fogászat
| ||||||||||||||||||||||||
|
Ajánlott-e a fogkrémet fluormentesre cserélni? Fogyasszon-e a várandós nő fluort, tartalmazó ásványvizet? Alacsonyabb lesz-e a gyerek IQ-ja, ha lenyeli a fogkrémet? Tények és tévhitek a fluorról. Van, aki fogkrémből csakis fluormenteset választ, arra hivatkozva, hogy a fluor idegméreg, amelyet a második világháború idején koncentrációs táborokban használtak, más rendszeresen fogyaszt nagy fluortartalmú ásványvizeket. Tény, hogy a fluornak vannak veszélyei az idegrendszerre és az agyfejlődésre: legutóbb a Harvard Egyetem kutatói állapították meg, hogy a magas fluorid tartalmú ivóvizű településeken élő kínai gyerekek IQ-ja szignifikánsan alacsonyabb, mint a kisebb fluorid tartalmú ivóvizet fogyasztóké. Másrészt viszont a fluorid hatékony a fogszuvasodás megelőzésében, és csökkenti a csonttörés kockázatát. Az, hogy előnyei vagy veszélyei kerülnek-e túlsúlyba, a bevitt mennyiségtől függ.
Milyen forrásból mennyi fluort fogyasztunk? A fluor természetesen előfordul a vizekben, kőzetekben, a litoszféra 13. leggyakoribb eleme. Magyarországon a legtöbb fluort a vezetékes vízzel és az ásványvizekkel vesszük magunkhoz. "Az uniós szabályozás szerint a vezetékes víz fluorid tartalma nem haladhatja meg az 1,5 mg/l-t. Ezt a határértéket csak három település lépi át Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ott 1,7 mg/l körül van a fluorid koncentráció. Az ország nagy részén azonban az 1 mg/l alatti érték a jellemző. Ez a víz természetes fluorid tartalma, itthon mesterségesen nem adunk fluort a vezetékes vízhez" - mondta el az [origo]-nak dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Víz mikrobiológiai osztályának vezetője. A kaposvári egyetem kutatói egy korábbi vizsgálatukban nagyon alacsonynak találták a hazai vezetékes víz fluorszintjét, az általuk vizsgált településeken a vizek fluorid tartalma 0,3 és 0,6 mg/l között volt. A jogszabály szerint az ásványvizek esetében a fluorid koncentráció elérheti az 5 mg/l-t is. Azért van eltérés a határértékek között, mert egyes ásványvizek fogyasztása csak kúraszerűen ajánlott, nem, pedig folyamatosan, mint a csapvíz" - mondja dr. Vargha Márta. Az, hogy egy ásványvíz tartalmaz-e fluoridot, nem feltétlenül derül ki a címkéből, a törvény szerint ugyanis a gyártó a legfőbb összetevőket köteles csak feltüntetni, így ha a víz fluorid tartalma alacsony, nem biztos, hogy szerepel. Ezt támasztja alá a kaposvári egyetem már említett tanulmánya is. A törvény szerint, ha azonban a fluorid koncentráció meghaladja a 1,5 mg/l-t, akkor jelezni kell a palackon, hogy csecsemők és 6 év alatti gyermekek számára a tartós fogyasztása nem javasolt. A vizeken kívül a fluor ételeinken keresztül is a szervezetbe juthat. Mivel jelen van a talajban, nyomokban szinte minden növényben megtalálható, de általánosságban elmondható, hogy a növények rossz hatásfokkal veszik fel a talajból. Kivételt képez a tea (fluormentes vízzel elkészített egy pohár tea 0,2-0,3 mg fluort tartalmazhat), a kávé, a kamilla, a fodros kel (akár 40 mg/kg is előfordulhat benne) vagy az endívia (0,3-2,8 mg/kg). A tengeri halak ugyancsak jelentős fluorforrások, akár 30 mg-ot is tartalmazhat egy kilogramm tengeri halhús. Az ételeken kívül itthon még a fogkrémeken keresztüli fluorbevitel számottevő: egy tubus fogkrém általában 0,25-1 mg fluort tartalmaz. Egy WHO-becslés szerint e forrásokból földrajzi elhelyezkedéstől függően naponta átlagosan 0,46 - 5,4 mg a fluorid bevitelünk. Műtrágyagyárak mellett a talaj, a levegő és a talajvíz magasabb fluorid tartalma miatt, vagy olyan helyen, ahol természetesen magas a vezetékes víz fluorid tartalma, esetleg fluorid tartalmú szénnel tüzelnek (például Kína számos településén), illetve nagy a vulkáni aktivitás (Tanzániában) a felnőttek napi fluorid bevitele elérheti a 8-30 mg-ot is.
