fehérjék

Az utóbbi évek kutatási eredményei azt valószínűsítik, hogy a tej semlegesíti a teában lévő jótékony antioxidánsok hatását.

A tea világszerte a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital, nem véletlenül: rengeteg fajtából lehet választani, kiváló ízű, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag italról van szó, amely ráadásul számos kedvező élettani hatással rendelkezik.

Korábbi kutatások alátámasztották, hogy a teafogyasztás erősíti az immunrendszert, gátolja a sejtek öregedését, továbbá csökkenti a vércukorszintet és jótékonyan hat a szív- és érrendszerre is. Meglepő módon azonban ezek az áldásos hatások javarészt eltűnnek, ha a teába tejet öntünk.

A The European Heart Journal szakfolyóiratban megjelent tanulmány a tea érrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálta. A kutatásba bevont egészséges felnőttek háromféle italt fogyasztottak: frissen forrázott fekete teát, vagy tejes teát, vagy pedig kontrollként forralt tiszta vizet. Az eredményből kiderült, hogy a vízhez képest a fekete tea lényegesen növelte az erek rugalmasságát, míg a tejes tea esetében ez a hatás teljesen megszűnt.

Állatkísérletek során is hasonló eredményekre jutottak, amelyből a szakemberek arra következtetnek, hogy a tejben lévő fehérjék (elsősorban a kazein) semlegesítik a teában található antioxidánsokat, így azok nem fejthetik ki jótékony hatásukat az érrendszerre. Egy friss tanulmányból továbbá az is kiderült, hogy a semlegesítő-hatás nem korlátozódik pusztán a tehéntejre: ugyanúgy megkötik a teában lévő antioxidánsokat a szójatej fehérjéi is.

Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon.

További cikkeink:

Antilipid tea

Slimming tea

A férfiak jelentős részének tudomása van a prosztatája létezéséről, ugyanis számtalan kellemetlen tünet okozója lehet ez a szerv.

Amíg jól működik, jelenléte teljesen észrevétlen marad. Fontos tehát, hogy megóvjuk egészségét tudatos életvitellel, intimtornával és akár a táplálkozással is. A prosztatavédő élelmiszerekről, természetes anyagokról dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője beszélt.

Kicsi, de jelentős szerv

A prosztata (dülmirigy) a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amelynek váladéka adja a sperma folyékony részének jelentős hányadát. A szerv tömörsége miatt kitapintható a végbélen keresztül és duzzanata következtében nagy nyomást tud gyakorolni a rajta áthaladó húgycsőre, ezt tapasztalhatják a prosztata megnagyobbodással küzdő férfiak a vizelési nehézségeikben.

A méretbeli növekedésen kívül, a prosztata jellemző betegsége lehet a gyulladás és akár a rák is. A megnagyobbodás olyan gyakori jelenség, hogy az 50 év feletti férfiak 50 százalékát érinti, hiszen a jóindulatú elváltozás hátterében, az öregedés folyamatában lejátszódó hormonális változások is állnak. Jellegzetes tünetei a vizeletürítési problémák, illetve az utócsepegés.

A sűrű vizelési inger, a vizelési képtelenség, a fájdalom, a hidegrázás, a láz akut prosztatagyulladást jelezhet, amely orvosi kezelést igényel. A krónikus gyulladás tünetei nem ilyen feltűnőek, hiszen ott nincs láz, jelentős fájdalom, de a problémák állandóan jelen vannak. Mindenképpen kivizsgálást igénylő állapotról van szó, hiszen akár daganatos elváltozásnak is alapja lehet. A jó hír, hogy a prosztata rendszeres kiürítése pozitív hatással van a szervre, így az aktív nemi élet kifejezetten terápiás hatású. (Érdekes megfigyelés, hogy a többnejűséget engedélyező országokban jóval alacsonyabb a prosztatabántalmak aránya.)

Védőhatású élelmiszerek

A torontói egyetemen jó ideje vizsgálják az élelmiszerek és tápanyagok egészségre gyakorolt hatását. A prosztatarák megelőzése céljából is tesztelték már számos élelmiszer védőhatását, hogy még teljesebbé tehessék a betegség terápiáját. Különös figyelmet fordítottak az E-vitamin, a szelén, a D-vitamin, a zöld tea, a szója és a likopin emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatására.

