Független tanácsadó honlapja.

 

 

fehérjék

tea - apigeninA tea apigenin tartalma megakadályozza, hogy a daganatos sejtek tovább élhessenek, mint a normális sejtek, továbbá gyulladáscsökkentő hatása is van.

Az Ohiói Állami Egyetem kutatói kimutatták, hogy a teában lévő apigenin megakadályozza, hogy az emlődaganatos sejtek sokkal tovább élhessenek, mint a normális sejtek, gátolja terjedésüket, és érzékenyebbé teszi őket a gyógyszeres kezeléssel szemben. Az apigenin leggazdagabb forrásai a kamillatea, a petrezselyem és a zeller, de a vegyület a mediterrán étrendben előforduló egyéb zöldségekben és gyümölcsökben is megtalálható. A gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkező kémiai anyag úgy fejti ki hatását, ami arra utal, hogy más tápanyagok is gyakorolhatnak hasonló rákellenes hatást. Segít a fehérjéknek helyreállítani a genetikai információkat hordozó RNS rendellenességeit, amelyek a daganatok mintegy 80 százalékáért felelősek.

apigeninAndrea Doseff, a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent kutatás vezetője elmondta, hogy a jótékony egészségügyi hatás annak köszönhető, hogy ez az étrendi tápanyag számos fehérjére hatást gyakorol. Az apigenin a különféle fehérjékkel kialakított kapcsolata révén újra létrehozza a daganatos sejtek normális profilját, ami rendkívüli klinikai értékkel bírhat a rákmegelőzésben.

A daganatos sejtek azért szaporodnak ilyen mértékben, mert gátolják a normális sejtekre vonatkozó, szigorúan programozott ciklusban bekövetkező pusztulást. A kutatók kimutatták, hogy az apigenin képes megakadályozni az emlőrákos sejtekben, hogy gátolják saját pusztulásukat. Az is kiderült, hogy az apigenin körülbelül 160 fehérjéhez kötődik az emberi szervezetben, ami arra utal, hogy a jótékony egészségügyi hatást gyakorló egyéb tápanyagok, az úgynevezett gyógyhatású tápanyagok is hasonlóan nagy horderejű hatásokat gyakorolhatnak – adta hírül a MediPress.

A szakértők szerint a gyógyhatású tápanyagok jótékony hatásai nem csak a rákra korlátozódnak, mivel a korábbi kutatások az apigenin gyulladáscsökkentő tulajdonságait is kimutatták. Abból kiindulva, hogy a vegyület több fehérjéhez is kötődik, és több celluláris célpontja is van, az apigenin számos további előnnyel is járhat, amik hosszabb idő után jelentkeznek.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

Antilipid tea Slimming tea
Antilipid tea Slimming tea

 

 

alzheimer-kórAz Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, az azonban egyértelmű, hogy a kórban szenvedőknél az agy bizonyos helyen lévő idegsejtjei károsodnak. Az Alzheimer-kór hátterében álló okokat jelenleg még nem teljesen ismerik, azonban a betegség egyértelműen az agyat érinti.

Az Alzheimer-kór károsítja és megöli az agy idegsejtjeit.

 

Az Alzheimer-kór az elnevezését egy német neurológusról, Dr. Alois Alzheimerről kapta. 1906-ban egy progresszív demenciában meghalt nőbeteg agyában rendellenes plakkokat (lerakódásokat) és fibrillumokat (kötegeket) talált, melyek az Alzheimer-kór a fő szövettani jellegzetességei.

plakkokPlakkok és kötegek az Alzheimer-kór hátterében

A plakkok és kötegek vizsgálata során felmerült, hogy az Alzheimer-kór tüneteinek létrehozásában ezek a szerkezetek többféle szerepet játszhatnak.

A plakkok lehetséges szerepe. A plakkok normális esetben teljesen ártalmatlan fehérjéből állnak, amit beta-amyloid-nak neveznek. Bár az Alzheimer kórban az idegsejtek pusztulásának okát nem tudjuk megmondani, felvetődött, hogy a beta-amyloid egy bizonyos formája okozhatja. Amyloid prekurzor (előalak, képző) fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos genetikai mutációi (a gén örökíthető megváltozásai) korai kezdetű Alzheimer betegséghez vezethetnek. Ezek a mutációk amyloid plakkok kialakulását eredményezik. Ez a három genetikai mutáció felelős az Alzheimeres esetek 10 %-áért.

