időskori elbutulás
| ||||||||
|
Minél gyakrabban fogyasztunk tejet és tejterméket, annál jobban működik az agyunk – derül ki az amerikai Maine Egyetem felméréséből. A 2012 januárjában publikált tanulmány szerint azoknál, akik naponta legalább egyszer fogyasztanak tejet vagy tejterméket, fejlettebb az általános, vizuális-térbeli és verbális memória, mint a tejet ritkábban vagy egyáltalán nem fogyasztóknál. Emellett a tejivók általános szellemi képességeiket tekintve is lekörözték a kutatásban résztvevő partnereiket. A napi tejfogyasztók átlagosan 4-szer jobban teljesítettek a memóriateszteken, pontosabban emlékeztek képi és térbeli elemekre és 5-ször jobb eredményt értek el a gondolkodás és memória összesített vizsgálata során, mint azok, akik ritkábban vagy egyáltalán nem isznak tejet. A Maine Egyetem vizsgálata során 972, tejfogyasztási szokásaik alapján csoportosított személy szellemi képességeit és memóriáját tesztelték. Minden csoportnál külön felmérték a globális, vizuális-térbeli és verbális memóriát, valamint a rövid távú memóriát. A longitudinális, azaz különböző időpontokban készített adatfelvételen alapuló vizsgálat eredménye szerint azoknál, akik hetente 5-6-szor vagy naponta fogyasztottak tejterméket, minden vizsgált agyi funkció jobb értéket mutatott. – Az egyetemi kutatócsoport, G.E. Crichton és munkatársai felmérése igazolta, hogy a tejtermékek fogyasztása pozitív összefüggésben áll a kognitív teljesítményekkel, vagyis a tejet gyakrabban fogyasztók jobban emlékeztek az olvasott vagy látott információkra – mondta Dr. Matos Lajos kardiológus, a kutatás ismertetője. – Minden tényezőt egybevetve, a kutatás igazolta, hogy az agyi teljesítmény a tejfogyasztás mértékét követve, lineárisan nő: minél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége. Az egészséges étrend részeként napi fél liter tej vagy ezzel egyenértékű tejtermék fogyasztása javasolt – tette hozzá a szívgyógyász szakorvos. Mindazonáltal nem csak a tejfogyasztás mértéke, de a tej zsírtartalma is befolyásolta a kutatás eredményeit. Az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztók jobban teljesítettek a teszteken, mint a teljes tejet kedvelők.
Forrás: otvenentul.hu
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A tanulmány eredménye szerint a 85 évnél idősebb résztvevők körében a cytomegalovírussal (CMV) fertőzött embereknél kétszer nagyobb volt a 2-es típusú diabétesz kockázata. A vírus a 40 év felettiek 50-80 százalékában jelen van
Időskorban a test természetes védekezőrendszerének megrendülése utat enged a vírus támadásának. A kutatások szerint a fertőzés átlagosan négy évvel rövidíti meg a várható élettartamot. A vírus ugyanis gyengíti az immunrendszert, fogékonyabbá teszi a szervezetet az egyéb fertőzésekkel, például az influenzával szemben. Ezentúl ismert az is, hogy a CMV-fertőzöttek körében magasabb a szív- és érrendszeri eredetű halálozás, továbbá a vírus a jelek szerint felgyorsítja az időskori szellemi hanyatlást, és az általános erőnlétet is rontja. Van kapcsolat a vírus és diabétesz között A legújabb kutatás szerint, pedig a vírus idősebb embereknél szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is. A feltételezések szerint a cytomegalovírus az inzulint is termelő hasnyálmirigy sejtjeit károsíthatja, ezáltal növeli a diabétesz kialakulásának kockázatát. Nem zárható ki azonban a fordított összefüggés sem, hogy a cukorbetegség miatt legyengült immunrendszer következménye az, hogy az egyén esendőbbé válik a CMV-fertőzéssel szemben. A mostani tanulmányba 549 idősebb holland felnőttet vontak be, akiknek 80 százaléka bizonyult fertőzöttnek a vírussal, és 15 százalékuknak volt 2-es típusú cukorbetegsége. Utóbbi megoszlása azonban jelentősen eltért a fertőzöttek és a nem fertőzöttek között: az előbbi csoportban 17 százalék, míg az utóbbiban csak 7,9 százalék volt a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők aránya. Az összefüggés azután, is fennmaradt, hogy más, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, befolyásoló tényezőket is figyelembe vettek az elemzésnél.
Forrás: MTI,origo.hu
További cikkeink:
Számos kutatás bizonyította már, hogy egyes ételek fogyasztásától az eszünk is jobban vág: könnyebben oldunk meg memóriafeladatokat, és hatékonyabban megy a gondolkodás is. Bizonyos tápanyagok célzottan az agyi folyamatokat erősítik, persze ezek fogyasztása önmagában nem elegendő: az is fontos, hogy az étrend egészét milyen összetevők alkotják. A telített zsírsavakban gazdag étrend például károsíthatja a szervezet energiafelhasználását, szabályozó idegsejteket, és befolyásolhatja az étvágyat. Több kutatás igazolta továbbá, hogy a szellemi teljesítmény szempontjából nem mindegy, mit mikor eszünk: a jól összeállított reggeli például jelentősen javíthatja a koncentrációt és a memóriát, ami egy reggeli értekezlet vagy gyermekeknél egy iskolai dolgozat, feleltetés esetén komoly segítséget jelenthet.
