daganatos sejtek
| ||||||||
|
Chris Proud, az egyetem professzora elmondta, hogy a daganatos sejtek sokkal gyorsabban növekednek és osztódnak, mint az egészséges sejtek, ezért sokkal több tápanyagra van szükségük, vagyis gyakran nem jutnak elég tápanyaghoz és oxigénhez. A kutatók felfedezték, hogy az eEF2K nevű sejtösszetevő kulcsszerepet játszik abban, hogy a daganatos sejtek túlélhessék a tápanyaghiányt, míg az egészséges sejteknek általában nincs szükségük az eEF2K-ra a túléléshez. Az eEF2K működésének gátlásával tehát el lehet pusztítani a rákos sejteket úgy, hogy az egészséges sejtek közben nem károsodnak. Az emberi test szinte minden sejtje ugyanazokat az alapvető összetevőket tartalmazza, ami azt jelenti, hogy ha a daganatos sejtekben valamelyiket célba veszik, az az összetevő az egészséges sejtekben is károsodik. A mostani kutatás azonban egy olyan fehérjét azonosított, amelyre az egészséges sejteknek nincs szükségük, a daganatos sejtek túléléséhez azonban elengedhetetlen. Egy ezt a fehérjét blokkoló gyógyszer kifejlesztése jelentős áttörést hozhat a rákkezelésben. A hagyományos kemoterápia és sugárkezelés az egészséges sejteket is károsítják, más célzottabb kezelések, pedig csak bizonyos típusú rákbetegségek esetében hatékonyak. Az új módszer azonban nem károsítja az egészséges sejteket, és a daganatok széles skálája esetében alkalmazható. Proud professzor és munkatársai most más laboratóriumokkal és gyógyszercégekkel karöltve egy olyan, az eEF2K-t gátló gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, amit a jövőben fel lehet használni a rák klinikai kezelésében.
Forrás: hazipatika.com
Az amerikai Betegségellenőrzési és megelőzési Központ (CDC) adatai szerint az Egyesült Államokban mintegy félmillió életet követelnek a daganatos megbetegedések évente. A kutatók keresztes hadjárata nemrégiben diadalt aratott M. Frederick Hawthorne, a Missouri Egyetem professzora vezetésével. Hawthorne kutatócsoportja a sugárkezelés új változatát fejlesztette ki, amely remissziót ért el az egérkísérletekben. Az úttörő kezelés a hagyományos kemo- és sugárterápiák egyetlen mellékhatásával sem jár. A humán klinikai kísérletek a megfelelő források beszerzése után hamarosan megkezdődhet. "A kutatók már az 1930-as évektől kísérleteztek a bór-neutron befogásán alapuló rákkezeléssel (BNCT-terápiával)" - nyilatkozta Hawthorne. A daganatos sejtek a normális sejteknél gyorsabban nőnek, és e folyamat közben több anyagot szívnak fel, mint a normális sejtek. Hawthorne kutatócsoportja úgy használta ki ezt a tényt, hogy rávették a daganatos sejteket egy különlegesen kifejlesztett bórvegyület felszívására. Amikor ezeket a bórral átitatott sejteket neutronoknak tették ki, a bóratom szétszakadt, és szelektív módon szétszakította a daganatos sejteket, miközben a környező egészséges sejteket érintetlenül hagyta. Hawthorne módszerét a bór fizikai jellemzői teszik lehetővé. A bór egyik speciális formája a neutron befogása esetén meghasad, és lítiumot, héliumot és energiát szabadít fel. A hélium- és lítiumatomok behatolnak a daganatos sejtekbe, és belülről pusztítják el azokat, a környező szövetek károsítása nélkül. "A BNCT technikával számos daganattípus megcélozható és támadható" - magyarázta Hawthorne. A módszer kiválóan működött egerekben, és készen állunk arra, hogy nagyobb állatokkal, majd emberekkel is megkezdjük a klinikai kísérleteket."
Forrás: hazipatika.com
A fejlesztők a PLoS One szakfolyóiratnak azt nyilatkozták, hogy az eszköz több mint 90 százalékos pontossággal mutat pontos eredményt. Szélesebb körű alkalmazásának megkezdése előtt azonban további kísérletekre lesz szükség a tökéletesítéséhez. Az orvosok már jó ideje próbálnak olyan módszert kifejleszteni, amivel a hólyagrákot korai stádiumában ki lehet mutatni, amikor még kezelhetőbb a betegség. Sokan vizsgálták a vizelet szagát, mivel a korábbi kutatások azt mutatták, hogy a kutyákat be lehet tanítani a daganat szagának felismerésére. Chris Probert, a Liverpooli Egyetem professzora és Norman Ratcliffe, a Nyugat-Angliai Egyetem professzora azt állítja, hogy eszközük képes érzékelni a daganat szagait. „Az eszköz érzékeli azokat a gázokat, amelyeket a vizeletben lévő vegyületek adnak ki a minta hevítése közben” – magyarázta Ratcliffe professzor. Az eszköz tesztelése érdekében a kutatók 98 vizeletmintát vizsgáltak meg, 24 hólyagdaganatos férfitól és 74 olyan férfibetegtől, akik hólyag rendellenességben szenvedtek, de nem volt rákjuk. Probert professzor szerint az eredmények rendkívül biztatók lettek, de a szélesebb körű alkalmazás előtt nagyobb betegmintán is ki kell próbálni az eszközt.
Forrás: vital.hu
|
||||||||
A Southamptoni Egyetem és a kanadai BC Rákkutató Intézet közös kutatócsoportjának a Cell szakfolyóiratban közzétett tanulmánya egy olyan újfajta rákkezelésről számol be. Ez a sugárterápiától és a többi hagyományos kezeléstől eltérően a test egészséges sejtjeit nem károsítja.
Amerikai kutatók a sugárkezelés új változatát fejlesztette ki, amely remissziót ért el az egérkísérletekben. Az úttörő kezelés a hagyományos kemo- és sugárterápiák egyetlen mellékhatásával sem jár.
Az orvosok már jó ideje próbálnak olyan módszert kifejleszteni, amivel a hólyagrákot korai stádiumában ki lehet mutatni, amikor még kezelhetőbb a betegség. Brit kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amely képes „kiszagolni” a hólyagdaganatot a vizeletmintákból. Érzékelője azokat a gáznemű vegyületeket mutatja ki, amelyek akkor szabadulnak fel, amikor daganatos sejtek vannak jelen.