A kötegek lehetséges szerepe. Az agyban található idegsejtek megtámasztása egy tau nevű fehérje megfelelő működésétől függ. Az Alzheimer-kóros betegeknél a tau fehérje kötegei olyan módosuláson esnek át, amelynek eredményeként megcsavarodnak. Számos kutató véleménye szerint ez károsítja, majd elpusztítja az idegsejteket.

 

A gyulladásos reakció, mint közös útvonal

Számos kutató megfigyelte, hogy az Alzheimer-kóros betegek agyában gyulladásos folyamatok zajlanak. A gyulladás a szervezet válasza sérülésre vagy fertőzésre, a természetes gyógyulási folyamat része. Ahogy a beta-amyloid plakkok felhalmozódnak az idegsejtek közötti területeken, az immunsejtek azon dolgoznak, hogy az elpusztult sejteket és más szövettörmeléket eltakarítsák.

Bár a kutatók szerint a gyulladás hamarabb jelen van, mint ahogy a plakkok teljesen kifejlődnének, nem tudják pontosan, hogy hogyan befolyásolja a gyulladás a betegség előrehaladását. Vita van továbbá azzal kapcsolatban is, hogy a gyulladásnak van-e károsító hatása az idegsejtekre, vagy pedig ez inkább jótékony hatású azáltal, hogy a plakkokat eltakarítja.

 

Forrás: A teljes cikk a webbeteg.hu oldalon

 

lecitin tartalmú kalcium chitosan kapszula cink kapszula
Lecitin tartalmú kalcium
Chitosan kapszula Cink kapszula

 

 

koleszterinKis odafigyeléssel megelőzheted a sokszor halálos véget érő szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Magyarországon minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegségben veszíti életét. Hogy ez így van, nem átok vagy tőlünk független, megmásíthatatlan akarattól függ, hanem elsősorban az életmód következménye. A lesújtó statisztikai adat mellé jól illeszkedik a hazai „koleszterinhelyzet”, hiszen a felnőtt lakosság 66%-ának magas a koleszterinszintje (forrás: Háziorvosi Továbbképző Szemle, XVI/2., Dr. Pados Gyula: A Hiperkoleszterinémia nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei). A két jelenség, pedig jócskán összefügg.

 

 

Rajtad múlik

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában több olyan tényező is közrejátszik, melyet nem tudunk befolyásolni, így az életkor, a nemi hovatartozás vagy a családi halmozódás. A koleszterinszint, amely kiemelkedő faktor az ilyen típusú betegségekben, viszont egyértelműen befolyásolható.

A koleszterint ugyanis részben a táplálkozással biztosítjuk, részben a szervezetünk állítja elő. Szállítását a vérben fehérjék végzik, mintha csak kis koleszterin csomagocskákat vinnének. A rakomány – azaz a koleszterin – alapvetően kétféle lehet.

A „jó” koleszterint a fehérjék könnyen képesek összegyűjteni akár a sejtfalakról is, így megtisztítva az érfalakat, akár az érelmeszesedést is visszafordítva.

A „rossz” koleszterin viszont – kis sűrűségénél fogva – nem képes átjutni az érfalon: koncentrációja a vérben növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, érelmeszesedést okoz, és a beszűkült erekben könnyen létrejöhet infarktus, trombózis vagy agyvérzés.

A koleszterinszint befolyásolható

A legnagyobb koleszterinbombák általában állati eredetűek. A magas koleszterinszintért leginkább a tejfélék, így a tejszín, a vaj, továbbá a belsőségek – a vese, a máj, a velő –, illetve a tojássárgája felelősek.

Ezenkívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen megnöveli a vérben a „rossz” koleszterin koncentrációját. A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található; elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben (pl. kolbász, szalámi), valamint a nem fölözött tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat fogyasztani (csirke, pulyka, hal, vad).

A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett ajánlott a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak (dió, mandula, mák) és a halak. Fontos hangsúlyozni a más jellegű hajlamosító tényezők, a stressz és a mozgásszegény életmód átalakítását, valamint a dohányzás mellőzését is.