Mennyi az ajánlott fluorid bevitel? Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ajánlása szerint az optimális fluorid bevitel 6 hónapos korig testsúlykilogrammonként 0,05 mg, 7-12 hónap között naponta 0,5 mg, 1-3 év között 0,7 mg, 4-8 év között 1 mg, 9-13 év között 2 mg, 14-18 év között 3 mg, 19 év feletti felnőttek esetében, pedig 3-4 mg. Egy felnőttnél ezt a mennyiséget akár két liter, nagyobb fluorid tartalmú ásványvíz kiadja, és akkor még nem teáztunk, nem kávéztunk, nem vettünk magunkhoz fluort a zöldségeken, gyümölcsökön keresztül. Terhesség során a vízzel, ételekkel felvett fluorid átjut a placentán.
A szervezetünkben jelenlévő fluorid 99 százalékban, a csontokban, fogakban található, a maradék egy százalék pedig a vesében, az agyban - különösen a tobozmirigyben -, zsírszövetben tárolódik. A túlzott fluorid bevitel miatt a fogakban és a csontokban úgynevezett fluorózis alakulhat ki. A fogak esetében ez a fogzománc nem visszafordítható elszíneződésével jár. Leggyakrabban kisgyerekeknél fordul elő, akik magas fluorid tartalmú ásványvizet fogyasztanak, és emellett esetleg lenyelik a fogkrémet, vagy egyéb szájápolási terméken keresztül túl sok fluoridot fogyasztanak. Csont fluorózis esetén a csontok, ízületek elmeszesednek, megnő a csonttörés kockázata. Egyes kutatások szerint a túl sok fluorid csökkenti a termékenységet, pajzsmirigy-túlműködést eredményez, valamint több tanulmány is talált kapcsolatot gyerekeknél az IQ-szint és a fluorid bevitel között. Állatkísérletek szerint a túlzott fluorid bevitel hosszú távon növeli a daganatképződés kockázatát, és károsodást okoz az idegrendszerben.
Milyen fogkrémet válasszunk? A fluoridnak azonban van pozitív hatása is: a fogszuvasodás kockázatának csökkentése. "A fogak épségének megőrzéséhez elengedhetetlen a napi kétszeri fogmosás, és ehhez a legjobb kis mennyiségben fluoridot tartalmazó fogkrémet használni. Egészséges gyermekeknél külön fluortabletta adása nem javasolt. Ha nagy a szuvasodás előfordulásának rizikója, szóba kerülhet a tabletta adása, de akkor külön hívjuk fel a gyerek figyelmét rá, hogy szopogassa el, ne nyelje le rögtön. Lényeges továbbá az is, hogy ha édességet adunk a gyereknek, azt ne az étkezések között, hanem a főétkezés után tegyük, amit azután kövessen fogmosás" - nyilatkozta korábban az origónak dr. Tarján Ildikó, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának orvosa. A fluorid tartalmú fogkrémeknél figyeljünk rá, hogy a gyerek minél kisebb mennyiséget nyeljen le belőle, általában a fogkrémen is szerepel, hogy csak egy borsónyit tegyünk a fogkeféjére. Ha a gyerek még nem tud köpni, használjunk fluormentes fogkrémet a fogmosáshoz. Ugyancsak ajánlott fluormentes krémet használni az arcon, száj környékén jelentkező makacs bőrgyógyászati problémák esetén. Persze van igazság a fluorid nélküli fogkrémet propagálók érvelésében is: e szerint a fogszuvasodást elsősorban nem a fluor segítségével kellene megelőzni, hanem a finomított élelmiszerek és az édességek fogyasztásának visszaszorításával, és a fogkrémnél nagyobb gondot kellene fordítani a fogmosás technikájára. Az EFSA tanulmánya szerint egyébként a fluorid az egészséges szervezet fejlődése szempontjából nem szükségszerű, de előnyös a fogszuvasodás megelőzésében a fluorid tartalmú fogkrémek formájában, valamint ha a napi bevitele nem haladja meg testsúly kilogrammonként a 0,05 mg-ot.
