időskor
| ||||||||||||||||
|
A kor előrehaladtával fokozottan jelentkező székrekedés az életminőség romlásán túl az idősek egészségére vonatkozóan is kockázatot jelent: a fent említett veszélyek mellett a folyamatos erőlködés akár ájuláshoz is vezethet, ezáltal sérüléseket, illetve a szívhez és az agyhoz vezető véráram csökkenése révén súlyosabb következményeket is okozhat. A Canadian Medical Association Journal folyóiratban megjelent cikk az elöregedő nyugati társadalmakban egyre nagyobb gondot jelentő állapot gyógyszeres kezelésének hatékonyságát és kockázatait vizsgálta.
Gyógyszerek, anyagcserezavar, betegségek A székrekedés jelentkezhet egyes gyógyszerek, például opioid fájdalomcsillapítók és vastartalmú tabletták szedésének következtében, illetve anyagcserezavar és más betegségek mellékhatásaként, de kialakulásának okait mindezidáig csak részben sikerült feltérképezni. Véletlenszerű vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a polietilén-glikol és a laktulóz hatékonyan növeli a bélrendszerben lévő folyadék mennyiségét, de alkalmazásuk (főként a laktulózzal történő kezelés) felfúvódást, gázképződést és hasmenést okozhat. A székrekedés enyhítésére alkalmazott anyagok másik csoportját a vízben oldódó rostok (például útifű maghéj) alkotják, de meggyőző erejű bizonyíték nem áll rendelkezésre ezek hatékonyságát illetően. Alkalmaznak még a szakemberek természetes eredetű hashajtókat is, ilyenek például a szennafélék vagy a kaszkara, amelyek rövidtávon hatásosak ugyan, de hosszú távon nem ajánlott az alkalmazásuk. Szintén eredménytelennek bizonyult a székrekedés enyhítésében a fokozott folyadékbevitel és a testmozgás, bár ezeket egyéb kedvező hatásaik miatt mégis ajánlják a szakemberek. A cikk szerzői több lépésből álló módszert ajánlanak az időskori székrekedés kezelésére: fontos idejekorán felismerni a tüneteket és a lehetséges másodlagos okokat, és mielőbb változtatni az életmódon, elsősorban az étrenden. Érdemes többféle hashajtót, székletlazítót és emésztést, bélműködést, serkentő készítményt kipróbálni. Amennyiben ezek egyike sem vezet eredményre, mindenképpen fel kell keresni a háziorvost, illetve szakorvoshoz kell fordulni.
Forrás: origo.hu
- ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén. Míg korábbi tanulmányok az időskori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i Műszaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az idősödő agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni. A kutatás szerint az olyan egyszerű tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához. A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgyűjtéshez. A DTI módszer lehetővé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lévő vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban - ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához. A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy működéséről, például idősebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték. A most ismertetett tanulmányba 152 idős embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvevőknél, hogy az előző egy évben milyen jellegű tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követően vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek. Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek időskori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. "A szellemi tevékenységet gyakran végző idős páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak" - magyarázta Arfanakis.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
Annlia Paganini-Hill kutatásvezető és csoportja közel 5500 idősebb ember szellemi egészségét követte nyomon, 18 éven át. Tanulmányuk eredménye szerint azoknál, akik naponta átlagosan egynél kevesebbszer, tehát rendszertelenül mostak fogat, 65 százalékkal, nagyobb valószínűséggel fejlődött ki demencia azokhoz képest, akik rendszeresen, legalább naponta egyszer mostak fogat.
"Úgy véljük, hogy a fogínybetegségeket okozó baktériumok bejuthatnak az agyba, ahol gyulladást és károsodást okoznak" - mondta Paganini-Hill. A mostani tanulmányhoz 1992 és 2010 között követték nyomon a bevont 5468 kaliforniai nyugdíjast, akiknek a kora 52 és 105 év között szóródott, átlagosan 81 év a vizsgálat kezdetén. Egyiküknél sem tapasztalták a szellemi leépülés jeleit a felmérés elején, és arra kerestek választ, hogy a fogápolás összefügghet-e a demencia későbbi kockázatával. Az eredmények a nőknél mutattak nagyobb eltérést, esetükben 65 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának kockázata a rendszertelenül fogat mosók körében azokhoz képest, akik minden nap legalább egyszer mostak fogat. A férfiaknál ez a különbség 22 százalék volt a rendszeres fogápolók előnyére.