A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és az egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul a növényi szterinek fogyasztása.

Mi az a növényi szterin?

szterin

A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki, és a szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását. Átlagos táplálkozással naponta kb. 200-400 mg növényi szterint viszünk a szervezetünkbe, amit érdemes kiegészíteni, hiszen – különösen ötven fölött – ennél jóval többre is szüksége lehet a szervezetünknek. A napi fogyasztási mennyiség ugyanakkor nem haladhatja meg a 3 g-ot.

A kiegyensúlyozott étrend mellett tehát jó, ha figyelemmel kíséred – akár naplózva – a koleszterinszintedet, és lehetőség szerint kiegészítő készítményekkel pótolod a megfelelő mennyiségű szterint, illetve a szervezeted számára szintén fontos vitaminokat.

 

Forrás: otvenentul.hu

 

További cikkeink:

TIENS teakeverék

Spirulina kapszula

Cink kapszula

 

 

AnyagcsereAnyagcseréje mindenkinek van, nap, mint nap szóba is kerül, legtöbben azonban mégis kevéssé vagyunk tisztába pontos működésével, és gyakran keverjük az anyagcsere, az emésztés és a felszívódás fogalmát.

Anyagcsere (metabolizmus) alatt értjük mindazokat a kémiai reakciókat, biokémiai folyamatokat, melyek során a szervezetbe bekerülő, vagy ott raktározódó anyagok lebomlanak, energiát termelnek, illetve egymásba átalakulnak (pl. a felesleges szénhidrátból zsiradék lesz), azaz új anyagok szintetizálódnak belőlük.

Anabolizmus és katabolizmus

Az anyagcsere egyensúlya az építő (anabolizmus, szintézis), és a lebontó folyamatok (katabolizmus) egymáshoz való viszonyán alapul. Fejlődő, fiatal sejtekben az anabolikus folyamatok dominálnak a katabolikus folyamatokhoz képest. Az anabolizmus során egyszerű vegyületekből, például öt és hat szénatomos cukrokból, aminosavakból, zsírsavakból összetett makromolekulák (poliszacharidok, fehérjék, nukleinsavak) képződnek. A katabolikus reakciókban a táplálék molekulái (szénhidrátok, fehérjék és zsírok) vagy a tárolt tartalékok bomlanak le, amelyek szintén szénhidrátok (glükogén), fehérjék és zsírok.

Az építő folyamatokhoz, azaz a környezetből felvett anyagok sejtekbe épüléséhez általában energiára van szükség, míg a lebontó folyamatok során egyrészt hasznosítható építőkövek jönnek létre, másrészt energia termelődik. Az anyagcsere-folyamatokban a különféle enzimeknek (biokatalizátoroknak) meghatározó szerepük van.

Az anyagcsere szerepe

Biológiai energia felhasználásával történik többek között az enzimek, a hormonok, és a vér képzése, a sejtek lebontása és újraképzése; az állandó testhőmérséklet, a szervezetben lezajló folyamatok egyensúlyának, működésének fenntartása. Energia szükséges ahhoz is, hogy mozogni tudjunk, elvégezzük megszokott tevékenységünket, dolgozzunk, sportoljunk, szervezetünk megvédje magát a különböző külső, belső behatásoktól, ártalmaktól, vagy ha már megtörtént a megbetegedés, akkor a gyógyulási folyamathoz. Egyszóval az anyagcsere az életfolyamatok (gondolkodás, mozgás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, stb.) fenntartásához és zavartalan működéséhez, azaz az életfunkciók biztosításához nélkülözhetetlen „biológiai” energia előállításáért felelős folyamat.

Az alapanyagcsere

Az alapanyagcsere (BMR, Basal Metabolic Rate) az a minimális energiafogyasztás, amelyet nyugalomban levő, nem alvó, gyógyszeresen nem befolyásolt emberben mérhetünk. Pontosabban megfogalmazva az, az energiamennyiség, amely az alap életfolyamatok fenntartásához szükséges, ha az egyén teljes fizikai és szellemi nyugalmi állapotban van legalább 12 órával az utolsó étkezés után, semleges külső hőmérsékleten.

