hasmenés

A nyugat-afrikai Ebola járvány elleni küzdelmet irányító Sierra Leone-i orvos maga is elkapta a halálos betegséget az ország elnöki hivatalának szerdai bejelentése szerint, miközben a szomszédos Libériában, ahol szintén tombol a kór, egy ember, tiltakozásul felgyújtotta az egészségügyi minisztérium épületének egy részét.

A 39 éves orvos, Omar Khan a Sierra Leone-i hatóságok szerint még életben van, jelenleg az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi segélyszervezet egy kórházában kezelik. Khan egy Sierra Leone-i klinikát vezetett, ahol ebolás betegeket kezelnek.

Az orvost korábban nemzeti hősnek nevezte a Sierra Leone-i egészségügyi miniszter, mivel több mint száz ember életét mentette meg az országban február óta terjedő Ebola-járvány során. A minisztérium szerdai közleménye megrendítőnek nevezte az orvos megfertőződését.

Az Ebola eddig 632 embert ölt meg Sierra Leonéban, Guineában és Libériában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint eddig száz egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal, közülük ötvenen életveszélyes állapotba vannak.

Libériában egy ember szerdán lángra lobbantotta az egészségügyi minisztériumot, tiltakozásul 14 éves öccse halálért, aki az Ebola áldozata lett. "Az egészségügyi dolgozók nem tesznek eleget a vírus ellen. Pénzszerzési lehetőségként tekintenek a (vírusra), miközben az emberek meghalnak" - mondta a gyújtogató, miután letartóztatták.

A gyújtogatásban a minisztérium épületének egy része kiégett. Személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Az Ebolára nincs orvosság, sem gyógymód. Tünetei közé tartozik a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. Az első járványokban a betegek 90 százaléka elhunyt, de a halálozások aránya még ma is meghaladja a 60 százalékot.

A WHO korábbi értékelésében azt valószínűsítette, hogy a járvány még hónapokig fog tartani.

Forrás: ma.hu

Mintegy 30 ezer ember szembesül a következő három évben vastagbélrákkal Magyarországon, akikben már ma is ott a daganat, csak még nem tudnak róla.

Amint a Parlamentben a vastagbélrák-ellenes nemzetközi hónap kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Egészségügyi Bizottság tagja részéről elhangzott, egy korrekt szűrővizsgálati rendszer részeként el kell indítani a szervezett vastagbélrászűrést.

Évente 9 ezer ember szembesül vastagbélrákkal, minden évben 5 ezren meghalnak, pedig közülük több ezren megmenthetők lennének, ha időben kerülnének orvoshoz. A vastagbélráknak 3-5 év is kellhet a kifejlődéshez, tehát olyan betegségről van szó, amelyet idejében fel lehetne fedezni és meggyógyítani.

Magyarország olyan stádiumba jutott, hogy mindent meg kell tennünk a daganatos halálozások csökkentéséért - jelentette ki a vastagbélrák-elleni küzdelem szimbólumát, kék szalagot viselő dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, az Egészségügyi Bizottság kormánypárti tagja a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a létező legbiztosabb vizsgálati módszer a vastagbéltükrözés, amelyet akár altatásban is el lehet végezni, de - amint fogalmazott - „saját tapasztalatból mondom, altatás nélkül sem egy kibírhatatlan vizsgálat, én is túl vagyok rajta.” A vastagbéltükrözés során egyúttal el tudják távolítani a bélrendszerben esetlegesen megtalálható polipokat is, s ezzel megelőzhetik, hogy azok rosszindulatú daganattá fajuljanak.

Nagy Kálmán hangsúlyozta: a szűrővizsgálatokhoz pontosan célozva kell meghatározni a rizikócsoportokat, amelyek tagjait a legjobb költség-hozam aránnyal lehet szűrni. A kockázati csoportba elsősorban az 50 év felettieket, valamint azokat sorolta, akiknek a családjában fordult már elő hasonló betegség. „5 évente egyetlen szűrővizsgálat már biztonságot nyújt. Egy jól működő szűrővizsgálati szisztéma nem pazarlás, éppen ellenkezőleg: a takarékosság záloga” - jelentette ki a képviselő.

Az onkológiai kezelésekről Nagy Kálmán azt mondta: az orvosok kezében széles eszköztár van, hogy a betegeket a korábbiaknál jobban, eredményesebben tudják kezelni, s biztosított, hogy a legkorszerűbb kezelések még igen előrehaladott esetekben is elérhetők legyenek.

Sokaknál túl sok idő telik el, amíg egy székrekedés, hasmenés, véres széklet vagy más bélpanaszok miatt orvoshoz fordulnak, s rászánják magukat a kivizsgálásra. Utána ismét túl sok idő, amíg a vizsgálatok eredményeként szükség esetén megkezdődik a kezelés. Ha az egészségügyi ellátórendszert egy páciens nem is tudja felgyorsítani, de az mindenkinek a saját felelőssége is, hogy tünetek megléte esetén ne várjon hónapokat vagy akár egy évnél is többet mire orvoshoz fordul - jelentette ki dr. Szegő László, az emésztőszervrendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

A civil szervezet társadalmi párbeszédet indított annak érdekében, hogy az emberek ne féljenek a vizsgálatoktól, s megértsék: annak lényegesen nagyobb az esélye a gyógyulásra, aki időben tesz ezért. Elhangzott: az időben felfedezett bélrák 90 százalékos valószínűséggel meggyógyítható, túl későn kezdett kezelés esetén viszont az 5 éves túlélés 10 százalék alatti. Magyarország Európában ma a legrosszabb helyek egyikét foglalja el a lakosságszámra vetített vastagbélrákos halálozásban.

Szegő László elmondta: 2012-ben közel 17 ezer beteget kezeltek vastagbélrákkal vagy végbélrákkal. Azoknál a betegeknél, akiknél nem lehet eltávolítani a tumort és nincs reális esély a teljes gyógyulásra, a kombinált onkológiai terápiák, célzott kezelések szolgálják, hogy a rákot krónikus betegséggé szelídítsék, s a korábban jellemző néhány hónapos túlélés helyett egyre több esetben viszonylag jó életminőségben megélhető aktív éveket biztosítsanak a betegeknek. Mivel a vastagbélrák sok embert érint, világszerte további kutatások folynak, hogy egyrészt minél hatékonyabb, másrészt a betegeket minél kevésbé megterhelő kezelésekkel bővüljön a terápiás paletta - mondta Szegő László.

Forrás: napidoktor.hu