nyelőcsőrák
|
Az Amerikai Daganatos Betegségek Társaságának számításai szerint az Egyesült Államokban, 2012-ben 17 500 új nyelőcsőrákos esetet várható és több mint 15 000-an halnak majd bele a betegségbe. Magyarországon évente körülbelül 400 új esetre derül fény. Szakértők azt tanácsolják, hogy aki heti egy alkalomnál gyakrabban gyomorégést tapasztal, mindenképp keresse fel kezelőorvosát. Jó tudni azt is, hogy a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, a zsíros ételek, az alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén növelik a reflux betegség illetve annak elhanyagolása esetén a nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.
Forrás: vital.hu
További cikkeink:
A táplálkozási szokásokkal összefüggésben nagy eltérések vannak az egyes térségek között a betegség előfordulásában. Kínában elterjedtebb, Európában valamivel ritkább betegség a nyelőcsőrák, ám ezzel együtt is számos tragédiáért felelős. Magyarországon évente körülbelül négyszáz új beteget regisztrálnak. A nyelőcsőrák hazánkban az összes rosszindulatú daganatnak nagyjából 2 százalékát, a tápcsatorna lehetséges tumoros elváltozásainak 4 százalékát adja. A nyelőcső (oesophagus) a garat és a gyomor között helyezkedik el, a mellüregen áthaladva átfúrja a rekeszizmot. Belülről nyálkahártya béleli, önálló kötőszövete és erős izomszövete van - a perisztaltikus mozgás révén képes a falatot a gyomor felé - egészséges állapotában a testhelyzettől gyakorlatilag függetlenül - továbbítani. Kit fenyeget a nyelőcsőrák? A nyelőcsőrákban megbetegedők életkora általában 50 és 70 év között van, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél. A kiváltó okok között legfontosabbakként a táplálkozási szokásokat tartják számon. Az alkoholfogyasztás, a rendszeresen, forrón elfogyasztott étel, a túl fűszeres étrend, a vitaminhiány, valamint a dohányzás, a munkahelyi ártalmak - például egyes vegyszerek éveken át történő használata - említhető a veszélyeztető tényezők között. A veszélyeztetettség a kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén megtöbbszöröződik. A szakirodalom megemlíti a HPV-fertőzés (humán papilloma víruscsalád) szerepét is, amelyek a hámsejtekbe integrálódva azokat fogékonyabbakká teszik a daganatos elváltozásokra. A nyelőcső kémiai vagy fizikai sérülései, hegei és a szöveteket károsító sugárterápia is említhető a kockázati tényezők sorában. A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. Mindez akár egy Barrett-oesophagus nevű, a nyálkahártya megváltozásával járó elváltozást is eredményezhet, amely magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának veszélyét.
Az esetek döntő többségében a nyelőcsőrák diagnosztizálásakor a tumor már előrehaladott állapotban van jelen a szervezetben. Legfontosabb a tünet a nyelési nehézség (dysphagia) lehet. Ennek a tünetnek azonban számos válfaja létezik: nyelési gondokat beidegzési zavar, elzáródás, gyulladás, de akár görcsök és pszichés tényezők is okozhatnak. A nyelőcsőrák gyanúja akkor vetődik fel inkább, ha a nyelési nehézség nem folyadékiváskor, hanem szilárd táplálék elfogyasztásakor jelentkezik. Ez kezdetekben nem állandó panasz, ám az idő előrehaladtával egyre sűrűbben fordulhat elő, és súlyossága - a nyelőcső átmérőjének fokozatos szűkülésével - erősödik, egy idő után már a pépes ételek fogyasztása is fájdalmat okoz. Tünet lehet a visszatérő hányás és csuklás, a hátba kisugárzó fájdalom, vérszegénység, valamint mindezek mellett a rákos folyamat általános jellemzőjeként is számos alkalommal leírt fogyás. Figyelmeztető jel a tartós köhécselés éppúgy, mint a krónikus rekedtség. A nyelőcsődaganat kezelés nélkül a nyelési nehézség fokozódásához, majd teljes nyelésképtelenséghez vezet. A daganat betörhet a légcsőbe és étkezéskor fulladásos rosszullétet, okozhat.
Forrás: Rákgyógyítás,napidoktor.hu
További cikkeink:
A nyelőcső nyálkahártyáján kialakuló krónikus gyulladás sebeket, ún. fekélyeket okozhat, amelyek vérezhetnek, sőt esetenként akár súlyos vérveszteséghez is vezethetnek. A fekélyek súlyos esetben heggel gyógyulnak, és a nyelőcső keresztmetszetének szűkítése révén nyelési nehézséget idézhetnek elő. Ha a visszacsorgó savas gyomortartalom bekerül a légutakba, ott gyulladást okozhat, asztmát indukálhat vagy tüdőgyulladást okozhat. E mellett sokszor a gyakori és makacs gége-, torok- vagy középfülgyulladás is a reflux számlájára írható. A hosszú ideig kezeletlen reflux, az állandó irritációnak kitett nyálkahártya legsúlyosabb következménye egy ritka, de annál súlyosabb szövődmény, a nyelőcsőrák. A rákos megbetegedés megnövekedett kockázata, illetve a fent felsorolt egyéb súlyos szövődmények kialakulásának lehetősége jelzi, hogy a reflux betegséget komolyan kell venni! Csak így akadályozható meg a súlyos és kevésbé súlyos szövődmények kialakulása!
Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon
A norvég HUNT Kutató Központ kutatói, Dr. Eivind Ness-Jensen vezetésével arról számoltak be tanulmányukban, hogy a gyomor-nyelőcső relfux betegség (GERD) előfordulása az elmúlt 10 évben 50 százalékkal nőtt. Ennek egyik legfontosabb tényezője az elhízás terjedése. Ness-Jensen hozzátette, hogy a reflux tüneteinek terjedése figyelhető meg az Egyesült Államokban és az összes nyugati országban is. "Az a baj, hogy ezek a tünetek a nyelőcső alsó traktusának adenokarcinómájával is összefüggésbe hozhatóak" - nyilatkozta Ness-Jensen. "Attól tartunk, hogy a már most is terjedőben lévő ráktípus egyre gyakoribbá fog válni a jövőben." A nyelőcsőrák kezelésére kevés módszer áll rendelkezésünkre, és a prognózis nagyon rossz. Szerencsére egyelőre nagyon kevés emberben alakul ki, de előfordulása meglehetősen gyorsan nő.
A kutatócsoport közel 30 ezer ember adatát elemezte a norvég Nord-Trondelag Egészségügyi Tanulmányból, melyet 1995 és 2009 között végeztek. Ez idő alatt a refluxbetegség tüneteinek gyakorisága 30 százalékkal, a súlyos tüneteké, pedig 24 százalékkal nőtt. A hetente legalább egyszer GERD tüneteket tapasztaló betegek száma 47 százalékkal emelkedett. A GERD előfordulásának gyakoribbá válása a férfiakban és a nőkben egyaránt megfigyelhető volt. A reflux betegség kialakulásának legalacsonyabb kockázatát a 40 évnél fiatalabb nőkben mutatták ki. A legsúlyosabb tünetek a 60 és 69 év közötti korosztályban jelentkeztek. Dr. Daniel Sussman, a Miami Egyetem Orvostudományi Karának gasztroenterológus professzora a tanulmányra reagálva elmondta, hogy a reflux betegség az Egyesült Államokban is terjedőben van, részben azért, mert az orvosok jobban felismerik és kezelik a rendellenességet. A legfontosabb, hogy a reflux betegség terjedését az életmód, az étrend és az elhízás okozza, és a professzor véleménye szerint ezek közül az elhízás a legjelentősebb tényező. A jó hír az, hogy a fogyás bizonyíthatóan enyhíti a reflux betegség tüneteit és csökkenti a nyelőcsődaganat kockázatát.
Forrás: hazipatika.com
További cikkeink:
|
||||||||
A visszatérő gyomorégés illetve a hátterében álló reflux betegség sokszorosára növeli a nyelőcsődaganat kialakulásának esélyét – figyelmeztettek kaliforniai kutatók.
A nyelőcsőrák előfordulása 1975 és 2001 között majdnem hatszorosára növekedett, pedig egyik fő rizikófaktorát, a gyomorégést, a savas refluxot, vagy más néven a gyomor-nyelőcsövi reflux megbetegedést (GERD) nagyon hatékonyan lehet kezelni. "Az elhízás és az egészségtelen étrend hatására egyre nő a refluxos megbetegedések száma" - nyilatkozta Dr. V. Raman Mathusamy, a Kalifornia Egyetem Nyelőcsövi Megbetegedések Központjának igazgatója. "Kezeletlenül a GERD hatására a nyelőcső állandó kapcsolatba kerülhet a gyomorsavval, ami a nyelőcső szövetének elváltozásaik okozhatja. Ez a Barrett-nyelőcső néven ismert állapot mintegy negyvenszeresére növeli a nyelőcsőrák kialakulásának esélyét."
A legnagyobb probléma, hogy a nyelőcsőrák sokáig nem jár a gyomorégésen kívül más tünettel, ami nagyon megnehezíti a korai diagnosztizálást. "A korai felismerés rendkívül fontos a betegség hatékony kezelésének szempontjából" - tette hozzá Dr. Kevin Ghassemi, a Nyelőcsövi Megbetegedések Központ klinikai programigazgatója.
A nyelőcsőrákban megbetegedők 50 és 70 év közöttiek, előfordulása a férfiaknál gyakoribb, s esetükben az egyébként is csekély gyógyulási esély még rosszabb, mint a nőknél.
A gyomorégést és a reflux egyéb tüneteit minden esetben komolyan kell venni, a betegséget kezelni kell, hosszú távon kezelés nélkül ugyanis számos súlyos szövődmény kialakulásához vezethet.
Egy új kutatásból az derül ki, hogy az elhízás járvány terjedésével világszerte egyre többen szenvednek reflux betegségben, ami valószínűleg a nyelőcsődaganat gyakoriságát is növeli.
Ness-Jensen a Gut legutóbbi számában megjelent tanulmányban azt írja, hogy fogyással csökkenteni lehetne a GERD és a nyelőcsődaganat gyakoriságát.