(A nyugalmi anyagcsere – RMR, Resting Metabolic Rate – viszont a nap bármely időszakában mérhető, 3-4 órával az utolsó étkezést követően. A nyugalmi anyagcsere az anyagcserénél kb. 3-5%-kal nagyobb értéket mutat.)

Az alapanyagcserének biztosítania kell az alap életfunkciókat, azaz a szívműködést, a légzést, a testhőmérsékletet, az izomtónust, az iontranszportot, idegi működéseket. Ez a teljes energiaszükséglet kb. 60-70%-a. Nem is gondolnánk, hogy mindebből az öt legnagyobb energiafelhasználással működő szervünk – a máj, az agy, a szív, az izomzat, és a vese – mekkora részt követel. Hihetetlen, hogy például az agyunk, ami a teljes testtömegünk mindössze 2%-a, az alapanyagcseréből 20%-ot felhasznál a működéséhez. De ugyanígy meghökkentő adat, hogy a szívünk, ami mindössze kb. 30 dkg, azaz a testünk fél százaléka, 9%-ot igényel az alapanyagcseréből.

Fontos megemlítenünk, hogy például az agynak, és a szívnek nincs tartalék tápanyaga, ezért az agy folyamatos glükóz-ellátásra, a szív, pedig zsírsav-ellátásra is szorul. A vázizomzat mozgáskor viszonylag rövid idő alatt felhasználja a glükogéntartalékait, a máj viszont nagyobb glükogénraktárral rendelkezik, illetve tartalékol zsírsavat és trigliceridet is.

Anyagcsere a számok nyelvén

Az alapanyagcsere mértékét pontosan laboratóriumi körülmények között lehet meghatározni, de egészséges felnőtt embereknél alkalmazhatjuk az alábbi, egyszerűsített kiszámolási módot is:

nőknél

700 + (7 x testsúlykg)

férfiaknál

900 + (10 x testsúlykg)

Azaz például egy 65 kg-os nő alapanyagcseréje 700+(7x65) = 1155 kcal, míg egy 80 kg-os férfi alapanyagcseréje 900+ (10x80) = 1700 kcal megközelítőleg.

Természetesen a szervezet teljes energiaszükséglete nagyobb, mint az alapanyagcsere, hiszen a mindennapi életritmusunkhoz más tevékenységekre – például munkavégzés, szórakozás, sportolás, tanulás, stb. – is szükség van. Mindezek figyelembe vételével az egyén napi energiaszükségletét az alapanyagcsere és az eltérő intenzitású fizikai aktivitás közösen határozza meg.

fizikai aktivitás

fizikai aktivitás intenzitásának szorzója

napi energiaszükséglet

ülő munka

1,2

BMR x 1,2

alacsony

1,375

BMR x 1,375

közepes

1,55

BMR x 1,55

nagy

1,725

BMR x 1,725

extrém

1,9-2,4

BMR x 1,9-2,4

Egészséges egyéneknél normális életkörülmények között a tápanyagok elfogyasztása mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt fedezi a szervezet működéséhez – gyermekeknél a növekedéshez is – szükséges energiamennyiséget, és pótolja azokat a veszteségeket, amelyek a sejtek lebontása (katabolizmus) során keletkeznek. E folyamatok egészséges szervezetben, egyensúlyban vannak.

Ha felborul az anyagcsere egyensúlya

Az egyensúly felborulásának oka lehet a bevitel csökkenése, például koplalás/éhezés, a szükséglet betegségek/sérülések, okozta fokozódása, illetve az általuk előidézett kóros metabolizmus, valamint a rendellenes veszteségek növekedése.

A leggyakoribb okok és következmények az elhízás, érelmeszesedés, cukorbetegség, magas vérzsírszint, szívbetegségek, hormonháztartási zavarok, melyek esetén felborul az egyensúly, és a kóros állapotot azonnal kezelni kell. A tíz vezető halálok közül öt a nem megfelelő táplálkozással szoros kapcsolatban van (szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, cukorbetegség, májbetegség, rák).

Az alapanyagcserét befolyásoló tényezők

A legfontosabb tényezők, közé tartozik a kor, a nem, a táplálkozás, a külső hőmérséklet, a hormonális folyamatok, az emésztés, a megváltozott állapotok (pl.: terhesség, magas láz, égés, serdülőkor, stb.), közvetetten a fizikai aktivitás, az élvezeti cikkek.