Forrás: MTI, origo.hu
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgásszegény életmód a betegségek kialakulásának melegágya, és gyakran tehető felelőssé az idő előtti halálozásokért. Az amerikai Nemzeti Rák Intézet és a Brigham and Women's Hospital munkatársai legújabb kutatásukban arra vállalkoztak, hogy pontosan számszerűsítsék a testmozgás élethosszabbító hatását a különböző testsúlyú és eltérő aktivitású társadalmi csoportok esetében. Napi tíz perc intenzív séta már megnöveli az élettartamot A PLOS Medicine szakfolyóiratban megjelent tanulmány kiemeli, hogy már heti 75 perc intenzív séta közel két évvel növeli az élettartamot az ennyit sem mozgókkal összehasonlítva. Aki ennél többet mozog, például feszes tempóban heti 450 percet, azaz naponta kicsivel több, mint egy órát gyalogol, annak várható élettartama már több mint kétszer ennyivel emelkedik. Ez a növekedés ráadásul minden súlycsoportban megfigyelhető, legyen szó normál testsúlyúakról, túlsúlyosakról vagy akár elhízottakról - hangsúlyozta a kutatás vezetője. A tíz évet felölelő, több mint 650 ezer résztvevő életmódját vizsgáló kutatás rávilágított, hogy a testtömeg-indextől függetlenül minél gyakrabban és intenzívebben mozog valaki, annál kisebb lesz a halálozás valószínűsége. Heti 75 perc, tehát naponta csak 10 percnyi tempós séta már 1,8 évvel növeli az élettartamot 40 év felett, míg heti 150 perc séta már 3,4 évvel, a fent említett heti 450 perc pedig már 4 és fél évvel hosszabb életet jelent. A kevés is sokat számít A mozgás élethosszabbító hatásait nemtől, testsúlytól és bőrszíntől függetlenül mindenkinél tapasztalták, leginkább mégis a normál testsúlyú, igen aktív életmódot élőknél jelentkezett a mozgás pozitív hatása: ők 7,2 évvel hosszabb életkorra számíthatnak, mint mozgásszegény életmódot folytató, kórosan elhízott (35 feletti testtömeg-indexű) társaik. A kutatók kiemelték: mostani vizsgálatukkal szeretnék megértetni a jelenleg mozgásszegény, inaktív életet élőkkel, hogy már napi 10-15 perc tempós séta is évekkel meghosszabbíthatja életüket. Ha ezek az emberek rájönnek, hogy akár elhízottan is megéri legalább napi 10-20 percet testmozgásra szánni, jelentősen javulnának életesélyeik és csökkenne a súlyos betegségek kialakulásának kockázata. Milyen betegségek ellen véd a mozgás? Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rendszeres mozgás csökkenti többek között a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyérkatasztrófák, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélyét. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is. Már napi fél óra mozgástól csökken a rák kialakulásának esélye, igaz, ezt egyelőre csak néhány daganattípus - többek között a vastagbél-, a prosztata-, a mellrák- és a méhrák - esetében igazolták. A már kialakult daganatos betegségekben a kezelés utáni kíméletes mozgás segíti a felépülést, javítja a túlélés esélyét. Nem csoda, hogy egyre több orvos véli úgy, hogy a mozgást receptre kéne felírni a betegeknek. Ráadásul a kutatások azt is igazolják, hogy az egészséges életmódra (napi öt adag gyümölcs vagy zöldség fogyasztása, mozgás, normál testsúly, a dohányzás mellőzése) való áttérés soha nem késő: az életmódot váltó középkorúak körében jelentősen csökken a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, valamint a halálozás. Azok körében, akik 50 évesen tértek át a rendszeres mozgásra, az elhalálozási statisztika 60 éves korukra már az egész életükben aktív életet élők szintjére csökkent. A mozgás jótékony hatását tovább fokozza, ha nem dohányzunk, nem küzdünk túlsúllyal, és egészségesen táplálkozunk.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink:
|
||||||||||||||||
A székrekedés számos idős ember életét megkeseríti rossz közérzetet, étvágytalanságot, fájdalmat, sőt akár súlyosabb tüneteket is okozva. Egy új kutatás annak járt utána, hogy mennyire hatékonyak a különféle módszerek a székrekedés enyhítésében.
Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét
A fogaikat rendszeresen ápoló, egészséges ínnyel élő embereknél kisebb lehet életük későbbi részében a szellemi leépülés, a demencia kialakulásának kockázata - vélik a Kaliforniai Egyetem kutatói.
Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a fogágy betegségeit és a fogíny gyulladását okozó baktériumok szerepet játszanak több kóros állapot, így a szívroham és a szélütés kialakulásában is. Egyes kutatások úgy találták, hogy a szellemi leépülés leggyakoribb formájában, Alzheimer kórban elhunyt emberek agyában több olyan baktérium volt jelen, amely kapcsolatba hozható a fogágy-betegségekkel, mint a más ok miatt meghalt emberek agyában.
Az aktív életmód pozitív hatásai régóta ismertek, egy új kutatás azonban konkrétan megadja, hogy mennyivel hosszabbítja meg életünket a rendszeres testmozgás.