dohányzás
|
Az alkohol és a dohányzás után a cukor ellen indítanának háborút egészségügyi szakemberek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2011. szeptemberi adatai szerint a krónikus nem fertőző betegségek - elsősorban a szívbetegség, a rák és a cukorbetegség - a nekik tulajdonítható évi 35 millió halálesettel nagyobb egészségügyi terhet rónak a világ társadalmaira, mint az összes fertőző kór együttvéve. Első alkalommal fordul elő az emberiség történetében, hogy a halálozási okok mérlege a civilizációs betegségek felé billen el. A probléma nem korlátozódik az úgynevezett fejlett országokra. Mindenütt a világon, ahol áttértek a nyugati típusú, javarészt sokszorosan feldolgozott és olcsó élelmiszerekből álló étrendre, ugrásszerűen megnőtt az elhízás és a hozzá köthető ártalmak gyakorisága. Eljutottunk odáig, hogy a földön 30 százalékkal több túlsúlyos ember él, mint ahány alultáplált. A globális fejlődés mostanra az alacsony és közepes gazdasági teljesítményű országokban is elhozta az átlagéletkor növekedését, és ezzel együtt azt, hogy a nem fertőző betegségek átvették a vezető szerepet a halálozásban. Elterjedt felfogás, hogy a bajok gyökere a kövérség. Azonban a kövér emberek 20 százalékának anyagcseréje normális, miközben az átlagos testsúlyúak körében akár a 40 százalékot is elérheti azok aránya, akikben kifejlődik az úgynevezett metabolikus szindróma: egy átfogó anyagcserezavar, amely cukorbetegség, magas vérnyomás, felbillent zsíregyensúly formájában, valamint a szív- és érrendszer, illetve a máj krónikus betegsége képében jelentkezhet. A kövérség tehát inkább tünet, mint maga az ok, és a háttérben meghúzódó eltérések magánál az elhízásnál is sokkal gyakoribbak. A cukor még nincs tiltólistán
A szabályozók sorát Dánia nyitotta 2011 októberében hozott intézkedésével, amelyben extra adót vetett ki a telített (állati eredetű) zsiradékokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerekre. A döntés bírálatok kereszttüzébe került, mivel az orvostudomány ma már nem elsősorban a zsírokat tartja az igazi veszélyforrásnak; azonban a dán törvényhozás újabban a cukor megadóztatását fontolgatja, és e kérdésben maximálisan élvezi a szakma egyetértését. Mértékadó tudományos és szakpolitikai körök, így az USA Földművelésügyi Hivatala és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a mellett érvelnek, hogy a legsürgősebben a fruktóz (magyar nevén: gyümölcscukor) nevű molekulát tartalmazó hozzáadott cukrokat kellene visszaszorítani. A globális cukorfogyasztás az elmúlt 50 évben megháromszorozódott, e növekedés mögött főleg a feldolgozás során hozzáadott cukrok, cukorszirupok állnak. Európában leginkább a közönséges asztali cukor, a szacharóz, az édesítő adalék - amely glükózt és fruktózt azonos arányban tartalmaz -, míg az amerikaiak fruktózzal dúsított kukorica-glükózsziruppal rombolják az egészségüket. A KSH adatai szerint a cukorbetegek száma 1999 után tíz év alatt közel kétszeresére emelkedett. 1999-ben még 422 063 cukorbeteget tartottak nyilván, ez a szám 2009-re 785 ezerre emelkedett. Az egy főre jutó cukorfogyasztás ezzel szemben csökkent: 2000-ben még 17,4 kiló volt, 2009-ben már csak 13,9. A cukor nemcsak üres kalória, sokkal ártalmasabb annál. Egyre gyűlnek a tudományos bizonyítékok arra, hogy a fruktóz a máj pusztulásához és egy sor egyéb krónikus betegséghez vezető események láncolatát indítja meg. A büntetlen édes élet vége?E felfedezések, valamint az alkohollal és a dohányzással való párhuzamok felismerése nyomán három amerikai táplálkozástudós, Robert H. Lustig, Laura A. Schmidt és Claire D. Brindis a Nature-ben komolyan felveti annak lehetőségét, hogy a cukor fogyasztását állami eszközökkel kellene akadályozni, ugyanúgy, ahogy a központi hatalom a közegészségügyileg kívánatos módon próbálja korlátozni az alkohol és a dohány élvezetét. Szerintük a cukor - az alkoholizmushoz és a dohányzáshoz hasonlóan - szenvedélybetegség forrásává válhat, hiszen agyunk ősi jutalmazó mechanizmusait aktiválja, és ezzel