Gyermekekben még nagy az energiaszükséglet a növekedés miatt, azonban az életkor előrehaladtával, különösen 35 év felett már fokozatosan csökken az alapanyagcsere, aminek egyik oka az izomszövet folyamatos csökkenése, az anyagcsere lassulása. Ahhoz, hogy megőrizzük korábbi testsúlyunkat, kevesebb energia bevitele vagy több energia felhasználása szükséges.

Hőszabályozásnak nevezik azoknak az életfolyamatoknak az összességét, amelyek az emberek belső szerveinek, ill. a keringő vérnek a hőmérsékletét a változó környezeti hőmérséklet ellenére állandósítják. A hőszabályozás a hőtermelésen és a hőleadáson keresztül valósul meg. A hőtermelés az anyagcsere-folyamatok lebontó tevékenységének az eredménye, különösen jelentős ebben a folyamatban a vázizomzat hőtermelése. A hőleadás fizikai folyamatok útján valósul meg, melyben jelentős szerepe van a bőrnek, a verejtékmirigyeknek, és a légzőszerveknek. Az alacsonyabb külső hőmérséklet serkentőleg hat az alapanyagcserére, mivel hatására fokozódik a hőtermelés.

Az anyagcserét fokozó tényezők

A férfiaknak az izomszövet nagyobb tömege, a zsírszövet viszonylag kisebb aránya, illetve a férfi nemi hormonok jelenléte miatt mintegy 5-10%-kal nagyobb az alapanyagcseréjük, mint az azonos tömegű és testmagasságú nőknek.

A nagyobb testfelszín – a testmagassággal összefüggésben – szintén befolyásolja a metabolizmust. Nagyobb testfelszín esetén intenzívebb az alapanyagcsere a fokozott hőleadás következményeként. Az is ismert, hogy minél kisebb a szervezetben a zsírszövet aránya, annál nagyobb az alapanyagcsere. Ezért kellene inkább megelőzni az elhízást, azaz a zsírszövetek aránytalan felszaporodását, mint folyamatos, kudarcokkal tarkított fogyókúrákat folytatni

Az aktív, rendszeres mozgás közvetetten növeli az alapanyagcserét. Rendszeres fizikai aktivitás esetén ugyanis nő az izomszövet tömege, mindemellett az izommunka olyan hormonális és idegi változást indukál, ami fokozza az alapanyagcserét. Megfigyelték azt is, hogy egy aktív sportolónak kb. 5%-kal nagyobb az alapanyagcseréje, mint az azonos nemű, testmagasságú és testtömegű inaktív személynek, különböző mértékű terhelésnél ugyanis eltérő a felhasznált energia és a tápanyagok mennyisége.

A testmozgás hosszú távú hatásai közül a legfontosabbak a következők: csökken a zsírszövet mennyisége, nő az izomerő; csökken a vérzsír és a „rossz” koleszterin szintje, a „jó” koleszteriné pedig nő; csökken a vérnyomás, a testsúly, a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázata (utóbbi akár 45%-kal); erősödik az immunrendszer, fokozódik az étvágy; csökken a csontritkulás kockázata, és a testmozgás segít az Alzheimer-kór megelőzésében is.

Egyes hormonok is komoly hatással vannak az anyagcserére, például a pajzsmirigy-hormon (a tiroxin), az adrenalin és a férfi hormonok fokozzák azt. A megváltozott állapotok, például a terhesség, vérzés, műtét, betegségek szintén rövidebb-hosszabb ideig 5-50 % közötti mértékig fokozhatják az alapanyagcserét.

Az anyagcsere-folyamatok teszik lehetővé az életet. Szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet precízen szabályozza a folyamatokat, alkalmazkodik a változásokhoz. A szabályszerűségek ismerete azért hasznos, mert segítségükkel képesek vagyunk úgy táplálkozni és tevékenykedni, hogy elkerüljük a betegségekhez vezető tartós túlkapásokat, aránytalanságokat.

 

Forrás: Táplálkozási Akadémia

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, vital.hu

 

További cikkeink:

CHI gép

Vér energia Körforgás Stimuláló Berendezés

Alakformáló masszázsövek

Paplan és matracvédő

 

 
ElsőElőző12TovábbUtolsó