hogy a különböző alkoholos italok egészségre gyakorolt hatása nem azonos. A vörösborfogyasztás hatását találták a legkedvezőbbnek.
Vizsgálatok igazolták, hogy a mértékkel fogyasztott bor élettani hatása nem csupán az ital alkoholtartalmának, hanem a szőlő egyéb alkotóelemeinek köszönhető. Ezek közül is a legfontosabbak a különböző vitaminok – leginkább a C- és a B-vitaminok –, egyes ásványi anyagok – kálium, magnézium, mangán, vas –, aminosavak, enzimek és más szerves savak, például a fenolok. A vörösborban található kálium megelőzi a szívritmuszavarokat, a kalcium és a magnézium az ideg- és izomműködés javításában vesz részt, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. A borok vastartalma elősegíti a vérképződést, savtartalma a szénhidrátok és a zsírok bontásával segíti az emésztést.
A borok kedvező élettani hatása leginkább a polifenolnak köszönhető. A vörösborban az érlelési technológia következményeként közel négyszer annyi fenolos vegyület található, mint a fehérborokban, tehát az egészségre kifejtett jótékony hatása is kifejezettebb.
 A fenolok hatása
A vörösbor fenolos vegyületei három különböző hatásmechanizmussal fejtik ki védőhatásukat. A vérlemezkék összecsapzódását (trombocitaaggregációt) gátló hatásuk mellett mérséklik a vérzsírok lerakódását az erekben, megakadályozzák az infarktust okozó lemezkék (plakkok) kialakulását. A polifenolok gyulladáscsökkentő hatásúak, de emellett segítenek a vércukorszint szabályozásában is. Antioxidáns (a káros szabad gyököket semlegesítő) hatással rendelkeznek, ennek révén csökkentik az LDL- (a „rossz”) koleszterin, serkentik a HDL- (a „jó”, védő hatású) koleszterin termelődését. Utóbbinak köszönhetően a polifenolok nagymértékben hozzájárulnak az érelmeszesedés kialakulásának késleltetéséhez, illetve megakadályozásához. A mérsékelt borfogyasztás nemcsak az időskori agy-érelmeszesedés folyamatát lassítja, hanem a vese ereinek vérellátását is serkenti, így javítja a veseműködést. A polifenolok fokozzák az értágító hatású nitrogén-monoxid termelődését az érbelhártyában, emellett gátolják az érszűkítő endotelin-1 termelődését, ezáltal a vörösborok értágító hatásúak. E hatásuk révén szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, gátolják vagy késleltetik a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A legújabb hazai vizsgálatok kimutatták, hogy a mérsékelt borfogyasztás növeli a sejtek inzulinérzékenységét, ennek következtében védelmet nyújthat a felnőttkori cukorbetegség kialakulása ellen.
Vörösbor és rák
Egy kaliforniai vizsgálatban dohányzók körében vizsgálták a vörösbor hatását. Eredményeik azt mutatták, hogy a tüdőrák kialakulásának kockázatát közel 60 százalékban csökkenti azon dohányosokban, akik naponta 2-3 dl vörösbort ittak. Görög kutatók vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy 2,5 dl vörösbor ellensúlyozza az elszívott cigaretta érrendszerre kifejtett káros hatását. A tapasztalatok szerint a vörösbor részben semlegesítheti a fő ütőerek azon működési zavarait, amelyek a dohányzás hatására alakulnak ki.
A vörösborban lévő antioxidánsok és egyes polifenolok a rák elleni védekezésben is szerepet játszanak, jótékonyan hatnak egyes rákos megbetegedésekben. A polifenolok közé tartozó resveratrol molekuláról a közelmúlt kutatásai igazolták, hogy szabadgyök képzést gátló tulajdonságaival csökkenti az oxidatív stresszt, gátolja a daganatos sejtek szaporodását. Néhány tanulmány szerint a resveratrol véd a prosztata-, a máj- és a mellrák ellen is. Az antioxidáns hatás következtében gátolja, illetve mérsékli a sejtek öregedését, illetve az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulását. Egy laboratóriumi kísérlet eredménye azt igazolta, hogy védelmet nyújt az Alzheimer-kórral, illetve az időskori elbutulással szemben is.
Az egyes vörösborok eltérő antioxidáns hatásúak: e tekintetben leginkább a Pinot noir-, a merlot-, a Cabernet Sauvignon- és a Shiraz-fajták fogyasztása javasolt, természetesen csakis mérsékelt mennyiségben, ami nők esetében 1-2, férfiak esetében 2-3 dl naponta.