Sajnos vannak olyan élelmiszerek, amelyekről még nem készült megfelelő számú vizsgálat, pedig feltételezhetően nagyon jó hatással vannak a prosztatabetegségekre, ilyen például a gránátalma. Egyelőre sajnos a táplálékok hatóanyagairól még csekély számú adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden lehetséges védőfaktorra fény derüljön, de a közeli jövőben egészen biztosan megszületik majd egy bővebb lista azokról a természetes összetevőkről, amelyek a prosztatarák megelőzésében és a gyógyításában is kiemelt szerepet játszhatnak. Addig érdemes odafigyelni a bizonyítottan jótékony hatású élelmiszerek fogyasztására.

Tökmag és kisvirágú füzike

A prosztata megnagyobbodása lassabban kialakuló tünetekkel járó folyamat, amelynek megelőzésében és kezelésében a már említett rendszeres nemi életen kívül ajánlott módszer az intimtorna (ennek már férfiaknak kidolgozott változata is van), és a szűk alsónemű, nadrág kerülése.

Akár erről a jelenségről, akár gyulladásról van szó, van néhány olyan természetes anyag, amelyek gyógyhatásai bizonyítottak:

- Tökmag, a tökmagolaj és az ezt tartalmazó szerek.

- Mogyoró, dió, és telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajak (például olíva, szezám).

- A keresztesvirágúak (brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta) védőanyaga a diindolmetán, a szójáé pedig a genisztein. Ezek az anyagok olyan fehérjék termelődését akadályozzák, amelyeknek kémiai kölcsönhatása hozzájárul a prosztatarákot okozó sejtek terjedéséhez.

- Tengeri alga, tengeri halolaj, magas jód és szeléntartalmuk miatt.

- Kisvirágú füzike; a gyógynövényből lehet teát főzni (1/4 liter forró vízhez 1 púpozott teáskanál füzike, amiből egy csészét éhgyomorra, egy csészét vacsora előtt fogyasztunk), de kapható tabletta formájában is.

- A paradicsom magas likopin tartalma miatt védőhatású. A Harvard Orvosi Egyetemen kimutatták, hogy azoknál a férfiaknál, akik paradicsom alapú élelmiszereket fogyasztottak heti két alkalommal, vagy többször, azoknál 34%-kal csökkent a prosztata rák kockázata, mint azoknál, akiknek ez nem szerepelt az étrendjében.

- A szója a növényi ösztrogén tartalma miatt jelentős szerepű a védelemben. Egyes kutatók szerint a magas szójafogyasztásnak köszönhető, hogy Japánban, 100 000 férfiból mindösszesen 4 hal meg prosztata rákban, összehasonlítva ezt a nyugati országokkal, ahol ez az arány 17 a 100 000-ből.

- A törpepálma a legtöbbet kutatott, prosztata-megnagyobbodás kezelésére alkalmas gyógynövény. Termései 1,5%-ban a tesztoszteron metabolizmusába bekapcsolódó zsírsavakat és szterolt tartalmaznak, gátolják a prosztata megnagyobbodásért is felelős dihidrotesztoszteron képződését. A gyógynövény 50 százalékkal csökkentette az éjszakai vizelések számát és 42 százalékkal mérsékelte a hólyagban maradó vizelet mennyiségét is.

- A csalán kivonata gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmaz, amelyek csökkenteni képesek a prosztatasejtek anyagcseréjét és növekedését, s ezzel a gyulladások és a megnagyobbodás rizikóját is. A törpepálmával kombinálva hatása megsokszorozódik!

- Kitűnő fertőtlenítő hatású és vizelethajtó a medveszőlő, amellyel azonban óvatosan kell bánni, mert nagyobb mennyiségben májkárosító hatású, ezért teáját egy hétnél tovább ne fogyasszuk!

Forrás: orvostkeresek.hu, napidoktor.hu

További cikkeink:

Sleeping natural tabletta

Kang-Li kapszula

Ican kapszula

Cink kapszula

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Fontos: Az ajánlások egészséges csecsemőkre vonatkoznak, nem allergiás betegekre! Táplálék allergiában szenvedő gyermek egyáltalán nem kaphatja az érzékenységet okozó élelmiszert, és orvosi segítségre szorul.

Az allergiás betegségek egyre gyakoribbá válnak. A gyermekeknek kb. 20-30%-át érinti ez az életkoronként, más megjelenési formát öltő érzékenység (atopiás ekcéma, allergiás asztma, szénanátha). Allergiás tünetek (tüsszögés, köhögés, bőrviszketés és bőrszárazság) akkor jelentkeznek, ha az emberi test a környezetből származó, amúgy ártalmatlan idegen anyagokra túl érzékenyen reagál. A leggyakoribb allergének a táplálékfehérjék, a virágpollen, a házi por és az állatszőr.