hajlamosít az ismételt bevitelre. Túlzott fogyasztása pedig - ugyancsak az említett szerekkel összevethető módon - hosszú távú egészségromlást okoz, mivel a metabolikus szindróma és az összes ezzel kapcsolatos betegség egyik elsődleges kiváltója. Néhány esetben még a fruktóz okozta károsodás kórélettani mechanizmusa is átfed az alkoholéval. Végső párhuzamként, pedig ott állnak a társadalomra rótt anyagi terhek: csak az USA-nak évi 65 milliárd dollárjába kerül a metabolikus szindrómával kapcsolatos megbetegedések miatt kieső termelékenység, és további 150 milliárdot költ a betegek gyógyítására. A szerzők szerint az egyetlen hatékony eszköz a cukorfogyasztás korlátozására a hozzáférhetőség csökkentése. Ez a legkönnyebben - ráadásul az állam számára jövedelmező módon, így az egészségügyi költségeket némiképp kompenzálva - a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek extra megadóztatásával érhető el. Azokra a nemzetközi statisztikákra hivatkoznak, amelyek az alkohol- és dohánytermékek esetében egyértelműen kimutatják az adók kivetése és a fogyasztás csökkenése, áttételesen a kapcsolódó ártalmak visszaszorulása közötti kapcsolatot. A chipsadóval Magyarország - legalábbis táplálkozástudományi szempontból - ezen az úton jár. Akadnak ugyanakkor a hozzáférhetőség csökkentésére további hathatós módszerek is, úgymint az árusítóhelyek nyitvatartási idejének korlátozása, a magas cukortartalmú ételek és az azokat árusító automaták kitiltása az iskolákból és a munkahelyekről, az édességekkel együtt csomagolt játékok betiltása, vagy a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek reklámozásának szabályozása. Az egészségügyi statisztikák számottevő javításához feltehetőleg egy a fenti eszközök mindegyikét bevető, komplex stratégiára lesz szükség.
Forrás: A teljes cikk az origo.hu oldalon
További cikkeink: Kínai datolya (jujuba) kivonat
A Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint a dohányzók és túlsúlyosok még nagyobb veszélyben vannak. A kockázatokról már korábban is beszámoltak a kutatók, ám az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja most minden eddiginél nagyobb alapossággal elemezte a kérdést.
"Ezerből évente három elég alacsony kockázat, ám erről a betegnek kell döntenie" - állítja a kutatást vezető Colin Baigent. "Természetesen azoknak, akik csak alkalmanként vesznek be gyógyszert, például fejfájásra, nincs szüksége mérlegelésre." A kockázatokat emeli a meglévő szívbetegség, a magas vérnyomás és emelkedett koleszterinszint, valamint a dohányzás. A betegeknek mérlegelniük kellene a rizikócsökkentést, egyes páciensek számára ez koleszterincsökkentők szedését is magában foglalná. Nagy-Britanniában évente több mint 17 millió nem szteroidos gyulladáscsökkentőt írnak fel, ezek kétharmada ibuprofen vagy diclofenac. Egy harmadik szernek, a naproxennek a tanulmány szerint alacsonyabb a szívkockázata, egyes orvosok az egyébként is magas rizikócsoportba sorolt betegeknek írják fel. Az aszpirinhez hasonlóan megakadályozza a vérrögképződést, bár emeli a gyomorvérzés kockázatát. "Ízületi gyulladásos betegek milliói szedik élethosszig ezeket a gyógyszereket, amelyek rendkívül hatásos fájdalomcsillapítók, tehát óriási lenne az igény, hasonlóan jó hatású, ám biztonságos szerekre" - véli a brit Arthritis Research orvos-igazgatója, Alan Silman.
Forrás: MTI, figyelo.hu
David M. Katz, a Yale Egyetem betegségmegelőzési kutatóközpontjának alapító orvos igazgatója hat olyan életmódbeli tényezőt gyűjtött össze blogjában, amelyek a tudományos szakirodalom eredményei alapján hatékonyak lehetnek a rák kialakulásának vagy kiújulásának megelőzésében. Katz "szuperhatosnak" nevezi ezt a listát, amelynek első helyén a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás áll. Ez bizonyítottan előnyös a súlykontroll szempontjából, csökkenti a gyulladásos folyamatokat, és erősíti az immunrendszert. A második az optimális étrend, amely hosszú távon és élettanilag is minden szempontból pozitívan befolyásolja szervezetünk működését.