Forrás: A teljes cikk az otvenentul.hu oldalon.
További cikkeink:
Cholican kapszula
 A tea - amellett, hogy igen népszerű ital, és egyes kultúrák szerves hozzátartozója - az egészségre is számos jótékony hatással bír.
A teának az antioxidáns hatás mellett fertőtlenítő, antibakteriális hatása is van a benne található katekinek jelenlétének köszönhetően.
A tea és az antioxidánsok
A tea legfőbb, az egészség szempontjából pozitív hatásokat kiváltó összetevője a számos antioxidáns tulajdonságú vegyület, melyek közül kiemelkedő a polifenol szerkezetű, flavonoid vegyületek koncentrációja. Egy liter hagyományosan elkészített tea közel 1 gramm polifenolt tartalmaz. A közvélekedéssel ellentétben, a fekete teában csak kevéssel található kisebb mennyiség ezen értékes anyagokból, mint a zöld teában.
Az antioxidánsok az emberi szervezet általános egészségvédő molekuláinak tekinthetők, hiszen hatásosan gátolják a szabad gyökök káros hatásait, melyek - daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségek mellett - számos más kórállapot kialakításáért is felelősek. Az antioxidánsokat nagy mennyiségben tartalmazó tea csökkenti az oxidatív károsodások következtében kialakuló betegségek előfordulását, úgymint a kardiovaszkuláris betegségek, rosszindulatú daganatok, ízületi gyulladások, Alzheimer-kór. A teában kevés nátrium található (a fokozott nátriumbevitel magas vérnyomás kialakulásához vezet), emellett nagy mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot és fluort. Ennek alapján a teafogyasztás csökkentheti a csontritkulás mértékét, vagy megakadályozhatja annak kialakulását. Ma már hazánkban is egyre több fajta tea kapható, melyek eltérő színét a teacserje leveleinek más-más feldolgozási módja eredményezi.
Kutatások a tea hatásairól
 A teafogyasztás mind állatkísérletekben, mind betegek bevonásával végzett kutatásokban gátolta a rákmegelőző állapotok valódi rosszindulatú daganattá való kialakulásának folyamatát.
Egy vizsgálat szerint azon személyek között, akik napi 3,75 dl teánál többet fogyasztottak, alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása.
Egy másik kutatás során a tea és az ivóvíz hatásait hasonlították össze. Ennek során azt vizsgálták, hogy a tea illetve a víz fogyasztása hogyan befolyásolja az erekben a vér áramlását, amely közvetve utalhat a szív- és érrendszeri betegségek, a trombózisok kialakulásának veszélyére.
(A nem szabályos áramlás az erek belső felületének a szabálytalanságát jelzi, amely plakkok jelenlétét feltételezi. A plakkok szűkítik az erek, így a koszorúserek belső átmérőjét, emellett vérrögök kialakulására prediszponálnak.) Mind a rövid, mind a hosszú távú eredmények szignifikáns különbséget mutattak: a teafogyasztók körében a megfelelő vizsgálatokkal az erek tágabbnak mutatkoztak, a véráramlás szabályosabb volt.
Számos egyéb vizsgálat hozott hasonló eredményeket. Ezek alapján megállapítható, hogy a teafogyasztás csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek, a magas vérnyomás kialakulását. Átfogó, összegző, több kutatás eredményeit magában foglaló elemzések szerint a szívinfarktus előfordulása 11 százalékkal alacsonyabb azon személyek körében, akik naponta legalább 3-szor fogyasztanak teát. Leírták a teafogyasztás koleszterinszintet, csökkentő hatását is.
Antibakteriális hatás
A teának az antioxidáns hatás mellett fertőtlenítő, antibakteriális hatása is van a benne található katekinek jelenétének köszönhetően. Ennek eredménye, hogy a szájüregben gátolja a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodását, így a csíraszám visszaszorításával csökken a fogszuvasodás előfordulása, valamint annak mértéke is. Emellett a katekinek védelmet nyújthatnak az emésztőrendszeri fertőzések egy része ellen.