Az allergia kialakulásának egyik legfontosabb tényezője az öröklött hajlam. Ha a családi anamnézis negatív, az allergia előfordulásának valószínűsége 10-20%, ha az egyik szülő allergiás, a csecsemő allergiára való veszélyeztetettsége 30-50% között mozog. Ez az arány, ha allergiás testvér van a családban 25-35%. Amennyiben mindkét szülő allergiával küzd, a betegség kialakulásának valószínűsége az utódban 40-60%, sőt, ha mindketten hasonló allergiában szenvednek, akár 60-80% is lehet.

Bár a hajlam öröklődik, a statisztikák azt mutatják, hogy az allergia nem minden esetben tör ki gyermekeinken. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen drasztikus diétát vagy életmódváltást orvosi konzultáció előzzön meg. A gyermekorvos (vagy szakorvos) a családi anamnézis birtokában meg tudja határozni, milyen megelőző intézkedésekre van valóban szükség.

A leghatékonyabb a megelőzés

Mivel az allergiás betegségek gyógyítása nagy küzdelem és áldozatok árán is csak korlátozottan lehetséges (pl. a csecsemőkori élelmiszerallergiát a gyermekek az allergén szigorú mellőzésével sokszor „kinövik”), illetve kezelésük jellemzően a tünetek enyhítésére redukálódik, nagyon fontos szerepe van a magzat- és kora csecsemőkori megelőzésnek. Az öröklődést nem tudjuk befolyásolni, az ártalmas környezeti tényezőket azonban tudatosan csökkenthetjük. Ebben és a következő erről szóló posztban kizárólag a táplálkozásról lesz szó.

Immunrendszer, bélflóra

A bélflóra az emberi szervezet legfőbb immunszerve, a védekező reakciók 80%-áért bélrendszerünk a felelős. A csecsemők immunrendszere és bélflórája az első évben még fejletlen, ezért fokozott védelemre szorul (függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e). Csecsemőkorban a bélnyálkahártya áteresztőképessége igen nagy, könnyedén áthatolnak rajta az idegen fehérjék, nagyobb gyermekeknél és felnőttkorban azonban már képes hatékony védelmet nyújtani az allergénekkel szemben.

Új irányelvek az allergia megelőzésben

Sokáig azt tartották, jobb, ha minél későbbi életkorban kerül csak a gyermek kapcsolatba a potenciálisan allergizáló élelmiszerekkel. Hosszas kutatások eredményeként az elmúlt néhány évben új irányelvek láttak napvilágot a csecsemőkori allergia megelőzésre vonatkozóan. Mai ismereteink szerint ez a fajta halogatás bizonyos életkor után hosszú távon nem véd az allergia kialakulásával szemben. Míg a korai glutén kóstoltatás igen hamar bevonult a magyar csecsemőtáplálási protokollba, a többi allergén élelmiszerrel óvatosabban bánnak a hazai ajánlások (főleg a német és osztrák példához képest, ahol már semmi sem „tilos”). Tehát nyugodtan dőljetek hátra, és mielőtt lerágnátok a körmötöket, értsétek ezt úgy, hogy a tudomány jóvoltából ismét adódott egy lehetőség, hogy a közeljövőben sok allergiára hajlamos gyermek élete pozitívan változzon. Elindult egy tendencia, de nem kell a régi elveket egyből a kukába dobni, vagy ahogy a német mondaná: a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni (az allergének ugyanis továbbra is allergének).

Az első négy hónap - különösen fontos

Abban minden tanulmány megegyezik, hogy életének első négy hónapjában (anyatej és/vagy tápszer mellé) semmiféle  kiegészítő táplálékot ne adjunk a babának, mert azzal növeljük az allergia kialakulásának kockázatát.

Egyidejűleg az is világossá vált, hogy a legalább 4 hónapig fenntartott szoptatás alapvető fontosságú az allergia megelőzésben. Mivel a legtöbb tanulmány a 4 hónapos szoptatási időtartamot vizsgálta, ezért egyelőre csak erre az időszakra vonatkozóan tudunk határozott kijelentéseket tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hosszabb távú anyatejes táplálás ne védhetne az allergia kialakulása ellen, sőt, rengeteg egyéb érv is amellett szól, hogy a 6. hónapig és a hozzátáplálással kiegészítve azon túl is fenntartsuk a szoptatást.