Számos egyéb jó tulajdonsága mellett a spenót a benne található luteinnek köszönhetően hatékonyan véd a szellemi hanyatlás ellen is. Kutatási eredmények is alátámasztják, hogy a sok spenótot és más leveles zöldséget fogyasztó emberek sokkal kisebb mértékben szenvednek a szellemi hanyatlástól, mint azok, akik mellőzik e zöldségféléket az étrendjükből. Az avokádó igen gazdag egyszeresen telítetlen zsírsavakban, amelyek az agyi erek egészségét javítják és serkentik az agy vérkeringését. Ugyanilyen hatású az olcsóbban beszerezhető cékla is. A fokhagyma, pedig csodafegyver, segít megelőzni az agydaganatok bizonyos típusait: a benne található szerves kénvegyületek ugyanis képesek elpusztítani a rosszindulatú glioblasztoma tumorsejteket. Étcsokoládé, kávé, bogyós gyümölcsök Vizsgák, dolgozatok előtt sokan esznek csokoládét, nem véletlenül: az étcsokoládéban lévő antioxidánsok és flavonoidok egyéb kedvező tulajdonságaik mellett javítják az agy vérkeringését, és az étcsokoládéban lévő koffein is fontos szerepet játszik a szellemi frissesség fenntartásában. Szintén koffeintartalma miatt serkenti az agyműködést a kávé.
Az agyműködés szempontjából különösen jótékony hatású a telítetlen zsírsavakban gazdag olívaolaj, amely lassítja az agy öregedését. Célszerű továbbá minél több omega-3 zsírsavban gazdag tengeri halat (szardíniát, lazacot) is fogyasztani, mivel utóbbiak csökkentik az elbutulás kockázatát és javítják a memóriát. A dió javítja az agy oxigénellátását, a búzacsíra, pedig a benne található kolinnak köszönhetően serkenti a memóriát. Nem szabad megfeledkezni a folyadékbevitelről sem: ha a szervezet kiszárad, az agyszövet is zsugorodik, így romolhat a rövid távú memória és az összpontosítás képessége. Ajánlott tehát elegendő mennyiségű vizet inni, ezzel sok más mellett az agy egészségét is védjük.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.
További cikkeink:
A valódi pezsgőben lévő fenolok javíthatják a környezetből érkező információk feldolgozásáért és tárolásáért felelős térbeli memóriát - állapították meg a brit Reading Egyetem kutatói. A pezsgőben található vegyületek ugyanis kedvezően befolyásolják azokat a fehérjéket, amelyek elősegítik az agyban az emlékek megőrzését - áll az Antioxidants and Redox Signalling szakfolyóirat cikkében.
Ezek a fehérjék az öregedés során egyre kevésbé tudják ellátni feladatukat, ezáltal fokozatosan romlik az információ-tárolás hatékonysága és nő a degeneratív betegségek kialakulásának kockázata. A pezsgő azonban aktív állapotban tartja ezeket a fehérjéket, így segíthet lassítani az időskori memóriavesztés folyamatát.
A kutatás vezetője kiemelte, hogy korábban a vörösborral kapcsolatban már születtek hasonló eredmények, de most először sikerült bizonyítani a pezsgő memóriavédő hatását. Míg azonban a vörösbor a benne lévő flavonoidok miatt bizonyult hatékonynak, addig a Pinot Noir, Pinot Meunier és Chardonnay szőlőfajták felhasználásával, hagyományos eljárással készülő pezsgő - amely nem tartalmaz flavonoidokat - minden bizonnyal a benne lévő fenolvegyületek révén fejti ki pozitív hatását.
Nem szabad azonban túlzásba vinni a pezsgőzést: az eredmények alapján heti 1-2 pohárnyi az ideális mennyiség a kognitív funkciók fenntartásához.
Forrás: origo.hu
|
||||||||
Minél több tejet iszunk, annál jobb az agyunk teljesítőképessége és csökken az időskori elbutulás esélye.
Kapcsolatot találtak idősebb embereknél a cytomegalovírussal - egyfajta herpeszvírussal - való fertőzés és a 2-es típusú cukorbetegség megjelenése között holland kutatók.
A cytomegalovírus egyfajta herpeszvírus, amely a 40 év feletti felnőttek 50-80 százalékában megtalálható, de a legtöbb embernél nem okoz tüneteket a fertőzés. A vírus azokban lappang észrevétlenül, akik ép, erős immunrendszerrel rendelkeznek, viszont a fertőzésekkel szemben még jobbára védtelen újszülöttekben komoly megbetegedéseket, legrosszabb esetben hallás- és agykárosodást is okozhat.
Léteznek olyan élelmiszerek, amelyek bizonyítottan serkentik a memóriát és lassítják az öregedéssel járó szellemi hanyatlást - ezért is érdemes belőlük minél gyakrabban fogyasztani.
Spenót, avokádó, fokhagyma
A bogyós gyümölcsökről már régóta tudjuk, hogy az agyműködés szempontjából is fontosak, nemrégiben pedig arra is fény derült, hogy az ilyen gyümölcsök, elsősorban az áfonya és az eper fogyasztása lassítja a középkorú nők agyában a memória és koncentráció hanyatlását.
Heti egy-két pohár pezsgő elfogyasztása ellensúlyozhatja az öregedéssel járó memóriavesztés folyamatát, és késleltetheti a degeneratív agyi betegségek, például a demencia kialakulását is - derült ki egy új kutatásból.