A lista további három helyén a pihentető alvás, a stressz-kezelés és a szeretetteljes kapcsolatok állnak. Az alvás minősége és mennyisége szintén jelentősen befolyásolja élettani, immunológiai és idegi folyamatainkat, ezeken keresztül, pedig a rák keletkezésének esélyeit. Nagyjából ugyanez igaz a bennünket érő stresszre is, amely ha elér egy bizonyos, már egészségtelennek tekintett szintet, az a hormonális egyensúly eltolódását és a gyulladásos folyamatok erősödését okozhatja. Mindkét folyamat elősegítheti, hogy daganat alakuljon ki, így nem árt, ha a minket érő stressz mennyiségét is megpróbáljuk a számunkra még optimálisnak tekinthető határok közé szorítani - írja Katz. Az optimális étrend hosszú távon és élettanilag minden szempontból pozitívan befolyásolja szervezetünk működését A hatodik, rákmegelőzésre valóban alkalmas tényezőt a kiegyensúlyozott párkapcsolatok jelentik Katz szerint. Egy szeretetteljes párkapcsolatban jóval kevésbé veszélyeztetnek minket a krónikus betegségek, mint akkor, ha magányosan vagy boldogtalan kapcsolatban élünk. Ha pedig ötvözzük egymással a fenti életmódbeli ajánlásokat, az így nyert előnyök még a kromoszómáink szintjén is megjelennek. Egy 2008-as, prosztatarákos férfiakkal végzett kutatásból például kiderült, hogy az intenzív étrendi és életmódbeli változtatások a génaktivitást is kimutatható módon képesek befolyásolni. A bejegyzésben Katz kitér az étrend-kiegészítőkre is. Katz szerint ezeknek a rákmegelőzésben betöltött szerepe jelenleg vitatott, hiszen a tudományos szakirodalom csak néhány esetben igazolja egyértelműen, hogy valóban hatékonyak. Katz szerint ilyenek a D-vitamin, illetve a citrusfélékből kivont és kémiailag módosított pektin.
Magyar szempontból érdekes, hogy Katz szerint a fermentált búzacsíra-kivonatból gyártott speciális tápszer, az Avemar is előnyösnek tekinthető a rákmegelőzés szempontjából. "Klinikám nagy érdeklődéssel tanulmányozza és alkalmazza a citruspektin kémiailag módosított kivonatát is. Úgy tűnik, hogy a citruspektin egy bizonyos mértékig rendelkezik azzal a képességgel, hogy befolyásolja a ráksejtek terjedését, használata emellett teljesen biztonságosnak tűnik. Ugyanez igaz az Avemarra is, amelynek kiterjedt, folyamatosan bővülő szakirodalma támogatja a készítmény rákmegelőzésben történő használatát" - írja Katz. Az antioxidánsokban gazdag ételek és italok (például a fehér és a zöld tea) mellett szintén több tudományos bizonyíték szól, az antioxidáns-tartalmú étrend-kiegészítőkről azonban már nem mondható el ugyanez Katz szerint. Sőt, véleménye szerint egyes termékek - például a béta-karotint tartalmazók - akár még növelhetik is a daganatkialakulás kockázatát. Dömötörfy Zsolt, a Daganatok.hu betegtájékoztató és ismeretterjesztő portál - amelynek támogatója az Avemar.hu - főszerkesztője elmondta: annak idején (2000 körül) a laboratóriumi vizsgálatokban (beleértve az állatkísérleteket is) az Avemarral kapcsolatban igen jó eredmények születtek, amelyeket több rangos nemzetközi szakmai lapban is publikáltak. Ez után jöhettek volna a klinikai próbák, de ezt a tulajdonosok nem tudták finanszírozni, ezért nem gyógyszerként, hanem speciális tápszerként törzskönyvezték, és így került piacra. Mivel szabadon hozzáférhető az emberek számára, a kettős vak klinikai próbákra már nincs esély. Az elmúlt években több tudományos közlemény jelent meg a szer hatásáról (a listát lásd itt), és sok az anekdotikus bizonyíték is (sok betegnek valóban használ, és számottevő mellékhatása nincs). Az Avemar gyógyszerré válását az is nehezíti, hogy igen összetett szer, amely több hatóanyagból áll - mondja Dömötörfy. Az elmúlt években pereskedés alakult ki az eredeti és az új tulajdonosok között az Avemar körül. Erről részletesebben a Heti Világgazdaság 2010. január 27-i cikkében olvashatnak, amely regisztráció után itt érhető el. A cikk szerint számos onkológus is ajánlja betegeinek a szert, amely nívós szaklapokban pozitív recenziót kapott, és a cél immár a gyógyszerré minősítés.