Az anyatej allergénekben szegény, csak nagyon kis mennyiségű idegen fehérjét tartalmaz, melyek jellemzően az édesanya által elfogyasztott ételekből származnak. Utóbbiak feltételezhetően segítenek a csecsemőnek a tápláléktolerancia kialakításában, az anyai halfogyasztás pozitív hatását a magzati idegrendszer fejlődésére, pedig már több tanulmány bizonyította, újabban allergiával szembeni védőszerepet is tulajdonítanak neki. Nincs szükség sem a terhesség, sem a szoptatás alatt speciális diétára! Ha bizonyos élelmiszereket vagy élelmiszercsoportokat ok nélkül, huzamosabb ideig mellőzünk az étrendünkből, annak mi magunk és gyermekünk is kárát láthatja.

Amennyiben a szoptatás nem lehetséges - a gyermekorvossal konzultálva -, válasszunk ún. hypoallergén (HA) tápszert. Ügyeljünk rá, hogy az újszülött allergiára való fokozott hajlama esetén születés után a kórházban is csak ilyet kapjon, ha esetleg tápszeres pótlásra kerülne sor! Legyünk különösen körültekintőek a tápszergyártó cégek által ajándékozott tápszermintákkal! Bizonyos, a csecsemőkorra specifikus probiotikumok alkalmazását a megelőzésben még vizsgálják.

A szójatápszer nem való korai allergia megelőzésre, hiszen a szója maga is gyakori allergén. A kecsketej alapú tápszereket 6 hónapos kor alatt a szakértők nem ajánlják.

4 és 6 hónapos kor között – átmeneti időszak

Mai tudásunk szerint az allergia kialakulását a hozzátáplálás késői megkezdésével, ill. az allergén élelmiszerek 1. életévben való kerülésével nem lehet megakadályozni. Egyre kevésbé tesznek különbséget allergiára hajlamos és arra nem hajlamos gyermek hozzátáplálása között, bizonyos potenciálisan allergén élelmiszerek első éven túli mellőzése akár hiányállapotok kialakulásához is vezethet. Feltételezik ún. „időablakok” létezését, amikor az élelmiszerfehérjék megismertetése ideális lehet, hogy a gyermek szervezete toleranciát tudjon velük szemben kialakítani. Ezt az időpontot bizonyos allergéneknél már az 5. vagy 6. hónapra teszik. Az „időablakok” léte azonban még bizonytalan, az egyes élelmiszerekre vonatkozóan további kutatásokra van szükség.

Az biztos, hogy az összetevőket egyesével, először csak egy-két kanál mennyiségben, az adagot fokozatosan növelve kell bevezetni az étrendbe.

Szakmai körökben kizárólagosan szoptatott csecsemők hozzátáplálását 6 hónapos kor körül (legkésőbb a 6. hónap végén), tápszeres babák kiegészítő táplálását pedig legkorábban 4 hónapos korban javasolják megkezdeni, függetlenül attól, hogy a gyermek allergiára hajlamos-e. A kezdő időpont megválasztásánál az egyik legfontosabb tényező, hogy maga a csecsemő érett-e a hozzátáplálásra.

Fontos: mennyiség és türelem

Fehérjedús összetevők esetén (a legtöbb allergén élelmiszer ilyen) mindenképp ügyelni kell a megfelelő mennyiségre. A csecsemőkorban túlzásba vitt fehérjebevitel később elhízáshoz vezethet (ez napjainkban az európai gyereknépesség egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája és a túlsúlyt az allergia kialakulásával is összefüggésbe hozták).

Az egyes összetevők bevezetése között 3-5 nap teljen el. Új ismereteink szerint már allergiára fokozottan hajlamos gyermekek esetén sincs szükség ennél nagyobb távolságra két új íz kóstoltatása között. Négy nap alatt a legtöbb allergiás reakció megjelenik, és mi - ha tényleg egyetlen új összetevővel bővítettük csak a palettát - könnyedén tetten érhetjük a bűnöst. Ha azonban a babának - allergiás alapon - emésztési problémái adódnának (szorulás), ez az időszak túl rövid, hogy kiderüljön.

Forrás:  karpatinfo.net, divany.hu

További cikkeink:

Magas tápértékű kalcium por

Cordyceps kapszula

Banting növényi tabletta és por