A zöld tea előnyösebb hatású
A tea nem elhanyagolható élénkítő hatással is rendelkezik, jelentős koffein és theophillyn tartalma miatt. Az arra érzékenyek ezért kerüljék a tea, késő délutáni, esti fogyasztását, mert alvászavarokhoz, nyugtalansághoz vezethet. Ebből a szempontból a zöld tea fogyasztása előnyösebb, mivel abban kevesebb koffein található, illetve a felszívódás egyenletesebb, kiegyensúlyozottabb, hosszabb ideig tart.
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
 Az étcsokoládé kakaótartalmát a bélbaktériumok egy vérnyomáscsökkentő hatású természetes szerré alakítják, a Louisianai Állami Egyetem munkatársai szerint. Régóta ismert, hogy a fekete csokoládé csökkenti a vérnyomást.
Most Maria Moore és munkatársai azt is elárulják hogyan: az olyan mikróbák, mint a Bifidobacterium, vagy a Lactobacillus emésztik a kakaót, és az anyagcsere kapcsán egy gyulladáscsökkentő anyagok szabadul fel. Ezek azután a keringésbe kerülve óvják a szív- és érrendszer állapotát. Azonban léteznek rossz hatású mikróbák is, például az Escherichia coli, vagy a Clostridium fajok, melyek inkább serkentik a gyulladásos folyamatokat, és hasmenést, vagy székrekedést okoznak.
A kutatók háromféle kakaópor hatását tesztelték. Ismert, hogy a kakaó gazdag az olyan polifenol típusú gyulladáscsillapító összetevőkben, mint a katechin és az epikatechin, melyek viszonylag kevésbé emésztődnek el a béltraktusban. Azonban a kedvező baktériumok ezeket képesek a béltraktusban prezentálni a humán szervezet számára. A hatás jóval kifejezettebb az étcsokoládénál, mint a tejcsokoládénál, ugyanis előbbinek jóval magasabb a kakaótartalma. Felmerült azonban az is, hogy az előnyöket probiotikumokkal, tehát a bélflóra szaporodásának serkentésével lehetne fokozni.
Forrás: vital.hu
 Számos kutatás igazolta már a vörösbor jótékony élettani hatásait, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelemben betöltött szerepét.
Egy új vizsgálatból most arra is fény derült, hogy a vörösbor alkoholmentes változata olykor még alkoholos testvérénél is előnyösebb.
Ritkán hallani az alkoholmentes borokról, pedig a termék régóta létezik. Az alkoholmentes bor hallatán nem valamilyen "pancsolt" italra kell gondolni, hanem egy rendkívül modern és hatékony eljárásra, amely a minőségi borokból kíméletesen, az íz- és zamatanyagok, megőrzésével távolítja el az alkoholt.
Az Amerikai Szívgyógyászok Társasága által kiadott Circulation Research című szakfolyóirat számolt arról a kutatásról, amelyben a vörösbor alkoholos és alkoholmentes változatának szerepét is vizsgálták a magas vérnyomás csökkentésében. A vizsgálatban résztvevő 67, a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kiemelt kockázati csoportba tartozó (például cukorbeteg) férfi közel három hónapig normál, megszokott étrendjét követte. Az étrend kiegészítéseként 4 héten keresztül naponta 3 deciliter vörösbort, 4 hétig ugyanennyi alkoholmentes vörösbort, majd újabb négy hétig napi körülbelül 8 centiliter gint fogyasztottak.
Az eredményekből kiderült, hogy a gin hatására nem változott a résztvevők vérnyomása, a négyhetes vörösbor-kúra után, pedig csak minimális vérnyomáscsökkenést tapasztaltak. Az alkoholmentes vörösbor azonban négy hét után 6 higanymilliméterrel csökkentette a szisztolés (az első értékt), és kettővel a diasztolés (második) értéket. Ilyen mértékű vérnyomáscsökkenés a szívbetegségek kialakulásának kockázatát nagyjából 14, míg a stroke kockázatot majdnem 20 százalékkal csökkenti.
Az alkoholmentes változat emellett növelte a résztvevők nitrogén-monoxid szintjét is: ez a molekula elősegíti az erek tágulását, így több vér áramlik a szívhez és a különféle szervekhez, ezáltal csökkentve a vérnyomás mindkét értékét. Bár az alkoholos és alkoholmentes vörösbor ugyanakkora mennyiséget tartalmazott a jótékony hatású, a vérnyomás csökkentésében is szerepet játszó polifenolokból, az alkohol úgy tűnik, gyengítette ezek vérnyomáscsökkentő hatását - olvasható a tanulmányban.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
Cholican kapszula
Vérnyomás regeneráló készülék
|