Forrás: origo.hu
Az izraeli Ben Gurion Egyetem kutatói a kezeléssel az agy két olyan területét célozták meg, amelyek a nikotinfüggőségben játszanak szerepet - idézte a BBC hírszolgálata a San Diegóban rendezett Neuroscience 2013 konferencián elhangzott előadást.
A kutatás során 115 rendszeres dohányost három csoportra osztottak, és 13 napon át az egyik csoportnál magas frekvenciájú, a másiknak alacsony frekvenciájú TMS-t alkalmaztak, a harmadik csoportot, pedig nem kezelték.
A tudósok úgy vélik, a terápia talán módosít az agynak azon a kódolt válaszán, amelyet a dohányzásra utaló jelek váltanak ki. Abraham Zangen, az izraeli szakemberek egyike elmondta: kutatásuk kimutatta, hogy a krónikus dohányzás okozta, agyi változások egy részét ezzel a módszerrel tényleg meg lehet változtatni.
Az agyi homloklebeny megfelelő helyének stimulálása segíthet leszokni a függőségekről, ezt az új kutatás eredményei is alátámasztják - vélte Chris Chambers, a Cardiffi Egyetem TMS-szakértője, ám hozzátette, további kutatások szükségesek, hogy világosan megértsék, miért és hogyan működik a módszer.
Forrás: MTI
|
A világ cukorfogyasztása az elmúlt 50 évben megháromszorozódott, és egyre több a bizonyíték arra, hogy a sok cukor pusztítja a szervezetet, hosszabb távon is károsan módosítja a működését.
Az ENSZ a nem fertőző betegségek legfőbb kockázati tényezőiként a dohányzást, az alkoholt és az étrendet jelölte meg. Míg az első kettő fogyasztását a világ kormányai széles körben szabályozzák az egészségmegóvás érdekében, a harmadik főbűnösnek tartott kiegészítő egyelőre szabadon garázdálkodhat. Persze az étkezés központi szabályozása jóval nehézkesebb, hiszen dohányozni és alkoholt fogyasztani nem muszáj, ennie viszont mindenkinek kell.
A hosszú időn át nagy dózisban szedett, két elterjedt, vény nélkül kapható gyógyszer, az ibuprofen és a diklofenák növelheti a szívproblémák kockázatát.
Több mint 353 000 beteg 639 különböző klinikai vizsgálatát értékelték a nem szteroidos gyulladáscsökkentők hatásait kutatva. Ezer gyógyszerszedő esetében évente hárommal több szívrohamot, néggyel több szívmegállást, amelyből egy halállal végződik, és egy gyomorvérzést találtak - mindannyiszor ezen orvosságok álltak a háttérben. Más szavakkal: az ezer emberre eső szívrohamok száma 8-ról 11-re emelkedett a fájdalomcsillapítók tartós, nagy dózisú szedése miatt.
David M. Katz, az amerikai Yale Egyetem egyik orvos igazgatója "szuperhatosnak" nevezi blogjában azt a listát, amelyben felsorolja, mi az, ami valóban hatékony lehet a rák megelőzésében a mai tudományos bizonyítékok alapján.
A mozgásban gazdag életmód és a helyes táplálkozás együtt már jelentősen mérséklik a daganat kialakulás esélyeit, és ha emellett egyáltalán nem dohányzunk, akkor összességében akár 80 százalékkal is csökkenthető ez a kockázat - állítja egy 23 000 résztvevővel végzett átfogó tanulmány.
A nikotinfüggőséget egy új kutatás szerint az agy homloklebenyének mágneses stimulációja révén segíthet a függőséget megszüntetni. Az eljárást depresszió kezelésére már sikeresen használják. A transzkraniális mágneses stimulációnak (TMS) nevezett módszerrel olyan jeleket adnak az agysejteknek, amelyek módosíthatnak az agy működésén. Depresszió gyógyítására már használják az eljárást.
A hat hónapig tartó munka végére a magas frekvenciájú TMS-sel kezelt csoportban kevesebbet dohányoztak, és nagyobb eséllyel szoktak le a cigarettáról. A legnagyobb sikert akkor érték el, amikor a TMS-kezelés alatt égő cigaretta képeit mutatták a pácienseknek, ennek a csoportnak minden harmadik tagja abbahagyta a dohányzást.