Forrás: origo.hu
A fog körüli (periodontális) betegség igen gyakori gyulladásos fertőzés, amelyet korábban többek közt a szívbetegségek kialakulásával hoztak kapcsolatba. A The Journal of Sexual Medicine szakfolyóirat nemrég közölt cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen jellegű betegségben szenvedő férfiaknál háromszor nagyobb eséllyel lépnek fel merevedési zavarok is. Az erekciós problémák leggyakoribb oka az öregedés, ezért a szakemberek fiatal férfiakat vontak be legújabb kutatásukba: a résztvevők átlagéletkora kevéssel 36 év alatt volt. A férfiak közül 80 küzdött merevedési zavarral, 82 pedig a kontrollcsoportot alkotta. Az erekciós problémával élők 53 százalékánál diagnosztizáltak ínygyulladást is, míg ez az arány a kontrollcsoport esetében csak 23 százalék volt. Az eredményeket korrigálták számos tényezővel, például az életkorral, testtömeg-indexszel, jövedelmi viszonyokkal és képzettségi fokkal. A korrekciót követően azt az eredményt kapták, hogy az ínygyulladásban szenvedő résztvevők körében 3,29-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő merevedési zavar, mint a kontrollcsoportban.
Világméretű probléma A periodontális megbetegedés fertőző, bakteriális eredetű betegségek csoportját jelöli, amelyek főként ínygyulladással jelentkeznek. Számos tanulmány kiemelte már, hogy a periodontális megbetegedés szerepet játszhat szisztémás érbetegségek, például a koronáriás szívbetegség kialakulásában. A merevedési zavarok tekintetében az öregedés és a koronáriás szívbetegség mellett fontos rizikófaktornak számítanak a dohányzás és a cukorbetegség is, épp ezért a dohányosokat, diabéteszben és szisztémás érbetegségekben szenvedőket eleve kizárták a kutatásból. Világszerte 150 millió férfi és partnere szenved a merevedési zavartól és annak következményeitől - mondta el a kutatás egyik vezetője. Az esetek kétharmadában fizikai tényezők, legfőképpen az erekkel kapcsolatos problémák állnak a háttérben, a fennmaradó harmadrészért, pedig pszichológiai okok (érzelmi stressz, depresszió, stb.) tehetők felelőssé. A mostani eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy a fogínybetegségek nagyobb arányban fordulnak elő merevedési zavarral küzdők esetében, így az ínygyulladásra fontos tényezőként kell tekinteni az erekciós problémák szakorvosi kezelése során - áll a tanulmányban.
Forrás: origo.hu
A fogat egy emberi állkapocsban találták nemrég Triesztben, Szlovéniában. Mivel az ilyen leletek rendkívül ritkák, a tudósok remélik, a mostani felfedezés segítségével többet tudhatnak meg az első fogászati beavatkozásokról. - Ez a lelet az egyik legrégebbi az őskorból származó európai fogászati emlékek közül és direkt bizonyítéka annak, hogy már akkoriban is alkalmaztak fogtöméseket terápiás célzattal - nyilatkozta Federico Bernardini, az Abdus Salam Nemzetközi Elméleti Fizikai Központ munkatársa. A méhviasz tömést a beteg halála környékén helyezték el a fogban, de a tudósok nem tudják, hogy röviddel a halála után, vagy még azelőtt tömték be a fogat. Ha még a halál beállta előtt, akkor valószínűleg terápiás célzattal került oda, azért, hogy csökkentse a páciens fájdalmait és a fog érzékenységét, ami a fogzománc és a dentin réteg sérüléseinek következményeként alakulhatott ki. A leleten erőteljes kopásnyomok látszanak, amelyek valószínűleg nem az evés, hanem valamilyen más tevékenység, például a szövés következtében alakulhattak ki, ami az újkőkorszaki nők gyakori elfoglaltsága volt. A témáról bővebben a PLoS One című tudományos szaklap legutóbbi számában olvashatnak az érdeklődők.
Forrás: vital.hu
További cikkeink: TIENS fogkrém fodormenta ízesítéssel
Egyedülálló "fogtörténeti" kutatás eredményeiről számoltak be brit és ausztrál kutatók nemrég a Nature Genetics szakfolyóirat hasábjain: közel 7500 évet felölelő vizsgálatukból kiderült, hogy az évezredek alatt megváltozott táplálkozási szokások az emberi szájban lévő baktériumflórára is rányomták bélyegüket. Az utóbbi másfél évszázadban a feldolgozott élelmiszerek megjelenése és elterjedése drámai mértékben lecsökkentette a szájüregben élő baktériumflóra fajgazdagságát, és a fogszuvasodást okozó törzsek térnyerése nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a posztindusztriális korszakra jellemző krónikus szájbetegségek kialakulásához. A kutatók kiindulásként DNS-mintát vettek 34 észak-európai, prehisztorikus emberi csontváz fogkő-lerakódásaiból (plakkjaiból), hogy megvizsgálják, miként változott a szájban élő baktériumok összetétele a gyűjtögető-vadászó ősembertől kezdve a bronzkoron, középkoron és az iparosodáson át egészen napjainkig. A plakkok genetikai vizsgálata igen hasznos kiindulópont lehet az étrendben bekövetkező változások egészségre gyakorolt hatásainak, valamint a szájban élő kórokozók genom fejlődésének tanulmányozásához - mondta el az ausztrál ACAD központ professzora, a kutatás vezetője. Visszaszorultak a szájüreg jótékony baktériumai A plakkok DNS-ének elemzésekor a kutatók a szájban élő baktériumok összetételének fokozatos, negatív irányú változását tapasztalták: a modern ember szájában lényegesen kisebb a baktériumflóra sokfélesége, mint az iparosodás előtti emberekében. Az első jelentősebb negatív változás akkor következett be, amikor őseink a gyűjtögető-vadászó életmódról földművelésre tértek át, de a legmarkánsabb fordulat nagyjából 150 éve, az iparosodás időszakában történt. Azóta a fehér liszt, a finomított cukor és a feldolgozott élelmiszerek térnyerésével a szájüreg jótékony baktériumai visszaszorultak, és túlsúlyba kerültek a fogszuvasodást okozó törzsek. Más szóval a modern ember szájürege tulajdonképpen folyamatosan beteg - tette hozzá a professzor. A rendhagyó időutazással a szakemberek arra szeretnének rávilágítani, hogy a táplálkozási szokások változásai milyen hatást gyakorolnak az emberek egészségére. Ha már az ősidőktől kezdve sikerül felgöngyölíteni a betegségek hátterében álló genetikai okokat, úgy azok jelen- és jövőbeli kezelése is hatékonyabbá válhat. A szakemberek azt tervezik, hogy kutatásukat mind földrajzilag, mind, pedig az időtartamot illetően kiterjesztik, hogy még pontosabb képet kaphassanak az étrendi változások egészségre gyakorolt hatásairól.
Forrás: origo.hu
|
||||||||||||||||||||||||
Tények és tévhitek a fluor tartalmú fogkrémekről.
A fluor fogyasztás veszélyei
A rendszeresen visszatérő fogínygyulladásnak sokan nem tulajdonítanak komolyabb jelentőséget, pedig az, számos betegség előrejelzője lehet, férfiaknál, pedig a merevedési zavarok kialakulásában is szerepet játszhat.
Egy 6500 éves, méhviasszal tömött fog bizonyíthatja, hogy az emberiség már a történelem előtti időkben is végzett fogászati beavatkozásokat.
A fehér liszt, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása olyannyira megváltoztatta az emberi szájban élő baktériumok összetételét, hogy az iparosodás óta szájunk tulajdonképpen nem más, mint betegségek állandósult melegágya.